Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-11 / 292. szám
1958, december 11, esüiSrtöll «9. oldal * | r Őszintén szembenézve IMiért húzódik a MEK-ügy nagyüzemi baromfitenyésztésünk problémáival! tárgyalása? A termelőszövetkezeti baromfitenyésztés elhanyagolásának egyik legfőbb oka a hozzáértő és lelkiismeretes gondozók hiánya, — hangoztatta számos hozzászóló. S ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a gondozó munkáját srzámos szövetkezetben nem -értékelik s nem is díjazzák megfelelően. A növénytermesztésben vagy az állattenyésztés más ágában dolgozók részére gyakran adnak prémiumot, — a baromfis mun- 1 iáját a legritkábban jutalmazzák hasonlóval. A helyi normák kialakítását a legsürgősebben meg kellene oldani a baromfi- tenyésztésben. A gondozók szakképzettségével is sokhelyütt baj van. Ennek érdekében az állattenyésztési csoport szakemberei bevonásával januárban egyhetes tanfolyamot indít tsz-baromfi- gondozók részére, s tapasztalatcseréket, bemutatókat szervez részükre. Az oktatásba bekapcsolódik a megye három keltető állomása is. Magasabb árat a. pulykáért! A vitában sok szó esett a pulyka-problémáról. Kevés a tojóállomány, nehezen lehet tojáshoz jutni, s a baromfifeldolgozó vállalatok igényeit még ma is döntően a kistenyésztők elégítik ki. Szűcs Sámuel, az állami gazdaságok igazgatóságának képviselője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a tenyésztés lanyhulásának okát az alacsony felvásárlási árakban látja. A napospulyka ára elég magas, ennél a baromfinál kicsi korában nagy az elhullási százalék, felnevelése igen sok gondot igényel, az árupulykáért viszont az idén is keveset fizetnek a többi baromfiféléhez viszonyítva. Farkas elvtárs, a Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója egy helyes kezdeményezésről számolt be. A felvásárolt pulykaállományból mintegy 1000 darab tojót megtartanak, az így nyert tojást a halasi keltetöál- lomáson kikeltetik, s a napospulykát szerződéses alapon a termelőszövetkezetekbe s egyéOktóberben, a tanúk és a szakértők meghallgatása után, a beadott szakértői vélemények újabb átdolgozása és a vádlottak által okozott népgazdasági és vállalati kár végleges összegének megállapítása érdekében a megyei bíróság kiadta az iratokat a szakértőknek. Ezzel egy időben a vádlottak és védőik által, a büntető perrendtartásban biztosított joguknál fogva kért ellenőrző szakértőket is megbízta a bíróság szakvéleményük elkészítésére cs beterjesztésére. legnap„Talponálló“-ma „Mesevár“ Gyerekek és felnőttek álldogálnak néhány hete nagy csoportokban a kiskunhalasi Kiskereskedelmi Vállalat november t-án nyílt Játék-, Sportszer- és Bizsu- szakboltja előtt. Ai egyik kirakatban villamosvonal robog, a másikban körhinta forog. Napról napra sűrűbben nyílik a bolt ajtaja, s még a nagyvárosi üzletek csillogásához szokott szemet is meglepetés fogadja. Bájosan kedves, ízléses a berendezés. A pulto- con rengeteg játék — 500 ezer forint értékű a raktárkészlet —, 1 polcok felett kivilágított mesealakok sokasága... December 1-én, egy szürke létfői napon, 10 ezer forint 50000000000« értékű babát, építőkockát, tréningruhát és egyéb játékot, sportfelszerelést vásároltak itt. Nagyapáti Jánosné üzletvezető megfigyelései szerint az iparos-, kereskedő- s a tisztviselő- réteg vesz inkább játékot, a földműveléssel foglalkozók sajnálják ilyenre a pénzüket, s ha nem is tudnak ellenállni a gyerek, az unoka kérleléseinek, egészen olcsó tárgyat választanak. Magyar Edit — akit ezúton is megdicsérünk, mert esténként a dolgozók gimnáziumában tanul — és özv. Kupferschmidt Jakabné eladók a szűk raktár- helyiség miatt panaszkodnak. Könnyen lehetne a szép üzlet nyomasztó gondján segíteni, ha megkapnák a Vendéglátó Vállalat áltál bérelt, jelenleg nem használt lépcsőházi helyiséget — mondják. — Szívesen tolmácsoljuk kérésüket, hiszen örömmel látjuk, milyen szorgalmasan, ügyesen, lelkiismeretesen dolgoznak az egykori hírhedt talponálló helyén létesített új szaküzletbpn. Vagy ahogyan a gyermekek nevezik: a Mese-! várban. ( H. N. \ A védelem alapja: nemiétező rendelet Erre a megyei bíróság a szakértők részére 1958. december 1-ig adott határidőt, s ez idő alatt a büntetőtanács valameny- nyi tagja kivette évi rendes szabadságát, majd annak lejárta után folytatta a tárgyalást. A megyei ügyészség által előzőleg beadott pótvádirat alapján Lengyel Ferenc X. rendű s Kovács Béla XXII. rendű vádlottat hallgatták ki, aki az ellenforradalmat követő — a kereskedelmi életben is mutatkozó — rendkívüli helyzetet kihasználva, annak ellenére hogy a Csongrád és Vidéké Körzeti Földművesszövetkezet budapesti elárusítóhelyének szoros számadásra kötelezett bolvezetője volt, felcsapott maszek kereskedőnek. A MÉK által a budapesti dolgozók élelmezésének biztosítása végett felküldött vá- gott-baromfit ugyanis — visszaélve a vásárlók szorylt helyzetével — a kilogrammonként 20 —23 forintos ár helyett 30—32 forintért adta, s alig 10 nap alatt igen busás jövedelemre tett szert, amelyet »elfelejtett« muniiáltató földművesszövetkezete részére befizetni. Arra hivatkozott, hogy »a forradalmi munkás-paraszt kormány mindenkit felhívott Budapest ellátásának biztosítására és még iparjogosítvány nélkül is módot nyújtott a kereskedésre«. Tavasz óta „felejtett..,* Meg kell jegyezni, hogy kormányunknak ilyen rendelete egyáltalán nem volt, de Kovács Béla még ma sem hajlandó elismerni, hogy munkáltatóját illette volna meg a vágottbarom- fiból származó kiskereskedelmi haszon, pedig bűncselekménye elkövetése idején munkaadójától is felvette havi fizetését. Emel lett Kovács Béla egy 53 ezer forintos baromfiszállítmány ellenértékét is »»elfelejtette« a> MÉK részére megtéríteni — kihasználva az akkori idők bizonytalanságát. Akkoriban a szállítmány kísérője nem igazolta az átvételt, s Kovács Béla most öt ténytanú vallomásával szemben is kitartóan tagad. A baromfi szállítására használt ' 500 darab ládát is eltüntette. 15 800 forint értékben, ugyanakkor az általa elismerten átvett áruk ellenértékével is megkárosította a MÉK-eí, mert a ténylegesen átvett és leszámlázott áru összegénél 20 ezer forinttal kevesebb összeget fizetett be, s ezzel a társadalmi tulajdonban kárt okozott.- Mindössze csupán 8000 forint jövedelem — maga részére való biztosítását ismeri el. A bíróság n szakértők késedelme miatt nem tudja a tárgyalást folyamatosan megtartani, mert a védelem által kért és kirendelt szakértők — különféle akadályoztatásukra való hivatkozással — nem terjesztették be időben szakvéleményeiket. Dr. Baján László volt budapesti ügyvéd, mostani igazságügyi szakértő — akit a védelem kért alkalmazni — például október 14-én elküldött szakértői kirendelésére csak december 3-án válaszolt, s akkor is azt, hogy elfogadja ugyan a megbízást, de az anyag nagy terjedelmére való hivatkozással bejelenti a bíróságnak, hogy csupán január 1-e után terjesztheti elő szakvéleményét. Egyébként ez a szakértő — mielőtt az ügy tárgyalása megkezdődött volna, tehát még a tavasszal — a védelem felkeresésére már adott be szakvéleményt, amelyet a bíróság akkor nem vehetett figyelembe. Azóta ő is. »elfelejtette« volna az-ügyet.:; ?.< Amit a bíró nem tud magáról Ezzel kapcsolatban a közhangulatban egyesek — nyilván saját érdekükben — olyan valótlan híreket terjesztenek, hogy a M£K ügy tárgyalását a megyei bíróság csak januárban folytatja. Maga a tanácsvezető bíró is — szabadságáról november^ végén hazaérkezve — meglepődve értesült a városban arról, hogy ő csak »januárban fogja ismét- tárgyalni az ügyet« — holott a valóságban megérkezése után másnap már ki is tűzte a tárfan benne „fantázia“ 0 A megyei bíróság mindezekre való tekintettel felhívta a szakértőket a szakvélemények sürgős beadására, hogy amennyiben záros határidőn belül ennek nem tesznek eleget, a bíróság a büntető perrendtartás értelmében mellőzni fogja a mú- lasztó szakértők véleményeinek figyelembevételét. Jelenleg a lapunkban már ismertetett pótvádirattal kapcsolatos bűncselekmények ügyében Lengyel Ferenc I. rendű vádlott, Kovács Béla XXII. rendű vádlott és a tanúk kihallgatása folyik. A tárgyalás folytatásáról két hét múlva közlünk tudósítást. (—ng-».) Üj szovjet hőerőművek 1965-ben több mint 20 egy- és kétmillió kilowatt kapacitású szovjet hőerőmű termel majd energiát. A hőerőművek által termelt elektromos energia önköltsége mintegy 50 százalékkal kevesebb mint a gázzal működő erőműveké. Jelenleg a szovjet szakemberek egy 2 400 000 kilo- wattos hőerőmű létrehozásán , fáradoznak. Ebben 600 000 kilo- 1 watt teljesítményű turbo-agre« [Sátorok működnek majd. a megyei lanacs mezőgazdasági osztályának állattenyésztési csoportja nemrégiben neves szakemberek összehívásával tanácskozást tartott megyénk nagyüzemi baromfitenyésztésének helyzetéről és problémáiról. Tudvalevő például, hogy termelőszövetkezeteinknek csak egészen kis hányada foglalkozik baromfitartással. Pulykatenyésztésünk az exportális lehetőségek ellenére is megrekedt, sőt több állami gazdaság fel is számolta állatállományát stb. A tanácskozás igyekezett e jelenségek okát megtalálni, s értékes javaslatok hangzottak el a helyzet megváltoztatására. Hozzáértő és jólfizetett gondozókat a tsz-ekbe!- ni tenyésztőkhöz helyezik ki. í Ugyanezen az értekezleten 5 résztvevők megalakították 4 megyei baromfitenyésztési szak- bizottságot, amely a jövőben a : állattenyésztési csoport mellet működik. Fő feladata lesz, hog; a tenyésztéssel kapcsolatos prob ‘ lémák megoldásához javaslato kát és segítséget adjon, szer , vezze és ellenőrizze az oktatást tervekkel, jó elgondolásokká segítse a megyei baromfitenyésztés fellendítését, A bizottság tagjait a termelés és értékesítés területéről választották ki. Részt vesz benne Németh András, a MtíK dolgozója, Nagy Antal kerekegyházi, Horváth János géderlaki tsz- elnök, Jávor József, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat osztályvezetője, Farkas elvtárs, a kiskunhalasi vállalat igazgatója, Szűcs Sámuel az állami gazdaságok részéről, Csányi József, a bajai keltetőállomás vezetője és Martin Lajos, az Élelmiszeripari Minisztérium mezőgazdasági vállalatának igazgatóhelyettese. A fiatalok is jól kerestek brigád, amely községi vezetőkből fog állni, fizikai segítségei is ad a közös gazdaságnak. Ezzel közelebb kerülnek egymásához emberileg is a község vezetői, valamint a szövetkezet tagsága. D. L. >oooooo-íKKK>aoooooQO<K>o<x A NAPOKBAN volt a duna- vecsei Virágzó Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlése. Ezen bebizonyosodott, hogy sokat változott az élet a közösben az utóbbi időben. Megszűnt a tagok között a veszekedés, az összeférhetetlenség. Ügy viselkedtek mint egy nagy család tagjai. Semmi sem történt másképpen mint bármelyik gazda családjánál, amikor az őszi munkálatokat elvégezték, minden terményt betaka-, rítottak és utána . összejöttek,1 megbeszélték, milyen volt az\ idei esztendő. 1 A VIRÁGZÓ Termelőszövet-( kezeinek nemcsak a neve ez, j hanem valóban virágzik is at közös gazdaság. 2 900 000 forint < az összvagyonuk. 120 650 forin-c tot ruháztak be az elmúlt gaz-s dasági évben saját erőből. A £ munkaegység értéke az idént 45,20 forint. 5 Boros Péterek négyen dol-c. goztak a közösben. Á háztáji £ gazdaságon kívül 58 524 forint c jövedelme volt a családnak. A$ Tizenöt fiatal tag is jól kere-c sett. Tizenöt évtől húszéves lá-í nyok és fiúk ezek, akik 11, 15, o 17 ezer forint jövedelmei szc- ‘5 r eztek. ó MAJOR MIHÁLY elvtárs, oX szövetkezet párttitkára hangoz- O tatta a közgyűlésen, hogy bí-X tik benne, jövőre még föbbo jövedelme lesz a tagoknak, ne- $ kezebb zsebbel hagyják el ao zárszámadási közgyűlést. Déri László elvtárs, a községi párt-ip bizottság titkára egy kommú- 9 it ista munkabrigád szervezését 6 vállalta, s megígérte a szövet-v 'eszet tagságának, hogy ez a 2 X A petőfiszállási tax’ nyavilágban nagyon ? kedvelik a jószágte- ? nyésztést. Bármelyik S udvarba betekint az > ember, mindenütt ta- 5 Iái néhány sertést, egy- ) két tehenet. Ez sajátossága ennek a községnek. Az elmúlt félévben 104 hízót adtak át az államnak, de a következő év első felére, annak ellenére, hogy csökkentek az árak, 346 hízó átadására kötöttek megállapodást az állatforgalmi vállalat alkalmazottjával. Abból a célból járjuk a határt, hogy felkeressünk néhány állattartó^ mondják el maguk: érdemes-e a csökkent árak mellett is szerződni. Több helyről ugyanis olyan hang jött, amely kifogásolja az új árakat. Rádí Sándor fiatalembert nemcsak a lányok érdeklik, hanem a jószág is. Szerinte van abban »fantázia«, ha az ember leszerződik az állammal. Tavaly öt darabot adott le, 17 ezer forintot kapott értük. Az idén hét darabot kötött le, de már van utánpótlása a következő évi szerződésre. — Az új feltételek szerint 106 kilón felül 14,50 forinttól 14,80 forintig ad egy kiló hízóért az állam. Szerintem így is Kifizetődő a hizlalás. Tettem egy számítást. Eszerint az én kis gazdaságomban, annak ellenére hogy a takarmány egy- részét kénytelen vagyok megvenni, 10 forintba kerül egy kiló hízottsertés előállítása. A kukorica mellett ugyanis a háztáji hulladékból összegyűlt, a jószág számára ízletes moslékkal is etetek. Egy hízón tehát 6—700 forintot vagy ennél is többet keresek — magyarázza, Ugyanez a véleménye Volentér Imrének is, aki régi jószágtenyésztő. — Nekem is 8—10 forintba kerül egy kiló hízottsertés előállítása, de ha ügyesen csinálom, még ennyibe se. Sajnos, nem valami jó takarmánytermő vidék a miénk, kénytelenek vagyunk máshonnan' hozni a kukoricát, ez drágítja a jószágtartást. — Ezek szerint még ilyen körülmények között is érdemes hizlalni? — Természetesen. Tavaly öt gyönyörű hízót adtam el, három most hízik. Volentér né kiengedi a kisebb-nagyob'o disznók falkáját az udvarra. Az egyik turcsi- orrút az ölébe veszi, nem törődve azzal, hogy piszkos lesz a köténye. — Ezt a kis csúnyát dudlin neveltem. Azt hittem, már nem marad meg. A gazda megmagyarázza, hogy vettek egy hízót a piacon. Nem tudták, hogy hasas, s egy szép napon világra hozott két nyamvadt malacot.' A turcsiorrúnak azonban nem tetszik a becézgetés, visít, rug- kapál, míg vissza nem kerül a földre. A gazda csillogó szemmel, szeretettel nézi a kukoricát ropogtató falkát. — A mi környékünkön mindenki szereti a jószágokat, szívesen foglalkoznak velük, annál is inkább, mert nagyon érdemes — mondja búcsúzóul. Ügy látszik, Petőfi- szállúson mindenkinek ugyanaz a véleménye, mint Rádi Sándornak, vagyis azt vallják, hogy van »fantázia« a szerződéses hizlalásban. F, b.
