Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

2. oldal 1959. január 22, csütörtök Miko jan hazautazott Amerikából IS TASZSZ hivatalos jelentése Míkijan washingtoni tárgyalásairól Búcsúztatás a repülőtéren NEW YORK; Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese ked­den Menysikov washingtoni szovjet nagykövet és a szovjet ENSZ-megbízott kíséretében Washingtonból New Yorkba ér­kezett, ahol a nemzetközi re­pülőtérre hajtatott. Mielőtt Mikojan repülőgépe elindult New Yorkból, Dulles külügyminiszter Eisenhower el­nök és a saját nevében távira­tot küldött Mikojánnak. A táv­iratban Dulles kifejezi azt a meggyőződését, hogy Mikojan megismerte az amerikai nép érzéseit, a nép békevágyát és azt elmondja Hruscsov minisz­terelnöknek is. Eisenhower el­nök nevében kifejezte azt a re­ményét, hogy a két nép jobban megértheti egymást, ha több látogatás és csereakció zajlik majd le. Befejezésül a külügy­miniszter közli az elnöknek azt a kívánságát, hogy a béke és a barátság szelleme honosod­jék meg és váljék hasznára a népeknek. A repülőtéren több ÉNSZ-ve- zető üdvözölte a szovjet veze­tőt. Mikojan az esős időben, a televíziós felvevőkészülékek pergőtüzében néhány szót vál­tott az újságírókkal. Elmondot­ta, amerikai tartózkodása alatt azon igyekezett, hogy megjavít­sa a nemzetközi légkört. Lá­togatásának eredményeivel na­gyon elégedett, örül, hogy Eisenhower elnökkel, egyszerű amerikai állampolgárokkal és üzletemberekkel találkozhatott. A repülőgépnél, a beszállás előtt barátságosan mosolyogva, angolul búcsúzott a jelenlevők­től: »Köszönöm! Viszontlátásra, amerikaiak!« Mikojan a skandináv légi- társaság gépével szerdán reggel érkezett Koppenhágába. A TASZSZ közleménye A TASZSZ hírügynökség ezovjet államférfinek utazása előtti washingtoni tárgyalásai­ról és az országos sajtóklubban a tiszteletére adott villásregge- liröl a következő összefoglaló jelentést adta. Hétfőn Mikojan az amerikai külügyminisztériumban, a kül­ügyminisztérium gazdasági ügyekkel megbízott államtitká­rával tartott megbeszélést. A beszélgetés után az újságírók­nak elmondotta, hogy nem folytatott hivatalos tárgyaláso­kat, de az a benyomása, hogy áz amerikai külügyminisztérium nincs felkészülve a szovjet­amerikai kereskedelmet gátló hátrányos megkülönböztetések és egyéb akadályok megszünte­tésére. Az amerikai külügyminiszté­riumban — mondotta — még mindig érezhető a hidegháború, amely a nemzetközi kereskede­lemre is kihat. Hozzátette, hogy a további normális szovjet— amerikai kereskedelem felélesz­téséhez az amerikai korlátozá­sok megszüntetésére van szük­ség. Mikojan tiszteletére villásreg­gelit rendeztek a washingtoni országos sajtóklubban. A villás­reggelin több száz amerikai és külföldi tudósító vett részt, körülbelül 300-an be sem ju­tottak a terembe. Mikojánt és kíséretét felállva és tapssal köszöntötték. A sajtóklub el­nöke felkérte Mikojánt, szá­moljon be amerikai benyomá­sairól és tárgyalásairól. Mikojan köszönetét mondott azért, hogy ilyen népes hallga­tóság előtt szólalhat fel. A szovjet államférfi elismerően emlékezett meg az Egyesült Államok gazdasági sikereiről, amelyek azért jöhettek létre, mert az Egyesült Államok földjét megkímélte a háború, nem szen­vedett olyan hatalmas pusztí­tásokat mint a Szovjetunió; Reméljük — mondotta —, hogy nem lesz láború és országun­kat, de más országokat sem éri pusztítás. Itt, önöknél, erő­sen hat a hidegháború — foly­tatta Mikojan —, bár örömmel láttam, hogy akikkel találkoz­tam, békét akarnak. Ez nem volt meglepetés számomra. Tudtam, hogy az amerikai nép így fog viselkedni velünk szem­ben. De az is pozitívum, hogy azok az üzletemberek és kul­turális személyiségek, akikkel találkoztam, szintén nagy ér­deklődést tanúsítottak a Szov­jetunió iránt, meg akarták ér­teni álláspontunkat és közele­dést akartak elérni országaink között, Az a benyomásom — han­goztatta Mikojan —, hogy az amerikai nép és az üzleti kö­rök belefáradtak a hideghábo­rúba és végezni akarnak Vele. Mindenki tudja, hogy a hideg­háború hidegháborúvá fejlőd­het és újabb háború tör ki, az üzleti élet nem hogy virulni fog, de bele is pusztul a há­borúba. Szembeötlő, hogy az ameri­kai nép és az üzleti körök han­gulata a béke felé fordul, de a politika továbbra is a régi hidegháborús állásokat védi. Meg kell mondanom, hogy az amerikai államférfiakkal őszin­tén. nagyon korrekt módon be­szélgettünk és az eszmecsere hasznos volt. Eisenhower elnök, Nixon alelnök és Dülles kül­ügyminiszter a beszélgetések során azt az óhajukat fejtOk ki, hogy javítani kell az or­szágaink közötti viszonyt, de amint konkrét javaslatok ke­rültek szóba, azt hallottuk, hogy az Egyesült Államokban kétpárti külpolitika van, ame­lyet a szövetségesek is támo­gatnak és így ezt a politikát nem fogják megváltoztatni. Amikor megkérdeztem: jó-e az, hogy a politikának örökre vál­tozatlannak kell maradnia, azt a választ kaptam, hogy a poli­tika csak akkor változik, ha a körülmények is megváltoz­nak. Azok közül a kérdések közül, amelyekről eszmecserét foly­tattunk az önök államférfiaival, figyelemre méltó a német bé­keszerződés kérdése. Mint is­meretes, más országoknak is megküldtük a német békeszer­ződés szovjet tervezetét. Bár­mennyire is furcsán hangzik, Adenauer kancellár volt az, aki erre elsőként mondott ne­met. Ügy tűnik, elemi dolog lett volna megmondani neki, hogy a legyőzött ország kép­viselője nem léphet fel első­ként a békeszerződés ellen. Adenauer kancellár befolyásol­ni akarta az Egyesült Államok politikáját. Szemmel láthatólag el is érte ezt, minthogy az önök külügyminisztere nemrég rendezett sajtókonferenciájukon csatlakozott hozzá. Mi az önök szövetségesei voltunk a múlt háborúban. Együtt kell aláír­nunk a német békeszerződést is. Kiderül azonban, a béke- szerződés kérdésében a legyő­zött Németország lett az önök szövetségese. Nekünk semmi ki­fogásunk sincs a német nép ellen. Nagyon jó kapcsolatokat tartunk fenn a Német Demok­ratikus Köztársasággal, Nyugat- Németországgal is javítani ződtem róla, hogy Nyugat Németország lakosságának többsége békét akar és az or szág üzleti körei ugyancsak a béke mellett foglalnak állást A Német Szövetségi Köztár saságban azonban potenciális veszéllyel fenyegető revansista körök is vannak. Ezen a téren különösen veszélyesek az olyan emberek, mint Strauss nyugat német hadügyminiszter, aki kardcsörtető nyilatkozatairól ismeretes. Önök persze tiszta oan vannak azzal, hogy egyet­len lengyel, vagy egyetlen cseh­szlovák sem fogjá odaadni földjét, függetlenül attól, hogy milyen párthoz tartozik. A ha­tárok felülvizsgálásáról elhang­zott kijelentések uszító, revan­sista nyilatkozatok. A nyugat­német revansisták nem akar­nak békeszerződést kötni, és az Egyesült Államok — sajnála­tunkra — ebben a kérdésben velük tart, Még egy fontos kérdésről szeretnék szólni — mondotta Mikojan. — Meg kell érteni egy egyszerű igazságot. Az ál­lamoknak egyenlőkként kell bánniuk egymással, különösen ha két olyan nagy hatalomról van szó, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A diktá­tum politikája mindig kudarcot fog vallani. Békés együttélésről pedig nem lehet szó, ha nem tartják meg a nemzetközi egyezményekben vállalt kötele­zettségeket. Ezért mi aprólékos szigorral tiszteletben tartjuk egyezményeinket, reméljük, hogy partnereink is így járnak majd el. Mikojan ezután felemlítette, hogy Németország ügyében az Egyesült Államok többször is megszegte a szövetségesek meg­egyezését. De most nem aka­runk régi számlákat benyúj­tani — folytatta —, tiszteljük egymást. Különös, hogy önök szenteknek tartják magukat, minket meg bűnösöknek. A kérdés így merül fel: vagy bé­ke, vagy háború. Más válasz­tásunk nincs. Azt hiszem, min­den gondolkodó ember békét akar, kapcsolataink megjavuld- sát óhajtja, Befejezésül egy kijelentésről szeretnék szólni, amely nagyon elütött az önök többi politi­kusainak szavaitól. Az önök Volt elnöke, Truman tegnap rossz nyilatkozatot tett. Szót emelt az ellen, hogy én ame­rikai üzletemberekkel találkoz­tam, mert attól félt, hogy e találkozók hatására az ameri kai nép barátságosabb lesz a Szovjetunió iránt. Ügy látszik, neki ez nincs ínyére. Közis­mert, hogy a mi kapcsolataink Truman elnöksége alatt rom­lottak meg és jó, hogy most nem ő az elnök. Ezzel Mikojan befejezte fel­szólalását és a feltett kérdé­sekre válaszolt. A villásreggeli után az or­szágos sajtóklub elnöke átnyúj­totta Mikojánnak a klub okle­velét, amelyet a hagyományok szerint a klubban felszólaló is­mert politikusok kapnak. Vala­mennyi jelenlevő felállt és hosszantartó tapssal búcsúzott Mikojántól, akarjuk viszonyunkat* Mefigyő- korában. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Kiss Éva (any­ja neve: Gere Julianna), Bende János (Szabadszállási Margit). MEGHALTAK: Miklós Mi­hály 74, Tószegi Zsuzsanna egy­hónapos, Bera Forenc 92 éves — Sok emberem segít ar, SZTK. Közel kétezren keresik fel naponta a kecskeméti ren­delőintézetet gyógykézelés cél­jából. A szakrendeléseken 1221, a tbc-gondozóban 174, a nemi- beteg-gondozóban pedig 333 ember fordul meg 24 óra alatt. A felülvizsgálatot végző főor­vosok előtt naponta 200 ember jelenik meg. — Lovasnemzet voltunk.. . A közlekedés meggyorsítása ér­dekében Budapest legbelsőbb területéről kitiltják a ídVas fo­gatokat. — Egy kisebb holland város­ban próbaképpen automata­időjóst állítottak fel, amelynek »elektron-agya« 192 időjelző ál­lomással van összeköttetésben; A kapott adatok alapján azután időjárás-prognózist állít össze. — A Helvéciái Állami Gaz­daságról írt hosszabb beszámo­lót Szendrei József, a Belpoli­tikai Szemle legutóbbi számá­ban. — A hideg idő' ellenére is gyors ütemben folynak az elő­készületek a Pécs—Szeged kö­zötti út korszerűsítésére. Mély­kút községben is kihordták már a szükséges alapanyagot (Mély­kúti Elemér leveléből.) — A Bácsalmási Művelődési Ház vidám farsangi bálja szom­baton este fél kilenc órakor kezdődik. A zenét dr. Holéczy Ákos zenekara szolgáltatja. — Most bírálják megyénk termelőszövetkezeteinek juh­állományát. Kiválogatják a törzskönyvezésre alkalmas, ki­váló egyedeket, hogy belőlük törzstenyészeteket alakítsanak ki. — A kecskeméti mövésítelep fiatal festőinek a kiállítását Bu­dapesten is megrendezik a kö­zeljövőben. GYÁSZHÍR Mély fájdalommal tudat­juk, hogy a szeretett férj, apa, nagyapa, id. T. Nagy József, folyó hó 2Ö-án, 68 éves korában, váratlanul el» hunyt. Temetése folyó hó 22-én délután 3 órakor lesz a kecskeméti refor­mátus temetőben levő csa­ládi sírba. Minden külön értesítés helyett. A gyászoló csalid. * NAPTáR 1959. január 22, csütörtök Névnap: Vince Napkelte: 7 óra 22 perc Napnyugta: 16 óra 30 perc • — A 31-es gyalogezred volt katonái, akik 1919-ben Nagy­körösre vonultak be és a Fel-, vidék (Miskolc—Hernádvércse —Kassa), valamint a román frontszakasz harcaiban részt vettek — találkozó megbeszé­lése és megrendezése céljából kö­zöljék címüket Forgács Béla volt zászlóaljparancsnokkal, Budapest, V., Városház utca 9—11. földszint 12, Fővárosi Tanács címén. — A kiscsávolyi iskolában találkozott választóival Máriái Mihály elvtárs, a Bajai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak helyettes elnöke és ismer­tette az erre az évre elkészí­tett terveket. A vendéget, va­lamint a szokatlanul nagyszámú hallgatóságot az iskola kultúr- csopoftja színvonalas műsorral köszöntötte, (Tűri Istvánná le­veléből.) — Az ENSZ, napokban köz­zétett jelentése szerint a Szov­jetunió és a kelet-európai or­szágok megszerezték a vezető helyet a Világ vasúti teherfor­galmában. — Kiváló társadalmi munká­jáért elismerésben részesítette i művelődésügyi miniszter a Bajai Vas- és Fémipari Szö­vetkezetei, az iskolák és óvo- lák társadalmi segítését szol­gáló mozgalomban. Kész vagyok akár reggelig így ülni (Az Ogonyok karikatúrája) — A bajai járás termelőszö­vetkezetei — mint az elkészí­tett tervekből kitűnik — ebben az évben fokozott gondot for­dítanak az állattenyésztés to­vábbfejlesztésére, valamint a pillangósok vetésterületének növelésére. — Filmművészeti Kört alakí­tanak Baján abból a célból — mint a felhívás hangoztatja —, hogy siettessék a filmtörténeti- leg és esztétikailag művelt filmközvélemény kialakulásának folyamatát. — Csorna Pál KISZ-titkár és Dudogh Pál KISZ vezetőségi tag irányításával a kecskeméti Lparítanuló-iskola KISZ-tagsága kifestette az iskola nagytermét. — Virág Józsefné, Bene Sán- dorné és Főző Mária, a Kecs­kemét Város| Autóbuszüzem jegykezelői kifogástalanul vé­gezték az egész évben mun­kájukat és rendkívül udvaria­sak voltak az utasokkal is. Tudásukat fiatalabb munkatár­saikkal is szívesen megosztják — ezért dicsérjük meg őket. — Ököljog. A húszéves Sze-' aellédi Mihályt eszméletlen ál- apotban, törött orral szállítot­ok a mentők özvegy Szabó kntalné kisiparos, motorszere­lő Rávágy tér 10. számú mű- lelyéből a kecskeméti kórház­ba. összeszólalkozott egyik ►barátjával« aki vadnyugati liódoű döntő tto el a. .vitát. — Községi népművelési ta nács alakult Bácsalmáson. Tág jai: Nagy István vb-elnök, Üu lity Tibor művelődési otthoi igazgató, dr. Deák Imre ügy véd, Fischer István és Orioli Károly nevelők, Szigeti Péter,; járási tanács osztályvezetője é; Szathmáry Rezső laboráns. — A húszéves Pál József ke rekegyházi lakos néhány évve ezelőtt illetlenül bepiszkított; a hetényegyházi állomás váró termét. Az egyik MÁV alkal mázott észrevette és eltüntet tette vele a rondaságokat. 1958 október 20-án Pál felismert« az annak idején őt figyelmez­tető vasutast és bosszúból a; induló vonat peronjáról Sörös­üveggel megdobta. Rövidesen t kekcskeméti járásbíróság elöli kell felelnie tettéért. — Ankara közelében egy ho­mokbányában a jégkorszakból ittmaradt elefánt-csontvázát ta­láltak. A szakértők a csontokai egymillió évesre becsülik, — 30 kongresszust, konferen­ciát rendeznek a Magyar Tu­dományos Akadémia különbö­ző szakosztályai. Ezekre mint­egy 200—250 külföldi vertdé- get várnak. A Magyar Tanács­köztársaság 40. évfordulója al­kalmából a társadalmi, történeti tudományos osztály, a Párttör­téneti Intézettel közösen, nyolc­napos, tudományos ülésszakot tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom