Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-29 / 24. szám
4. oldat 1959. január 29, csütörtök METJ.ÉKTANTÁEGY? A GYAKORLATI ELET MŰHELYEIBEN Hangverseny szerető közönséget szeretnék belőlük nevelni A Bajai Központi Fiúiskola ajtaján kopogtatunk. Az ötödik osztályos fiúk — a legnagyobb meglepődésemre — láncöitést tanultak. Eddig úgy tudtam, hogy ez lányoknak való munka, de Tüske Laci felnőttes komolysággal meg is nyugtatott, hogy csalt néhány órában foglalkoznak a láncöltés tudományával. Szükségesnek tartják, mert ha.,. leszakad a kabát gombja, fel tudja majd varrni édesanyja segítsége nélkül, »önállóan« is. Még katona korában is hasznát veheti a láncöltésnek — teszi hozzá. Polgár Antal, a gyakorlati foglalkozások tanára, megmutogatta a műhely gépállományát és azokat a szerszámokat, amelyeket már a jövő ifjú nemzedéke készített lankadatlan szorgalommal. Az üzemlátogatások tapasztalatai A ^gyerekek egy-egy témaegység befejezése után ellátogatnak az üzemekbe. Örömmel mennek a munkások közé, mert sokat tanulnak az idősebb szakemberektől. Az üzemlátogatásoknak az a célja, hogy a növendékek megismerkedjenek a különböző munkafolyamatokkal, a gépek kezelésével, s nem utolsó sorbati azzal, milyen fáradságos, hozzáértő munkával alakul át az anyag piacra kerülő termelvénnyé. Saját munkájukon keresztül tudják csak igazán megbecsülni mások eredményeit. Csodálkozó boldogság töltötte el szívüket, amikor megnézhették a Posztógyár készítményeit, a Rúhaüzemben a lányok és asszonyok keze munkájának gyümölcsét, a modern ruhákat, Aboriyi László könyvkötő műhelyét. Ilyen alkalmakkor a balesetvédelemből is kapnak egy kis ízelítőt. Racsmány Árpád és Flach Ferenc ötödik osztályosok így foglalták össze a látottakat: — Sohasem felejtjük el a munkásokat, akik szívesen mutogatták a gépek működését. Oly türelemmel magyaráztak •nekünk, mint a tanító bácsi.^ Kedvünk lett volna örökre ott-: maradni. Napirenden tíz oktatás Nyílt tanácsüléseken már: «több alkalommal megvitatták az iskolai oktatással járó prob-: lémákat. Fontos napirendi pontként szerepel a tanácsüléseken az iskolák sorsa és fej' iődése. A tanács sok minden-: ben tud segíteni az akadályozó; gondok elhárításában. A város; vezetőinek, pedagógusainak és; a szülőknek egybehangzó véleménye, hogy a politechnikai oktatás sikere a tanács támogatásától, megértésétől és segítségétől is függ. Baján e gondolatnak megvalósítása és helyes értelmezése jó mederben folyik. Ezt bizonyítja az alsóvárosi iskola műhelyének építése is, ami körülbelül 75 ezer forintba kerül. Kevés a szakember A politechnikai oktatás egyik akadálya, hogy kevés a szakember. A gyakorlati foglalkozások csak akkor vezetnek eredményre, ha a politechnikai oktatást irányító pedagógus egyben jó szakmunkás is. Polgár Antal tanító évekkel ezelőtt a Bajai Posztógyár géplakatosa volt, s gazdag tapasztalatainak eredménye, hogy az iskola komoly sikereket ért el a gyakorta#: foglalkozások fejlesztésében és meghonosításában. A politechnikai oktatást általában matematika, fizika és kémia-szakos nevelőkre bízzák. Ezeket a pedagógusokat ebben az esetben ki kell vonni a tanításból, s ez hátráltatja, megnehezíti az oktatást. Lehetne ezen is változtatni, ha a Művelődésügyi Minisztérium segítene e sürgető kérdés megoldásában. A különböző technikumokat végzett fiatalokat — akik hivatásuknak érzik a nevelést — egy év alatt át lehetne képezni pedagógusoknak és ezzel kettős eredményt érnének eh Egyrészt nem kellene kivonni a matematika, fizika és kémiaszakos nevelőket saját szaktárgyuk tanításából, másrészt szakemberek irányítanák a gyakorlati foglalkozásokat. Ez a megoldás újabb fejlődési szakaszát nyithatná meg a politechnikai oktatásnak. A szülő véleménye Vadász Kálmánná megelégedéssel beszél a politechnikai oktatás jelentőségéről. — Fiam, az ötödik bé-be jár, s ősz óta ismerkedik a politechnikai oktatással. Amióta barátságot kötött a gépekkel, alig lehet ráismerni. Azelőtt eljátszogatott barátaival, néha még el. is csavargóit, de ma már otthonülő gyerek. A gépek és a fizikai munka varázsa lekötik figyelmét. A férjemmel együtt járatják az Ezermester című szaklapot, az Liet és tudomány-t és vége- hossza nincs otthon a hónapok J óta tartó „kérdezz-feleiek” cs-í teknek. — A férjem mindent meg-; magyaráz Lacinak, s ennek azj az eredménye, hogy a kisfiú rádiót készít odahaza. A gyermek lelkesedése, a fizikai munka iránti szeretete és megbecsülése szinte kihat az egész családra. El is határoztuk, hogy ha leérettségizik, a villanyszerelői pályát választja szakmá-í jának. (Folytatása következik) Minden KISZ-tag megkapta új tagkönyvét a kiskőrösi járásban| A kiskőrösi járás 27 KISZ- szervezetében befejezték a Kommunista Ifjúsági Szövetség új, pirosfedelű tagkönyvének ünnepélyes átadását. 15 község területi szervezeteiben, a gépállomáson, a cél- és állami gazdaságokban, valamint a kiskőrösi József Attila, a páhi Keleti Fény, a bócsai Rákóczi ésl a kaskantyúi Kossuth Termelő-} szövetkezet KISZ-szervezeté-| ben vették át a fiatalok új tag-} könyvüket. Az ünnepélyes tag-| gyűlések alkalmával a járás| területén igen sok fiatal kérte; felvételét a szervezet tagjai "— rába. A kiskőrösi Művelődési Házban tartja hetente összejövetelét a Zenebarátok Köre. Károlyi Sándor, a kiskőrösi Petőfi Általános Iskola tanára irányításával ismerkednek a fiatalok a zene szépségeivel. Az általános iskolásolton kívül a gimnazisták is részt vesznek a közkedvelt Zenebarátok Körének foglakozásain. Átlagosan húszán látogatják rendszeresen az előadásokat. — Meglepő az érdeklődés — mondja Károlyi Sándor. — A fiatalok szeretik a klasszikusokat. Ezzel a címmel állítottam össze a tematikát: kevés beszed, sok zene! A muzsikán Iceresztül akarom ráirányit&mi a figyelmet a klasszikus zenére. Előadássorozatunkban Beethoven, Bach, Händel és Mozart müvei szerepelnek. Komoly hangversenyszerető közönséget szeretnék belőlük nevelni — fejezi be a tájékoztatást a fiatal pedagógus. Ottlétünk alkalmával Károlyi Sándor Mozartról beszélt a fiataloknak. Majd felcsendült a Varázsfuvola nyitánya, s a diákok — mint képünk is mutatja — átszellemült arccal hallgatták a dallamok szárnyalását. Bieliczky Sándor Be akarta csapni a bíróságot Kerekes Emma és T. Szabó Györgyné, jakabszállási lajtosok békésen kerékpároztak egy őszi estén lakásuk felé. Nem tudni, milyén okból, Oláh Péter és társa, egy útkanyarnál T. Szabó Györgyné szemelát- tára megtámadta Kerekes Emmát és többször megütötte. A bírósági tárgyaláson azonban T. Szabó Györgyné, noha az egész esemény két méterrel a szeme előtt játszódott le — mint ezt a többi tanú is bizonyította — »nem emlékezett semmire«. A kecskeméti járás- bíróság dr. Virágh tanácsa hamis tanúzás bűnében találta vétkesnek és ezért hathónapi börtönbüntetésre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. Négy gyermekére való tekintettel azonban a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Új típusú atomreaktorok A szovjet tudósok számos újtípusú atomreaktort szerkesztettek. Ezek közül megemlíthetjük I. Kikoin akadémikus tervét. Az általa készített atomreaktorban a nukleáris fűtőanyagot a hexafluor urán gáznemű vegyület szolgáltatja. Ez az uránfajta a turbinalapátok és a dugattyúsmotorok meghajtására is felhasználható. A hexafluor urán ezenkívül jó hővezető is. Hasonló érdeklődésre tarthat számot a gyorsított neutronokkal működő reaktor, amelyet a kis méretek és a nagy fajlagos energia-kapacitás számai jellemeznek. Az első ilyen kísérleti reaktort 1955 áprilisában helyezték üzembe, amelyet még két kísérleti reaktor követett Idén júliusban adták át rendeltetésének a gyorsított neutronokkal működő 5000 kilowatt kapacitású kísérleti reaktort amellyel értékes hőtechnikai és fizikai kutatásokat végeztek. ItWtMHW ******* *********************************************************** 32. Mégegyszer átkutatta hát a barlang zugait, aztán néhány kőtömböt vonszolt ki a mélyből, s nagy nehezen elfedte velük a bejáratot, meg a raktárt. Legalább néhány sort is illő lett volna írnia az ismeretlen hősöknek, akik előbb-utóbb feltétlenül benéznek ide. De sem papírt, sem ceruzát nem talált. Mihail így csak a késével véste rá a barlang falára vezetéknevét, a dátumot, meg — kissé lejjebb — hazája jelét: »SZSZSZR«; A ví* elért« a barlang felét FOkoiroriA: CAisai pmjccac majd apadni kezdett. De Limar csak estefelé tudott kijutni ebből a »partizán barlangiból. Akkor újra szétnézett a horizonton. Balra, a távolban egy hajóraj füstje úszott meg néhány vitorla háromszöge fehérlett — Jobbra egészen tiszta volt a tenger. Malájföld felett azonban köd gomolygott, s a fekete felhőket villám-szablyák hasogatták. ■:.. Idegen, ismeretlen ország — vajon, mit tartogat a messzi vándor számára? Éjszaka veszélyes dolog a tengeren csónakázni. Különösen ilyen lélekvesztőn, iránytű és térkép nélkül. S még a tenger áramlását meg a part irányát sem ismerte! De Limar számára ez a kis csónak már a megmenekülést jelentette. Így csak a csillagképekből tájékozódott. A csónak gyorsan szelte a vizet. Az Egyenlítő partmenti övezeteiben azonban folyton változik az időjárás. Az eget hamarosan felhők borították el, egy kis szellő tajtékot vert a hullámokra, majd szél feszült a csónaknak. Aztán koromsötét lett. Mihail a közeledő vihar ellen védekezve, vadul evezett, ismeretlen irányban vezetve a csónakot. Balra?... Jobbra? ... — Vagy talán ki. a nyílt tengerre? Nemsokára különös zajt hallott. De nem a sziklás partnak csapódott hullámok zaját Ez a kimért, ütemes zaj inkább a homokban csikorgó léptek hangjához hasonlított. A csónak orra beleütközött valamibe. Limar arcába ágak csapódtak. Majd egy fatörzs ugrott ki a ködből... aztán még egy... Csodálatos erdőbe jutott; ez az erdő a vízben nőtt és szinte araszolva hódított talajt a tengertől. A fák lándzsahe'gyhez hasonló, hatalmas gyümölcsei az iszapba estek, s néhány óra múlva már új növények támadtak belőlük. De Limar mit sem tudott erről. Ö csak álmélkodni tudott ezen a vízben terjeszkedő erdőn, meg bosszankodni, hogy nem juthat tovább. A csónakot az egyik fatörzshöz kellett kötnie. Hamarosan megvirradt. A sárgászöld, zavaros víz visz- szaMzódott az erdőbőL Újra megindult az apály. A szeszélye; növésű fatörzsek alatt rengeteg kusza gyökér meredezett. Hatalmas ágak kapaszkodtak fölfelé, egymásba fonódtak, s áthatolhatatlan, zöld sátort alkottak. Napnyugtakor egy szomorkás basszushang szólalt meg a távoli sűrűben; >,Huu-uu... ho-oo*..« feu-mi.*5 Majd egy sivítő, tnonotoa hang csatlakozott hozzá: „Hu-ut, hu-ut, ut, ut, vit, vitP* Aztán egy nagyon lágy és csengő szoprán: „Hej-hej-hej!” Limar összerezzent: mi leltei ez? S pisztolyát előre szegezve, a szárazföldre ugrott. A szikkadtnak látszó talaj azonban majdnem derékig elnyelte. — Nagy- nehezen tudott csak kimászni a sűrű lápból, mocsárból. S akkor úgy döntött, hogy keresztül tör a bozóton. Fáról-fára mászva távolodott el a parttól, a tengeri erdő határától. j.Hu-uu... Iío-oo.: s Hu-uu’’ — hallotta ismét, de most már egészen közelről az egyhangú,, bánatos éneket Limar egy fatörzs mögé bújt Onnan kémlelt ki a tisztásra; Különös, egzotikus állatokra számított. De csak néhány nagy, fekete majom kuporgott az indákkal körülfont fák ágain. Limar óvatlan mozdulatára azonban azok is elindultak a bozótba. Disszonáns reggeli éneküket befejezték. (Folytatása következik)
