Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
4. oldal 1959. január 1, csütörtök EMBERI SZÍVEKBEN OOOOOOOOOOCOOQOOOOOGOOOCXDOOOGGGGOOGOOOOOOGOOOOOOOOOOOO nj/o-mnJmit a. H^ujicl-ftastfán. Szilveszter éjszakáján kisded született Petrovicsék apró-ablakos házában Kőrösön. A születésről kutatók sora gyűjtötte össze a pillanatok történetét, s három város hadakozik ma is, hol látta meg a napot Petro- vics István gyermeke, Sándor. S most Szilveszter előtt a születés emléknapján járjuk az utakat, kutatjuk az emlékeket a most élő nemzedék lelkében és házaiban. A Duna partján Kunszentmiklósra, Szalkszent- mártonra és Vecsére vezet az út. S Szabadszálláson Petőfi és Prielle Kornélia, az egykori nagy szerelem emlékeit találjuk, idézzük az emlékezetes képviselőválasztás szomorú tényeit. Kedves olvasó, Szilvesztert várva gyere velünk, nézz be egy-egy pillanatra az emberi szívekbe, a régi házak közé, Petőfi életének hétköznapjaiba; cAhonnan menekült Még ma is »Petrovics-földek- nek« hívják azt a néhány holdat, amelyet Petrovics István 1840 táján az anyagi romlás szélén a hátralékok, az adósságok kiegyenlítése miatt adott el a szabadszállásiaknak. Áll az öreg tanácsépület is, mely még 1826-ban épült. Előtte gyűltek össze azok a szabadszállási polgárok, akik Petrovics István költőfiát akarták meghallgatni képviselői beszédén. Petőfi, amint az öregek mondják, kukoricaszár között rejtőzködve, egy kocsin távozott el a faluBérces Emil a Petőfi-emlékekct kutatja. ból, mert a részeg kortesek a szabadság lánglelkű költője helyett egy helybeli jómódú papnak a fiát akarták bársonyszékbe juttatni. Az emlékezet, a lelkiismeret- furdalás és a szégyenkezés ma már elmosta a lelkekből a háborgás hullámait, csak a szívek dobbanása gyorsul meg, ha a szabadszállásiaknak Petőfit említik. Nem láthatott akkor tisztán a nép, hiszen az urak, a feudális örökséget védő osztályok kolomposaié volt a szó, a cselekvés joga. De ma már tisztán lát. Olyannyira, hogy szájhagyományok, bizonyítékpk alapján bárha halkabban is mint Kiskőrös vagy Kiskunfélegyháza, magáénak szeretné vallani a szülőváros jogát. Könyveket mutatnak a helybeliek, dokumentumokat. Bérces Emil elvtárs egy egész életet szánt ennek a kutatásnak és nincs híján érveknek, olyanoknak, amelyek az új szabad- szállási nemzedékeknek a lelkében is mélységesen benne élnek. S miközben őrzik Prielle Kornélia, a szabadszállási temetőben pihenő nagy magyar színésznő koporsójának rájuk hagyományozott kulcsát, magukénak követelik a költőt. övék is teljességgel, hiszen a szabadság hatalmas prófétája mindenkié e hazában; Családi vzáfnt/eiés Petrovics István mészáros- bárdja. itteni rövidebb, hosszabb tartózkodásaiért is. Itt van a bárd, mellyel Petrovics uram osztogatta a húsokat a vásárlóknak. S egyre több kézirat, régi bútordarab, okmány, emlék- kerül ki a vecsei portákból, melyeket egy évszázadon keresztül őriztek az egymást váltó nemzedékek. Jávor Miklós, a vecsei történelmi múlt szerény kutatója, egy félliteres üveget is mutat, az aznapi szerzeményt. Valamikor bor pirosodott benne a költő apjának vendéglőjében, amelyről olyan szépen ír a mi Sándorunk: »Kis lak áll a nagy Duna mentében.« Helyén emlékmű hirdeti a csatában elhaltak vitézségét, de áll még Nagy Zsuzsika háza, • Az útnak csak egy darabján kísértük végig, kutattunk a szívekben, az öreg házakban, a hátramaradottak emlékezetében. S ha az emlékek mondává szépültek is, itt a Duna partján, meg a szabadszállási homokon, a versek e csodálatos ifjú \ élet örökifjú hagyatéka cseng-bonga szívekben, iskolások ajkán kel életre, s öregek emlékező szája ismételgeti. — Csáky Lajos — 1956 márciusában alakult meg Kecelen a Kinizsi nevet viselő szőlő- és gyümölcstermesztő szakcsoport 10 taggal, 23 holdon. Azóta három szüret van mögöttük, s egy új esztendő elé néznek, újabb terveket készítenek. De nem ki-ki magának, egyedül. Családi számvetés ez már: 25 ember közös óhaját tükrözi. Igen, mert a nem egészen három esztendő alatt újabb 15 gazda lépett közéjük s ma már 64 hold szőlővel számolnak, Mit hozott az összefogás ezeknek az embereknek? Máris 27— 28 százalékkal magasabb átlagot szüretelnek mint az egyéni gazdák. Nem véletlenül, hiszen tavaly is 5000 mázsa istállótrágyát és 2 vagon műtrágyát használtak fel közösen. Tanulmányi kirándulások sorát tették a megye legnevesebb kutató telepein és állami gazdaságaiban, Minden munkát egyidőben, szakszerűen végeztek. A SZAKCSOPORTNAK csak gépekben mintegy 30 000 forint értékű vagyona van: két motoros porozó, motorizált szőlőbo- gyózó s daráló. A közös tárolást még nem tudták megvalósítani, de fajtánkint szüreteltek, s olyan borokat állítottak elő, amelyek jórésze megérdemli a fajtatisztasági felárat. Márciusi szállításra 1200 hektoliter kétszerfejtett borra szerződtek a pincészettel. Az, hogy ősszel nem kellett mustként elvesztegetni, már az összefogás eredménye. A kisebb gazdákat tehetősebb társaik, illetve a pincegazdaság segítette ki tároló edénnyel. A szerződött, kétszerfejtett bor literjéért 6,48 forintot, plusz 10 százalék nagyüzemi felárat kapnak, vagyis 2 forinttal többet, mintha a mustot értékesítették volna. A szakcsoport három tagja: Laki András, Kellner János és Kárpátvölgyi István szőlőiskolát is létesített, mintegy 300 ezer darabnál több vesszőt nevelnek szerződéses alapon. A SIKEREK újabb tervek megvalósítására serkentik a Kinizsi tagjait, Jövőre a tagok házatájáról kikerülő mellé újabb 15—20 vagon trágyát vásárolnak. Legfőbb gondjuk és céljuk a megfelelő gépesítés. Legtöbbjüknek öreg, keskeny sorközös és élesen bakhátas szőleje van, ahol a legnagyobb nehézség a gépi művelés megoldása. Ezért egy Fürge 3. típusú traktort rendeltek meg, amelynek járószerkezte jól kes- kenyíthető a sorközökhöz. A gépre az anyagi fedezet megvan, s ha megkapják, nyomban elkezdik a tanácstól biztosított területen a közös, nagyüzemi táblába való új telepítést is. Távolabbi elképzelés, de máris jelentkező gond a feldolgozás és a tárolás megoldása. Ez ismét a kisebb területtel rendelkező tagokat segítené, akik jórésze még kis kamrában tárolja a termést, ahol télen »megfázik« a bor, nyáron pedig túlságosan felmelegszik. MINDEN TERV annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, ez pedig attól függ, hogy a Kinizsibe tömörült emberek mennyire vannak egy akaraton, s tudnak-e együtt dolgozni. Ha az egymás iránti kölcsönös bizalomtól fűtött szorgalom egyformán buzdít minden tagot, s ha gondjaik megoldásához az illetékes községi, járási szervektől több segítséget, törődést kapnak, — akkor az új esztendő csak további eredményeket hozhat számukra ;;. Termelősxövetkexeteink terveiből: 50 holdat öntöz jövőre a fülöpszállási Vörös Csilag A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet ebben az évben sokat áldozott jószágra. Száz százalékkal emelkedett az állatállomány létszáma s ezen belül jövőre tovább szaporítják a sertésállományt. Ilyen állomány fenntartásához és gazdaságos tenyésztéséhez elegendő takarmány kell, legtöbb és legbiztosabb termést pedig a mi aszályos vidékünkön az öntözéssel lehet elérni. A víz itt kéznél van a szövetkezet mellett folyó Dunavölgyl Főcsatorna révén. A szövetkezet ezért tavaszra egy állami hosszúlejáratú kölcsön segítségével megépülő 50 holdas öntözőtelep létesítését kezdi meg. A terület felmérése s a tervek elkészítése nemsokára megkezdődik, úgyhogy a kész berendezést március végén, április elején átveheti a szövetkezet. Az agronómus tájékoztatása szerint 9 holdon cukorrépát, a többi területen pedig takarmány félét termesztenek. napjainak. A bútorokat elvitte a második világháború vihara. Most már talán a szép műemlék, a komor szalki ház is igazi hivatását teljesíti? Még mindig nem. Elárvultán, raktárnak használva áll, reméljük nem sokáig, hiszen annyi emlék őrzi a költőt Szalkon is, s ezeknek az emlékeknek a régi házban volna a helye. Gyermekkorom összehajtható képeskönyvei jutnak az eszembe, mert a műterem minden sarkában olajfestmények gondosan egymásra rakott halmaza falhoz támasztva. A Klapka-ház ódon falai között kerestük fel Bozsó Jánost, a jólismert kecskeméti festőművészt, egyrészt hogy valódi, hamisítatlan műteremhangulatot lessünk el, másrészt hogy szilveszteri körkérdésünk keretében megérdeklődjük tőle, mik a most születő évben a művészeti tervei. Igen nagyra értékelem a megyei tanács végrehajtó bizottságának azt a kezdeményezését — melynek egyik első és hálás élvezője voltam —, hogy lehetőséget teremt a művészeknek, alkotóknak, hogy megismerkedjenek dolgozó népünk életével,' megyénk fejlődésével. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban novemberben eltöltött három hét számomra felejthetetlen élményt nyújtott. Először is mintegy harminc festményen örökítettem meg a megragadó szépségű tájat, s az embereket munkájuk közben. Rengeteg vázlatot is hoztam haza. amelyeket jövőre szeretnék feldolgozni. Ez tehát az én jövő évi programom első mozzanata. Januárban vagy februárban gyűjteményes kiállításon mutatom be legjobb műveimet Szegeden. Az év végén pedig — ha már a kiállításokról van szó, elárulom — szeretnék valamelyik budapesti kiállítási teremben is bemutatkozni a fővárosi közönség előtt. És amit a legnagyobb reménykedéssel várok, s ami sz<£ momra a legszebb élményt jelenti majd, lehetőséget kaptam arra, hogy külföldre is utazzak. A világ fővárosa, Moszkva lesz utam célja. 'A tanács támogatásával, mint látogató, végig tanulmányozhatom a Szovjetunió csodálatos és hatalmas képtárait és megnézem a moszkvai tartózkodásom időpontjában éppen nyitva tartó nagy nemzetközi képzőművészeti kiállítást, melyen a szocialista országok mutatják be legjobb alkotóikat. örök szerelem, minden évben visszatérő zarándoklatom célja: a Tisza. Jövőre is minden körülmények közt hosszabb időt töltök szokott táborhelyemen, a Tisza partján — hiszen elsősorban mégis csak tájkép- festő vagyok. A táj lelkének örök kutatása mellett egyre inkább érdekel a táj és az ember kapcsolata, s ez az én jövő évi »egyéni tervem« is egyben, ami művészeti fejlődésemet illeti. Cs. U Qlaqtj <2xnziika melegét. A szépséges szerelem adta neki Nagy Zsuzsiját, érdemes Nagy Pál uram kisleányát,; s nekünk, utókornak a verse-; két, melyeket e szerelem csen-: dített meg a költő lelkében, j Múzeum van abban a házban, j ahol Petrovics István mészár-; széke volt. Kovácsoltvas felirat; hirdeti: Tájmúzeum. Őrzi a ve- csei élet régi emlékeit, s Petőfi Az országúton, mely a tolles tövében fut, megállunk. Terebélyes öreg fa nyújtja csupasz ágait a tavaszt idéző tel eleji é" felé A Petőfi-fa. Mondjak, ez alatt született a szülői szeretet csodálatos himnusza: a Füstbe ment terv. A ^ község, mely öreg házaiban híven őrzi a múlt képét, mást is adott Petőfinek- nemcsak a szülői ház regél a költő, arról a népről, amelyet »nagyon a szívébe fogadott-«. Tanárok kutatják a költő kunszentmiklósi napjainak történetét, s az iskolákban az ő verseit szavalják a lányok és a fiúk. Azokat a verseket, melyek a szentmiklósi napok nyugalmát és megbékélését őrzik. cA izalki ház „3Canizenfniikt&i ifjú népe” Járjuk az utakat, melyen o járt. Rójuk az utcákat, melyeknek házai róla beszélnek, s vallatjuk a szíveket itt Kunszent- miklóson is. A tanácsháza kékkel cifrázott homlokzata előtt hetivásár. Tarka embertömeg, vásárlók és árusok ölelik körül az emlékművet, melyen »Kunszentmiklós ifjú népéről« Itt áll előttünk. Hosszú, földszintes, komor épület. Oldalán emléktábla arról, hogy 1845—46- ban ö itt lakott Egy régi híres szalkszentmártoni asztalosmester nevével ütközünk ösz- sze, aki mintha az egész szalki nép emlékező buzgalmát foglalná össze cselekedeteiben. Kiváló DUiorasz- talos volt. S amikor Pestre vitték a szalkszentmártoni Fetofi- ház egykori berendezését, annak a szobának^ a bútorait, amelyben a költő lakott, Verebes Károly munkához látott. Elkészítette az összes bútorok tökéletes, művészi másolatát, hogy az utókor emlékezete nehogy elfelejtse egyetlen moz- is Petőfi szalki szép
