Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-12 / 267. szám

1938. novcmbv-Y 12, szerű»

S. oldal

Hogyan lábal! ki a kátyúból a Keleti Fény Tsz?

A tavasszal írtunk róla, hogy gyökeres változás történt a páhi Keleti Fény Tsz-ben. A tagság új vezetőséget választott, mert a régivel nem boldogult. Vz azelőtti vezetéssel a szövet- íezés elve nem egy esetben csorbát szenvedett a gyakorlatban; úgy festett, hogy a Keleti Fény jóformán csak a nevében .ermelöszövetkezet, különben

a ssélhúsás, as egyénicskedés

rágta, kezdte ki, mint fát a szú. Jellemző például, hogy a tagok mindegyike kapott 600 négyszög- ól szőlőt, s az egyéni jövedelemmel nem is volt baj, csak a közös nem gyarapodott. Éneikül pedig rövid idő alatt úgy jártak volna, mint az egyszeri amber azzal a tehénnel, amelyiket csak fejt, de nem etetett.

A tavaszi fordulat reményt szült, de a kívülállóknak némi aggodalmat is okozott. Hogy az 34 főnyi tagság nem akart a régi módon élni, ez jelentette a reményt, de hogy miképpen állja meg a helyét a több mint felszáz ember élén egy huszon- kétesztendős fiatalember, ehhez mór szorongás társult. Mert ennyi idős Supka János, akit cipőknek választottak. S ráadásul a néhány hónappal később felvett agronómus, Dinya Tibor is csak húszéves. A két elsőszámú vezető tehát együttesen számlál annyi esztendőt, ahany általában egyetlen vezetőnek dukál.

Az azóta eltelt idő alatt azonban napról napra csökkent az aggodalom, s ugyanakkor valóra vált, kiteljesedett a remény. Ennek titka pedig az összefogásban rejlik, amellyel a szövetkezet vezetői és tagsága — egymást támogatva a közgyűléseken és a munkában — keresztül mentek az elmúlt fél esztendőn.

Most ott tartanak, hogy

55—60 forintot

számítanak osztani

munkaegységenként a november közepe tájára tervezett zárszámadáskor. Szép fizetség, hiszen egy-egy tagnak 300 körül van a munkaegysége, a legidősebbnek, a hetvenedik életévét

tipró idős Csengődi István bácsinak is 280,

Dehát hogyan, miből?

A közgyűlésen annak idején hozott határozat értelmében szőlőt senkinek nem adtak háztáji földként, hanem helyette 800—1600 négyszögöl szántóterületet, a családok nagyságától függően. így a közös erő nem fecsérlődött el, s a tizenhatholdas szőlős területet jobban, nagyüzemi módon művelhették meg. (S mert két liter bort is osztanak munkaegységenként, még a borisszák sem bánkódnak a közös szőlőtermelés miatt.) A jövedelem fő forrása azonban nem a szőlészet, hanem az almatermelés. Ebbe aztán minden szorgalmukat, tudományukat beleadták, s

1037 mázsa almát

szedtek le a fákról, amelynek egyrészét a budapesti saját standjukon, a többit a korábban kötött szerződésnek megfelelően a MÉK-nek adják el. (Munkaegységenként is osztanak mindenkinek három kilót.)

Innen a jövedelem, s már a jövő évi bevétel egy részét is biztosították azaltal, hogv november 3-án megkezdték a szeszfőzést; 900—1000 mázsa

törkölyt főznek ki (vásároltak az egyéniektől is), s ha 50 fokos pálinkát nyernek, literenként 40 forintot kapnak a íöld- művesszövetkezettől.

Ä napokban beszélgettem néhány tsz-taggal, s a két fiatal vezetővel. Egymást dicsérték. Az elnök a tagságot, hogy milyen agilis, tíe ugyanezt mondták róla, meg Dinya Tiborról is. Supka János az agronómus- sal együtt elmondta, hogy jövőre őszibarackot is telepítenek, hogy még sokoldalúbb legyen a gazdaságuk, biztosabb a jövedelmük.

Ahogy szinte kiselőadást tartottak erről, nem tudtam mást válaszolni magamban: jó szeme van a Keleti Fény Tsz tagságának, amiért vezetőiül ezt a két fiatalembert választotta', akiket nem rontott el az egyémes- kedéssel a múlt, hanem már rendszerünk nevelt a közösségért élni, munkálkodni tudókká.

S ha ezt a szemet továbbra is nyitva hagyják, kétség nem fér hozzá: nem kerülnek többé olyan helyzetbe, mint voltak tavaly, s még az év elején, és a mostani ősz eredményességét csak fokozzák majd az évek. Tarján István

Munkában

a tajszi úttörők

FEKETE MIKLÓS

1916-ban született Kecskeméten. Gyermekkorában cselédes- kedett, majd 1933-ban kőfaragó mesterséget tanult. Dolgozott Budapesten is, mint kőfaragó, ahol részt vett a munkások sztrájkjaiban. Emiatt annak idején elbocsátották. 19il-ben bevonultatták katonának és kikerült a frontra. Fogságba esett, ahol hathónapos antifasiszta iskolát végzett. 1951 óta viint pártmunkás dolgozik a kecskeméti pártbizottságnál. 1953-ban pótképviselönelc választották., most országgyűlési képviselőnek jelölték Kecskeméten.

öúín khd (híkő p ú q (a ín ok

c$JZ (ŰkoiVJ ráteríti köpenyét a városra, amikor Pajor Lajos és Mészáros Gábor abbahagyja a munkát. Pár perccel később a Kőrösihegy felé irányítják lépteiket. Mint népnevelők, egy kis eszmecserére látogatnak el a 101-es választó- Körzet polgáraihoz.

Neveket nem jegyeztek fel, csak úgy emlékezetből sorolják, kivel, mit, s hogyan beszélgettek.

Az egyik munkáscsaládhoz éppen akkor toppantak be, amikor az asszonyka a főzéssel foglalatoskodott. így hát az ember fogadta a két vasutas barátot. Beszélgetni kezdtek, s közben a politikáról is szó esett. A vendéglátó házigazda azt hajtogatta: ő nem politizál. Valóban nem politizál? O csak úgy gondolta! Talán az nem politika, amikor azt mondta: ketten 3000 forintot keresünk, s elégedettek vagyunk. Ugyanakkor rádiót hallgat, újságot is olvas, — de nem politizál?

áráaaL később már

egy kertész szavait hallgatták: — Szűk a piac, kocsival nem lehet bemenni, aztán a gyöngébb minőségű gyümölcsöt egyáltalán nem akarják átvenni.

Az első kérést feljegyzik, az utóbbiról pedig vitáznak. A kertész bácsi nagy megrökönyödésére igy szól Pajor Lajos:

— Maga talán megveszi a

rossz árut? Az egyik nap saját szememmel láttam, amikor a külföldi átvevő azt mondta az egyik vagon almára: Pajzste- tűs, nem kell. Hát ezért nem veszik át a rossz gyümölcsöt. S \ így van ez jól!

Másnap este egy nyugdíjas otthonába léptek be. Az idős >< ember így kezdte a beszédet: ' — Fiaim, mondjátok már meg, hogy miért tesz a kormány a régi és új nyugdíjasok között különbséget?

— Mihelyt több pénzünk lesz, s az tőlünk függ, akkor bátyámnak is több lesz a nyugdíja — adják vissza a szót Pajor és Mészáros elvtársak.

cAztán. íjablx téma kerül

szóba: a választás. Ismét az öreg kezdi a vitát. — Kire szavazzak? Nincs több párt?

— Hát kire akar szavazni?

Bankárra, grófra, kulákra, Héj- jas Iván ivadékaira? Ezekre nem lehet! Vagy talán ezekre kíván szavazni? '

— Azt nem. \

— Akkor nem marad más \ hátra, bátyám, mint olyan emberekre szavazni, mint én,meg! maga, akik a közt szolgáljál?. Elmúlt már az az idő, amikor a nép a sok pártrendszer alapján csak abban határozott, hogy a következő négy évben melyik kulák, gróf, bankár vagy földbirtokos »képviselje« ügyét.

Ez utóbbiról vagy másfél órán át vitatkoztak, míg végül is a házigazda azzal búcsúzott:! ha erre jártok és időtök engedi,; kukkantsatok be máskor is. !

cf többi elülöd oknál ti \

?ok mindenről szó esett. Az: egyik helyen azt mondták el,< hogy sok az engedély nélküli j 'naszekíuvaros és a tanács jól < tenné, ha ellenőrizné őket. A< Körösihegy választói közül igen < sokan kérték, hogy utcáiknak) adjon most már nevet a városi) .anács. <

Ezeket a kérelmeket, gondo-S rat, problémákat, amikor ha- 5 rátértek otthonukba a népne-< /élők, papírra vetették, s eljut-? :atták az illetékes vezetőkhöz, $ íogy ők is tudjanak erről, s a) ehetőségek birtokában intéz-* vcdjenek mielőbb. >

• Y■ K. I

Salamon József kecskeméti olvasónk az alábbiakat írja: —Ifj. Juhász Istvánná Hetényegyhá- zán, a 4. sz. földművesszövetkezeti boltban egy kenyeret vásárolt. Az egész kenyér ehetetlen volt, sületlen, ragadós, dohos szagú. Egy darabot be akartam mutatni az egészségügyi osztálynak, de betegségem meggátolt ebben.** Olvasónk panaszát a kecskeméti Sütőipari Vállalathoz küldtük meg, ahonnan az alábbiakat közölték velünk:

»A panaszos levélben felvetett bejelentés jogosságát utólag megállapítani nem tudjuk. Lehetségesnek tartjuk azonban, hogy a valóságnak megfelel. Szigorú utasítást adtunk az üzemvezetőknek, kenyérkiadóknak, hogy meg nem felelő minőségű kenyeret fegyelmi felelösségrc- vonás terhe mellett nem adhatnak ki. Kértük a kereskedelmet, ha mégis ilyen áru kerülne a bolthálózatba, azt ne vegyék át, illetve ne szolgáltassák ki a fogyasztóknak. A szerkesztőség fáradozását köszönettel vesszük.«

•-Az elmúlt hónap 20-án volt Pálam a baromfi védőoltás. 24-én és az utána való nap egymásután pusztultak el a baíornüak. As állatorvos megBOROS ANTAL

1924-ben született Tompán, Szüleit 1945-ben földhöz juttatta a népi demokrácia. 1950-ig együtt gazdálkodott velük, mini egyéni paraszt, ekkor azonban belépett a tompái Szabadság Tsz-be. A szövetkezet tagsága a zsámbéki Mezőgazdasági Akadémiára küldte, amelynek elvégzése után megválasztották tsz- elnöknek. Vezetése alatt sokat fejlődött a tsz gazdasága, s az ellenforradalom idején is ö szervezte meg a közös vagyon védelmét. Érdemeit az égést községben elismerik, s ezért országgyűlési képviselőnek jelölték.

KKICSROVrCS JÓZSEF

1921-ben született Garán, déU lszláv nemzetiségű családból. A v felszabadulásig két hold földijük volt, amelyhez még öt hol- ’\dat kaptak a földosztáskor. Szü- !< leivel együtt alapító tagja a ígarai Vörös Csillag Termelőszö< vetkezetnek, amelynek tagsága 5 1952-ben Mezőgazdasági Aka- (démiára küldte. Az akadémíá- ) ról való visszatérése után a

< termelőszövetkezet agronómusa \lett. Az ellenforradalom alatt, \mint volt partizán állt helyt., ikapcsolatot teremtett a pártiszervezettel és segített a rend <fenntartásában. Községe lakossága országgyűlési képviselőnek (jelölte. >uiuutítít nőnapban a Jajszi úttörőcsapat nagyszabású szüreti bált rendezett 80 úttörő-' pajtás szereplésével. A mulatság már délután 4-kor kezdő-' dóit 35 pár felvonulásával. A felvonulás után a helyi művelődési ház szépen feldíszített' udvarán kezdték meg az úttö-' rők hangulatos zene mellett a1 táncot. A bíró és a bíróné, va- i lamint a csőszlegények szerep-' léseikkel nagyban hozzájárultak< a bál jó hangulatához. Az út-< törők és a szülök hangulatát) még jobban fokozta, amikor a ] lepényevés, majd az óriáskifli,) torták cs egy nagy szölőkoszorúl sorsolása megkezdődött. )

A járási úttörő elnökség kö-\ szönetet mond azoknak a pe-> dagógusoknak és a szülőknek,j akik munkájukkal hozzá járultak < az úttörő szüreti bál rendezésé-) hez. I

A NYÁRI táborozás biztosi-) tása érdekében a helyi Vöröse Csillag Tsz-ben 30 pajtás két) délután répát szedett. Munka-} egység szerint dolgoztak és több, mint 500 forintot kaptak ezért') a munkáért. A helyi tanács sem l feledkezett meg az úttörőkről,) mert 2000 forintot ajándékozott< a csapatnak. A csapat ezt az) összeget ugyancsak a nyári tá-l borozásokra fordítja. )

VÁLASZ SALAMON JÓZSEFNEK — KÁRTALANÍTÁSRA NINCSEN MÓD — INTÉZKEDTEK KABÓK SÁNDOR ÜGYÉBEN — ELADHATJÄK-E A JUTTATOTT INGATLANT?

kell tennie. 1958. március hó 14-én a kecskeméti közlekedés- rendészeti osztályra beadta kérelmét, azóta erre nem kapott választ. Arra kért bennünket, hogy segítsük elintézni régóta vajúdó ügyét. A levelet a Megyei Rendőrfőkapitányság vizsgáztató hivatalának küldtük meg.

A rendőrfökapitányság vizsgáztató hivatala értesítette a szerkesztőséget, hogy a panasz- levélben foglaltakat kivizsgáltak és megállapították, az ügyben szeptember 4-én érdemleges intézkedés történt.

Úgy véljük, ez nem tartozik

a gyors intézkedések közé.

•

Móczár Imre , Nagybugac, Deszkás-dűlő 110. sz. alatti lakos azt kérdezi szerkesztőségünktől, hogy a juttatott ingatlanok (föld) osztatlan tulajdont képeznek-e. Azonkívül, azt szeretné megtudni, hogy a földet el lehet-e adni. Olvasónk kérdésére a megyei tanács mező- gazdasági osztálya válaszolt:

»A juttatott ingatlanok a házastársak osztatlan tulajdonát képezik. A juttatott ingatlant csak akkor lehet eladni, ha a megváltási árat már kifizették. Az esetleges haszonbérlőtől a bérlet lejártával az ingatlant visszakérhetik.«.

ígérte, hogy kijön, de nem váltotta be ígéretét. Hozzá kell tennem, hogy az oltást két iskolásgyerek végezte, akik nem rendelkeznek szakértelemmel« — írja Somodi József né levelezőnk. A panaszt a megyei tanács mezőgazdasági osztályára juttattuk el, ahonnan dr. Mezei Miklós helyettes megyei íöál- latorvos válaszolt:

»A baromfipcstis elleni védőoltások a jó oltóanyag és helyes oltás mellett is okozhatnak megbetegedéseket, elhullásokat. Az oltások titán bekövetkezett elhullásokért az ailam kártalanítja az állattulajdonosokat, abban az esetben, ha a/, elhullások romlott oltóanyag miatt következtek be. Somodi Józsefné esetében visszamenőleg néni áll módunkban az elhullásokat elbírálni és így öt kártalanítani. Somodi Józsefné kérelmére a közeljövőben az állatorvos személyesen fogja a baromfiakat beoltani.«

*

Kábák Sándor lakiteleki olvasónk panaszos levelében elmondja, hogy a néphadsereg kötelékében elvégezte a tehergépjármű-vezetői vizsgát. Leszerelése után a vezetői igazolványát nem szakmásította, így a polgári élettár« újból vizsgál

\ Országgyűlési c képviselőjelöltjeink