Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-05 / 261. szám

1958. november 5, szerelő 5. o!d*l Egy megyényl littiósvigár A Hildpusxlai Állami Gazdaság patronáló munkájáról A HAJÖSI termelőszöveike- Ketek tagjai sokat mesélnek ar­ról, hogy milyen hasznos és gyümölcsöző szomszédságot kap­tak a Hildpusztai Állami Gaz­daság képében. Évek óta a leg­szorosabb barátság van e gaz­daság és az ottani termelőszö­vetkezetek között. Hildpuszta nemcsak termelési, tenyésztési és üzemszervezési tanácsokkal segíti a tsz-eket, de rendszere­sen kölcsönöz gépeket, minőségi vetőmagot és tenyészállatokat ad. A GAZDASÁG pártfogói tevé­kenysége ma már messze túl­jutott Hajós határán. Szinte nincs olyan hét, hogy a megye legtávolabbi részéről is ne ke­resné fel valamilyen küldött­ség okulás, tapasztalatcsere cél­jából. LEGUTÓBB az imrehegyi dolgozó parasztokból szervezett egy népes látogatócsoportot az ottani népfront-szervezet. Egy teljes napot töltöttek a gazda­ságban s nemcsak szellemi ta­risznyájukat töltötték meg ren­geteg tapasztalással, de tíz da­rab kornval sertést is vásárol­tak a falu állományának felja­vítására. A KALOCSAI járás termelő- szövetkezetei részére ez a gaz­daság 26 tenyészüszőt adott el és 32 kornval kant, valamint 20 anyakocát vásároltak meg tőlük a megye több helyéről. A HATALMAS és sokoldalú gazdaságban minden termelési ág iránt érdeklődő szövetkezet vagy egyéni gazda megtalálja, amire legjobban kiváncsi. Sző­lőt és gyümölcsöst akar tele­píteni? Megnézheti az idén ősszel ültetett 20 hold ősziba­rackost és 25 hold új szőlőt. Jó fehérjeértékű takarmányt sze­retne vetni? Kövesse a gazda­ság példáját, amely nemesített iregi Szürkebarát nevű szójabab fajtából 20 hold átlagában 8—8 mázsát takarított be s jövőre a borsóterület egyrészén is ezt termeszti. Az állattenyésztésben bárki meggyőződhet a sertéssiló kiváló értékéről, s hogy miképp lehet fokozatosan csökkentett zsírtartalmú, úgynevezett beál­lított tejjel jövedelmezővé tenni az itatásos borjúnevelést. Akit a juhászat érdekel, itt megtud­hatja, hogy milyen jó ered­ménnyel keresztezhető a hazai cigája a német hús-merinó faj­tával, vagy a malacnevelésben az crramicines és sörélesztős ta­karmány etetése hogyan ered­ményez rövidebb idő alatt na­gyobb választási súlyt. HILDPUSZTA jól tölti be nagy feladatát: példájául szol­gál a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodásnak, elért eredményei­vel nemcsak agitál, de azokból kézzelfogható segítséget is ad másoknak. Vezetők és tömegek TI AZ A REG! JÓ VILÁG!" > JJatypan Uelt sUím a ■— ezzel a címmel ad szaktaná­csot a háziasszony olvasóknak a Halasi Újság egy, az 1940-es évekből származó számában. •>A kukorica rendkívül táp­láló, enyhén édeskés lisztet ad. Kukoricán élő népek kevésbé ismerik a gyomorsavat és az érelmeszesedést.' Tehát senki ne féljen a kukoricás kenyértől!« 1— s a továbbiakban részletesen leírja, hogyan lehet »pompás« kenyeret sütni a fenti takar­mánylisztből. De mi már csak megmara­dunk az újság szerint "kevésbé tápláló-“ búzakenyér mellett s a kukoricát dara formájában a sertéseknek adjuk, amelyek — legalább is az eddigi tapaszta­lat szerint — sem gyomorsav- túltcngést, sem érelmeszese­dést nem kaptak tőle. A napszámos bérek és a piaci árak Ugyanez az újság a véletlen Iróniájából egy oldalon közli az láj cseléd- és napszámosbéreket, valamint a piaci árakat. Az utóbbihoz megjegyzendő, hogy államilag maximált ár, — ennél azonban jóval többért lehetett Vásárolni, Tehát: Az I. osztályú napszámbér 2, ja II. osztályú 1,80, a III. osz­tályú 1,60 pengő. A hivatalos piaci ár szerint ezért a pénzért vehetett a nap­számos egy kiló tojást (2,10 P), vagy 2 kilogramm vöröshagy­mát (90 fillér kilója), vagy egy kilogramm sovány tyúkot 1,40 pengőért s ha tüzelőre volt Szüksége, akkor 50 kiló akácfát, (amelynek mázsája 4 pengő volt. megállapítás szerint — folytatja az értekezés — az 50 kilós sül­dőből a 6 hónap alatt legjobb esetben lesz 150 kilós hízó, en­nek ára kilónként 140 fillér, vagyis 210 pengő. Eszerint a gazda 241 pengő befektetés után kap a kész sertésért 210 pengőt. A 150 kilogrammos hízott ser­tés kilónként 1G1 fillérben van a gazdának! — állapítja meg gondterhelten a bizottság. A párt és a tömegek közötti eltcphctctlcn kapcsolat egyik állandó feltétele a helyes poli­tika mellett a vezetők és a ve­zetettek, a vezetők és a töme­gek állandó kapcsolata, gyakori személyes találkozása. A kom­munista pártok és a kommu­nisták erejének egyik leghatal­masabb forrása, hogy élő, ele­ven kapcsolatban tudnak lenni a tömegekkel anélkül, hogy an­nak uszályában vergődnének. A párt minden időben, még az illegalitás nehéz körülmé­nyei között is uagy figyelmet fordított arra, hogy tagjai ele­ven kapcsolatban legyenek a dolgozó emberekkel. Sikereink egyik legfontosabb forrása volt az elnyomatás évei alatt, de a felszabadulás után is, hogy tö­megbefolyásunknak ezt a helyes módszerét mindig figyelembe vettük és állandóan alkalmaz­tuk azokat. Az 1950-es évektől kezdve az ismert hibák követ­keztében torzulás állt be a párt addigi helyes politikájába. En­nek eredményeként megszakad­tak azok a szoros szálak is, amelyek összefűztek a kommu­nistákat a tömegekkel, a veze­tőket az egyszerű emberek száz­ezreivel. < Az ellenforradalmat leverő: munkás-paraszt kormány és a; Magyar Szocialista Munkáspárt: ebben a kérdésben is új hely-: zetet teremtett. Az cllcnforra-i dalmat megelőző politika torzu-; lásait és hibáit kijavítva meg-] teremtette annak feltételét,: hogy a vezetők és a dolgozók: személyes állandó kapcsolata is-j inét megerősödjék és tartóssá! váljék. A párt Központi Bízott-! sága cs a munkás-paraszt kor-: mány számos tanú jelét adta cn-j nck a megváltozott viszonynak.! A párt és a kormány kétéves tevékenysége torzulásmentes, nyílt és őszinte politikája arra kell, hogy biztasson minden ve­zetőt és kommunistát, hogy bát­ran éljen a tömegkapcsolatok erősítésének ezzel a rendkívül fontos eszközével. A párt és a kormány jelen­legi politikájában nincseneil úgynevezett kényes kérdések. A jelenlegi vezetés mindent meg­tett, ami erejéből telett, hogy gyors konszolidáció következ­zen be és megalapozott legyen a dolgozók életszínvonala. Ugyan­akkor tudtunk és tudnunk kell nemet is mondani, ha jogtalan, elhamarkodott vagy erőinket felülmúló követelésekkel talál­kozunk. A választási harcban a veze­tők, a kommunisták a dolgozóit ezrével és százezrével találkoz­nak és beszélgetnek. Ebben a nagy politikai harcban nem sza­bad megfeledkezni senkinek sem arról, hogy a választók, az egész dolgozó lakosság azt vár­ja tőlünk, hogy necsak a vá­lasztások idején, hanem állan­dóan éljünk a tömegek felvilá­gosításának, tájékoztatásának és nevelésének ezzel a nagyszerű eszközével. Nyilvános párftaggyűlés Kiskunhalason A KISKUNHALASI járásban nyilvános párttaggyűléseket tar­tanak, amelyre nagy számmal hívnak meg pártonkivüli egyé­nileg dolgozó parasztokat, kis­iparosokat és értelmiségieket Az elmúlt héten 11 községben rendeztek meg a taggyűléseket és azokon számos pártonkivüli dolgozó is felszólalt. [■ k Bábomra emMezoe IHIIIRJD1TI Á MIKIT — Vendégségben a dunavecsei református lelkésznél —­t KALOCSÁN a városi pártbi- feottság és a Hazafias Népfront (előadói üzemi és réteggyűlése­ket tartanak. Az elmúlt héten a Margit malom, a vágóhíd, a TÜZÉP-telcp, a kenyérgyár, a BELSPED, a vegyesipari válla­lat, valamint a kisiparosok ré­szére rendeztek jól sikerült elő­adást. ; A DUNAVECSEI járási párt-, bizottság október 27-én tartott ülésén a párt és a KlSZ-okta- tas megszervezésének tapaszta­latait, továbbá a november 7-i bfagy Októberi Szocialista For­radalom 41. évfordulójának ün-j népi előkészítését és a válasz-j fással kapcsolatos tennivalókat tárgyalta meg. A TISZALÖKI ERŐMŰ A Tiszalöki Erőmű cs duz­zasztómű felszabadulás utáni nagy építőniunkáuk egyik jelen­tős alkotása. Áramot termel és a Tisza vizének öntözésre való felhasználását is lehetővé teszi ez a tcrvalkotás. A villamoseucrgia-termeJés növelésére igen nagy szükség van hazánkban, hiszen nem csupán a gyáripar növekedett háromszorosára, hanem a közsé­gek villamosítása is jórészt ezekben az esztendőkben való­sult meg. Rács-Kiskun megye 108 községe közül például mind­össze 45-be volt a felszabadulás előtt bevezetve a villany. Az­óta újabb 43 községet villamo­sítottunk, további öt község be­kapcsolása még az idén befe­jeződik. A tervek szeriut lSOO-ig bevezetik a villanyt abba a 15 községbe is, ahol még nincs. Ny­modon a 3 éves terv idején — a tanyavilágot kivéve — be­fejeződik megyénk villamosí­tása. Első »alkotásai« itt készültek Duna menü kis faluban a fia­talok kultúrcsoportjáról, a köz­ség nevezetességeiről. A másik Molnár fiú műszald ellenőr egy budapesti vállalatnál, s a har­madikat is szorgalmas, dolgos embernek nevelte az apja, a dunavecsei református lelkész, aki a családról, fiai boldogulá­sáról beszélve egyszer csak fel­sóhajt: — Milyen jó is az, hogy béke van, hogy megvalósulhatnak a tervek, hogy boldogulhatnak az emberek... A mai fiatalok éle­tét nem törte ketté a háború, de nekünk, idősebbeknek sok szomorú emlékünk van már róla. Kíváncsian nézek rá, vajon mire gondol, mit akar emlé­kezetembe vésni ezekkel a sza­vakkal? De mielőtt kérdezhet­nék, már folytatja is: — Azért jut eszembe most mindez, mert tizennégy évvel ezelőtt, ezekben a napokban súlyos válságba jutott az éle­tünk. .. Hogy is volt csak? — 1944 októberének végén a nyilasok kiadták a kiürítési pa­rancsot Dunavecsén. A bíró és másodbíró felkerestek, s külön, szinte titokban eljöit hozzám Péter Gyula és Kerti Lajos is, akik tudomásom szerint ille­gális kommunista tevékenysé­get folytattak és a nehéz na­pokban tanúsított hősies visel­kedésükért nagyra becsülték őket a falu egyszerű emberei. Itt tanakodtunk a parókián, be­csukott, elfüggönyözött ablakok mögött: engedelmeskedjünk-e a kiürítési parancsnak'.' — Ügy határoztunk, hogy maradunk. Keni hagyhatjuk itt azokat 'az embereket, azt a né­pet, akik mellé nemcsak a kö­telesség, az cgyütérzés is szólít. így érkezett ei 1011. novem­ber 3-án ak előestéje. Elszánt nyilas »vitézek« zörgettek a kis papiak ablakán. Molnár La­jost keresték. Már nem volt otthon. Megtudta, hogy rá is kivetették hálójukat a nyilasok és ismerős parasztemberek há­zában keresett menedéket. Másnapra virradóra felszaba­dult a falu. Néhány napra csend, nyugalom és béke köl­tözött az otthonokba, a Duna menti kis házakba. S amikor már kezdték ízlelgetni a leg-1 szentebb szót, a béke édes ízét november közepén — pontosan Erzsébet napkor — ismét el­dördültek az ágyúk a Duna túlsó oldalán, s 44 lövés érte a templomot. Két szovjet ka­tonát az őrhelyén: a templom- toronyban ért a halálos golyó. — Az egyik még élt, amikor lehozták a pincébe — meséli a megrendítő emléket Molnár Lajos — de hiába követtünk el mindent, hiába érkezett pilla­natok alatt a veszélyes légiharc közben félelmet nem ismerif szovjet orvosnő, már nem lehe tett rajta segíteni, s azon a má sik nyolc vagy tíz áldozatot sem, akiket az utcán vagy 1 dunaparton ért a halálos golyó A halotti anyakönyv szint« magától nyílik ki azon a he lyen, ahol a 60 éves Zöld Ká roly, Martin István, a héteszten- dős kis Zimányi Anna halotti adatait bejegyezte a lelkész, akit ugyancsak a háború áldozatai. Hányszor ülhetett e tragiku emlékekkel gondolatában a ki nyitott anyakönyv mellett Mól nár Lajos, hogy még ma sem fc ledte a háborús borzalmak törtó netének egyetlen mozzanata sem. Hiszen mindenről, ami m. szép és boldogító, eszébe jut ez ő, ezekre emlékezve hirdeti & békét, melyet a legszentebb, leg­nagyobb dolognak tart. — ctizikué — Természetesen csak az I. osztá­lyú napszámbérből. Hogy azután miből ruházkodott maga és a családja, miből fizette a ház­bért, ha megbetegedett az or­vost — arról már nem beszél a krónika. A bérek ismertetése után so­katmondó záradék is van:-A napszámosok részére a munkaidő napkeltétől napnyug­táig tart...<* — ami a nyári idő­szakban 16—18 óra... ISO kilós sertés hizlalására 30 pengői fizet rá a gazda! Az altkori sertéshizlalási ak­cióval kapcsolatban az egyik bizottság a következő jövedel­mezőségi számítást csinálta: »Egy darab 50 kilós süldő ára 90—100 pengő. Hat hónap alatt a hizlalásra fogott süldő élc- iemszükséglete 6 mázsa vegyes eleség, aminek ára mázsánként 20 pengő 50 fillér. Az élelem tehát 6 hónap alatt 123 pengő. Az eleség darálási költsége 6,60 pengő, kétszeri oltás 5 pengő, egyéb költségekkel együtt a be­fektetés 241 pengő 60 fillér. Tudományos és gyakorlati Ezzel a képpel Miki elismerő oklevelet nyert a tavalyi nem­zetközi fotókiállításon — mu­tatja Molnár Lajos, a dunave- csei református lelkész fia egyik remekművét, amely a nyugalmas Sugovica parti al­konyról készült, előtérben a békében pihenő csónakokkal. Miki a harmadik, a legkisebb fiú a családban, jelenleg a Filmművészeti Főiskola másod­éves hallgatója. Operatőr lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom