Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-06 / 4. szám
1939. január 6, kedd S. oldal Egy határozat nyomában Még lehet javítani a pártmunka stílusán A kiskőrösi járási pártbizottság első titkárával, Ágoston András elvtárssal, valamint Fricska Margit elvtársnővel és Büki Tibor elvtárssal, a partbizottság osztályvezetőivel a munkastílus további javításáról szóló megyei- pártbizottsági határozat végrehajtásáról tanácskoztunk az elmúlt napokban. A szóbanlevő határozat igen sokoldalúan elemzi a kommunista munkastílus^ követelményeit és útmutatással szolgál a pártvezetés helyes gyakorlására, azzal a céllal, hogy elősegítse azoknak a helyes szervezési formáknak és munkamódszereknek az elterjedését és kialakulását, amelyek nélkülözhetetlenek a központi bizottság helyes lenini politikájának va- lóraváltásához. A tapasztalat ugyanis azt igazolja, hogy a pártmunka módszerei alapjában véve a politikához igazodnak. Ha a politika hibás, akkor az helytelen munkamódszerek elterjedésének is forrásává válik. Viszont, amikor a politika helyes — és most valóban helyes — az megköveteli a helytelen, rossz munka- módszerek kiküszöbölését, mind a szektás elzárkózás, az alaptalan bizalmatlanság félredooa- sát, mind a revizionista nézetek, a liberalizmus, a lazaság a fegyelmezetlenség leküzdései. Míg a helyes politika előfeltétele a helyes munkamódszernek, ugyanakkor a helyes munkaformák nélkülözhetetlenek a jó politika kialakításához. Éppen ezért a munkastílus állandó javítása, tövábbi tökéletesítése igen nagy jelentőségű és azt nem lehet leszűkíteni kizárólag szervezeti kérdésekre. A munkastílus megjavítása felöleli a revizionista nézetek és módszerek elleni harc politikai, szervezeti és adminisztratív területeit csakúgy mint a szubjektív gondolkodásmód és a szektás sablonok elleni küzdelem egész fegyver-tárát. A kiskőrösi elvtársak helyesen értelmezik a munkastílus megjavításáról szóló határozat jelentőségét és annak főbb elveit érvényre is juttatják, bár tengernyi feladatuk közben a >00000000-00000000000000 határozat végrehajtását még alaposabban nem ellenőrizték. (Ügy véljük, már csak ezért is érdemes volt szóbahozni a fenti határozat sorsát.) Beszélgetésünk során a határozatnak csak azokat a vonatkozásait vizsgáltuk, amelyet legjobban jellemzik a járási pártbizottság tevékenységét. Ezek közé tartozik, hogy a járás vezetői alapjában véve helyesen választják ki a legdöntőbb feladatokat a tennivalók tömkelegéből. Vagyis mindig megtalálják azt a döntő láncszemet, melynek kézbentartásával kedvezően befolyásolják a járás gazdasági és politikai életének alakulását. A járási pártbizottság, valamint a végrehajtó bizottság ülésein a járást érintő legfontosabb feladatokat tárgyalták meg. Több alkalommal tanácskoztak a szőlőtermelés és a borfelvásárlás problémáiról, a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a politikai felvilágosító munka és a tömegszervezetek pártirányításának kérdéseiről. A járás politikai életének tényleges irányítója a pártbizottság, melynek a végrehajtó bizottság rendszeresen számot ad két ülése között végzett tevékenységéről. Problémát jelent azonban, hogy a pártbizottsági tagoknak csak mintegy kétharmad része vesz részt tevékenyen a kollektíva munkájában, a határozatok végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében. E hiányosság ellenére a járási pártbizottság, az apparátusra és a járás számos jól képzett kommunista vezetőjére támaszkodva jelentős segítséget nyújt a termelőszövetkezeti és községi párt-alapszerveze- teknek. Szinte kivétel nélkül valamennyi vezetőségi ülésen, taggyűlésen és más pártrendezMiért késik kétszáz munkás felvétele a Bajai Ruhaűzemben ? Én Is és még sokan mások úgy tudták, hogy az új évben kétszázzal több munkás lépi át a gyár küszöbét. Többek között ezért kapta meg a Bajai Ruhaüzem az egyik honvédségi épületet. Az év utolsó napján ellátogattam az üzembe, s érdeklődtem, mi valósult meg az ígéretből ? Tapasztalataimat csokorba kötve nyújtom át kedves olvasóinknak. Az új épület átvételével a gyár vezetősége jogutódként kapta meg a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatot, amelynek el kellett végeznie az átalakítást. Ezzel egyidőben az Országos Tervhivatal leszögezte, hogy pénzt csak úgy ad, ha 1958-ban 1 200 000 forintot felhasznál az átépítéshez az előbb említett vállalat. A gyár vezetői ennek birtokában időben kopogtattak igényeikkel az Építőipari Vállalat főhadiszállásán. Itt azonban azt mondták, hogy későn jöttek a ruhagyáriak. A tény az, hogy hosszas tárgyalás után a minisztérium közbelépésére 600 ezer forintnyi munkát elvállaltak. Fenn maradt még 600 ezer forint. Erre hol keressenek kivitelezőt? — kérdezték önma- guktól a gyár illetékesei. Addig szaladgáltak, amíg kivitelezőt találtak a Budavill személyében. Ez a vállalat írásban nyilatkoÖnkéntes tűzoltónak lehet jelentkezni] HÍREK JANUÁR 15-IG a kiskunfélegyházi járás minden községében, tanyai iskolájában és nagyobb teremlőszövetkezetében nyilvános pártnapot tartanak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A pártnapokon a járás országgyűlési képviselői, a megyei és járási tanács tagjai a járási pártbizottság tagjai, valamint a községi tanácselnökök és párttitkárok tartanak előadásokat. FÁLMONOSTORÁN a lehe- gől tanyai pártszervezet tagjai as elmúlt napokban baráti ösz- szejövetelen vitatták meg az időszerű politikai kérdéseket ós a termelőszövetkezeti mozgalom fellendítésének tennivalóit. A tanácskozáson részt vett Kiszely István elvtárs, a kiskunfélegy házi járási pártbizottság első titkára is. AZ MSZMP csoport kezdeményezésére a kiskőrösi tanács legutóbbi ülésén 30 000 forintot szavazott meg keskeny film vetítőgép és a működéséhez szükséges áramfejlesztő agregátor beszerzésére. A választási munka tapasztalataként a tanyai kisgyűléseket a jövőben kes- kenyfilm-vetítéssel egybekötve rendezik meg. A KISKŐRÖSI járási pártbizottság a pártmunka módszereinek gazdagítása céljából a tél folyamán előadássorozatot tart a párt-vezetőségi tagok ■ számára. Az Állami Tűzoltóság legfontosabb segítőtársai a községi önkéntes tűzoltók. Szervezetten, jól felkészülve őrzik fejlődő szocialista mezőgazdaságunk, dolgozó parasztságunk értékeit és községeinket a pusztító tűztök Rendes, napi munkájuk mellett tanulják meg a tűzoltás nehéz munkáját, részt vesznek a tűzoltó gyakorlatokon, ellenőrzéseken, túzrendészeti propagandamunkát végeznek. A Bács- Kiskun megyei Tűzrendészeti Osztály parancsnokság most felhív minden becsületes dolgozó] embert, akinek kedve van hozzá, hogy jelentkezzen önkéntes tűzoltónak. Pártunk és kormányunk intézkedései alapján minden remény megvan arra, hogy két éven belül valamennyi önkéntes tűzoltó egyenruhát kap. Ezzel az intézkedéssel a községi önkéntes tűzoltóság régi jogos vágya fog teljesülni. Bács-Kiskun megyei Tűzrendészed Osztályparancsnokság zott, hogy hajlandó 600 ezer forintértékű villanyszerelési munkát december 31-ig elvállalni. Ekkor azonban újabb bukfenc jött. A Beruházási Bank értesítette a vállalatot, hogy az építkezésnél két íővállakozó nem szerepelhet. Egy hónap telt el, amíg eldőlt, ki legyen a it- és alvállalkozó. Míg a vita folyt, a szerződés értelmében a Budavill munkásai megjelentek az épületben, s hozzákezdtek a villanyszereléshez. Másfél hónapig egyetlen egy fillért sem kaptak, de dolgoztak. Ottjártamkor a második emelet nagytermeiben már majd mindenhova beszerelték a villanyt. A vállalt összegből 350 ezer forintnyi munkát elvégeztek. Eközben a Bács megyei Építőipari Vállalat a kívánt 600 ezer forintos munkát lealkudta 150 ezerre, s abból is csak 70 ezer forintot teljesített. Munkásai, a kőművesek, november közepén jelentek meg. Ellenben a vízvezetékszerelők és fűtésszerelők december 1-i szerződésben vállalt megjelenéséből még december 28-án sem volt semmi. Pedig ahogy itt mondják, tíz nap alatt a második emeleten el tudták volna végezni a rájuk háruló munkát, s január első vagy második felében a Kölcsey utcából át lehetett volna költöztetni a több mint 200 dolgozót, Mivel a munkákat nem végezték el, így minden maradt a régiben. Ezért aztán a tanács joggal kérdezi a vállalattól: miért nem tartja be az ígért határidőt a Kölcsey utcai épület átadásánál? Ugyanis ebből az épületből 16 lakást akarnak kialakítani. Az átépítés elhúzódása miatt késik tehát a 200 munkáskéz foglalkoztatottsága. Az esetnek azonban van több tanulsága. Az egyik az, hogy a vállalat — valószínűleg azért, hogy meg tudja tartani az új épületet — olyan határidőket Ígért a tanácsnak, felsőbb szerveivel egyetemben, amelyet egy kis számítással romba lehetett dönteni. S ezért ezt joggal lehet kifogásolni. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy az erőfeszítéseket nem mindenütt támogatták, a sok huza-vona pedig nagyban befolyásolta az átépítés előrehaladását. Tanulságképpen, ismételten a jövőre vonatkozólag emlékeztetjük a gyár illetékeseit arra, hogy pártunk vezetői többször hangsúlyozták: ne Ígérjünk olyat, amit nem tudunk teljesíteni; Nincs, s a jövőben sem lesz ilyen fogásokra szükség, mert erkölcstelen, nem egyeztethető össze a párt politikájával. V. K. □□□□ooooooooacDDDDaaa Pénzéhes kecske A bécsi sajtó hírt ad arról, hogy egy St. Florian-i lakos átadta feleségének megtakarított pénzét hogy abból különböző dolgokat vásároljon. Az asszony köténye zsebébe tette a 3 600 schillinget, majd valami dolga akadt az istállóban és a levetett kötényt az istállóajtóra akasztotta. Szerencsétlenségére arra járt a kecske, kiemelte a pénzt a kötényzsebből és vidáman elfogyasztotta. A kecskét azonnal levágták, a pénzből azonban már csak hasznavehetetlen Csősshunyhóépítés avagy példázat arról, hogy miért drágák egyes építkezések A Csőszkunyhógyártó Vállalat igazgatója összehívta szűkebb körű vezetőségét és imigyen szólt: — Sokszor hangzik el illetékesek részéről, hogy drágán készítjük el a csőszkunyhókat, I lassan dolgozunk. Többen sze- | műnkre vetették azt is, hogy ; veszteséges a vállalat, Mi erről a véleményük az elvtársaknak? ■— Mindezeken nagyon csodálkozunk — válaszolta a főmérnök —, még hogy mi lassan dolgozunk! Próbáljon valaki ennyi idő alatt megcsinálni egy csőszkunyhót. A cipész ktsz dolgozói bizonyára nem tudnának. Aztán ki tudna ilyen körülmények között olcsóbban dolgozni? Hogy mit értett »ilyen körülményeken« arról egy szót sem szólt. A többiek természetesen ugyanezt mondták, nagyokat bólintottak egymás hasonló kijelentéseire. Az igazgató végiilis így összegezte a megbeszélést: — Én is nagyon csodálkozom mindezeken, hiszen önöktől mindig olyan jelentéseket kapok, hogy ennél jobban már nem lehet csökkenteni az önköltséget. rövideb b idő alatt nem lehet megépíteni a csőszkunyhókat és így tovább. Nekem nincs időm mindenhova kijutni, ellenőrizni mind a 363 építkezést. D e hiszen, amit mi jelentünk, az színtiszta igazság — kiáltott fel önérzetében megsértve a főmérnök, a többiek szintén rendkívül megbántott arcot mutattak. Nem is történt semmi intézkedés. Minden maradt volna is a régiben, ha a minisztériumnak, nem lett volna gyanús a vállalat működése. Az illetékes főosztályvezető kiküldött egy főellenőrt. A férfiú, hogy ne ismerjék meg, álszakállt ragasztott, az egyik bizományi áruházban beszerezte a szükséges öltözéket és útrakelt, hogy ellenőrizze az építkezéseket. Az egyik tetőn három férfiút látott, amint nagyban »verték a blattot^ — Mi az, maguk ultiznak munkaidő alatt? — szólt oda, csak úgy hányavetien, nehogy gyanús legyen.< — Amint látja — sercint az egyik a lába elé. — A művezetővel szeretnék beszélni — mondta az álruhás szerényen, készakarva nem nézett a földre. — Mi végre? — érdeklődött az egyik kártyás, utfina hozzátette: tök az ágyú. Végül az egyik megszánta a tehetetlenül topogó férfiút és felvilágosította: — Elvitte a lottószelvényét a városba. Passz. E mberünk elment egy másik építkezéshez is. Amint bandukolt a dűlőúton, majdnem elütötte egy teher- itó. Mikor közelebb ért, hal- mtta, amint az építésvezető éktelenül káromkodik, — Ezek hülyék; Nemrég jelentettem, hogy nem kell már anyag, befejeztük a munkát és mégis ideküldenek két csőszházra való épületelemet. Persze, hogy visszaküldtem. Negyven kilométer felesleges fuvarra csak úgy kidobták a pénzt. A főellenőr eleget hallott. Elosont az egyik dűlőúton és megtette jelentését. Előzőleg azonban elmondta az igazgatónak, hogy mit tapasztalt. — Csodálatos, hogy maga miket látott. Nemrég értekezleten beszélgettünk mindezekről. Igen csodálkozom, hogy ilyesmi nálunk előfordulhat. De van az éremnek másik oldala is. Az is megoldás lenne, ha az állam nagyobb összeggel dotálná a ■Vállalatunkat. Mi beterveztünk előre 650 ezer forint veszteséget és csak 450 ezret akarnak kifizetni. Micsoda eljárás ez? A főellenőr nem szólt, megtette kötelességét. Mikor az Igazgató, megtudta hogy leváltották, így kiáltott fel: — Na, itt van! Próbáljon az ember bírálni, ez lesz á vége! vényen rendszeresen résztvesz- nek a pártbizottság kiküldöttei és felszólalásaikkal segítik a a feladatok, tennivalók meghatározását. Amikor ennek helyességéi hangsúlyozzuk, azt is meg keli mondanunk, hogy mindez egymagában még kevés. A helyi pártszervezetek ennél jóval több segítséget várnak. Ugyanis a járási bizottság munkatársainak kiutazásai gyakran csak futó látogatás-jellegűek. A községi pártszervezet vezetői azt várják, hogy a járási pártbizottság tagjai, munkatársai és más olyan elvtársak, akik a pártmunkában gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, huzamosabb időt töltsenek a községekben. hogy módjuk legyen a terület alaposabb tanulmányozása és a határozatok végrehajtásának ellenőrzése közben elősegíteni a helyi vezetők gyorsabb politikai fejlődését, megelőzni botlásaikat, helytelen útra tévedésüket és erősíteni önállóságukat, kezdmé- nyezőkészségüket. A felsoroltakon kívül még számos dolog — így például a párt vezetőségi tagok szakmai tanfolyamának megszervezése, a pártbizottság osztályai munkáját elősegítő bizottságok létrehozása és nem utolsó sorban a járás politikai, gazdasági es kulturális életében mutatkozó fejlődés azt mutatja, hogy a kisebb-nagyobb fogyatékosságok ellenére a kiskőrösi járási pártbizottság napirenden tartja a munkastílus további javításának kérdését és egyre inkább alkalmazza azokat a helyes munkamódszereket, amelyekre a megyei pártbizottság határozata felhívta figyelmüket és amelyek a legalkalmasabbak pártunk helyes politikájának valóra váltására. Nagy József \