Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-10 / 291. szám
1938, december 10, szerda 3. oldat Zárszámadás a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetben Ezen a napon a szövetkezet tagjai már a délutáni órákban íinneplő ruhába öltözve készültek a zárszámadó közgyűlésre, hogy meghallgassák a vezetőcég beszámolóját az egész évi gazdálkodásról. A közgyűlésen Óelen voltak a párt, a tanács V. b., a mezőgazdasági osztály képviselői, a gépállomás agro- tiómusa, s Kővágó Péter negyvenszállási középparaszt is, aki az elmúlt héten lépett be a szövetkezetbe, Bagó Lajos elvtárs, a tsz elnöke, hozzáértő szakértelemmel ismertette a vezetőség beszámolóját. Utalt pártunk agrártézi- r.eire, s hogy ennek alapján milyen mértékben sikerült a tsz- ben az elmúlt év folyamán a belterjesebb gazdálkodás A zárszámadás után már a jövő évi terveket szövetkezet vezetősége. készíti a ^aßass ialács meg a kroen felüli nyereség — cA JCaloesai Sütőiparé <VáVaiat eredaiéntjeiből — Furcsán hangzik, mégis igaz, hogy a Kalocsai Sütőipari Vállalat nevét ma már az egész országban ismerik a háziasz- szonyok. Piskótaüzemükből havonta 50 ezer csomag »Hóvirág« kétszersüitet szállítanak a különböző megyék nagykereskedelmi vállalatainak. Ezek mindegyikéhez kis receptgyűjteméhy van csatolva, amiből a Vásárló megtudhatja, milyen süteményféleségeket, piskótatésztákat készíthet sikerrel a kalocsai »Hóvirágból«. A piskótaüzem megszervezésével azonban nem merült ki a vállalat vezetőinek lelenié- nyessége, piackutató munkája. November végén Kalocsán járva arra lettünk figyelmesek, hogy a vállalat központi üzletében a sok embertől alig lehet mozdulni. A vásárlók szinte egymás kezébe adják a kilincset, és ami feltűnő, senki sem zúgolódik, furakszik, hanem vár a sorára, amíg megkapja azt a furcsa alakú pékárut, melynek forrnája 1945-ben a szovjet katonák adta első kenyérre emlékeztet. Emlékeket ébresztő, gondolkodtató hasonlat, egyben sajátos lemérése is a 13 év alatt megtett útnak: katonakenyérből kalács lett. Igen, kalács, méghozzá kakaós, mert Kalocsán ezért álltak sorba az emberek. Molnár István elvtárs, a vállalat igazgatója így beszél erről: — Ebben az évben már ötféle péksütemény gyártását vezettük be, hogy a lakosság egyre növekvő igényeit kielégítsük. Az ötödik éppen a kakaós kalács. Története röviden a következő: abból az elgondolásból, hogy a dolgozó nők második műszakját megkönnyítsük, s lelmentsük őket a vasárnapi kalácssütés gondja alól, egy hete próbaképpen 10 darab félkilós és egykilós kakaós kalácsot sütöttünk. Mondanom sem kell, hogy vevőink percek alatt szétkapkodták őket. A hír szárnyakon jár. Másnap már százan kérték a kalácsot, harmadnap kétszáz fogyott el, ma pedig szinte ostromolják a vállalatot, s így a naponta gyártott 500 kalács is kevésnek bizonyul. Elég megemlíteni, hogy a hétfői vásáron negyedóra alatt 200 kakaós kalács fogyott el, s már az üzemi konyhák is érdeklődnek utána. Őszintén szólva a vállalat verj zetői sem számítottak a kakaós 6 kalács ilyen kelendőségére. De xa siker felbátorította őket. El- 6 határozták: ö a karácsonyi ünnepek előtt § bevezetik a diós és mákos Ö sütemény féleségek gyártá- x sát is, 5melyek iránt már most is igen 9 nagy az érdeklődés. Ezekkel Jegyűit ,25 féle péksüteményből Pválogathatnak vásárlóik. ? Az állandó piackutató munka 6 a lakosság igényeinek választé- Pkosabb kielégítése mellett a XKalocsai Sütőipari Vállalat dol- Pgozói részére is bőséges gyü- rjmölcsöket érlelt. Terven felüli ^nyereségük meghaladja az egy- jmillíó forintot, ez pedig bizto- Psíték, hogy a vállalat szorgal- 2mas dolgozói tavasszal megkapják nyereségrészesedésként a X13. havi fizetésüket. 5 Sándor Géza 5 Megnőttek az eszkimók ? Megállapítást nyert, hogy a ^jelenlegi fiatal eszkimónemze- rdék legalább öt centiméterrel ■»magasabb szüleinél. Ez 4 jelenség azonban esak azoknál az seszkimóknál mutatkozik, akik ? rendszeresen vitamintartalmú tételeket fogyasztanak. 5 A növekedés első eredménye: Sszámos esetben nagyobb »iglut« ajégkunyhót) kell építeni a ma- Sgasabb csemeték befogadására. megvalósítása, a talajerő fokozása, a termelési költségek csökkentése. Az állattenyésztésről elmondta, hogy a sertésállományt 62 darabról 311 darabra, a szarvasmarhát 32 darabról 91 darabra növelték. A 3001. sz. kormányrendelet nagy Segítséget adott a szövetkezet tagságának, mert 82 381 forint kedvezményt kaptak gép- állomási munkadíjkedvezmény, műtrágyafelhasználási kedvezmény és az áruértékesítési mutató teljesítése címén. Külön hangsúlyozta, hogy a szövetkezetnek árutermelő szövetkezetnek kell lennie, s akkor a szövetkezet és a tagság állandóan gazdagodni fog. A beszámolóból kiviláglott, hogy milyen szép eredményeket tud elérni egy kollektíva, ha összetart, egész éven át szorgalmasan dolgozik. Nem nagy szövetkezet az Iszkra Tsz, mindössze 298 kát. holdon gazdálkodik, de a tervszerűség, a hozzáértés mutatja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás nagyobb és biztosabb megélhetést ad 4 szövetkezeti parasztságnak. Ezt már látják a kalocsai egyéni gazdálkodó dolgozó parasztok is, csak visszahúzza még őket a régi, a megszokott élet, s az, hogy nem nagyon bíznak az újban. Bagó Károly 15 kát. holdas dolgozó paraszt azonban már bízik az újban, mert pontosan tudja, hogy milyen jövedelmet van a szövetkezeti tagoknak ési mit tudott ő termelni a kispar-c cellán. Elmondja, hogy évek óta figyelte a szövetkezetett nem egyszer segítségért fordult 1 hozzájuk, s látta, hogy közösen] többet el lehet érni, mintha egy-« maga gazdálkodik Valamikor* azt mondták, hogy faeke helyett* vaséke kell Ma azonban már a1 korszerű mezőgazdálkodáshoz( motor, gép kell, azt pedig csak* nagyüzemben, szövetkezetben! lehet jól kihasználni, alkalmaz-* ni. Ezért lépett a szövetkezetbe.,' Ebben az évben a szövetke-, zet a kedvezőtlen Időjárás] miatt nem tudott olyan termésátlagokat. elérni, mint az elmúlt1 évben, de az egyéni gazdákat! felülmúlták. Búzából kát. holdanként 10,5 mázsa, őszi árpa-! ból 13,85 mázsa, tavaszi árpá-< bői 10,47 mázsa, cukorrépából! 142 mázsa, takarmányrépából! 325 mázsa, kukoricából 18 má-j zsa termést takarítottak be, >ckk>ogo<>o-oooq-ck>oock>ckk>(: ] Qljjfílmrátikén t. EGY ÚJ GYÁR A Szovjetunióban jelenleg^ mintegy 2000 ipari nagyvállala-t tot építenek. Naponta átlag liá-í rom ilyen gyárat helyeznék« üzembe. Nyolcóránként tehatj egy-egy újabb gyárral gazdago-c dik a szovjet népgazdaság. — A ianáctti vállalatok műszaki erősítéséről — A megyei tanács végrehajtó bizottsága tavasszal külön napirendi pontként tárgyalta a helyiipari vállalatok helyzetét és határozatot hozott azok műszaki megszilárdításáért. Azóta több mint fél év telt el és ha nem is minden vonatkozásban, de egy sor intézkedés történt ennek a határozatnak végrehajtására. A tolt intézkedések értékét csak növeli, hogy velük egyidőben a vállalatok egész sorát fejlesztette, illetve fejleszti a végrehajtó bizottság. Kiskunhalason faipari vállalatot szerveztünk; Kiskörösön szeszipari vállalat létesült, Kalocsán csillárgyárat rendezünk be, Kiskunfélegyházán cipőüzem működik. Januárban átadják rendeltetésének a vegyesipari vállalat kecskeméti kisbútorüzemét, Kalocsán modern kis paplangyár épül, Baján bútorüzemmel bővül a faárugyár, új telepre költözik a Kalocsai Cementipari. Vállalat, faipari részleggel bővült az Alsódunai Nádgazdasági Vállalat, Bajára települt a Talajerőgazdálkodási Vállalat kecskeméti szemcséző- üzeme, Alpáron kosárfonó üzemet szervez a vegyesipari vál? lalat és folytathatnánk. Ez » fejlődé? számokban is mérhető. A tanácsi könnyűipar össz-termelési értéke két év alatt majdnem a duplájára nőtt. Az 1959. évi tervek szerint, szemben az 1956. évi 81 millióval, jövőre 164 millió forint értékű árut gyártunk. Ennek biztosítása érdekében a következő évben 10 millió forint gépit és építési beruházást kap a tanácsi könnyűipar s több mint 600 fővel emelkedik majd a foglalkoztatottak száma. Ezek a merész, de szép tervek a tanácsi vállalatok segítésének és műszaki megerősítésének egész sor feladatát igényük. Mindenekelőtt a termelés irányításában jártas sokoldalú szakemberek, mérnökök, technikusok biztosításáról van szó. Az idén a vállalatok vezetésének megerősítésében ilyen tekintetben jelentősen előbbre léptünk. Egy-két üzem kivételével minden tanácsi vállalatnak van már műszaki vezetője. A két évvel ezélőtti helyzet távlatához mérten, különösen a tanácsi iparban foglalkoztatott mérnökök száma alakul kedvezően. 1956-ban még csak egy mérnököt említ a statisztika, most viszont 14-en dolgoznak a helyiiparban. Kéí éve csak 111 164 milliós terv — 10 milliós beruházás technikus volt alkalmazva üzemeinkben, ma már 27-en segítik a vezetők munkáját. A vezetés személyi feltételeinek biztosítása mellett tanácsi vállalataink műszaki segítéséről szólva, külön említést érdemel a megyei tanács ipari és tervosztályának az a törekvése, hogy minden üzemben felmérjék a gyártáskapacitás reális adottságait és kidolgozzák az egyes vállalatok távlati fejlesztési terveit. Ezt a feladatot elsőként Baján a nyár elején hajtották végre. De az itt tapasztaltak nyomán ma már a gépi kapacitások felmérése, a munkaidő s a szorosabb anyagnormák meghatározása, a helyes technológiai sorrend kialakítása a gyártmányfejlesztés és több más feladat minden vállalatnál kidolgozás alatt áll, egyrészt a gazdaságos termelés biztosítása,, másrészt a vállalatok célszerű fejlesztése érdekében. ! Reméljük, mire a végrehajtó bizottság ismét napirendre tűzi] a tanácsi vállalatok műszaki megerősítésének ügyét, újabb kezdeményezésekről és még] szebb eredményekről adhatunk; számot. I s. G. ( A szövetkezetben egy tagra 7 kát. hold föld megművelése jut. Egy-egy tag — akinek a munkaegysége közepes, pl. Balogh István fogalos — jövedelme az alábbi: 13,05 mázsa búza, 75 kg napraforgó, 13,15 mázsa árpa, 8,87 mázsa kukorica, *7,1 mázsa lucernaszéna, 5,22 mázsa burgonya, ezenkívül pelyva, szidna, zöldségfélék, 4102 forint készpénz, a háztáji földről tér-; nett kukorica, ami kb. 30—36! mázsa. Ehhez jön még a ház-] ;áji állatállomány jövedelme. A ] izövetkezet tagsága nagyobb részének ennyi az évi jövedelme, így 7 kát. holdas dolgozó panaszt, aki egyedül dolgozik földién, vajon tud-e magának eny- íyi tisztán megmaradó jövedel- net biztosítani? Én nem talál- coztam ilyen gazdával, de pró- lálják meg a dolgozó parasz- ok a saját jövedelműinkkel ősz-: izehasonlítani. Ma már a szövetkezetről íem úgy beszélnek — még a izövetkezet ellenségei sem — nint 4 évvel ezelőtt, hanem tigyslik példás eazdálkodssát, i volt cselédekből, lusparasztok- >ól lett szövetkezeti gazdák létmódját, azok egymás iránti zeretetét. Bízunk abban, hogy a szép eredmény, amit már eddig el- irtek a szövetkezeti tagok, az lkövetkező időben tudomására ut az egyéni gazdáknak, s azok közül számosán saját elhatározásból kérni fogják a felvételüket a példásan gazdálkodó Iszkra Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe. Uomsits Sándor, a Kalocsai Városi Tanács vb-elnökheiyettese „Nyugtalan“ emberek De nem adtak. Ezt már telefonon tudtuk meg Ruff Gábortól, aki állítja, hogy ezek a huncut dusnokißk rendelkeznek pedig egy kis felesleggel, de hiába agitálta őket. Viszont nemrég alakult Drág- szélen 13 taggal egy paprikás szakcsoport. Ezeknek van saját földjük, 20 kii. területen fognak közösen gazdálkodni. Tizenhárom taggal kezdték és máris 18-an vannak. Saját szárítójuk is van már — újságolta Ruff elvtárs. — HAT EHHEZ mi köze a Hajósi Fmsz-nek? — kíváncsiskodtunk. —- Szövetkezetileg Drágszél is hozzánk tartozik — hangzott a válasz, nekünk is érdekünk tehát a szervezés. Ebből viszont megértettük, hogy nyugtalan emberek ezek a hajósi elvtársak. Egy ->elveszett« szakcsoport helyébe mindjárt kettőt szeretnének létrehozni, s egy már sikerült is nekik. BÍZUNK az ügyességükben, no meg a dysnokiak belátásában. hogy annak a másiknak a megalakítása is sikerülni jog. —/. tóthe— A MÚLTKORIBAN már megírtuk, hogy miként «•csalódtak« a Hajósi Földművesszövetkezet vezetői. Létrehoztak egy szakcsoportot, s alig hogy működni I kezdett, máris átalakult I. típusú termelőszövetkezetté, tehát kikerült az Fmsz hatásköréből. Soha. nagyobb csalódást — állapítottuk meg akkor. Most, hogy ismét Hajóson jártunk, a szövetkezel i irodába ■is betértünk. — Újabb szakcsoport van alakulóban — újságolta örömmel Horváth Ernő elvtárs, az igazgatóság elnöke — egy paprikatermelő szakcsoport, Ruff Gábor, az agronómusunk éppen most van oda Dusnokon a ( földterület ügyeit intézni. — Mit keresnek ott a hajósiak? — kérdeztük. AZTAN MEGTUDTUK, hogy baj van. Van ugyan 19 jelentkező a szakcsoportba, mind ügyes »paprikás« szakemberek, csak éppen földnéIküliek, azaz idáig bérelt földön gazdálkodtak. Kellene 10—12 hold állami tartalékföld a számukra. És ez nehéz dió. Hajóson nincs, Miskén talán tavaszra tudnának adni, itt volna még a Időiéit Dusnok — ha adnának.
