Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-21 / 275. szám

y ? a» <#5 -f * r e & «I * ^ iff * ifiig' proletár ját, egyesüljetekI | X A MAGYAR SZOCIALISTA' MUNKÁSPÁRT BÄCS • KISKUN MEGYEI LAPJA: HL ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Ara SO fillér 1958. NOV. 21. PÉNTEK NAPONTA TÖBB szakcsoport, mezőgazdasági tár­sulás alakulásáról érkezik hír a megyéből. Októberben 39 léte­sült, többek között 7 géphaszná­lati társulás, » bajai járásban két FISZ (falusi ifjúsági szak­csoport), számos szőlő- és gyü­mölcstermesztő, valamint állat- tenyésztő szakcsoport. Legtöbbről a bajai járás adott jelentést. Októberben összesen 8 szakcsoport létesült a megyének a részén, a dunavecsei já- 7, a bácsalmási járásban pedig 8. Egyedül a kiskunhalasi járás jelentése nemleges októ­berre vonatkozólag. Mint érdekességet lehet meg­említeni, hogy az egyes jól jö­vedelmező szántóföldi kultúrák, valamint az állattenyésztés iránt az utóbbi időben jelentősen nö­vekedett az érdeklődés. Tavaly például nem volt szamócater- •neszto szakcsoport, az idén 31 katasztrális hold és 600 négy­szögöl a telepítési terv, össze­sítve a különböző szakcsoportok igényelt. Egyre terjed a spárga­termesztés is, A szakcsoportok­nál összesen 69 hold őszi tele­pítést terveznek. A bugaciak 30 holddal növelik a spárgaterii- letet, a nyárlőrinciek 10, a tom- paiak és a jánoshalmiak öt-öt hold új telepítést létesítenek. A kaskantyúi szakcsoport 15 hold szőlőt telepít, a kunbajai ugyan­ennyi gyümölcsöst létesít He- tényegyházán 60 hold gyümöl­csös létesítésére alakult szak­csoport, ebből 30 holdat ősszel szándékoznak telepíteni. Néhány hónappal ezelőtt még csupán egy sertéstenyésztő szakcsoport volt a megyében, most már 7 van. Szinte gombamódra szapo­rodnak a baromfitenyésztő szak­csoportok is. Az állam jelentős segítséget, hitelt nyújt ezeknek az alacso­nyabb típusú közösségeknek. Megyénkben 1 millió forint tá­mogatást kaptak már eddig, szó­ld-, gyümölcstelepítésre, gépvá­sárlásra stb. A szamóca- és a spárgatelepítésekre a termelte­tő vállalat ad hitelt. Többek között a spárgánál a MÉK által nyújtott pénzbeli segítség 11 000 forint körül van holdanként. A tények sokasaga bizonyítja, bogy dolgozó parasztságunk számára mind rokonszenvesebbé válik a közös gazdálkodás első lépcsője. Adjanak továbbra is sok segítséget a nemes kezde­ményezéshez a földművesszövet­kezetek, de a község vezetői is. Ne úgy, mint az Alpári Községi Tanács, amely eredetileg 0 ka­tasztrális hold tartalékföldet Ígért a szakcsoportoknak ősziba­rackos és szamóca létesítésére. Eszerint készítették el a tervet És, azonban nemreg csalódás ér­te őket, mert a községi tanács vezetői meggondolták magukat és a hat hold helyett csak két hold tartalékföldet adtak át, ez­zel akadályozták a szakcsoport tagjainak közös tevékenységét. Díszünnepség a budapesti Erkel Színházban a KMP megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Dr. Münnich Ferenc és Kádár János elvtársak mondottak beszédet A KISKUNFÉLEGYHÁZI l GÉPGYÁR EXPORT- GYÁRTMÁNYAIRÓL APRÓ GONDOK MEGYEI TERVJAVASLAT AZ ORSZÁGOS TERVHIVATALHOZ Szerdán este bensőséges ün­nepség keretében emlékeztek meg Budapesten a Kommunis­ták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 40. évfordulójáról — Az Erkel színházi ünnep­ség elnökségében a párt és a kormány, valamint a társa­dalmi szervek vezetői és szá­mos régi munkásmozgalmi elv- társ foglalt helyet. A díszünnepély dr. Münnich Ferenc elvtársnak, a Miniszter­tanács elnökének megnyitó sza­vaival vette kezdetét. Hangsú­lyozta, hogy történelmi szük­ségszerűség volt a kommunista párt megalakulása, mert a kor­mányban résztvevő szociálde­mokrata párt jobbszámya és centruma nem folytatott osz­tályharcos politikát, a tőkések­kel és a földesui'akkal igyeke­zett megegyezni. Világossá vált, hogy olyan erőre volt szükség' amely a nép élére állva követ­kezetesen és megalkuvás nélkül viszi végig a forradalmat, Ilyen erőt csak egyet ismer a törté­nelem: a lenini típusú kommu­nista pártot. E felismerés tu­datában a győztes forradalmát megvívott Szovjetunióból haza­tért hadifoglyok, Kun Béla, Ka­rikás Frigyes, Jancsik Ferenc, Vántus Károly, Pór Ernő, Kell­ner Sándor, Rahinovits József és a többiek, a forradalmi szo­cialistákkal, Hevesi Gyulával, Korvin Ottóval, Sallai Imrével, Mosolygó Antallal, nagyüzemi bizalmiakkal, Chlepkó Edével s más forradalmi munkásokkal, értelmiségiekkel és a baloldali szociáldemokratákkal, Alpári Gyulával, Rudas Lászlóval, Szántó Bélával, Szaton Rezső­vel, Vágó Bélával, a baloldal­hoz tartozó más pártfunkcioná­riusokkal és szakszervezeti ve­zetőkkel együtt hívták életre az új típusú forradalmi pártot. Kádár János elvtárs beszédé­nek első részében a KMP meg­alakulásának történelmi körül­ményeiről szólott. Pártunkat kezdettől fogva a nagy Lenin tanításai vezérelték és Lenin pártjától, a Szovjetunió Kom­munista Pártjától tanultunk, tanulunk és tanulni fogunk a jövőben is — hangoztatta Ká­dár elvtárs. — Pártunk negyven évvel ez­előtt elindított harcának min­denkori célja az volt, hogy a tőkés-földesúri hatalmat a mun­kásosztály hatalma, a kapitalis­ta kizsákmányolást a kizsákmá­nyolástól mentes szocialista tár­sadalom, áz imperialista rabsá­got a nemzeti függetlenség, a háborút a béke váltsa fel es Normál filmszínházai kap Nagybaracska 'A községi tanács végrehajtó bizottsága Nagybaraeskán meg­tárgyalta a jövő évi terveket. A legnagyobb beruházás a normál- filmszínház létesítése lesz. 267 yv>r forintot ehhez a községi tanács ad, 100 ezret a MOKÉP, a lakosság pedig 20 ezer forint társadalmi munkával járul az építkezéshez. A tervben szere­pel többek között 600 folyómé­ter járdaépítés is* szorítsa ki örökre. Negyven éve lobog a párt zászlaja, mely­re mártírjaink vére írta a szo­cializmus, a nemzeti független­ség, a béke szent szavait. Ezután részletesen ismertette Kádár elvtárs a kommunisták dicsőséges harcait, az 1919-es Tanácsköztársaság, az ellenfor­radalmi fehérterror, s a második világháború napjaiban. Szólott a felszabadulás utáni harcok­ról is. Megállapította, hogy ez a 14 év a szociális és nemzeti felemelkedés nagy korszaka volt. Ezen nem változtattak a pártvezetésnek a személyi kul­tusz következteben korábban elkövetett hibát, amit a revizio­nista árulók a néphatalom meg­döntésére igyekeztek a külső és belső ellenséggel együtt fel­használni. — Nehéz érek után pártunk ismét egy sor sikert tarthat szá­mon — folytatta Kádár elvtárs. — Mindenki érzi és tudja, hogy most a vitorlát kedvező széli dagasztja és a szocializmus ügye* jól halad előre. De éppen most! kell minden párttagnak nagyonl józannak lennie. Óvakodnunk} kell az elbizakodottságtól, áll­hatatosan őriznünk kell pár-í tunk egységét, marxista-leninis-f ta elveink tisztaságát, a dogma-; tikus gondolkodásmódtól és a| jelenleg fő veszélyt képező re-| vizionista meghamisítástól. Erő-f sítenünk kell minden területen} a párt vezető szerepét a politi-} kai felvilágosító munka, a meg-f győzés eszközeivel. Eszméink-, hez, egységünkhöz, népünkhöz, a nemzetközi munkásosztályhoz, internacionalista elveinkhez való töretlen ragaszkodással tudja csak betölteni pártunk azt a feladatot, amely rendsze­rünk további politikai erősíté­sében és a gazdasági és kultu­rális építő munkában, a szocia­lista haza felépítésében reá vár — mondotta Kádár elvtárs. (3. oldal) ; A GYAKORLATI NEVELŐ i SZEMSZÖGÉBŐL J FIGYELŐ NÉPTANÍTÓK VAGYUNK í VETERAN (vers) (1. oldal) J * HALAS ÉS JÄRASA A HAZAFIAS NÉPFRONT f KECSKEMÉTI t bizottságának ; TERVÉIBŐL (6. oldal) § Jt 94 **4+4*44 A? ájooijan »egválaszieü megyei országgyűlési képviselők ma gyűlnek össze Kecskeméten, a Hazafias Népfront megyei el­nökségének helyiségében az idő­szerű tennivalók megbeszélésére.: Ekkor veszik át a válasz­tási elnökségtől a megbízóleve­leket is.: Díszünnepség a Katona József Színházban Az MSZMP megyei és városi bizottsága a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakulá­sának 40. évfordulója alkalmá­ból november 19-én este 6 órai kezdettel a kecskeméti Katona József Színházban ünnepi estet rendezett. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Putics József, a megyei pártbizottság másodtit­kára, Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Varga Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese, Gombos Aladár, a Kecskemét városi pártbizottság első titkára, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Nagymarosi Kálmán, Kecskemét Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Szalóky László al­ezredes, a Bács-Kiskun megyei Rendőrkapitányság vezetője, Pankovics Józsefné, a megyei nőtanács elnöke, Szabó Lajos, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnöke, Ruzsiukó Mihály, a megyei pártbizottság tagja, a munkásmozgalom régi harcosa, Borsodi György, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Tóth László, a Hazafias Népfront kecskeméti bizottságának elnö­ke, Kiss Ferenc alezredes, Ki- szely Gyula, a kiskunfélegyhá­zi járási pártbizottság első tit­kára, Cseh László, a megyei ta­nács titkára, Karpov Ferenc, a bácsalmási járási pártbizottság első titkára, Kocher László, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke, Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője, Bor­széki Lajos, a KISZ megyei bi­zottságának titkára, Szecsei Te­réz, a kecskeméti városi párt- bizottság munkatársa, Kovács Endre, a Hazafias Népfront me­gyei titkára, Szili István, a mun­kásmozgalom régi harcosa, Hor­váth István, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titká­ra, Kotvics Sándor, a munkás- mozgalom régi harcosa, Tesch Rezső, a dunavecsei járási párt- bizottság első titkára, Kulik Ilona, a kecskeméti városi nő­tanács elnöke, Végh József or­szággyűlési képviselő, Baksa Gyula, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei titkára, Holló Béla, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság titkára, Szabó Anna, az Alföldi Pince- gazdaság pártszervezetének titká­ra, Erdős József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Juhász Pál, a munkásmozgalom régi harcosa, Ágoston András, a kis­kőrösi járási pártbizottság első titkára, Staub József, a mun­kásmozgalom régi harcosa, Glied Károly, a bajai városi pártbi­zottság titkára, Eszik István, Kocsis József és Istella László, a munkásmozgalom régi harco­sai, Vörös Vilmos, a kecske­méti járási pártbizottság első titkára, Szabó István, a bajai járási pártbizottság első titká­ra, Sipos János, a kiskunhalasi városi pártbizottság titkára, Tö­köli István, a munkásmozgalom régi harcosa, Lakó Sándor, a munkásmozgalom régi harcosa, Szabó Ferenc, a kalocsai városi pártbizottság titkára, Füstös Ist­ván, a muskásmozgalom régi harcosa, Matos István, a kalo­csai járási pártbizottság első titkára. Macskása József és. Ki­rály István, a munkásmozgalom régi harcosai, Szabics István, a megyei pártbizottság tagja, Ko­vács Károly, a KISZ kecske­méti városi bizottságának tit­kára, Folcz Antal, Feleki Pál, Jávorcsik Ferenc és Musza Jó­zsef, a munkásmozgalom régi harcosai. Az ünnepséget Putics József, az MSZMP megyei bizottságá­nak másodtitkára nyitotta meg, majd Varga Jenő, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja mondotta el nagy tetszés­sel fogadott ünnepi beszédét. Az ünnepség második felében sok tapssal jutalmazott műsort adott az Ének-Zenei Általános Iskola kórusa, a Katona József Színház művészei és a Bartók Béla kórus. A díszünnepség részvevői lelkesen ünnepelték a hazánkban vendégszereplő és az ünnepségen fellépett Komszo- mol Központi Bizottság mű­vészegyüttesét. Az ünnepség után a megyei párt-végrehajtóbizottság foga­dást adott. Ez alkalommal Pu­tics József elvtárs, Vörös Vil­mos, a kecskeméti járási párt- bizottság első titkára, Rózsa Já­nos, a munkásmozgalom régi harcosa, Maruzs József, a me­gyei pártiskola igazgatója, Dora Dezső, a Kinizsi Konzervgyár pártszervezetének titkára részé­re a Szocialista Munkáért Ér­demérem és Oláh Margit, a bácsalmási járási pártbizottság osztályvezetője részére pedig a Munka Érdemérem kormány ki­tüntetéseket adta át*

Next

/
Oldalképek
Tartalom