Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-13 / 268. szám

1958. november 13, csütörtök A többgyermekes, a kétgyermekes és a gyermektelen családfő véleménye a családi p-átUU teevezett J. oldal Fillérekből új lakás s -: i Tátimé, halgysrmeitcs édesanya: Könnyebb less... ' Egy munkásasszony küzdel­mes sorsa bontakozik ki előt­tem, ahogy Tóth Imrénével, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozo Vállalat toliszárítójában a kor­mány családi pótlék emelésére vonatkozó intézkedéséről válto­gatjuk a szót. — Hallottam, s az újságban is olvastam róla. Mondtam is az uramnak; gondol ránk a kor­mány. Akármennyivel is lesz több, jól jön, segít. Hiszen hat gyermekem van, a hetediket most várom. Tizennégyéves ko­rom óta dolgozom. Három gye­reket egyedül neveltem fel, mert az első urain meghalt. Én mondom magának, csak az tud­ja, hogy az öröm mellett meny­nyi gonddal, bajjal, nélkülözés­sel, lemondással jár több gye­rek nevelése, akinek van. — Ennek ellenére embert ne­veltem gyerekeimből. Az egyik HÍREK A kiskőrösi járási pártbizott­ság filmvetítéssel egybekötött tanyai kisgyűléseket rendezett Soltvadkerten, Császártöltésen, Fiilöpszálláson és Csengődön. Egy-egy ilyen tanyai gyűlésen 80—100 dolgozó paraszt jelent meg. • A bajai járás pártszervezetei a választási tennivalókkal egy­idejűleg figyelemmel kísérik a termelőszövetkezetek zárszáma­dásának előkészítését és a ter­melőszövetkezetek eredményeit a népnevelő munka során is­mertetik az egyénileg dolgozó parasztokkal. • A bácsalmási járás pártszer­vezetei az elmúlt héten 30 kis- gyülést tartottak. A részvevők igen nagy érdeklődést tanúsí­tottak a községfejlesztési ter­ítek, valamint a termelőszövet­kezeti mozgalom kérdései iránt. Nagy könyveket lehetne írni arról a harcról, amelyet az el­lenzék végzett a város parla­mentjében. A lakosság minden rétegének képviseltük az érde­keit; az inségmunkásokét, kis­iparosokét, fizetésképtelen ha­szonbérlőkét, eladósodott pa­rasztokét, éppúgy mint a kis­tisztviselőkét, a kis háztulajdo­nosokét, akiknek háza nem ért annyit mint a rátáblázott vá­rosi útépítés, kövezést költség (mert abban az időben ilyen módon folyt a •»városfejlesztés« s a magántulajdont képező há­zak betáblázása mellett még 110 százalék pótadót is kellett fizet­niük a lakosoknak!). Ezer és ezer panaszt intéztünk el, mun­kát, állást juttattunk sok kenyér­nélkülinek, s ha meg nem is tudtuk fordítani a kecskeméti várospolitikát, mégis sok borsot törtünk az urak orra alá. Egé­szen addig, mig — amint majd cikkünkben olvashatjuk ki nem sorsoltak bennünket. Bajba kerül Horthy sógora Egy ilyen »borstörés« volt a következő eset is. 1931. augusz­tus 20-án a gőgös Bethlen gróf kénytelen volt elmondani: a szörnyű gazdasági válság, a pa­namák tengere, a nép szenve­déseinek semmibevevésével páro­sult tékozlás a csőd szélére vit­te az országot és a »sötét gróf« kormányát is. Az öt követő Ká­rolyi Gyula kormányában Ivády Béla lett a földművelésügyi mi­niszter. Ekkor az ország már teljesen 8 nagybankárok kezé­ben. veit ta a mezőgazdaság a , a gépészeti technikumot végez­te el az állam segítségével, a másik molnársegéd lett. Három itthon van, s az ' újesztendőre valószínűleg megérkezik az új trónörökös is. — Férjem a vasútnál dolgo­zik. Havonta 900—1000 forintot keres. Kettőnk keresete eléri a havi 2000 forintot. Bizony, meg kell nézni minden forintot, hogy hová teszem. A gyerekek ru­házata talán kopottabb, mint a többié, de még igy is több van nekik, mint nekem volt gyer­mekkoromban. — Én és az uram azt mond­juk: akármennyivel is növeli a kormány családi pótlékunk ösz- szegét, a mi helyzetünk jobb lesz. Több jut majd a gyere­keinknek, . > Hagy Gábor, kétgyermjRes édesapa: Aridig #i yujióslioriiinh, anted tilg a takuróuk ér­— Hallgattam Kádár elvtárs Angyalföldön mondott válasz­tási beszédét. Másnap kollé­gáimmal is beszélgettünk róla. Engem, mint családos apat, leg­jobban a családi pótlék prob­lémája érdekel. Megmondom őszintén, jobban esett volna, ha azt mondja a szónok: a két­gyermekesek is családi pótlék­emelésben részesülnek. De, ami­kor úgy szólt, hogy több kiadást most nem bír el az ország, ezt meg kell érteni, s mihelyt mód lesz rá, a kormány egy hetet sem vár az emeléssel — meg­nyugodtam. — Gyermeket nevelni — gya­korlatból tudom — nem könnyű dolog. Nekem kettő van. De ahol 4—5 vagy ennél is több van, még több problémával viaskodhat a szülő. Ezért he­lyeslem a kormánynak a csa­ládi pótléknál bevezetett prog­resszív rendszerét. S az a vé­leményem, hogy nemcsak ne­kem, hanem a többi, hasonló körülmények között levő szü­lőknek is meg kell értenie: csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Angyal Imre, gyermektelen: Aki többet vállal : as élet küzdelmeiből, f as többet is érdemel j Angyal Imre, a Kiskunhalasit Baromfifeldolgozó Vállalat la-| katosa. Amikor szóbakerült aj többgyermekesek családi pótlé-í kának emelése, a címben idé-j zett kijelentéssel kezdte, majd* megindokolta, mi késztette erret a kijelentésre. ; — Nős, gyermektelen házas- ♦ ember vagyok. Nem tudom, mi-! lyen gonddal, többletkiadássalj Faragó József, Máriahegy 73. és ennek eredménye lett az, jár a gyermeknevelés, viszont | szám alatti lakos már egy éve hogy az elmúlt héten muika- vallom, hogy az élet értelme al lakik feleségével cs három társaival megkezdhette az dpi- gyerek. Az ember azért választl gyermekével egy garázshelyiség- lést. A hivatal dolgozói vu- magának társat, hogy családot! ben amelynek karom méter ponla felváltva segítettek Fa­alapítson. Véleményem szerinti széles ajtaján bedudált a szél, rag0 Józsefnek, minden szak- az nem lenne igazságos, hogy! pici ablakán pedig nem jött munkát ők maguk végezve el, aki többet vállal az élet küzdel-j be a fény. Faragó József és s a példamutató társadalmi inéiból, az kevésbé érezze a jót,! munkatársai, hosszas utánjárás- munkának — amint képünk is mint az, akinek nincsenek gyer-i sál elintézték, hogy a KIK — mutatja — meglett az ered- mekei és minden óhaja köny-| amelj/ a ház tulajdonosa — menye. Szinte fillérekből egy nyebben teljesül. A sokcsaládo-t meszet, használt téglát, s más új lakással gazdagodott Kecs- soknál az anyagi többletkiadástlepitöanyagot adjon a számuk- kémét. És ha nem is a leg­nagyobb fizetés formájában!ra, hogy a széles garázsajtót szebb, legmodernebb és legké- nem lehet kifejezni, mert az j befalazhassák, s egy kis kony- nyelmesebb, de a társadalmi sértené a szocialista bérezési el-f hát építhessenek a volt garázs összefogás gondolatát dicséri és vet. Viszont a többcsaládosok! elé. Faragó József három gyerme­mégis többet érdemelnek. t Faragó Józsefet és munkatár- kének meleg otthont nyújt a Feljegyezte: Venesz Károly j sait segítette a 'városi tanács is volt garázs helyén. A kiskunhalasi Magyar —Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet agronómusával, Dene Dezsővel szemlélődünk. Azt vizsgáljuk, hogyan él a szövet­kezet 30 tagja ebben a 470 holdas gazdaságban, amelynek területéből 174 hold a szántó, 8 hold a szőlő, 14 hold a gyü­mölcsös, 20 hold a nádas, a többi pedig legelő és kaszáló, és mit csinál a pártszervezet, hogyan dolgoznak itt a kom­munisták? Megnéztük a most épülő 40 férőhelyes korszerű tehénis­tállót. Innen a sertésfiaztatók- hoz, majd a baromfiólakhoz visz az útunk. Míg odaérünk, Dene elvtárs terveiket ismer­teti. Az anyakocákat most ki­cserélik, német öveseket vásá­rolnak helyette. Azok gyorsab­ban fejlődnek, jobban értéke­sítik a takarmányt és szapo­rábbak mint a többi hússertés- fajtr A baromfiudvaron nagy élénkség fogad. Kertész János bácsi, a szövetkezet idős barom­figondozója 200 libát, 50 kacsát és több mint 200 darab csibét nevelt itt fel. Egy-egy libáról 15 forint értékű tollat gyűjtöt­tek össze kétszeri kopasztás so­rán. Jövőre 600 kislibát keltet­nek. Bégi választások ♦4 ♦444-é * • ♦-**■♦■*«•* *♦ 94 *-* 9 449499494 44449 1*■* Dr. Ilodves (,yuln cikksorozata, VI. Nem lehet az ördögre a nagyanyjánál O Cv * ,1 panaszkodni Az idén az anyajuhok létszá­■ mát is gyarapították 100 darab- ról 150-re. Csak a gyapjú be­■ vételét jegyzem fel magamnak; ■ ezért 36 ezer forintot kaptak. • Jól fizettek a földek is: a2 • egyénileg dolgozó parasztok 6 mázsás búzatermés-átlagával szemben a szövetkezetiek bú­zából 10,3, őszi árpából 0,5, csö­; vés kukoricából 30, cukorrépá- . ból pedig 150 mázsás átlagter­mést takarítottak be. Most vetjük meg az alapját a jövő évek magasabb termés- eredményeinek, igazi nagy­üzemmé változtatjuk gazdasá­gunkat — magyarázza Ádám András elvtárs, a szövetkezet f párttitkára. akivel a cukorrépá­ig földön találkozunk. — Amint >. erősödik a szövetkezet, úgy «folytatják az építkezéseket, gya­rapítják az állatállományt. A «szőlőt és gyümölcsöst már ma- >>guk telepítették, most az ősz- «szel pedig újabb hat holddal »bővítik azt. Növelik a lucerna «vetésterületét is. Az őszi árpa »tarlóba másodvetésként két »holdon uborkát és két. holdon «cukorborsót termesztettek kí­sérletképpen. Ebből 7—8 ezer «forint bevétele volt a szövet- ékezetnek. Jövőre a másodveté- Ksek területét is gyarapítani »akarják. Ú Beszélgetésünk során a »pártszervezet munkájáról is tá­jékoztatott Ádám elvtárs. A »kommunisták fő feladatuknak a >< közös gazdaság megerősítését, a »korszerű nagyüzem kialakítását ><és ilymódon a tagok jólétének »növelését tekintik. Uricska Jó- ’<zsef és Monda Balázs most ^épített magának új lakóházat, »mások bútort, rádiót, varrógé­pet, kerékpárokat és más köz­szükségleti cikket vásároltak. A »párttagok valamennyien, de kü­lönösen Meggyesi József elv- »társ, a szövetkezet elnöke és /Dene Dezső agronómus elvtárs »összefogásra, közös erőfeszítés­be és új sikerekre buzdítják nap mint nap a kis család tag­ijait. ' S Politikai tevékenységük sok­asok mozzanatát külön-külön 'nehéz felbecsülni, jelentőségét megítélni, de azok együttesen a ■ szövetkezet gyarapodásában, ^terméseredményeinek növeke- (désében és tagjainak gyorsan ^kristályosodó öntudatában már­is jól láthatók. Haau József, BARÁTSÁGGAL MEGÉRTÉSSEL tagságról. Az igazoló választ­mány nem fogadta el a lemon­dást azzal, hogy «nem lehel ki­bújni a sorsolás alól« és így megejtették a sorsolást. A fő­ispán bűvös ujjaival pont azok­nak a neveit húzta ki, akik bent maradtak volna és azok maradtak bent, akik le akartak mondani. Egyszerű trükk volt: az összegöngyölt papiros végét benyomták és így játszva ki lehetett tapintani, hogy melyi­ket »keil« kihúzni... j „Szabad" választások; Az új választásra aztán a kor-; mánypárt minden eszközzel fel-, készült. Szentkirályon és Szent-’ lőrincen ugyan ismét fölénye-! sen győztünk, de Lakiteleken és( Szikrában, e nagy szőlővidéken' rengeteg volt az inségmunkás és a függő helyzetben levő em-J bér. Ezek a város erdejében és 200 holdas szőlejében dolgoztak. A kormánypárti szavazólapokat a szavazóhelyiségben nyomták; a kezükbe a város alkalmazót- i tai, élen az erdőmesterrel. Meg-j mondták a szegényeknek, hogy« aki az ellenzékre szavaz, nem' kap inségmunkát. Ezek — félt-; ve a mindennapi sovány kényé-' rét — ellenünk szavaztak! Ezt a veszteséget már nem tudta be­hozni a másik két puszta és 855 szavazattal 699-el szemben ki-, buktunk! ? így múlt cl a mi közgyűlési’ dicsőségünk! Először panaszt akartunk beadni, de félvén a nagy költségtől, azt mondtuk aj végén: nem lehet az ördögöt a> nagyanyjánál bepanaszolni í Vége} — kiállóit felém dr. Dömötör László közjegyző. Váry István ügyvéd, öreg barátom, akivel együtt voltunk ott bent mindig a viharkeverők, így kiáltott neki: — Hát a közjegyzőség meg­szerzése magának nem volt üz­let?! — Óriási zaj keletkezett és Váry kemény rendreutasítást kapott a főispántól a «közjegy­zői tekintély megsértéséért«. A főispán „bűvös" ujjai Ezután jött a szavazás. A fő­ispán látván, hogy kevesen vannak, tisztviselői futárokkal még behajtott a szavazásra 8— 10, közelben található »mungót« (így becéztük a fejbólintókat). A szavazás eredménye: 44 a bi­zalom mellett, ellene 34! A fő­ispán napokig betege volt a megdöbbentő eredménynek. Bár győztek, de olyan kevés több­séggel, hogy félt: vége a kar­rierjének. A törvény előírta, hogy öt év után minden körzetből a th. bizottsági tagok felét ki kell sorsolni és újraválasztani. Há­rom bizottsági tagtársam: Sán­dor László, Zsigár Imre és Pu- lius István kisgazdák 1934 októ­berében lemondtak a bizottsági végromlás szélén állt. A munka- nélküliség elképesztő méreteket öltött. Ivudy követelte, hogy a teljesen eladósodott parasztság­nak a bankok adjanak egy évi fizetési halasztást. A jószándé­kú minisztert 24 óra alatt meg­buktatták a-nagy bankok. Utóda Purgly Emil nagybirto­kos, Horthy Miklós sógora lett, aki a Kecskeméti Mezőgazda- sági Kamara elnöke volt. Hiva­talba lépését leiratban tudatta Kecskemét törvényhatóságával és kérte annak bizalmát. A köz­gyűlés 1932. február 28-án tár­gyaltai a leiratot. A közgyűlés nagy viharban zajlott le. Az ellenzék vezérszó­noka dr. Egry Ferenc, ny. h. pénzügyigazgató volt, — külön­ben Purgly barátja. — Bármennyire tisztelem is Purgly Emilt, nem szavazhatok bizalmat az »Egységes Párt« kormányának, amely párt vég­romlásba viszi az országot! — mondotta. Utána én szólaltam fel: — önök süketek és vakok, nem hallják, hogy országpusztító politikájuk miatt á falvak ka­puit már a nyomorúság döngeti? Iszonyú lárma támadt a kor­mánypárton: — Demagóg! Kifelé besséll

Next

/
Oldalképek
Tartalom