Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-30 / 306. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS - KISKUN Világ proletárjai, egyesüljetek! LAPJA ni. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Ara 50 fillér 1936, DEC. 30, KEDD 1959-Imi <f ú t 'éi eJwíú'uiL a tadomámp fa a qtpakoidat kafieiolatáuak awútfae MEGYÉNKBEN igen fontos, nagy jelentőségű mezőgazdasági kultúra: a szőlőtermesztés. A Szőlészeti Kutató Intézet Kecs­keméten levő kísérleti telepein nagy igyekezettel törekednek a tudományos munkatársak új lehetőségek felfedésére, melyek segítségével jobb minőségű és több szőlőt lehet termeszteni. A Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepeinek terveiről nyilatkozott a napokban Bognár Károly miklóstelepi vezető ku­tató. — 1959-ben fő törekvésünk, hogy kutatási eredményeinkből minél többet adjunk át a gya­korlati termesztésnek. Eddig is voltak már szerény sikereink, hiszen tőzegtrágyázási módsze­rünket ma már mintegy 8 ezer katasztrális holdon alkalmazzák megyénkben, új tőkeművelési módjainkat hat állami gazda­ságban és célgazdaságban alkal­mazzák kísérletképpen. Rügy- dugványos szaporítási eljárásun­kat két állami gazdaság már átvette. KORÁNTSEM vagyunk azon­ban megelégedve eredményeinkr kel. Jól tudjuk, hogy a nagy­üzemi szőlőtermesztés kialakí­tásáért, a virágzó homoki szőlő­kultúráért vívott küzdelemhez jóval több segítséget kell ad­nunk. EDDIG nehezítette rpunkán- kat a tudományos dolgozók ala­csony létszáma, a nagyszámú és a homoki problémákat gyak­ran kevéssé érintő kutatási fel­adat, valamint az erősen kor­látozott mozgási lehetőségünk. A megyei párt- és tanácsveze­tők felfigyeltek nehézségeinkre és megszüntetésükre határozott intézkedéseket tettek. <Ezek nyo­mán remélhetjük, hogy 1959- ben már jóval hasznosabban munkálkodhatunk. A TÖBB EVE FOLYÓ neme­sítés és különféle kísérletek folytatásán kívül a Mathiász- telepen újabb telepítéseket lé­tesítünk a legjobb Mathiász- és Kocsis-hibridekkel, több mint 1 millió darab rügydugványt ne­velünk. Megkezdjük az általunk kidolgozott mélytelepítési el­járás nagyüzemi kipróbálását. Miklóstelep kerekegyházi új üzemrészlegében a telepítések­nél figyelembe vesszük a leg­különfélébb szőlőművelő gépek kipróbálását, ezért változatos és újszerű sor- és tőketávolságok szerint helyezzük el a vesszőkét- Kiterjesztjük az állami- és cél4 JCiikóYö-iie, táíö-qat az 'Dródalnil SzuipMÁ December 31-i kezdettel az idén is megrendezik Kiskőrösön a már hagyományossá vált Pe­tőfi emléknapokat. Az ünnepsé­gek kulturális programjában az idén komoly meglepetés is sze­repel. Január 7-én Szendrő Jó­zsef igazgató vezetésével Kiskő­rösre látogat a Budapesti Iro­dalmi Színpad. Tájékozódásunk szerint Bóka László egyetemi tanár tart majd előadást Petőfiről, utána Major Tamás, Ascher Oszkár, Horváth Ferenc, Jancsó Adrienne, Ilos- vay Katalin előadóművészek, Arató Pál kíséretével pedig Török Sári népdalénekes tol­mácsolja Petőfi Sándor felejt­hetetlen költeményeit, dalait. Az ünnepi műsorra este 7 órai kez­dettel a járási művelődési ott­hon színháztermében kerül sor. gazdaságokban folyó művelési mód és talajerővisszapótlási kí­sérleteinket. Lakiteleken a ren­delkezésünkre álló csemegeszőlő szaporítóanyaggal tervszerűen folytatjuk a , törzstáblák telepí­tését. NÖVELJÜK telepeinken a bemutató tapasztalatcserék szá­mát, hogy minél több szövet­kezeti és egyéni paraszt ismer­kedjék meg a fejlettebb terme­lési módszerekkel, mi magunk is többet tartózkodunk majd kö­zöttük. A helyszínen adott ta­nácsaink, a közvetlen személyi kapcsolat révén több segítséget tudunk adni a napi termelési kérdésekben, valamint a jövő célkitűzéseinek megvalósításá­hoz — hangoztatta Bognár Ká­roly; JHiíködik a. nohizotliáq A Kiskőrösi Földmüvesszö- vetkezet keretében működő szö­vetkezeti nőbizottság a válasz­tást követő rövid szünet után ismét munkához látott, Németh Ferencné, a bizottság elnöknője megszervezte a szabás-varrás tanfolyamot, melynek 35 rész­vevőjét Lálity Lászlóné tanítja a szabászolló és a varrógép szakavatott kezelésére. A nőbi­zottság kézimunka-tanfolyamot is szervezett, ahol 25 asszony és leány igyekszik a legmodernebb kézimunkák készítését elsajátí-: tani. (Lőrincz Györgyné levele-j bői.) Fejlődnek Kalocsa élelmisxerüzemei Bővíteni fogják a Kalocsai Sütőipari Vállalat morzsa-üze­mét. A Bács-Kiskun megyei Vágóhíd Vállalat pedig töltelék­áru-készítő üzemet létesít. TERMELŐ­SZÖVETKEZETEINK TERVEIBŐL (3. oldal) NÉPSZERŰTLENSÉG? (3. oldal) EGY TELJESÍTHETŐ KÉRÉS (3. oldal) GYERMEKEKNEK — ÜTTÖRÖKNEK (4. oldal) A VILÁG URALKODÓJA (4. oldal) MI ÜJSÄG A MEGYEI TANÁCSHÁZÁN (4. oldal) | HÍREK , (5. oldal) ! A BRÁGSZÉLI NÉPI EGYÜTTESRŐL (6. oldal) TASSTÓL HARTÄIG (6. oldal) A füstölgő présház meg a négy kitüntetés Dimbes-dombos buckák kö­zött hosszan kanyarog az út. Az autó számláló órája már az öt kilométert is átugrotta, mire a soltvadkerti tanácsháztól Mózer Gáspátték tanyájához értünk. A gazda fiatal ember, kiváló sző­lőtermelő, aki az idei borverse­nyekről egész sor díjat hozott \el. De a tanyaház nagyszobája másról is tanúskodik, Ia családban tradíció a mi­nőségi kadarkalermesztés. Ké­peik helyett kitüntetésekről szó­ló Oklevelekkel van tele a szo­ba. Welchesz Gáspár, a gazda nagyapja, mint a szőlőtermesz­tés meistere, 1937-ben kapta az első aranyérmet. Azóta egész sor díj különböző oklevél ke­rült fel a falakra. Huszonegy év azonban nagy idő, s most* a nagypapa helyett már az uno.^a műveli a szőlőt, KKW-ooooocooooooooeooooooűöo-ooooooooooo-ooooaooo-c^ dologiig}’ ^zfái^nehéz el" ^dönteni, kinek -,,7an nagyobb ré­sszé a sikerben. .Érdekesebb in- 5kább arról írni, ami az idén i^nyert díjak törtiénetével kap­csolatos. HeUéz­Látod, kedves, a mi nevünk is szerepel a nemzetközi bor­verseny katalógusában. Minden vidéki piac jellemzője az ócskás-sor. Előke­lőbben ugyan zsib- piacnak mondják, de kínálatát tekint­ve akár egy mú­zeumba látogatna el az ember. Tá­tongó, kopott cipők, színehagyott, moly­rágott ruhák, ódi­vatú kabátok szo- morkodnak egy ku­pacban. Valamikor virágzó üzlet volt ez. Sokgyerekes csa­ládok, kispénzű napszámosok Innen vásárolták a megfe­jelt csizmát, az el- zsírosodott öreg ka­lapot, mert olcsó volt. A jánoshalmi zslbpiac éppen szemben van a szö­vetkezeti és kisipa­rosi sátrakkal. Ez utóbbiak előtt sűrű tömeg tolong, — a zsibárus előtt csak elsietnek az embe­rek. Azaz mégsem. Egy szerényen öltö­zött. asszonyka hir­telen megáll a ku­pacba hányt gye­rekholmik előtt. Az árus szolgálatké­szen adja kezébe a Piros, sárga kötött pulóvereket. Amo­lyan »kis hibás« da­rabokat, az egyik­nek az ujja feslik, a másikon látszik, hogy újra van fest­ve. — Hogy adja? — Negyven fo­rint .;; — de ha alkudik, harmincért is megkaphatja! — siet hozzátenni gaz­dájuk. Az asszonyban láthatóan harcol egymással a szépér­zék és a takarékos­ság. Ezekből hármat is vehet azon a pénzen, amit új kö­tött kabátkáért kel­lene fizetnie. Né­mán figyelem a vá­sárt, s.szinte mon­danám a tanácsot: olcsó h fisnak híg a leve, egy hónap múlva újabb Ilyen 80 forintos darabot vehet, mert ezt a rosszat úgyis hamar szétnyűvi a gyerek. De ezt, úgy lát­szik, O'f. asszonyka is belátja. Vissza­adja a holmit s az árus csalódott te­kintetétől kísérve elsétál. Hogy egye­nesen az egyik sá­tornál kössön ki, ahol tíz perc múlva már csomagolják is neki a szép, ho­mokszínű gyermek­kardigánt. S a zsibárus las­san, mérges ábrá- zattaJ összepakolja készletét.,. =-r—3. A s járásban »liysmerik, hogy olyan alföldi ka' darkát, mint ami Mózer Gáspá rék szőlőjében terem, nem mincWnki tud elő­állítani, de azt m ár kevesebben tudják, hogy a nagypapa és unokája mit me.S nem lettek azért, hogy az 19í >7-ben termett boruk az idei kiál lításokon ver­senyképes legyen. 9 A kadarka sz; úretével nem szabad soká várn i, ez köztudott. De a kezelése, ,■ a must erjedé­sének időben va ió megindulása, talán ennél is fontosabb. Ha későn indul, fan 'yar lesz a bora, s még az időbe n szüretelt sző- iőtpl sem kap; ja meg azt a mélytüzű színt, , ami a verse­nyen való rész’ rétéi előfeltétele. Tavaly kadai 'kaszüretkor nem kedvezett az i< iőjárás e feltétel '.megteremtéséin -Z. A hőmérő hi- ,'anyszála 12— -13 fokot muta­tott. A kadar! sa-must erjedése nem akart m egindulnú Nem volt mást tér mi, bármennyire ;is furcsa egy füstölgő présház, 'be kellett gyí ijtani, s Welchesz 'Gáspár bácsi, a nagypapa, éjjel­nappal figyelte, hogy a kívánt fokon van-e a helyiség hőmér­séklete. Mózerék tehát a szü­retnél duplán fáradtak. De nem bánták meg. Az 1957-es évjára­tú alíöldi kadarkájuk tényleg olyan lett, mint a pohárba sű­rített napsugár. El is nyerték vele a járási borverseny első, a megyei negyedik, az orszá-« gos verseny első és a nemzet­közi borverseny második díját; Az idén mennyiségre nézve közepesen termett Mózer Gás- párék szőleje, de a minősége, ahogy ők mondják, a tavalyi­nál is jobbnak Ígérkezik. Sándor Gcza Eredtnényesen cazdálkodtak Kiskunfélegy háza termelőszövetkezetei Kiskunfélegyházán hét mező- gazdasági termelőszövetkezet gazdálkodik, összesen 7945 ka- lasztrális hold földön. A tsz-ek- ben a közelmúltban fejeződtek be a zárszámadási közgyűlések, amelyeknek mérlegei arról ad­tak tanúbizonyságot, hogy fej­lődtek, gazdagodtak. A város termelőszövetkezetei ebben a gazdasági évben 1370 katasztrá­lis , holdon termeltek búzát, amelyről 9 mázsás volt az át­lagtermésük. Ezzel szemben az egyéni termelők csak 6,70 má­zsás átlagtermést értek el. Rozs­ból a tsz-ek 350 katasztrális goidon átlagosan 7,50 mázsás termést takarítottak be, míg az egyéni termelők 4,40 mázsát ér­lek el holdanként. Termelőszövetkezeteink to­vábbi fejlődését' bizonyítja, hogy tiszta vagyonuk 1957-ben 9G47 519 forint volt, 1958-ban pedig mar elérte a 11 millió fo­rintot. A vagyon gyarapodása főleg az állatvásárlásokban és az építkezésekben mutatkozik meg. Természetesen emellett növekedett az egy tagra eső évi jövedelem is, amely meg­haladta a 10 ezer forintot, a háztáji gazdaság jövedelmén Kívül. Termelőszövetkezeteink ebben a gazdasági évben elért eredmé­nyei szerények, de biztatók, s minden kétséget kizáróan bizo­nyítják a nagyüzemi gazdaság fölényét a kisparcellás gazdasá­gok felett. Farkas Sándor levelező

Next

/
Oldalképek
Tartalom