Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

1939. január 6, kedd S. oldal Egy határozat nyomában Még lehet javítani a pártmunka stílusán A kiskőrösi járási pártbizott­ság első titkárával, Ágoston András elvtárssal, valamint Fricska Margit elvtársnővel és Büki Tibor elvtárssal, a part­bizottság osztályvezetőivel a munkastílus további javításá­ról szóló megyei- pártbizottsági határozat végrehajtásáról ta­nácskoztunk az elmúlt napok­ban. A szóbanlevő határozat igen sokoldalúan elemzi a kommu­nista munkastílus^ követelmé­nyeit és útmutatással szolgál a pártvezetés helyes gyakorlásá­ra, azzal a céllal, hogy előse­gítse azoknak a helyes szerve­zési formáknak és munkamód­szereknek az elterjedését és ki­alakulását, amelyek nélkülöz­hetetlenek a központi bizottság helyes lenini politikájának va- lóraváltásához. A tapasztalat ugyanis azt igazolja, hogy a pártmunka módszerei alapjá­ban véve a politikához igazod­nak. Ha a politika hibás, ak­kor az helytelen munkamód­szerek elterjedésének is forrá­sává válik. Viszont, amikor a politika helyes — és most va­lóban helyes — az megköve­teli a helytelen, rossz munka- módszerek kiküszöbölését, mind a szektás elzárkózás, az alap­talan bizalmatlanság félredooa- sát, mind a revizionista néze­tek, a liberalizmus, a lazaság a fegyelmezetlenség leküzdései. Míg a helyes politika előfel­tétele a helyes munkamód­szernek, ugyanakkor a helyes munkaformák nélkülözhetetle­nek a jó politika kialakításá­hoz. Éppen ezért a munkastílus állandó javítása, tövábbi töké­letesítése igen nagy jelentősé­gű és azt nem lehet leszűkíteni kizárólag szervezeti kérdésekre. A munkastílus megjavítása felöleli a revizionista nézetek és módszerek elleni harc poli­tikai, szervezeti és adminiszt­ratív területeit csakúgy mint a szubjektív gondolkodásmód és a szektás sablonok elleni küz­delem egész fegyver-tárát. A kiskőrösi elvtársak helye­sen értelmezik a munkastílus megjavításáról szóló határozat jelentőségét és annak főbb el­veit érvényre is juttatják, bár tengernyi feladatuk közben a >00000000-00000000000000 határozat végrehajtását még alaposabban nem ellenőrizték. (Ügy véljük, már csak ezért is érdemes volt szóbahozni a fenti határozat sorsát.) Beszélgetésünk során a hatá­rozatnak csak azokat a vonat­kozásait vizsgáltuk, amelyet legjobban jellemzik a járási pártbizottság tevékenységét. Ezek közé tartozik, hogy a járás vezetői alapjában véve helyesen választják ki a leg­döntőbb feladatokat a tenni­valók tömkelegéből. Vagyis mindig megtalálják azt a dön­tő láncszemet, melynek kéz­bentartásával kedvezően befo­lyásolják a járás gazdasági és politikai életének alakulását. A járási pártbizottság, vala­mint a végrehajtó bizottság ülésein a járást érintő legfon­tosabb feladatokat tárgyalták meg. Több alkalommal tanács­koztak a szőlőtermelés és a borfelvásárlás problémáiról, a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a politikai felvilá­gosító munka és a tömegszer­vezetek pártirányításának kér­déseiről. A járás politikai éle­tének tényleges irányítója a pártbizottság, melynek a vég­rehajtó bizottság rendszeresen számot ad két ülése között végzett tevékenységéről. Prob­lémát jelent azonban, hogy a pártbizottsági tagoknak csak mintegy kétharmad része vesz részt tevékenyen a kollektíva munkájában, a határozatok végrehajtásának megszervezé­sében és ellenőrzésében. E hiányosság ellenére a já­rási pártbizottság, az appará­tusra és a járás számos jól képzett kommunista vezetőjére támaszkodva jelentős segítsé­get nyújt a termelőszövetkezeti és községi párt-alapszerveze- teknek. Szinte kivétel nélkül valamennyi vezetőségi ülésen, taggyűlésen és más pártrendez­Miért késik kétszáz munkás felvétele a Bajai Ruhaűzemben ? Én Is és még sokan mások úgy tudták, hogy az új évben kétszázzal több munkás lépi át a gyár küszöbét. Többek között ezért kapta meg a Bajai Ruha­üzem az egyik honvédségi épü­letet. Az év utolsó napján ellátogat­tam az üzembe, s érdeklődtem, mi valósult meg az ígéretből ? Tapasztalataimat csokorba köt­ve nyújtom át kedves olvasóink­nak. Az új épület átvételével a gyár vezetősége jogutódként kapta meg a Bács megyei Álla­mi Építőipari Vállalatot, amely­nek el kellett végeznie az át­alakítást. Ezzel egyidőben az Országos Tervhivatal leszögezte, hogy pénzt csak úgy ad, ha 1958-ban 1 200 000 forintot fel­használ az átépítéshez az előbb említett vállalat. A gyár vezetői ennek birto­kában időben kopogtattak igé­nyeikkel az Építőipari Vállalat főhadiszállásán. Itt azonban azt mondták, hogy későn jöttek a ruhagyáriak. A tény az, hogy hosszas tárgyalás után a mi­nisztérium közbelépésére 600 ezer forintnyi munkát elvállal­tak. Fenn maradt még 600 ezer forint. Erre hol keressenek ki­vitelezőt? — kérdezték önma- guktól a gyár illetékesei. Addig szaladgáltak, amíg kivitelezőt találtak a Budavill személyében. Ez a vállalat írásban nyilatko­Önkéntes tűzoltónak lehet jelentkezni] HÍREK JANUÁR 15-IG a kiskunfél­egyházi járás minden községé­ben, tanyai iskolájában és na­gyobb teremlőszövetkezetében nyilvános pártnapot tartanak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A pártnapokon a járás országgyűlési képviselői, a megyei és járási tanács tagjai a járási pártbizottság tagjai, valamint a községi tanácselnö­kök és párttitkárok tartanak előadásokat. FÁLMONOSTORÁN a lehe- gől tanyai pártszervezet tagjai as elmúlt napokban baráti ösz- szejövetelen vitatták meg az időszerű politikai kérdéseket ós a termelőszövetkezeti mozgalom fellendítésének tennivalóit. A tanácskozáson részt vett Kiszely István elvtárs, a kiskunfélegy házi járási pártbizottság első titkára is. AZ MSZMP csoport kezde­ményezésére a kiskőrösi tanács legutóbbi ülésén 30 000 forintot szavazott meg keskeny film ve­títőgép és a működéséhez szük­séges áramfejlesztő agregátor beszerzésére. A választási mun­ka tapasztalataként a tanyai kisgyűléseket a jövőben kes- kenyfilm-vetítéssel egybekötve rendezik meg. A KISKŐRÖSI járási pártbi­zottság a pártmunka módszerei­nek gazdagítása céljából a tél folyamán előadássorozatot tart a párt-vezetőségi tagok ■ számára. Az Állami Tűzoltóság legfon­tosabb segítőtársai a községi ön­kéntes tűzoltók. Szervezetten, jól felkészülve őrzik fejlődő szocialista mezőgazdaságunk, dolgozó parasztságunk értékeit és községeinket a pusztító tűz­tök Rendes, napi munkájuk mellett tanulják meg a tűzoltás nehéz munkáját, részt vesznek a tűzoltó gyakorlatokon, ellen­őrzéseken, túzrendészeti propa­gandamunkát végeznek. A Bács- Kiskun megyei Tűzrendészeti Osztály parancsnokság most fel­hív minden becsületes dolgozó] embert, akinek kedve van hoz­zá, hogy jelentkezzen önkéntes tűzoltónak. Pártunk és kor­mányunk intézkedései alapján minden remény megvan arra, hogy két éven belül valamennyi önkéntes tűzoltó egyenruhát kap. Ezzel az intézkedéssel a községi önkéntes tűzoltóság régi jogos vágya fog teljesülni. Bács-Kiskun megyei Tűzrendészed Osztályparancsnokság zott, hogy hajlandó 600 ezer fo­rintértékű villanyszerelési mun­kát december 31-ig elvállalni. Ekkor azonban újabb bukfenc jött. A Beruházási Bank érte­sítette a vállalatot, hogy az építkezésnél két íővállakozó nem szerepelhet. Egy hónap telt el, amíg eldőlt, ki legyen a it- és alvállalkozó. Míg a vita folyt, a szerződés ér­telmében a Budavill munkásai megjelentek az épületben, s hoz­zákezdtek a villanyszereléshez. Másfél hónapig egyetlen egy fillért sem kaptak, de dolgoz­tak. Ottjártamkor a második emelet nagytermeiben már majd mindenhova beszerelték a vil­lanyt. A vállalt összegből 350 ezer forintnyi munkát elvé­geztek. Eközben a Bács megyei Építő­ipari Vállalat a kívánt 600 ezer forintos munkát lealkudta 150 ezerre, s abból is csak 70 ezer forintot teljesített. Munkásai, a kőművesek, november közepén jelentek meg. Ellenben a vízve­zetékszerelők és fűtésszerelők december 1-i szerződésben vál­lalt megjelenéséből még december 28-án sem volt semmi. Pedig ahogy itt mondják, tíz nap alatt a máso­dik emeleten el tudták volna végezni a rájuk háruló munkát, s január első vagy második fe­lében a Kölcsey utcából át le­hetett volna költöztetni a több mint 200 dolgozót, Mivel a munkákat nem végez­ték el, így minden maradt a régiben. Ezért aztán a tanács joggal kérdezi a vállalattól: miért nem tartja be az ígért határidőt a Kölcsey utcai épü­let átadásánál? Ugyanis ebből az épületből 16 lakást akarnak kialakítani. Az átépítés elhúzódása miatt késik tehát a 200 munkáskéz foglalkoztatottsága. Az esetnek azonban van több tanulsága. Az egyik az, hogy a vállalat — valószínűleg azért, hogy meg tudja tartani az új épületet — olyan határidőket Ígért a tanácsnak, felsőbb szer­veivel egyetemben, amelyet egy kis számítással romba lehetett dönteni. S ezért ezt joggal le­het kifogásolni. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy az erőfeszítéseket nem mindenütt támogatták, a sok huza-vona pedig nagyban befolyásolta az átépítés előrehaladását. Tanulságképpen, ismételten a jövőre vonatkozólag emlékeztet­jük a gyár illetékeseit arra, hogy pártunk vezetői többször hangsúlyozták: ne Ígérjünk olyat, amit nem tudunk teljesíteni; Nincs, s a jövőben sem lesz ilyen fogásokra szükség, mert erkölcstelen, nem egyeztethető össze a párt politikájával. V. K. □□□□ooooooooacDDDDaaa Pénzéhes kecske A bécsi sajtó hírt ad arról, hogy egy St. Florian-i lakos átadta feleségének megtakarí­tott pénzét hogy abból külön­böző dolgokat vásároljon. Az asszony köténye zsebébe tette a 3 600 schillinget, majd valami dolga akadt az istálló­ban és a levetett kötényt az istállóajtóra akasztotta. Szerencsétlenségére arra járt a kecske, kiemelte a pénzt a kötényzsebből és vidáman elfo­gyasztotta. A kecskét azonnal levágták, a pénzből azonban már csak hasznavehetetlen Csősshunyhóépítés avagy példázat arról, hogy miért drágák egyes építkezések A Csőszkunyhógyártó Vál­lalat igazgatója összehív­ta szűkebb körű vezetőségét és imigyen szólt: — Sokszor hangzik el illeté­kesek részéről, hogy drágán ké­szítjük el a csőszkunyhókat, I lassan dolgozunk. Többen sze- | műnkre vetették azt is, hogy ; veszteséges a vállalat, Mi erről a véleményük az elvtársaknak? ■— Mindezeken nagyon csodál­kozunk — válaszolta a főmér­nök —, még hogy mi lassan dolgozunk! Próbáljon valaki ennyi idő alatt megcsinálni egy csőszkunyhót. A cipész ktsz dol­gozói bizonyára nem tudnának. Aztán ki tudna ilyen körülmé­nyek között olcsóbban dolgozni? Hogy mit értett »ilyen körül­ményeken« arról egy szót sem szólt. A többiek természetesen ugyanezt mondták, nagyokat bólintottak egymás hasonló ki­jelentéseire. Az igazgató végiilis így össze­gezte a megbeszélést: — Én is nagyon csodálkozom mindezeken, hiszen önöktől mindig olyan jelentéseket ka­pok, hogy ennél jobban már nem lehet csökkenteni az ön­költséget. rövideb b idő alatt nem lehet megépíteni a csősz­kunyhókat és így tovább. Ne­kem nincs időm mindenhova kijutni, ellenőrizni mind a 363 építkezést. D e hiszen, amit mi jelen­tünk, az színtiszta igaz­ság — kiáltott fel önérzetében megsértve a főmérnök, a töb­biek szintén rendkívül megbán­tott arcot mutattak. Nem is történt semmi intéz­kedés. Minden maradt volna is a régiben, ha a minisztérium­nak, nem lett volna gyanús a vállalat működése. Az illetékes főosztályvezető kiküldött egy főellenőrt. A férfiú, hogy ne ismerjék meg, álszakállt ragasz­tott, az egyik bizományi áru­házban beszerezte a szükséges öltözéket és útrakelt, hogy el­lenőrizze az építkezéseket. Az egyik tetőn három férfiút látott, amint nagyban »verték a blattot^ — Mi az, maguk ultiznak munkaidő alatt? — szólt oda, csak úgy hányavetien, nehogy gyanús legyen.< — Amint látja — sercint az egyik a lába elé. — A művezetővel szeretnék beszélni — mondta az álruhás szerényen, készakarva nem né­zett a földre. — Mi végre? — érdeklődött az egyik kártyás, utfina hozzátette: tök az ágyú. Végül az egyik megszánta a tehetetlenül topogó férfiút és felvilágosította: — Elvitte a lottószelvényét a városba. Passz. E mberünk elment egy má­sik építkezéshez is. Amint bandukolt a dűlőúton, majdnem elütötte egy teher- itó. Mikor közelebb ért, hal- mtta, amint az építésvezető ék­telenül káromkodik, — Ezek hülyék; Nemrég je­lentettem, hogy nem kell már anyag, befejeztük a munkát és mégis ideküldenek két csőszház­ra való épületelemet. Persze, hogy visszaküldtem. Negyven kilométer felesleges fuvarra csak úgy kidobták a pénzt. A főellenőr eleget hallott. El­osont az egyik dűlőúton és meg­tette jelentését. Előzőleg azon­ban elmondta az igazgatónak, hogy mit tapasztalt. — Csodálatos, hogy maga mi­ket látott. Nemrég értekezleten beszélgettünk mindezekről. Igen csodálkozom, hogy ilyesmi ná­lunk előfordulhat. De van az éremnek másik oldala is. Az is megoldás lenne, ha az állam nagyobb összeggel dotálná a ■Vállalatunkat. Mi beterveztünk előre 650 ezer forint vesztesé­get és csak 450 ezret akarnak kifizetni. Micsoda eljárás ez? A főellenőr nem szólt, meg­tette kötelességét. Mikor az Igazgató, megtudta hogy leváltották, így kiáltott fel: — Na, itt van! Próbáljon az ember bírálni, ez lesz á vége! vényen rendszeresen résztvesz- nek a pártbizottság kiküldöttei és felszólalásaikkal segítik a a feladatok, tennivalók meg­határozását. Amikor ennek helyességéi hangsúlyozzuk, azt is meg keli mondanunk, hogy mindez egy­magában még kevés. A helyi pártszervezetek ennél jóval több segítséget várnak. Ugyan­is a járási bizottság munkatár­sainak kiutazásai gyakran csak futó látogatás-jellegűek. A köz­ségi pártszervezet vezetői azt várják, hogy a járási pártbi­zottság tagjai, munkatársai és más olyan elvtársak, akik a pártmunkában gazdag tapasz­talatokkal rendelkeznek, hu­zamosabb időt töltsenek a köz­ségekben. hogy módjuk legyen a terület alaposabb tanulmá­nyozása és a határozatok vég­rehajtásának ellenőrzése köz­ben elősegíteni a helyi vezetők gyorsabb politikai fejlődését, megelőzni botlásaikat, helyte­len útra tévedésüket és erősí­teni önállóságukat, kezdmé- nyezőkészségüket. A felsoroltakon kívül még számos dolog — így például a párt vezetőségi tagok szakmai tanfolyamának megszervezése, a pártbizottság osztályai mun­káját elősegítő bizottságok lét­rehozása és nem utolsó sorban a járás politikai, gazdasági es kulturális életében mutatkozó fejlődés azt mutatja, hogy a kisebb-nagyobb fogyatékossá­gok ellenére a kiskőrösi járási pártbizottság napirenden tartja a munkastílus további javítá­sának kérdését és egyre inkább alkalmazza azokat a helyes munkamódszereket, amelyekre a megyei pártbizottság határo­zata felhívta figyelmüket és amelyek a legalkalmasabbak pártunk helyes politikájának valóra váltására. Nagy József \

Next

/
Oldalképek
Tartalom