Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-19 / 299. szám

1958, december 19, péntek 3. oldal ségi hídmérleg alapzata, még ebben az évben befejeződik a beszerelése és átadják a lakos­ságnak. Folyamatban van az orvosi lakás építése, előrelátha­tólag a jövő év április 4-ig tel­jes egészében elkészül és át­adásra is kerül. A KÖZSÉGI TANÁCS nagy gondot fordít az iskolák kar­bantartására. Az ún. Homok- osztályi iskola új drótháló-ke­rítést kapott, a község terüle- letén levő kilenc iskola közül három iskola kapott új tanfel­szerelést és minden iskolánál külső és belső tatarozást haj­tottak végre. A választások előkészületi időszakában a jelölőgyűléseken felmerült problémákat a köz­ségi tanács v. b. máris igyeke­zett megoldani, pl. a Csólyost és Galambost összekötő út megjavítása, ehhez megfelelő hidak lerakása stb. Folyamat­ban van a szegedi betonút és Gátér közötti útvonal feltöltése, kijavították az egészségház és, a Csólyosi út közötti útsza­kaszt is. MINDEZ azt bizonyítja: ma már nincs »eldugott« község. Van mód és lehetőség — közös összefogással — minden köz­ség fejlesztésére. Az új magyar diktafon, a D—1-típusú mágneses hang­rögzítő elkészült. A modern szerkezet alkalmas a mikrofonra közvetlenül rábeszélt szöveg és a telefonbeszél­getések rögzítésére. Használható — póthangszóróval — uta­sítások közvetítésére is nagy területen. 225 ezer facsemetét ültettek Háromezer forintos havi kereset Amit nem mutat a munkaegység-részesedés A munkaegységekre jutó pénzértékre átszámított oszta­lék nem mutatja teljes'egészé­ben termelőszövetkezetünk tag­jainak tényleges jövedelmét — magyarázza Szívós László elv­társ, a lajosmizsei Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet tagja. Bizonyítékul elmondja, hogy szövetkezetükben tavaly 37 fo­rintot ért egy munkaegység pénzösszegre átszámított érté­ke és ezt az idén sem sokkal haladják túl. Több jutott vol­na abban az esetben, ha az árpát, a kukoricát és más ta­karmányokat a közös állatte­nyésztésben hasznosították vol­na, ha több sertést hizlalnának, ha több fejőstehenet tartaná­nak, vagy rátérnének a vágó­marha hizlalására. Most azon­ban az a helyzet, hogy a ta­karmány jelentős részét kioszt ják, természetbeni juttatásként és azt a háztáji állatállomány­nyal etetik fel. Megtudom Szívós elvtárstol, hogy a termelőszövetkezet tag­jainak többsége minden évben hét­három hízottsertést vág le. Szívósék pedig az idén három darab hízót vágnak, né­gyet meg szerződéses eladásra hizlalnak. Ha a közösben hiz­lalnának ugyanennyit, akkor egészen biztos, több osztalék jutott volna a munkaegységek­re is. Hasonló a helyzet a baromfi­nevelés téren is. Szívós László- ék 250 darab csibét, 64 puly­kát és 60 libát neveltek. A pulykákért 7200 forintot kap­tak, a libákat és a csibéket viszont még csak ezután akar­ják értékesíteni. — Ezeket figyelembe véve tessék kiszámítani jövedelmün­ket — mondja Szívós elvtárs. — Nekem 540, 16 éves kislá­nyomnak pedig 218 munkaegy­sége van. Figyelembevéve a háztáji gazdaság bevételeit, az én havi keresetem eléri a 2500-3000 forintot. Azt hiszem, ezek alapján köny- nyebben megértik, hogy a ter­melőszövetkezeti tagoknak 37 forintos munkaegység mellett miből telik ruhára, bútorra. házépítésre stb. Szövetkezetünk tagjai közül eddig négyen vet­tek házat, többen kerékpárt, varrógépet, én magam pedig hálószobabútort. — Mi valamennyien tanyán lakunk, mégis egy család kivé­telével szövetkezetünk minden tagjának van rádiója, de annak az egy családnak sem azért nincs rádiója, mert nem tudná megfizetni az árát — ugyanis 48 000 forintért házat vásárol­tak —, hanem úgy látszik, ők még nem kedvelik azt az egyébként igen hasznos talál­mányt. A továbbiakban arról tájé­koztatott Szívós László elvtárs hogy közös gazdaságuk meg­alakítása óta milyen nagy utat tettek meg. Tíz évvel ezelőtt, 1948 végén tízen 120 hold föl­dön alakították meg a szövet­kezetét. Lovuk nem volt és ak­kor még gépállomás sem mű­ködött a közelben és így az őszi vetések elvégzésében a nagygazdákra szorultak. Egy napi igáért három napi robotot teljesítettek. Most viszont 860 hold földjük, 33 tagjuk és hét belépésre jelentkezőjük van. Búzából 11,6, őszi árpából 15,6, kukoricából pedig 31 mázsás termést értek el. Üzemi pártszervezetüknek hét tagja van, a termelőszövetkezet kommunistáinak nagy szerepe volt az ellenforradalom idején közös gazdaság megvédésé-; ben cs a tagság együtt tartásá-; ban. Példamutatásuk és meg-! győző szavuk nagymértékben! hozzájárult ahhoz, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok leküz­dötték az egyéni gazdáktól való elszigeteltségüket és megjaví­tották a környék lakóival való; kapcsolatukat, kinyitották a szövetkezet kapuit : az új belépők előtt. Az üzemi pártszervezet ál-; landóan figyelemmel kíséri a; termelés és a munkaszervezés; problémáit és harcol a legjobb! eljárások alkalmazásáért. Al pártszervezet taggyűlésén több; alkalommal beszámoltatták a! termelőszövetkezet elnökét és az észlelt fogyatékosságok meg-! szüntetésére megfelelő 'határo­zatokat hoztál^. Szívós elvtárs beszélt a párt- szervezet tevékenységének több fogyatékosságáról is. Jelenleg ezeknek a hiányosságoknak, gyengeségeknek kiküszöbölésén munkálkodnak és arra törek­szenek. hogy az üzemi párt- szervezet még inkább motor­jává váljon a szövetkezet elő­rehaladásának, olyan nagyüze­mi árutermelő gazdasággá vá­lásának, amelyben a munka­egységek nagyobb pénzbeni osz­taléka jobban kifejezi majd a tagok tényleges jövedelmét. Nagy József A petőfiszállási KlSZ-szerve- zet igen tevékeny munkát végez. A választások feladataiból is jól kivette a részét, de minden más kérdésben is igyekeznek segíte­ni, ami a fiataloknak és a köz­ség többi lakosának hasznára van. Kovács Pál KISZ-titkár a ta­nács kezelésében lévő erdőket a KISZ-tagok bevonásával ápolja. Az ősz folyamán 225 ezer facsemetét ültettek el. Nagy gondot fordítanak a KISZ szervezési munkára is. Üj tagokkal növelik a szervezet lét- sz4mát. November 25-én megalakí­tották a kultúrcsoportot, ezen belül a tánccsoportot. A tánccsoport vezetője Sza- patfi Margit nevelő, aki fárad­ságot nem ismerve foglalkozik a fiatalokkal. Műsoros előadásra készülnek, kiosztották a szere­peket. Szabad idejüket szívesen töltik el a fiatalok a szépen be­rendezett párthelyiségben. A petőfiszállási KISZ-élet jó úton halad. A fiatalok fejlődé­sében, nevelésében biztosan meg is }esz az eredménye. Föd rászüzletek nyitvatartási ideje az ünnepek alatt A kecskeméti Fodrász Ktsz boltjai hétfőn, kedden és szer­dán, azaz 22-én, 23-án és 24-én egész nap, este 8-ig tartanak nyitva. Az ünnep két napja alatt, 25-én és 26-án, minden fodrászüzlet zárva tart, majd szombaton és vasárnap, 27-én és 28-án délig lesznek nyitva; Uet tgu községnépe- összefog. munkálatokkal; Az egymillió 200 ezer forintos költséget a bir­tok területek nagyságától füg­gően arányosan elosztva a ta­gok térítik meg, hogy azonban ez túlságosan nagy terhet ne je­lentsen számukra, most tárgyal­nak hosszabb lejáratú állami hitel elnyerése végett. Az állami munkával már el­készült főcsatorna megléte egyébként már bizonyságot szol­gáltatott hasznosságáról, amit a mellette elterülő birtok gazdája, Pakó Ferenc középparaszt, a társulat igazgatósági tagja is tanúsít, aki egy felszólalásában ismertette, hogy ebben az év­ben többet teremtek földjei mint azelőtt. A megépítendő mellékcsatornák körüli terüle­tek tulajdonosai ugyanakkor már azt tervezgetik, hogy bel- terjesebb gazdálkodásra térnek majd át, van olyan is. aki az öntözés gondolatával foglalko­zik. jjL termelési bizottság tény« Jrm- kedése tehát kiszélesült, társadalmivá vált, s mert tag­jainak nem kis hányadát a tár­sulat vezetőségébe, elnökét, Ju­hász Károlyt pedig a megyei tanácsba választották, szüksé­ges, hogy a bizottságot újjáala­kítsák. Nemsokára ez is meg­történik, s akkor két társadal­mi szem küzd Jászszentlászló mezőgazdaságénak további fel- endítéséért. Az eddigi eredmények nem :eszik kétségessé a sikert. Tarján István liós költséggel végzett állami munkálatokkal is azonban csak részben lehetett megoldani a község súlyos problémáját. Mel­lékcsatornákra van szükség, eh­hez pedig a jászszentlászióiak társadalmi összefogására. A termelési bizottságra hárult, hogy szószólója legyen az ügynek, s ezt a fel­adatát sikerrel el is látta. Kis- gyűléseket rendezett. tagjai egyénileg is elbeszélgettek gaz­datársaikkal, s mindennek az eredményeképpen ez év szep­tember 8-án létrejött a Jász- szcntlászlói Kelőéri Vízgazdál­kodási Társulat, amelynek ma már 6000 hold földdel rendel­kező 264 .önkéntes tagja van. Mivel a társulat területe a köz­ségének 57 százalékát teszi ki, az idevágó rendelkezés értelfné- ben határozatainak minden dol­gozó parasztnak alá kell magát vetnie. A társulat kilenctagú igázga- tóságot, öttagú felügyelőbizott­ságot is választott: az előbbiben foglal helyet Géczi Mihály hét és félholdas dolgozó paraszt sze­mélyében a félig függetlenített elnök (a könyvelő, az érettségi­zett Fekete Mária is függetle­nített). A vezetőségbe különben csaknem mind termelési bizott­sági tagot választottak. A csatornázandó területek mérnöki felmérése a társulat vezetőivel, s a termelési bizott­sággal karöltve folyamatban van, s úgy tervezik, hogy két esztendő alatt elkészülnek a J ászszentlászló község ter­melési bizottsága műkö­désének kezdeti időszakában ugyanúgy látta el feladatát mint a többi községeké. Amolyan ösz- szekötő volt a tanács és a dol­gozó parasztok között: javasla- ; tokkal élt az ésszerűbb gazdál- I kodást, a többtermelést illetően, agitált, ellenőrzött, aktív ténye­zőjévé vált a község mezőgazda- | sága fejlődésének. ; Tavaly aztán túlnőtt hatás­köre az efajta bizottságok álta­lános teendőin. Kezdjük azonban azzal, hogy a község határának nagyobbik részén a talajvíz miatt kevésbé lehet a földek termelékenységét növelni, a tíz és félezer holdas határ 800 holdja pedig zsombé- kos, terméketlen. Részben a fel- szabadulás előtt épített Do'ngér- ; csatorna itteni szakasza nem j volt képes a belvizeket leve- : zetni sekélyessége, másrészt 1 amiatt, mert a reakció politi­kájának megfelelően nem a szükséges irányban, hanem a. I nagygazdák, a kulákok földjei ; mellett vezették el. (Érthető: a ; képviselőtestület tagjai az ő so- ; raikból kerültek ki.) ! A Szegedi Vízügyigazgatóság ! nemrégiben hozzálátott ugyan, ! hogy a csatorna jászszentlászlói ! 8 kilométeres szakaszát rendbe j hozza, s a munkálatokkal már j el is készült: a Dongért kiszéle- ; sítette, mintegy másfélméterrel ; mélyebbre ásatta — kisebb ; uszály is elmehetne rajta —, a ; tanács javaslata alapján irányát I is megváltoztatta, — e kétmil­Kinek-kinek igazság szerint megfizetését elengedte. Más a helyzet azonban özv. Tarr Gézáné kiskunhalasi lakos­sal, akinek ápolása után 8625 fo­rint kórházi ápolási költség me­rült fel. Alapos vizsgálatok után a községi tanács által kimutatott környezettanulmány alapján megállapították, hogy Tarr Gé­záné — akinek senki eltartásá­ról nem kell gondoskodnia — 27 700 forint értékű bort szüre­telt. Az egészségügyi osztály ja­vaslatára a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága természetesen kötelezte Tarr Gézánét a fenti összeg megfizetésére. A fenti két esetből nemcsak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy néha súlyos gond az egyéni gazdák számára az eset­leges kórházi költségek megfi­zetése, hanem azt is, hogy mint Tarr Gézáné esete is mutatja, egyesek a „ha adnak, vedd el; ha ütnek, szaladj el” elve alap­ján még jogtalan hasznot is akarnak betegségükből húzni. A két ügyből levont legfőbb következtetés azonban az, hogy a megyei tanács végrehajtó bi- Eottsága bölcsen mérlegelve a körülményeket, méltányos hatá­rozatot hoz a panasztevők ügyei­ben. Egyénileg dolgozó parasztsá­gunk nagy gondja a betegség. Nekik nem biztosítja államunk az ingyenes SZTK-kezelést és juttatásaikat mint a szövetkezeti parasztoknak, bár mint legutóbb hírt adtunk róla, egyes fertőző betegségek esetében őket is in­gyen ápolják kórházaink. A me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga elé került két ügy ennek el­lenére mutatja — igen sokszor nehéz helyzetbe kerülnek egyé­ni gazdáink, melyből — egyes esetekben — csak állami segít­séggel kerülnek ki. Gigor Mihály például súlyos beteg lett és II napon át a Bu­dapesti Orvostudományi Egye­tem kórházában ápolták. Utána 910 forint kórházi ápolási költ­ség merült fel. A kecskeméti já­rási tanács az összegnek öt havi részletben való megfizetésére kö­telezte Gigor Jánost, akinek szülei két hold szántóval és egy ház ingatlannal rendelkeznek. A panaszlevél benyújtása után a megyei tanács megállapította, hogy Gigor Mihály egészségi ál­lapota súlyosbodott, teljesen munkaképtelen, eltartásáról szü­lei gondoskodnak, s ezért a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga a fenti összegből 610 forint (ások utáni első tanácsülés al­kalmával — vették át a szesz­főzde elkészült tároló meden­céjét, ami lehetővé teszi a szeszfőzde kapacitásának növe­lését, a dolgozó parasztság ilyen irányú igényeinek kielégí­tését. Elkészült a 10 tonnás köz­NAPRÓL NAPRA olvasha­tunk az újságokban a városok, községek fejlődéséről. Pelőfi- 6zállás nem nagy község a fél­egyházi járásban, de azért en­nek a kis községnek az életén át is lemérhető a fejlődés. November 30-án — a válasz­Petőfiszállás a fejlődés útján

Next

/
Oldalképek
Tartalom