Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-20 / 16. szám
1959. január 20, kedd 3. oldal Hét év alatt 34800 Wi új szőlőt telepítettünk Szőlőink felújításának helyzetéről A Petőfi Népe tudományos kutatók bevonásával cikksorozatot indított »Tudományos és korszerű homoki szőlőkultúráért« címmel. E sorozatban különböző problémákról esik szó. Én mintegy hozzászólásképpen szőlőink rekonstrukcióiénak helyzetét szeretném ismertetni. Amikor a múlt század 70-es és 90-es évei között egész Európa ■ kötött talajain kipusztultak az európai fajtájú szőlők, még a filokszera elleni védekezés módját megtalált franciás országában is nehezen haladt a rekonstrukció. Ez az előzménye, hogy az ekkor nálunk járt nagynevű francia akadémikus, R. F. Marion. hazatérve Párizsba így írt egy tanulmányában: »A bor világpiacán legnagyobb riválisunk Európa második-harmadik legnagyobb bortermelője, a legigényesebb borfajták termelésére specializálódott Magyar- ország. Ott az egész országot bejárva meg kellett állapítanom, hogy rövid időn belül oly lendületet vett a szőlők felújítása, amelyhez hasonlóra más országban nem találunk példát.« Nem elkésett öntetszelgésből idéztük Mariont — az akkori magyar földművelésügyi miniszter egykorú parlamenti jelentéséből —, hanem azért, hogy érzékeltessük, mily súlyos mulasztást követtek el savai — amint nem egy külföldi szakember a helyszínen maga is megállapította — Magyarországon valósult meg először a szőlőszaporítás korszerű, nagyüzemi formája. A villányi szőlőfeldolgoztató és előhajtató évi teljesítménye átlagosan 250 ezer (1 kataszt- rális hold felújításához 4200— 4500 oltvány szükséges), a ba- latonboglárié 650 ezer, a tar- calié 400 ezer, a balntonaligaié 500 ezer telepítésre kész oltvány. Már megkezdődött az ötödik építése is Szekszárdon, évi 500 ezer oltványra méretezték teljesítményét. Szóval vannak eredmények, ha csak a kezdet kezdetén tartunk is. Vesszöfeldolgozú és oltványelőhajtatóink ugyan's még csak egy-három éve termelnek, a hozzájuk tartozó anyatelepek is még csak részben fordultak termőre. Már csak ezért is hírül kell adnunk, hogy 1951-től kezdődően — a már említett objektív gátló tényezők ellenére — az országban kereken 34 800 katasztrá- lis hold új szőlőt telepítettünk a hiányos tőkeállományú szőlők helyenként változó méretű tőkeutánpótlásain felül, ebből homokon 21 508 holdat. A teljesítmény érzékeltetéséül hadd emlékeztessük az olvasót: az első rekonstrukció idején a szőlőbirtokosok, ki kisebb, ki nagyobb mértékben, csak felújították akkori szőlőiket, de a szőlők talajait pusztító víz- és szél-erózió megakadályozása nélkül. Napjainkban pedig ■ különösen az állami és szövetkezeti gazdaságokban, már látható eredménnyel arra törekedünk, hogy a terület előzetes rendezése nélkül sor se kerülhessen egy-egy tábla felújítására. Bács megyében például az állami gazdaságok hektáronként telepítették az új szőlőket és hat-hét sorból álló gyümölcsíasáv . akadályozza a homokterületen a szél-eróziót. Közben már, ha késve is, elkezdtük új, korszerű berendezésű szőlőfeldolgozó üzemek építését is, hogy ne csak azzal legyünk fölényben a borpiacon, hogy a mi borkultúránk a világon a legfejlettebb, mert rajtunk és Románián, valamint Észak-Jugoszlávián kívül másutt sehcjl a világon nincs fajtánként szüretelt bor. (Egyebütt csak bizonyos típusú borok előállítására törekednek, zömmel — a mi bortörvényeinkkel ellentétben — mesterséges beavatkozással.) Gondunk legyen hát rá, hogy borászati technikánk is makulátlanná váljék, palackozott boraink ne romoljanak meg, a fogyasztó gyomra és idegrendszere a kéntől ne kapjon boriszonyt, így áll ma szőlőrekonstrukciónk ügye. Nem haladunk gyorsan. Tény. Ám csak hét éve kezdtünk hozzá, Az eredményeit, a józan ész ás az újra fellendült, jól jövedelmező magyar borexport, arra kell hogy késztessék a népgazdaság vezetőit és a termelőket, hogy gyorsítsuk meg a felújítást, növeljük évi területéi, s a korszerű művelő és feldolgozó gépeket, eszközöket most már halogatás nélkül teremtsük elő! Több, jó minőségű és versenyképes bort azonban az elért eredmények ellenére sem termelhetünk, ha szőlőtermesztésünket nem tesszük — mielőbb — nagyüzemüvé. Torna Adám az 1935—45 közötti évek kormányai, amikor nem találtak módot és anyagi alapot a második szőlólelujítás hasonio ütemű és méretű elvégzésére. Ekkorára ugyanis — a természet rendjének megfelelően — kivénhedtek a filoxera-vész után telepített szőlők. , A második világháború mtán. az idő vasfogán kívül a szerencsétlennek bizonyult ár-, adó- és birtokpolitikai intézkedések iá pusztították szőlőinket. Az ország szőlészei azonban ez időszakban sem tétlenkedtek. Történelmi bortermelő tájaink valóban tudományos értékelése alapján szölőmonográ-; fiai felvételt készítettek a re-; konstrukciós terv elkészítésé-: hez. Hol tartunk ma? A rekonstrukció alapja, a szőlészet »nehézipara«, a szapo-! rítóanyag termelése: anyatelepek és törzsszőlők létesítése. Az első rekonstrukció alkalmával a régi Magyarországon 1791 katasztrális hold anyatelep volt, most, 1958 tavaszán pedig 1500 katasztrális hold. örömmel állapíthatjuk meg, hogy minőségileg jobbak a maiak, mert az azóta eltelt évtizedek tapasztalatait figyelembe vehették a fajták megválasztásában, tájankénti elosztásában. A hároméves terv idején még további 800 katasztrális holdon létesítünk új anyate- fepeket, ennek 1958-ra előirányzott 300 holdas tételét már eltelepítettük. Ezek országos számok. Bács megyében hét év alatt 3000 holddal növekedett csak az állami gazdaságok szőlőterülete. Az előzetes tervek szerint 1959-ben 800 holdat szándékoznak telepíteni. 1954 óta négy állami nagyüzemi oltványkészítő és előhajtató létesült, melyek legalább oly modern és nagy jelentőségű létesítmények a maguk nemében, mint kukorica- termesztésünkben a szárító és kalibráló üzemek. E négy vesszőfeldolgozó és oltványelőhajtató üzem technológiájának, építésének és beren- ítezáséeek gyakorlati megolddTöbb mint 5 millió beruházás a kecskeméti tsz-ekbén Kecskemét termelőszövetkezetei ebben az évben építkezésié több mint 2 millió, egyéb beruházásokra pedig 3 265 000 lorint hitelt kapnak. Az előbbi keret felhasználásával a Vörös Csillag és a Szabadságharcos Tsz 50 férőhelyes istállót épít 6—600 000 forintos költséggel, az Igazság Tsz-ben 5 vagonos górét, a Petőfiben 500 férőhelyes baromfiólat készítenek, a Szabad Nép Tsz-ben pedig víztorony épül 32 000 forintos beruházással. Állami hitellel oldja meg gazdaságának belső villamosítását a Szabadságharcos Tsz. Nagyobb arányú szőlő- és gyümölcstelepítést is végeznek,, ezenkívül a Boldogulás Tsz rózsaültetvénnyel bővíti virágkertészetét, nz Űj Tavasz Tsz pedig szamócást létesít.- , TUDOMÁNY «§> TECHNIKA „ÚJ MÓDSZER A PISAI FERDETORONY KIEGYENESÍTÉSÉRE Újév napjának reggelén történt. Külföldi túristák hosszú acélkábelt szállítottak a toronyhoz. Ezzel körbecsavarták, majd az acélkábel végét egy autóhoz erősítették és beindították az autó motorját. Az acélkábel elszakadt. A jelenetet figyelő járókelők jót nevettek, — de a torony csak nem egyenesedett ki. tOOOOOOOOOOOO A SZO VJET HOLDRAKÉTA Ezzel a címmel tart előadást Kecskeméten január 2I-én este fél 6 órai kezdettel Nagy István György. a Haditechnikai Kutatóintézet tudományos munkatársa, A nagy érdeklődésre szárnot- tartő előadást, amely a szovjet űrrakétával, a rakétatechnika fejlődésének távlataival foglalkozik. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar —Szovjet Baráti • .Társaság közösen rendezi a megyei tanács nagy előadótermében. EGY KÉTSZÁZ ÉVES FOLYÓIRAT BESZÜNTETTE MEGJELENÉSÉT A „General Magazine anti Historical Chronicle” című folyóiratot Benjamin Franklin alapította. A lap 217. évfolyama után pénzügyi nehézségek miatt a közelmúltban megszűnt, OPERÁCIÓS KÉS HELYETT — ULTRAHANG PISZTOLY Chicago egyik kórházában dr, Daniel sebészproíesszoc úgynevezett ultrahang sebészpisztoly« lyal egy óra alatt 14 vakbélmű«- tétet hajtott végre- A műszert Maenzel fizikus szerkesztette meg. A vakbél műtétek a következőképpen zajlottak le: A vakbelet a hasfal felnyitása előtt ultrahang pisztollyal levágják, majd egy különleges röntgengéppel a belső szervektől elszigetelik, mivel az ultrahang a beteg bélszövetet összezsugorít- ja. A sebész ezekután már csak egészen kis nyílást vág a hasfalon, hogy kiemelje az össze zsugorodott vakbelet. A sebészek rrtoát azon fáradoznak, hogy kifejlesszék az ultrahang terápiát, amelynek segítségével az eddig nehezen hozzáférhető epe, máj és vese betegségeket gyógyítanák. meg. Darabfelfogása azonban, mintha nem lenne igazán egységes. A vígjátéki stílust helyenként. ha nem is - disszonáns, de harsogó hangú komé- diázás töri meg. Sajnálatosan pontosan annul a jelenetnél történik ez, amikor a második felvonásban az önző és egymással is tarzsalkodó fiatalok szemébe mondják az öregkori élet derűjét és magányát feláldozó, a- régi szerelem feléledését, s élete révbejutását sejtő nagymamának, hogy felesleges harmadik közöttük, s ő minden baj. idegesség, probléma forrása. Ennek a kétségkívül fdntos jelenetnek a hitelét csökkenti az a mindent túllicitáló hangsúly. melyet Sárnssy Gábor ad jelenetének. A »nagy összecsapás« meg ha vígjátéki keretek között is. zajlik le, komolytalan műfelháborodás, viccelődő, harsányhangú évődés stílusát mutatja inkább, ez pedig éppen a mondanivaló hitelének nem használt. Nem holmi tragikai ünnepélyességet kérünk itt számon Súrossy Gábortól és a rendezőtől. Nem is Shakespeare-i őrjöngések félelmetességét akarnánk a színpadra idézni megjegyzésünkkel, inkább a színészi eszközök helyes megváloga- íásónak hiányát szeretnénk jelezni. Igaz, hogy ezen a mű- veszekedésen harsányan derülnek'a nézők, de a mondanivaló erkölcsi értéke bizony egy kicsit mintha könnyeit hullatná. cA klemig szereplőgárda élére érzelmesen szép és őszinte szerepfelfogása, kulturált és mértéktartó játékmodora Göndör Klárát állítja. »Fiatal« nagymamája kristályos tisztasággal felépített, tudatos színészi munkát és finom megfigyeléseken alapuló érzékeny szerep felfogást mutat, őszintesége és kitűnő alakító készsége különösen az első felvonás végén és a harmadik felvonás utolsó jelenetében bontakozik ki egy- egy felejthetetlen pillanatra. . Sárossy Gábor, 3 férj szerepében kissé bizonytalanul mo- zóg, nem egységes vonalon fejlődik fel szerepe, néha »tó-ki- rúg a hámból« s amint már említettük, a második felvonás nagy veszekedési jelenetében el is torzul. Egészében — és ez egyáltalán nem a darab hibája — csak néha-néha tudja érzékeltetni a sok munkával elfoglalt, fiatal értelmiségi-férj figuráját. Labancz Borbála színészi alkatához nehezen volt hozzáilleszthető ez a szerep. Kissé jellegtelen a játéka. Nem mindenütt találja meg a hangot. amely egy értelmiségi munkakörben, tervező mérnöki beosztásban dolgozó fiatal nőre jellemző lehet. Ezt rriég akkor is számonkérhetjük tőle,' ha egyúttal elismerjük, hogy a darab, jellegénél fogva nem ebben a. -szerepében«, hanem a családi otthon keretei között mutatja be ezt a fiatalasszonyt. A színpadon hallatlan biztonsággal mozgó, tehetséges gyermekszínész, ifj. Radó Vilmos nem egy kedves, mulatságos pillanatot ad játékával, néha azonban még kissé rakoncátlankodik, szerepének határain túli régiókba téved. Kedves, mulatságos színfolt a társbérlő szerepében, a tehetséges Borbíró Andrea. Kissé talán fiatalosabb, mint szerepe megkívánja. Jánoky Sándor hézagosán, pár vonással felvázolt) szerepét élővé, hihetővé teszi, igen szimpatikus figurát visz a színpadra. Barcsa István díszletei, Márton Aladár ruhái színvonalasai-., Csáhn hatos Fehér Klára: Him uaptftmk anffiQ-t&k Bemutató a kecskeméti iíaiona József Színházban ben. Egy-egy jól megfigyelt helyzet, fordulat, jellemző vonás felvillantásával riporteri tollát csillogtatja meg. s ha gondosan kikerül is vígjátékában minden elmélyíthető és valóban konfliktussá érlelhető helyzetet, mégis meggyőzően, okosan beszél, figyelmeztet —. tud mai problémákról szellemesen, könnyedén és hasznosan szólni. r'iüiiU.Ug. Üfi/t erre a bemutatóra itt Kecskeméten is. S örvendetes hogy a kecskeméti Katona József Színház műsorra tűzte a Nem vagyunk an- gyalok-at. A bemutató közönsége is így szavazott tapsaival, ki-kirobbanó nevetésével, mely a színészek játékát jutalmazta, meg a szívderítő, mulatságos fordulatokat, a derűs életkép egy- egy pillanatát. Az előadás itt- ott vígjátéki, másutt burleszk felé hajló váltakozó áramlása általában erősítette a darab mondanivalóját, s ha néha feleslegesen igyekezett is harsánnyá tenni a helyzeteket, egészében véve egyenletes és mutatós volt a színpadi kép, a darab sodrása. OUUSnS-ten figyelemreméltó, hogy ár. Németh Antal személyében olyan rendezőt üdvözölhettünk a bemutató színpadán, akinek nagyszerű ké- pes'-"g2it klass’!kus remekművek premierjén ismerhettünk UUj.an beüti az igazán jó i új magyar darab színházaink műsorán, s hogy mennyire kellene, azt mi sem mutatja jobban, mint Fehér Klára tavaly Budapesten bemutatott vígjátékának a »Nem vagyunk angya- iok—nak a kecskeméti színpadra vitele. A közönség derül, szórakozik — hellyel-közzel elgondolkodik a színpadon megelevenedő nagyon is mai, nagyon is aktuális ' helyzeteken, s a mi hétköznapjaink sok-sok pillanatának hasonlóságán okulva, kicsit befelétekintve, kicsit kanosaiul körül is nézve ismerősei életében helyeslőén bólint: igaza van Feher Klárának, bennünk is fészket ver néha-néha a türelmetlenség, a tapintatlanság, a hálátlanság ördöge. Nem vagyunk mi sem angyalok, pedig azok az özv. Szili Mártonná sorsán osztozó, köztünk élő nagymamák, akik öregedő szívük akadozó dobbanását számlálva gondozzák gyermekeinket, bogozzák a csa- ! ládi hétköznapok szövevényét, | kivasalják ingeinket, megfőzik ■ vacsoráinkat, elaltatják fiain- | kát, leányainkat, amikor mi | színházban ülünk — mindent ' inkább megérdemelnek, csak 'olyan hálátlanságot és önzést nem mint ott a színpadon. Fehér Klára, ha itt-ott kissé szentimentálisán, érzelgős mellék- zörejekkel, de ilyen gondolatokat ébreszt darabjával p néző-