Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-27 / 280. szám
/ V (J)%$ / ők'.y»' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI Világ proletárjai} egyesüljetek l f LAPJA UI. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM <4rci 50 fillér 1058. NOV. 27, CSÜTÖRTÖK Szolgáltató vállalataink egy sereg olyan feladatot látnak el megyénk öt városában, amelyek a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítését célozzák. Az állami házak kezelése, a vízszolgáltatás, gázszolgáltatás, útjaink karbantartása, locsolása, városaink tisztasága, mind-mind elválaszthatatlan feladat mindennapi életünktől. Parkjaink üde zöldje, virágos tarkasága kedves színfoltja lakhelyeinknek. Huzat nélkül a legjobb kályha ij csak füstölög, viszont a kéményseprő látogatása után ontja a meleget. Vannak dátumok, ismétlődő évfordulók, amelyek kedvesebbek számunkra az egyéb ünnepnapoknál. Ilyenkor virággal megyünk haza szeretteinkhöz vagy tisztelgünk a hősök és elhunytak emléke előtt. Ezeket és több más feladatot a városi tanácsok felügyelete alatt álló 1052-ben alakult úgynevezett kommunális vállalatok látják el. Baes megyében rendkívül elmaradt a szolgáltató helyiipar, de a gazdálkodás módjai sem voltak megfelelőek. Az eltelt évek során azonban kommunális vállalataink fejlesztésével a lakosság érdekében végzett tevékenység 1955-ben elérte a 30 millió forintot. Tavaly a szolgáltatások össztermclési értéke ötmillió forinttal nőtt megyénk öt városában. Mindezek és a megyei tanács menet közben tett számos intézkedése eredményeképpen ma már arról írhatunk, hogy az utcák nyári locsolása minden városunkban locsoló gépkocsival történik. Kecskeméten pedig kettő is van belőlük. Kertészeteink megfelelő mennyiségű új livegházat és kútberendezést építettek. Kecskeméten a Szabadság téri üzlet mellett új virágüzlet is nyílt. A tanácsi kertészetek szorgalmas munkája nyomán szép kiképzésű parkjaink kedvelt sétahelyc gyermekeinknek, pihenő önmagunknak. Jelentősen javul városaink vízellátása is. Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán 1957 óta városi vízmű működik. Kecskeméten vastalanító épül. A Bajai Gázgyár fejlesztésére az utolsó két évben 4 millió forintot fordítottunk. Minden városunkban megszerveztük a községgazdálkodási vállalatok- útfenntartó, útépítő részlegeit, melyeket erőnkhöz mérten félmillió forintos költséggel gépesítettünk. Ezt a gondoskodást és ezt a fejlődést érzi a lakosság. A megyei tanács végrehajtó bizottsága azonban nem elégedett ezekkel az eredményekkel. A városok kommunális feladatainak további fejlesztése mellett a szolgáltatások területének kiszélesítését kívánja a falvak irányában. Ezért határoztak úgy. hogy Kiskunhalason körzeti vízművállalatot létesítenek, mely hivatva lesz a falusi törpeyíz- művek szakszerű üzemeltetését biztosítani. A Kiskőrösön alapítandó községgazdálkodási vállalat pedig megyénk egyik legnagyobb községében gyorsítja majd a szolgáltatások ütemét, javítja azok minőségét. Megkezdődött esz országgyűlés ülésszaka November 26-án, szerdán délelőtt 11 órakor megkezdte első ülését az 1958. november 16-án megválasztott képviselőkből összehívott új országgyűlés. Dobi István, az Einöki Tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket és megköszönte a, magyar dolgozó népnek azt a mélységes bizalmát, amelyet a megválasztott képviselőkbe helyezett. Az országgyűlés ezután az ügyrend értelmében megválasztotta a tisztségviselőket. Ezt az ülést a képviselők közül megválasztott korelnök vezette, dr. Harrer Ferenc személyében. Javaslatára az országgyűlés két legfiatalabb tagja, Csarnai Jusztinia pedagógus és Nagy Zoltán közgazdász is elfoglalta helyét az elnöki emelvényen, mint az alakuló ülés jegyzői. Ezután az országos választási elnökség elnöke, Varga András jelentést tett a választások előkészítéséről és lefolyásáról. A többi között megállapította: »A lakosság 68 százaléka rendelkezett választó jogosultsággal, a jelölőgyüiéseken több mint 3 millió esiber vett részt. A választási bizottságok jegyzőkönyveiből megállapítható, isígy a választások mindenütt a törvényesség szellemében, a titoktartás betartásával zajlottak le.« Az elnöklő Ilarrcr Ferenc cc-után hctwgá mandátumvizsgáló bizottság megválasztására tett javaslatot az országgyűlésnek. A Hazafias Népfront javaslatát a bizottság tagjainak személyére vonatkozólag az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ülést tartott a KISZf A™™Á*OZÁS * trUNÜJAl megyei bizottság \ megyénkben A KISZ megyei bizottsága no- f vember 25-én ülést tartott,; amelyen a megyei ifjúsági sport-í bizottság évi költségvetését és* az 1959. évi sportverseny-tervéi, | valamint a falusi ifjúsági szö-f vetkezetek tevékenységét tár-1 gyalták meg. | A KISZ megyei bizottságé-1 nak ülésén a hódunapusztai, a | szeremlei és a sükösdi falusi | ifjúsági szövetkezetek vezetői! is részt vettek. Arról számoltak be, hogy szövetkezetük! tagjai teljesítményüket munka-j egységgel mérik és jövedelmükj 50 százalékát kulturális létesítményekre használják fel. A napirenden szereplő kér-j désekkel kapcsolatban a KISZ; megyei bizottsága több fontos« határozatot hozott. UTCANÉV — KIS HIBÁVAL MI ÚJSÁG A MEGYEI tanácshAzán? (3. oldal) MŰVÉSZ ÉS KÖZÖNSÉG AKI FALUN SEM »GYÖPÖSÖDÖTT« BE (4. oldal) OKOK AZ IVÁSRA7 SAKK (5. oldal) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE SZÖVETKEZETI FXADÓ VOLTAM SOLTVADKERTEN (6. oldal) Növelik a szerzőin növények vetésterületét, valamint a takarmány termesztési a kiskunfélegyházi termelőszövetkezetek A zárszámadással együtt készítik a terveket közös gazdaságaink. Az új gazdasági évben számos hasznos elgondolást szándékoznak megvalósítani. A napokban a Kiskunfélegyházi Városi Tanács mezőgazdasági osztályán érdeklődtünk, hogy miképp igyekeznek a város termelőszövetkezetei újabb lépéseket tenni gazdaságuk további fejlesztése érdekében. — Számottevő a szerződéses növények termelésének emelkedése — hangoztatja Szántó Andor főagronómus. — A Lenin Termelőszövetkezet 10 holddal növeli cukorrépa vetésterületét, a Felszabadulás 6 holddal. Csökkentik a takarmányrépavetést közös gazdaságaink, ugyanakkor a siló-kukorica körülbelül háromszorosa lesz a tavalyinak. A Felszabadulás Termelőszövetkezetben az idén A hatalmas épülettömb egy tágas ud' vart ölel körül, s ezernyi érdekességet rejt magában. Az épület a Bajai Fémipari Vállalat tulajdona. Nemrégiben látogattam el ide, s az üzemrészekben csatangolva arra lettem figyelmes, hogy gyakran ismétlődnek egyes nevek. — Névrokonok — gondoltam magamban, s tovább folytattam utamat. Később az igazgatói irodában pihentem meg. Kíváncsiságom nem hagyott nyugton. így hát megkérdeztem az igazgató elvtárstól: — Rokonok az azonos nevűek? — Részben igen, nagvobb részt családok —kaptam a választ. Akkor át kellene festeni a cégtáblát — fogom tréfára a szót. <5 megérti, s ígv válaszol: — Én például azt „Családi írnám oda, hogy családi vállalat... Nem sakkal később a tények sokaságával bizonyítja, bogy ez lenne a legideálisabb cím. A sok család közül a Kapitány családot említjük meg. Négy tagból áll a cs;ilád. s ebből hárman: az apa, a' feleség és a kislány itt dolgoznak. Az édesapa meós, ellenőrzi az édesanya és kislánya munkáját, s havonta 1800 forintot visz haza. A feleség a szakma kiválója. Olyan ügyeskezű asszony, hogy mindig oda helyezik, ahol baj van, ahol segítségre van szükség. Otthonos a hegesztésnél de jól forraszt, s nem vallanak vele szégyent akkor sem, amikor a motortakercseléshez osztják be. ó 1500 forinttal egészíti ki a férje fizetését. Kislányuk még csak egy éve tapodja a gyár küszöbét. Ez az egy év elégségesnek bizonyult, hogy bebizonyítsa mindenki előtt: nem hozott szégyent szüleire, ügyes kezét a gyár havonta 900—1000 forinttal díjazza. Nem is panaszkodnak, mert havonta 4200 forint kerül a közös kasszába. Amint hírlik, régi vágyuk megvalósításához közelednek. Új házat építenek, ahol a segédmunkát ók maguk adják majd. Igaz, a házépítés komoly összegbe kerül, de ennek ellenére sem öltözik rosszul a család es a táplálkozással sincs baj. De nemcsak egy ilyen család talál megélhetést itt. A Kővári dinasztiából négyen járnak az üzembe: Kővári József, Aba Zoltán, a sógor, Aba Zoltánná és Aba Endre. Balogh Jánosnak felesége és fia jár ide. Balogh elvtárs az igazgatójának bejelentette, hogy jövőre már lányával szeretne bejárni. Indokolt lenne tehát a cégtábla átfestése? És mióta? Azóta, amióta munkásokból lett vezetők régi és új munkásdinasztiák irányítják saját «ojsukat, üzemüket V. IC. négy holdat vetettek belőle, jő- vőre húsz holdat terveznek* Ugyanebben a termelőszövetkezetben jelentősen emelik a lucerna-vetést is. Ez utóbbi tér-* mesztését csaknem valamennyi termelőszövetkezetünkben növelni fogják az új gazdasági évben. A takarmánynövények növelése az állattenyésztés fejlesztésével függ össze. Erről Török Gábor főállattenyésztő ad tájékoztatást. — Legjobb az állatállomány aránya a Vörös Csillag Terme- lőszövetkeztben. Itt 30 számosállat jut 100 kát. holdra. Ezen belül 60 százalék a szarvasmarha-állomány. A Vörös Október Termelőszövetkezetben korszerű istállót építettek és 26-ról 40- re növelik a tehén-állományt* Egyszóval valamennyi termelőszövetkezetünkben igyekeznek) fellendíteni az állattenyésztésnek ezt az ágát. Nagyon megnövekedett az érdeklődés a baromfitenyésztés iránt. Az Üj Élet 1953-ban alakult, azóta rendszeresen foglalkozik liba-* kacsa- és pulykahízlalassal. A Vörös Csillagban az idén eredményesen kísérleteztek t3'úktenyésztéssel. Példájukat követi — terv szerint — több közös gazdaság. Többek között a megye legnagyobb termelőszövet- kezete, a Dózsa is. Külön kell megemlékezni az erdőtelepítésekről. A haszontalan homokot főként nyárfával ültetik be. Még az ősszel 5? hold telepítését tervezik. A Vő* rös Októberben halad legjobban a munka. Igaz, itt 30 hold üj erdőt létesítenek. A Komszomol-egjrüttes Bajáa November 23-án Baján vendégszerepeit a szovjet Konaszo* mol-együttes. A művelődési ház rendezésében sorra került előadáson többek között a moszkvai Nagyszínház szólótáncosaii a kievi opera és a moszkvai operettszínház énekesei, táncé művészei szerepellek.
