Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-12 / 293. szám

1958. december 12, péntek 3. oldal Kölcsönös bizalommal Á párt által vezetett Haza­fias Népfront helyi bizottságai­nak jelentős szerepük volt a választások sikerében. Az el­múlt hónapokban megsokszoro­zódott azoknak a pártonkívüli dolgozóknak, főleg dolgozó pa­rasztoknak, értelmiségieknek a száma, akik először most kap­csolódtak be tevékenyen társa­dalmi és politikai életünkbe. A munka tartalmában is jelentős változások következtek be. A népfront-bizottságok ön­állóbbak, bátrabban kezdc- ményezöek, aktívabbak let­tek. Nem egy helyen lehetett ta­pasztalni, hogy olyan dolgozó parasztok, akik tagjai a helyi népfront-bizottságoknak, politi­kai tényezőkké csak most vál­tak igazán. Az a példa, amelyet a kalocsai járás egyik községé­ben tapasztaltunk, nem egye­dülálló Jelenség. Olyan paraszt- emberről van szó, aki életében nagyobb közönség előtt még sohasem beszélt, most a vá­lasztások során gyűléseket ve­zetett és kisgyűléseket tartott. Egy mondattal kifejezve: a Ha­zafias Népfront helyi bizottsá­gai nagy eredményt értek el népünk politikai érettségének és aktivitásának fejlesztésében. Megyénk minden pártszer­vezetének le kell vonnia a tanulságokat az elmúlt hó­napok tapasztalataiból. Ez a tanulságlevonás szükséges a munka további fellendítése érdekében, és szükséges azért is, mert a választások óta eltelt időben néhány kedvezőnek nem mondható jelenség is mutatko­zik. Pártszervezeteink többsége megértette, hogy a népfront-bi­zottságok tevékenysége és sze­repe nem szűnik meg a válasz­tás lezárásával. Ezeken a he­lyeken a népfront helyi szervei hozzáfogtak a téli program ösz- szeállításához és végrehajtásá­hoz. Helyes törekvés az emlí­tett helyeken az, hogy igyekez­nek megtartani, munkával és megbízatással ellátni azokat a dolgozókat, akik a választás so­rán először kapcsolódtak be a társadalmi munkába, a politikai életbe. Ezzel a helyes elgondo­lással és gyakorlattal szemben vannak rossz tapasztalatok is, amelyek akadályozzák a to­vábbi fejlődést, Az egyik nehézség, amivel szembetalálkoztunk, a lehe­tetlenség és tanácstalanság. Több helyen a népfrontban dol­gozó kommunisták, sőt egyes pártszervezetek is nem tudnak megfelelő munkát, feladatot ad­ni a népfront-bizottságoknak, nem lépnek fel olyan kezdemé­nyezéssel, amely a jelenlegi idő­szakban felélénkítheti a társa­dalmi erők helyi tevékenységét. Feladat és tennivaló pedig bő­ségesen akad. A • tél folyamán mindenütt meg kell rendezni azt az előadássorozatot, amely fő­leg a népfront tevékenységét és szerepét ismerteti. A tanácsta­gok felkészítése is a népfront­bizottságokra hárul. Pártszerve­zeteink kezdeményezhetik, hogy a helyi népfront-bizottságok mindenütt aktív szervezó'i és mozgósítói legyenek a mezőgazdasági szakoktatás­nak, az ismeretterjesztés cs művelődés minden formájá­nak, felélénkíthetik a népfront kere­tén belül működő békebizottsá­gok tevékenységét, teremtsenek élénk életet a népfront már több helyen működő köreiben. A népfront-bizottságok mun­káját még mindig fékezi né­hány helyen olyan nézet és gyakorlat is, amely a dolgozók iránti bizalmatlanságból és sa­ját erőink lebecsüléséből szár­mazik. Egyes elvtársaink for­málisnak tekintik a népfront­bizottságok tevékenységét és ezért néhány helyen nem is se­gítik a népfront munkáját. A bajai járásban, az első tanács­ülések megszervezésében és le­bonyolításában több helyen mellőzték vagy alig vették igénybe a népfront-bizottságok, illetve azok elnökségének segít­ségét. Csak dícsérőleg lehet megem­lékezni a kiskőrösi járás párt- szervezeteiről, ahol a népfront helyi szerveinek segítségét kérték a választás utáni {cladatok végrehajtá­sában is. Megyénkben 16 népfront-kör (gazdakör vagy olvasókör né-, ven) működik. Ezek a népfront­körök hasznos eszközei a dol­gozó parasztság közötti politi­kai munkának és a paraszti művelődésnek. E körök munká­jához is sok segítséget nyújthat­nak a pártszervezetek, ha a kommunisták eljárnak ezekre a helyekre és a helyszínen érvé­nyesítik a párt befolyását és a pártvezetést. Ennek a segítség­nek már eddig is megszülettek az eredményei, különösen olyan helyeken, mint Tiszakécske, Bát- monostor, Dunaegyháza, Szak­ira r-Résztelek, Drágszél közsé­gekben, Két esztendő helyes politiká­ja, tapasztalatai és a tapaszta­latok betetőzése, a választás bebizonyította, hogy népünk szilárdan tá­mogatja pártunk cs kormá­nyunk elgondolásait. A bi­zalom azonban kétoldalú dolog. Egyszer a nép bizalma a párt Iránt — és egyszer a párt mélységes hite és bizalma a nép alkotóerejében, józan gondolko­dásában, politikai érettségében. Ezt a kölcsönös bizalmat erő­síteni természetesen nem a nép kizárásával, hanem a köztük végzett munkával lehet. E bi­zalom fejlődése csak akkor ölt­het gyakorlati eredményeket, ha a népfrontban dolgozó kom­munisták és a pártszervezetek Is megragadnak minden alkal­mat, legyen az népfront-bizott­ság vagy a népfront által veze­tett gazdakör, hogy a párt poli­tikáját és a pártvezetést ne kí­vülről, hanem ott benne, a dol­gozókkal szorosan öszefogva valósítsák meg. Itomsics Ferenc — m&q, jtqqei! Nem kenyerem, hogy kisebb hibáért elítéljek embereket, mert igaznak tartom azt a szó­lás-mondást: az követ el hibát: aki dolgozik. Minden vonattal utazni vá­gyó ember megváltja a jegyét, ba erre a vasút dolgozói mó­dot és lehetőséget biztosítanak. Nem így van ez Bácsbokodon. Már több alkalommal előfor­dult, hogy az utazni akaró em­berek vagy lemaradtak, vagy pedig jegy nélkül voltak kény­telenek felszállni a már mozgó vonatra és kifizették a 20 fo­rint bírságot a jegy árán kívül és a kalauz »szigorától« füg­gően a 100 forint büntetést is. Nem emelnék szót, ha a jegy­váltás miatt hetenként 3—4 emberről lenne szó. Azonban egy igen kirívó eset történt no­vember 24-én reggel, amikor csupán a Pestre utazók közül öten maradtak le. A Budapest­re igyekvők közül néhány bá­tor ember jegy nélkül szállt fel, mert az utolsó pillanatig ab­ban bíztak, hogy jegyhez jut­nak. Ezeknek a sorsa ismeret­len, bizonyára kifizették a 20 és ha »szerencséjük« volt, a 100 forintot is. A vasút illetékes dolgozóinak nem »prémiumfeladata« a je­A levegő szennyeződése és a rák Washingtonban háromnapos konferenciát tartanak a levegő szennyeződésének kérdéséről. Dr. Chauvery Lea, Ohio állam orvosegyetemének dékánhelyet­tese kijelentette, hogy az autók és teherautók által okozott leve­gőszennyeződés ugyanolyan mér­tékben okolható a tüdőrák meg­betegedésekért, mint a dohány­zás. A levegő szennyeződésé­nek legalább felét az autómoto­rok kipufogói okozzák. Tudománnyal a korszerű homoki szőlokoltúráért E CÍMMEL indítunk cikkso­rozatot a lap hasábjain mi, a szőlészeti tudományok munká­sai. A cikkek felölelik mindazon témákat, amelyekkel a -Szőlé­szeti Kutató Intézet két tele­pén, a Mathíász- és a Miklós- telepen foglalkozunk, helyeseb­ben beszámolunk a gyakorlat­nak átadható eredményeinkről. ÍRNI FOGUNK a csemege­szőlő-termesztés fellendítésére irányuló erőfeszítéseinkről, bor­szőlő nemesítési munkánkról, a sokat vitatott sor- és tőtávol­ság kérdéséről, a telepítés előtti talajjavítási módszerekről, a korszerű telepítésről, a fiatal te­ALMATOLVAJOK »Lelelményes« a mi serdülő ifjúsá­gunk egy bizonyos százaléka. Kényte­len voltam ezt a szomorú tételt meg­állapítani, amikor leballagtam a pin­cénkbe. Favágás közben a jonathán almák piros kupa­cára pillantottam, s ni-ni, mire lettem íigyelmes? Az utcai ablak mellett elhe­lyezkedő almasáv néhány gyümölcsé­ben szigonyok, evő- villák, kések mered­tek a magasba, ügyesen ráhelyezve méteres fagallyak­ra. Rögtön tudtam, itt tolvajlási kísér­letről lehet szó, csak néhány ügyetlen kisfiú kezében le­tört a hazulról lo­pott «-szerszám« nye­le k paav »-munka« közben, vagy éppen járó-kelő jöhetett, ők meg elszaladtak az esetleges leleple­zés elöl. Igen ám, de a bűn­jelek ott maradtak. A »termelési eszkö­zöket« felvittem a konyhába, s megvi­tattuk családi kör­ben a gyermekne­velés Bem utcai problémáit. Nem helyeseltük a szülők szabadelvűségét, mely szerint 12—13 éves korú gyerme­küket nem számol­tatják be, hogy este 7 és 8 óra között mivel töltik »sza­bad idejüket« az ut­cán. Az is érthetet­lennek tűnt előt­tünk, hogy a gyere­kek végtelen önál­lósággal rendelkez­nek, s kényük-ked- vük szerint beruá­dalják pinceabla­kunk üvegeit. Nem értettük azt sem, hogy a szülők nem veszik észre az evő" eszköz-készletükből a hiányzó vadonat­új késeket és vil­lákat. Mi otthon őriz­zük ezeket a »bűn­jeleket«, szívesen visszaadjuk tulaj­donosának. De még- kerjük a jelentkező szülőket, hozzák magukkal rakoncát­lan gyerekeiket is. S ha almára éhe­sek, adunk nekik szívesen, csak szok­janak le üvegtörési szenvedélyükről és tolvajlási szándé­kukról. Mert ez a csíny később még a fiatalkorúak bí­róságán is végződ­het. .. Bieliczky fe­lépítések szélverés és napper- zselés elleni Védelméről, a gé­pesítés lehetőségeiről, talajerő­gazdálkodásunk legégetőbb kér­déseiről és a szőlőkártevők el­leni védekezési kísérletek újabb eredményeiről. E felsorolás ter­mészetesen korántsem teljes, csupán néhány kiragadott cím képviseli most csak a cikkek témáját. íróik, e kutatási fel­adatokkal hivatásból foglalkozó tudományos dolgozók, tehát a kérdés minden oldalát igen jól ismerő szőlész szakemberek. A FELADAT, amire a cikk­sorozat megindításával vállal­koztunk, nem könnyű. Mezőgaz­dasági termelésünk szocialista látszervezésének jelen időszaká­ban a szőlőtermesztés korszerű­sítése állítja a legnehezebb fel­iadat elé a tudomány és az igaz­gatás szakembereit. E nehézsé­gek teljességgel megérthetők, 'ha meggondoljuk, hogy egy lolyan belterjes művelési ágról .van szó, amelyet majdnem egy ^évezrede folytatnak itt a Duna-Tisza közén és e hosszú idő­szak alatti szakadatlan harc a határral, törökkel, futóhomok­kal, mostoha talaj- és éghajlati 'viszonyokkal, csodálatos elme- léllel felépített sajátos termelési formákat alakított ki. így jött létre a gyümölccsel köztes sző­lőtermesztés, a gyalogművelés, a sűrű térállás, mindmegannyi speciális és csak erre a ter- ’mesztötájra jellemző »-nnelési 'eljárás. A MA SZAKEMBERE, ami­kor őszinte elismeréssel adózik 'a termelési formák kikísérlete- 'zőinek — a névtelen homoki iszőlősgazdák ezreinek —, kény­telen megállapítani, hogy ezek a termelési módok ma már csak 'részben vagy bizonyos módosí­tásokkal felelhetnek meg a korszerű termesztéstechnikai 'kívánalmaknak. Ma. amikor vi­lágnézeti ■ hovatartozandóságra való tekintet nélkül a legéle­sebb szőlőtermelési verseny megindulásának vagyunk szem­lélői és modern nagyüzemi sző­lőtelepítések százezer hektár számra születnek a szocialista és a kapitalista államokban egy­aránt, súlyos felelősség hárul mindannyiunkra, akik ezekben a napokban a homoki szőlőter­mesztést akár elvi, akár gyakor­lati síkon irányítjuk. NEM KÉTSÉGES, ma már egyetlen szakember előtt sem, de mind világosabbá válik az egyéni szőlőtermelők körében is az az igazság, hogy a jelenlegi kisparcellás, rendszertelen tele­pítésű, gyümölcsfákkal telezsú­folt szőlő-gyümölcsös kertek sem a mennyiségi, sem a mi­nőségi termesztés alapját nem képezhetik. Oj, korszerű, üzemi méretű és rendszerű telepíté­sekre van mielőbb szükségünk és minél nagyobb területeken. TÖBBET, JOBBAN, olcsób­ban kell termelnünk és a célt csakis a fejlett agrotechnikai módszerek, a tudományos ered­mények bátor alkalmazásával, a gépesítésben rejlő lehetőségek következetes kiaknázásával ér­hetjük el. E forradalmian új­szerű munkához kíván segítsé­get adni cikksorozatunk. TERMÉSZETES, hogy minden vitás kérdésre nem tudunk, minthogy nem is tudhatunk vá­laszt adni — hisz, mint fentebb mondottuk, a szőlőkultúra e tá­jon majdnem ezeréves, szerve­zett kutatómunka pedig csak néhány éve folyik —, bátran felvetjük azonban a megoldat­lan problémákat, remélve egy termékeny vita megindulását, amely egyaránt hasznára válik mindenkinek, aki szívén viseli szőlőtermesztésünk fejlesztésé­nek ügyéti Bognár Károly gyek kiadása, de benniinketi utasokat ez anyagilag nagyon érint. Véleményem, szerint nem megengedhető, hogy az utasolt a jegy árának háromszorosát fizessék meg, ha utazni szerel- nének. Végezetül, egy kis em­berséget kérünk a MÁV dol­gozóitól — no meg jegyet az utazáshoz. Hambalkó István levelezd KECSKEMÉTEN december 13-e és 22-c közötti időben Va­lamennyi párt-alapszervezet nyilvános párttaggyűlést tart a választási munka tapasztalatai­nak megvitatása és a további feladatok meghatározása céljá­ból. A párttaggyűlésekre meg­hívják a választási munkában tevékenyen részt vett párton­kívüli dolgozókat, KlSZ-fiata- lokat és a tömegszervezeti ve­zetőket is. * AZ IDÉN számos pártszerve­zetben létesítettek klubszobát, A bajai járásban 15, a kecs­keméti járásban 10, a dunave- csei járásban 8, a kalocsai já­rásban 7, a kiskunfélegyházi járásban 6, a bácsalmási járás­ban 5, a kiskőrösi járásban és a kiskunhalasi járásban 4—4 pártszervezetnek van klubhe­lyisége. A városok közül Kecs­keméten, Kiskunhalason és Kalocsán működik pártklub. MÉLYHŰTŐN a közeli na­pokban együttes ülést tartanak a községi tanács, a Hazafias Népfront-bizottság és a föld­művesszövetkezet igazgatóságá­ban működő MSZMP-csoportok. Tanácskozásukon a pártvezetés módszereit vitatják meg. A »TEGYÜK SZÉPPÉ és ott­honossá pártházainkat« Ver­senymozgalom során a bajai járásban levő 16 párthelyiség közül 13-at hoztak rendbe eb­ben az évben. * TISZAKÉCSKÉN decembef 15-én a helyi pártszervezet és a nőtanács nagyszabású nő­gyűlést rendez. Az értekezleten Herczeg Gábomé, a nőtanács járási titkára és Molnár GyülB elvtárs, a kecskeméti járási pártbizottság munkatársa mond beszédet a nemzetközi helyzet és a békeharc időszerű kérdé­seiről. * MEGYÉNKBEN egyre több pártszervezet rendelkezik tele­víziós vevőkészülékkel. A ba­jai járásban jelenleg tiz, a dunavecsel járásban hat, a kis­kőrösi és kecskeméti járások­ban öt-öt, a kiskunhalasi és a bácsalmási járásokban négy­négy, a kiskunfélegyházi és a kalocsai járásokban *dig 3—3 pártszervezetben tr .cödik te­levíziós vevőkészülék. * A KECSKEMÉTI járási párt­végrehajtó bizottság legköze­lebbi ülésén, december 15-én a KISZ járási bizottság egyéves tevékenységét tárgyalja meg. A tárgyalás alapjául szolgáló je­lentést a végrehajtó bizottság két tagja nagyszámú társadal­mi aktíva bevonásával a KISZ- szervezetek munkájának hely­színi tanulmányozása alapján készíti el. * A KECSKEMÉTI JÁRÁS! TANÁCSBAN tevékenykedő kommunisták december 6-án alakították meg MSZMP cso­portjukat. Az MSZMP csoport feladatait Horváth Rezső, a já­rási pártbizottság munkatársa ismertette. Ezután a jelenlevők öttagú vezetőséget választottak A csoport titkárává Vörös Vil­mos elvtársat, a járási pártbi­zottság első titkárát választot­ták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom