Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-08 / 264. szám
1958. november 8, szombat 8 oldal 12 ttdLliá ■forint btvuházás, 46 millióval több termelési érték — A tanácsípar 1959. évi beruházásairól — A számvetés ideje egyelőre csak a mezőgazdaságban érkezett el. Az iparban január elejétől december végéig tart a gazdasági év. Az utolsó évnegyed azonban a tervkészítés, a jövő évi sikerek lerakásának az ideje. A végrehajtó bizottság megbízásából a ten7- és ipari osztály nemrégiben fejezte be megyénk tanácsi könnyű- és élelmiszeripara 1959- évi tervének kidolgozását és ezzel párhuzamosan a jövő évi beruházási összegek vállalati elosztását. A számok arról tanúskodnak, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága erejéhez képest igen komoly összegeket áldoz 1959-ben a vállalatok megerősítésére, a helyiipari lehetőségek további kihasználására, a termelés emelésére. Tanácsi vállalataink jövő évi termelési értéke megközelíti a 400 millió forintot. Ez 46 millióval több mint amennyit az idén tervkötelezettségként a helyi- és élelmiszeriparban előírt a végrehajtó bizottság. E merész, de elérhető tervek teljesítése érdekében a központi, valamint a megyei tanács különböző anyagi forrásaiból jövőre 12 millió forintot fordítunk vállalati beruházásokra. A Keceli Tőzegbánya Vállalatnál a marásos tőzegtermelés és szállítás komplett gépesítését több mint egymillió devizaforint értékű szovjet gépsorral oldjuk meg. Ezeknek a gépeknek munkába állításával sikerül biztosítani az évi 20 ezer vagon tőzeg- korpa termelési tervet, melyre a végrehajtó bizottság határozatban hívta fel az ipari osztály és a bányavállalat figyelmét. A Talajerőgazdálkodási Vállalat 560 ezer forintos költséggel villamosítja összevont bajai szem- cséző üzemét, emellett zetoro- kat és vákuumos, ún. szippantó autókat vásárol. A megyei Vegyesipari Vállalat a következő esztendőben 1 500 000 forintos beruházást kap. Jelentős összegű devizáér hozatunk be import-termelőesz- közöket a gépesítendő Kalocsai Paplanüzemnek, valamint a Kiskun Cipőüzemnek. A megyei Finommechanikai Vállalat a napokban megnyílt kalocsai üzemének további berendezésére 430 000 forint értékben különböző esztergapadokat, marógépeket, fémfűrész-gépeket és más felszereléseket vásárol. A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat 400 ezer, a Ti- szakécskei Permetezögépgyár pedig 230 ezer forint értékben kap jövőre gépi berendezéseket. Építőipari vállalatainknál egy millió 300 000 forintos költséggel több munkafolyamatot gépesítünk. A Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat 640 ezer forintos beruházással két automata téglavágó asztalt, s a tetőcserép- gyártáshoz öt cserépszállító kocsit szerez be- Kecskeméten a Kőipari Vállalat nagy teljesítményű cementcserépgyái'tó gépet kap, vibrátorokat vesz és külső munkákhoz betonteret készít. A ka’ocsai Cementipari Vállalat új telepre költözik, s új műhelyt épít. A Bajai Cementipari Vállalatnál pedig két vibrációs asztalt, az eddig kézzel végzett munkák további gépesítésére mozaiklap finomcsiszolót, emellett két darab tűvibrátort vásárolnak. Jelentős beruházásokat kap Kiskunhalason a megyei Faipari Vállalat. 830 ezer forintos költséggel 60 méteres új üzemház, mellette forgácskamra épül. Baján a Faipari Vállalatnál bútorüzem kialakítására 230 ezer forintot fordítunk és több faipari — fényező, sorozatfúró, maró — gépet kap az üzem. Az Alsódunai Nádgazdasági Vállalat 360 ezer forintos beruházásából 260 ezer forintért az exportra kerülő nád óvása végett tároló színeket épít és újabb gépek beszerzé sével tovább gépesítik a nád aratást. A tanácsi élelmiszeripar jövő évi beruházási kerete megbalailja a 2 millió iorintot. A sütőipari dolgozók munkáját 1959-ben újabb tésztafeladó, dagasztógépek, centrifugális lisztszita- és kiflisodró gépek köny- nyítik. A Vágóhíd Vállalat Baján töltelékáru üzemet és húskiadót, a Szeszipari Vállalat pedig cefretároló medencéket és gyümölcsaszalót épít. Sándor Géza Jánoshalmi képek OTP-kölcsönnel épültek ezek a csinos házak. Be sajnos a fényképezőgép lencséje kicsi, az egész, szinte városnegyednyi új házsort nem lehet vele lefényképezni. A Mezőgazdasági Szakiskola hallgatói ezeken az erőgépeken tanulják meg a traktoros és hernyótalpas vontatók vezetését „Iljics lámpácskái“ megyénkben 1959: a villamosítás éve Lenin elvtárs 38 evvel ezelőtt I az SZKP IX. kongresszusa elé | terjesztette a Szovjetunió villamosításának tervét, amelyet a világon GOEI.RO néven ismertek meg. Vladimir Iljics Lenin ezt a tervet második pártprogramnak tekintette. Ha ez sikerül — hangsúlyozta — akkor fény, kultúra, kényelem költözik a falvakba és elmondhatjuk, hogy végleg győzött a szocialista rendszer. 1945-ben megyénk 39 községében és 5 városában égett villany. Az áramszolgáltatásba mindössze 20 ezer háztartás, — mintegy 95 ezer lakos — volt bekapcsolva. Ennyit tett a múlt rendszer a századfordulótól ■ a felszabadulásig. Amikor hazánkban a szocializmus építését elkezdtük, legfontosabb célkitűzéseink közé mi is azt soroltuk, hogy fényt, kultúrát, kényelmet vigyünk a falura. Nézzük meg, hogy a párt, a kormány, s dolgozó népünk milyen eredményeket ért el a villamosításban? Ötvenegy községünkben gyulladt ki a villany 1945-től 1957-ig. A hálózatbővítésekkel együtt 49100 háztartást, s mintegy* 255 500 lakost kapcsoltunk be az’ áramszolgáltatásba. Az 1958-as; esztendőt pedig méltán nevez-', hetjük a villamosítás esztende-\ jenek: az idén 13 község villamosítását végezzük el, s mintha1 csak jelkép lenne, — Páhin, a! Nagy Októberi Szocialista For- i radalom évfordulóján gyullad-] tak ki „Iljics lámpácskái”. Aj 3 éves terv idején befejeződdel megyénk villamosítása. ] Pár Íveset őségi ülésen tárgyalják meg a munkásosztállyal kapcsolatos pá rí ha tá roxato t A Kecskeméti Gyufagyárban Mészáros Gyula párttitkárral és Szűcs Mihályné vezetőségi taggal a pártmunka időszerű kérdéseiről beszélgettünk. Elöljáróban arról tájékoztatnak, hogy pártszervezetük igen nagy gondot fordít a dolgozókkal való megfelelő kapcsolat kiépítésére. Könnyebbségükre szolgál ezen a téren az a körülmény, hogy az üzemnek évek hosszú sora óta együtt dolgozó kiforrott munkáskollektívája van. Horváth Imréné, a gyár igazgatója, aki az ellenforradalom előtt párttitkár volt, 25 éve. Szűcs Mihályné 33 éve, Mészáros Gyula elvtárs pedig 14 éve itt dolgozik. Nincs olyan ember az üzemben, akit a párt vezetői személyesen ne ismernénc-k. Az üzemi pártszervezet meggyőződéssel képviseli a párt politikáját, amely az öntudatos nunkástömegek akaratát fejezik ki és gyakorlati munkájuk során ezt a politikát váltják aprópénzre, Az üzem kommunistáit nem lehet azzal a váddal illetni, hogy elhanyagolják a pártmunkát, vagy nem törődnek eléggé a dolgozók ügyes-bajos dolgaival. A pártszervezet taggyűléseit rend szeresen megtartják és rendsze résén tanácskoznak az üzem dolgozóival, kikérik véleményüket, meghallgatják és hasznosítják észrevételeiket elősegítve a jogos panaszok orvoslását. Erejükhöz mérten bekapcsolódtak a választási tennivalókba is. 35 népnevelővel segítették a VIII. kerületben a jelülőgyűlések megszervezését és azóta is rendszeresen tájékoztatják a lakosságot az időszerű politikai kérdésekről. Beszélgettünk a munkásosztály helyzetéről szóló határozat végrehajtásáról is. A határozatot a munkások örömmel, egyetértéssel fogadták. Különösen a jövő évre javasolt gazdasági intézkedések foglalkoztatják a munkásokat, Ezzel kapcsolatban azonban az általános helyeslés mellett több olyan kérdés is felmerült, amire választ várnak; Sajnos, a pártszervezet figyelmét ezek a jelenségek most valahogy elkerülték. Mészáros elvtárs kicsit restelkedve ismerte el, hogy sokoldalú elfoglaltságuk mellett a határozat végrehajtása érdekében eddig meg keveset tettek. Ezt a mulasztásukat azonban a közeljövőben pótolják. Megállapodtunk abban, hogy a jövő héten pártvezetőségi ülésen tárgyalják meg a határozattal kapcsolatos tennivalókat, azután pedig taggyűlésen foglalkoznak a határozattal. Reméljük, hogy a gyufagyár! pártszervezet vezetői ígéretüket megtartják és legközelebbi látogatásunk során már arról adhatunk számot, hogy a munkás- osztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtásán is ugyanolyan eredményesen munkálkodnak, mint a többi part- feladat végrehajtásán. es- Nagy József —, Mikor c kép készült, a gyerekek éppen ebedutáni almukat aludtak. Így csak a jánoshalmi községi bölcsőde épületét tudtuk lefényképezni, de az így is árulkodik arról a szerető gondoskodásról, amelyben a gyerekeknek itt részük van. Cukrász- és szakáé satt'setup áke esketné ten November 8-án kiállítással egybekötött cukrász- és szakács- verseny lesz Kecskeméten az Alföldi Étterem különtermében; A kiállítást Gerőcs IstvÉyi elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője 8-án délben, 13 órakor nyitja meg. A cukrászművészeti készítményeket, a napi süteményes tálakat és a hidegkonyhai készítményeket külön-külön díjazza a bírálóbizottság. Lajos), aki az első két felvo násban mint humanista gondol kozású lelkipásztor, majd a da rab végén az ellenforradalorr útját egyengető harmadikuta: értelmiségi lép a színre. Nyugodt, higgadt és szépen kiegyensúlyozott Simon György a1 okítás a Urszin Ágoston szerepében Bodó Györgyi nem tud hitelesei alkotni a nem reá szabott szerepben. Egy becsületes és nagy- szívű öreg tsz-paraszt, Csörgc Dániel alakjába Jánoky Sándoi kitűnő színészi teljesítménye lehel életet. Az egyébként teljesen indokolatlan és a dráma főbb szálaihoz nem kapcsolódó Fehér Teri figurájával nem tud mit kezdeni Hegedűs Erzsébet. Ugyanez áll Mojzes Mária Juli nénijére is. Karizs Béla Moharos István kulák alakját kissé városias modorban játssza. Az enyhén stilizált díszlet — Borosa István munkája — a maga nemében megállja a helyét. bár inkább Udvaros Béla, a rendező impress zionisztikus elképzeléseit fedi, mint a dráma jellegét, stílusát. Szépek voltak Márton Aladár jelmezei. As ispán Teres tehát, bár itt-ott hibák terhelik, egészében tehetséges mű, igazolja színházunk nemes törekvéseit az új magyar dráma kialakítása irányában, s erre a törekvésre — de nem utolsósorban a szerző erős tehetségére — fel kell figyelnie mindenkinek, aki szívügyének tartja színpadi kultúránk ügyét. Csaku Lajos azonban éppen a főhős jellemének megmutatására nem jut elég idő. Nincs hely arra a három felvonásban, hogy a színpadi akciók megjelenítő ereje által adjon hitelt a néző Ispán Teréz nemes emberi tulajdonságainak. A rendező — Udvaros Béla — munkája egészében helyesen domborítja ki a dráma mondanivalóját, bár az impresz- szionisztikus fényhatások az egyébként kitűnő harmadik felvonásban — de másutt is zavarják a néző tisztánlátását. A színészi Játék, az alkotás lelkesedése azonban feledtette n dráma hibáit, gyenge pontjait. Kimagasló színészi alakítások születtek. Ispán Teréz alakját eszközte- lenül, nemes egyszerűséggel fogalmazta meg Labancz Borbála. Kiss László színészi pályafutásának egyik legtisztább, legmarkánsabban megfogalmazott, mély átéléstől fűtött alakítását adta Börzsönyi Péter szerepében. — Gyulai Antal céltudatosan színesen felépített Börzsönyi Józsefet keltett életre a színpadon. A haldokló kulák jellemének visz- szataszító vonásait nagyszerűen elegyítette teljes egésszé. Fekete Tibor Berkó István — ez az ingatag jellemű, majd később az ellenforradalom mellé álló traktorista — szerepével küzdve nem tud hiteles alakítást nyújtani. Szerepe szerint sincs lehetősége arra, hogy megtalálja ennek az összetett, erősen ellentmondásos jellemnek a kulcsát. Egyáltalán nincs logikailag meg- ndokulva a pap figurája-. íDobali
