Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-20 / 274. szám

195S. november SO, csütörtök 3. oldal Jövőre 200 fehér hússertést és 16 000 naposcsibét kapnak a tsz-ek a Bácsalmási Állami Gazdaságtól Önerőből is A Bácsalmási Állami Gazda­ság számottevő segítséget nyújt * környező termelőszövetkeze­teknek. Az idén összesen 155 darab fehér hússertést adott to- vábbtenyésztésre a közös gaz­daságoknak, többek között a bácsalmási Petőfi és a csátal- jai Budái Nagy Antal Tsz 30— 30 darabot kapott. Ugyancsak a bácsalmási Petőfinek juttatott ezer darab sárga-magyar ba­romfit. A gazdaságban most készül a jövő évi terv. A következő év­ben még több segítséget szán­dékoznak adni a termelőszövet­kezeteknek. Ezzel már most, a tervkészítésnél számolnak. A gazdaságnak 167 darabból álló fehér hússertés törzsállománya van, ennek szaporulatából 200 darab kocasüldőt adnak a kö­vetkező évben a termelőszövet­kezeteknek. A baromfitenyésztést tovább bővítik. Az idén is sokat szállí­tottak exportra, többek között Olaszországba 2600 darabot, Nyugat-Németországba 8500 darabot. A magyar rántanivaló csirke igen kedvelt külföldön. Egyébként a Bácsalmási Álla­mi Gazdaság a baromfiexport- terv teljesítésében országosan első lett, amiért külön pénzju­talmat kaptak az ezzel foglal­kozó dolgozók. Jövőre a 4500 darabból álló törzsállományt 5000-re növelik, az infralámpák, valamint a mélyalom alkalma­zásával számottevően csökken­teni tudják a baromfitenyésztés költségeit. 1959-ben 16 ezer da­rab naposcsibét adnak át a kör­nyező termelőszövetkezeteknek. — Ennyi az igény — mondják. Ez egyben bizonyítéka annak is, hogy a közös gazdaságokban mind jobban érdeklődnek a Mezei szállódéi baromfitenyésztés iránt; — Ezenkívül egyéb segítséget is nyújtunk a termelőszövetke­zeteknek — hangoztatja Kazin- czi Mihály, a gazdaság igazga­tója. — A napokban levelet küldtünk a járás valamennyi termelőszövetkezetéhez, amely­ben részletesen elmagyaráztuk, hogy nálunk miért kifizetődő az itatásos borjúnevelés. Több; termelőszövetkezetben ugyanis bevezették, de mivel nem alkal­mazzák szakszerűen, nem érik el azt a megtakarítást, amit kel-' lő szaktudás esetén biztosítani tudnának. Közöltük a levélben azt is: vállaljuk, hogy egy, eset­leg két hét alatt egy-egy terme­lőszövetkezeti tagot megtanítunk a helyes módszer alkalmazására. Ez alatt itt a gazdaságban ta­nulmányozhatja, hogy nálunk miképp oldjuk meg a mestersé­ges borjúnevelést. Messziről nézve azt hi­hetned, hogy a kecskeméti Ka­tona József Színház művészei érkeztek benne a lászlófalvi Al­kotmány Tsz központjába. Még távolabbról külföldet járó ex­presszvonat idetévedt hálóko­csijának vélnéd, s ha megte­kinted a belsejét, a bőrbevona­tú ágyakat — amelyeken a le­pedőt hetenként cserélik —, a mosdót, szekrényt, étkező asz­talt, a telepes rádiót, Maxim- lampát, még akkor sem tudnád, Törrénysícgcs — jóinuiuat címen Nemrég érdekes panasz érke­zett a bácsalmási járási népi ellenőrző bizottsághoz. Burján Gézáné madarasi lakos, aki a Madarasi Földművesszövetkezet­nél adminisztrátori beosztásban dolgozott, panaszolta el, hogy a földművesszövetkezet elbocsátot­ta — minden indok nélkül. Mivel a Munka Törvényköny­ve értelmében az elbocsátást minden esetben meg kell indo­kolni, Burján Gézáné ügyében a NEB magyarázatot kért az ille­tő földművesszövetkezettől. A magyarázat meg is érkezett, de nem volt benne köszönet. Azt mondja ugyanis a föld- nnívesszövetkezet levele, hogy Burjánnét — aki szerintük bár jó munkájú asszony, de »nincs rászorulva a munkára«, a szö­vetkezet egy másik alkalma­zottja helyett küldték el, aki­nek munkaköre a tavaszi idé­nyig megszűnt, s bár munkáját nem látja el megfelelően, Bur­jánná helyére szándékoztak ten­ni, »mivel« e dolgozónak csa­ládi körülményei ezt szüksé­gessé teszik. Szép dolog a humanizmus, de nem hisszük, hogy céK érne akkor, amikor egy jó munkás helyett humanizmusból gyengéb­bet alkalmaznak, s amikor a íöldmüvesszövetkezet jogosult­nak tartja magát annak elbí­rálására, hogy Burjánné »rá­szorul-e« a munkára vagy sem. Különösképpen m.ics he­lye e félreértelmezett huma­nizmusnak akkor, amikor a föld­művesszövetkezet vezetősége nemcsak Burjánné családi éle­tének bírájául teszi meg magát, hanem még a Munka. Törvény­könyve szabad és kötetlen meg­szegését Is jogának, — sőt úgy látszik; kötelességének tartja. í— Értékelik a tanulmányi nevelők munkáját t A megyei tanács művelődési I osztálya elhatározta, hogy érté­* keli a városi és járási tanul­* mányi felügyelet eredményeit, t Az értékelésnél azonban nem- | csak a tények regisztrálására I törekednek, hanem szakmai elő­* adásokkal, gyakorlati tanítások * bemutatásával akarja a műve­lődési osztály még hatékonyab­bá tenni a felügyeleti munkát. Ennek érdekében a szakfelügye­lők részére négynapos tovább­képző tanfolyamot szerveznek. A szakfelügyelői tanfolyam be­fejezése után megyei felügyelői értekezletet is rendeznek. A Párt születésére emlékezünk régigben vásárolt vadonatúj: motorkerékpárját dédelgeti ál-: maiban, el-elmosolyintva magát,; hogy nóta ide, nóta oda, amely szerint a juhásznak jól megy: dolga, azért ő inkább járja a mezőt, a határt traktoron, plá­ne motorbiciklin, mint a las­súbb és csökönyösebb szamá­ron. Pista bátyánk meg azzal a szusszan lássál lépi át az álom küszöbét, hogy »hej, fiatalok, hiába meséltem nektek az ifjú­koromról százszor is, meg nem érthetitek, mert számotokra már annyira hihetetlen, hogy valamikor a szakelőadást az in­téző úr és egyéb munkáltató kr ucifikszumolása helyettesi te t- tc, ezt r. pompásan rugózó bör- diványt cs a patyolat lepedői pedig már az alomnak se jó szalma.« Itt, ebben a kocsiban szövögetik jövő életük terveit a környező tsz-ck vetését végző zetorosok, Petrezselyem László, Szabó Károly s Tyavoda László is. És a hálókocsi védi ál­mukat, jelképeként annak a hatalomnak, amely mezei éle­tük lakóhelyéül adta nekik. Tarján István A lakáskérdést nem lehet úgy megoldani, ahogy sokan elkép­zelik: adj uram, de mindjárt. A kormány ugyan az ország anyagi lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy enyhítse ezeket á gondokat. Jövőre me­gyénkben is majd 300 üj lakás készül állami erőből. Kecskemé­ten öt új bérház körvonalai bontakoznak ki. Kiskunhalason, Kalocsán, Félegyházán is új la­kóházakba költözhetnek a jövő év végén. Kormányunk gondos­kodása nyomán a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 30— 35 millió forint értékben épít új bérházakat. Ez azonban nem elégít ki minden igényt, ha a megnövekedett igényekhez vi­szonyítjuk. S hogy senki se táp­láljon ezzel kapcsolatban hiú reményeket, a kormány vezetői megmondták: a lakásfronton vi­szonylagos nyugodt állapot 15 év kemény munkája nyomán várható. Ezt a várakozást meg lehet rövidíteni a kislakásépítés és a szövetkezeti társasházépítés se­gítségével. Megyénkben ebben az esztendőben 436 új családi ház épül, állami támogatással. Az új fészekrakókat az állam 15 millió forinttal segítette. Jö­vőre az Országos Takarékpénz­tár megyei központja 500 csa­ládi ház felépítéséhez kíván ál­lami segítséget biztosítani. Talán még gyorsabban jut lakáshoz az, aki szövetkezetbe tömörülve épít. E téren az út­törő szerepét a Kecskeméti Út­fenntartó Vállalat dolgozói vál­lalták. Az ő jelenlegi problé­májuk hasonló a Kecskeméti Gépgyár dolgoziónak ilyen irá­nyú volt tevékenységéhez, ahol a huzavona 31 ember lakásépít­I miítMimimmituí’níinmim-.PfHmmmnmmimimnnimtum kezését fullasztotta kudarcba. Furcsa az ilyen elintézés azért is, mert az ország vezetői kérik a lakosságot a társas la­kóházak építésére, s ugyanak­kor Kecskeméten még azt sem támogatják úgy, ahol kellene, ami már megvan. És ha tovább­ra is ilyen »odaadó« lesz a »se­gítés«, akkor va.jtni kevés ház épül társas erőből. Pedig nem csupán országos érdek, hanem helyi érdek is azon fáradozni, hogy kevesebb legyen a lakás­igénylő, a veszekedő, ideges ügyfél, a szitkozódó, az értet- leu ember. Közérdek tehát minden bü­rokratikus ügyintézési format félretéve megadni a lehetősé­get azoknak, akik megtakarított forintjaikból az állam segítsé­gével gyorsan akarnak maguk­nak fészket rakni. A kételyek eloszlatására kö­zöljük az úi ház építésével kap­csolatos előnyöket is. A kor­mány intézkedése révén minden új ház 15 évig adómentes. Ki­számítottuk, hogy aki kölcsön­nel épít és ”0 évre kér hitelt, az annyi részletet fizet havonta, mint amennyi az új bérházak­ban a lakbér. Ki jár jól? Az, aki épít és 25 év múlva gyer­mekére egy családi házat vagy öröklakást hagy! Hogy kinek, mikor lesz laká­sa, az tehát nemcsak az állam­tól függ, hanem attól is, hogy ki mennyire akarja, hogy legyen, fi amint más kérdésekben már megmutatkozott az állam és a társadalom összefogásának szá­mos eredménye, nem kétséges, hogy a lakáskcrdést is végleg csak ez a közös összefogás ve­heti le a napirendről. hogy egyik sem ez a kerekes alkotmány, hanem nyolc sze­mély szállodai kényelmét biz­tosító traktoros bngádszáliás. A Tiszakécskei Gépállomás Ledniczky Gyula agronomus ve­zetésével dolgozó Kossuth-bri- gádjának a tagjai pihenik ki a kocsiban munka után a fára­dalmakat, és állítják: szabad­idejük ilyen körülmények kö­zött való eltöltése nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy tavaszi ter­vüket 14!), a nyárit 110 száza­lékra teljesítőiek, s őszi tervük teljesítéséből is november 5-ér már csak 30 százalék hiányzott (Önkéntelenül is eszembe jut hogy a múltban, amikor diák­koromban cséplőgépnél fűtős- ködtem nyaranta, s éjszakán­ként a majori istállóban hál­tam, milyen holtfáradt voltarr napközben.) A kocsi lakói tiszakécs- keiek, a hatvan felé járó vér­beli traktoros Gut Pista bácsi Szikrából való, de még a helybeli lakos L. Kovács László is itt tölt el nem egy éjszakát. Mert a modern hálóvagon nem­csak a pihenés helyisége, hanem a közösségi szellem nevelőszobá­ja is, a közös tervek megbeszé­lésének, a múltra való emléke­zések, a letűnt idők és a jelen összevetésének helye. Esténként a gyakran itt ta­nyázó brigádagronómus szokott benne az embereinek szakelő­adásokat tartani; vagy a rádió muzsikájára oszlatják el a szántóföldek gépi művelői iz­maikban a fáradtságot,- s ha kialudt a Maxim-lámpa, múlt- és jelenbeli életük égy-egy em­lékképével bíbelődve hajtják álomra fejüket. A mindig vígkedélyű, 26 esztendős Pintér István, akinek havi keresete (éves átlagban) 3000 forint, mostanában arra a kétszobás családi házra gondol, amelyet Tiszakécskén építtet. A 35 éves L. Kovács, aki mind­össze öt esztendeje traktoros, azelőtt meg juhász volt, a nem­Nincsi elmaradás az adózásban Megyénk lakossága pontosan teljesítette adófizetési kötele­zettségeit a választás előtti na­pokban is. A pénzügy szám-i adalai azt bizonyítják, hogy a termelők pontos adófizetéssel is szavazatukat adták a nép ál-1 lamára. A negyedik negyedévi adónak 58,5 százalékos teljesí­tésével 7,8 százalékkal szárnyal­ták túl a napi ütemezés Sze­rinti tervet. Az élvonalban a kiskőrösi járás is alig 3 száza-, lékkai marad el a napi terv­től. 1 A I? égi időkről, viharos na- { pókról beszélgetünk Szili /István elvtárssal, pártunk 0 egyik veterán harcosával. X Hogyan is volt negyven év- /zel ezelőtt? Emlékezetébe idézi /a párt megalakulásának dicső­séges napját és így kezdi: h — A győzelmes őszirózsás forra- (dalom után a szociáldemokrata /párt és a szervezett munkások Jiegbaloldalibb elemei között \ egyre inkább tért' hódított az a /gondolat, hogy az első forra- / dalom eredményeinél nem sza- )bad megállni, előbbre kell men- Kni a magyar társadalom égető (kérdéseinek megoldásában. Mi, /a szakszervezet baloldali tagjai jegyre határozottabban kerestük \ azt a szervezett erőt, amely ' össze tudja fogni a munkásság, ) a dolgozó parasztság követelé­seit, ami előbbre vinné a for­radalom ügyét. í 1918 novemberének elején vil- ' lámcsapásként ért bennünket a )hír, hogy az Oroszországban 'megalakult kommunista csoport ' november közepére Budapesten, a Városmajor utcában össze­hívja a Kommunisták Magyar- országi Pártjának aktívaülését. Ennek a hírnek hallatára — aminek rendkívül megörültünk (— lazas tevékenység kezdődött ) Kecskeméten a különböző szak- szervezeteknél. Mindenütt ülé­ísek, megbeszélések folytak, amelyben állást foglaltunk a kommunista párt megalakításá­nak ügyében. Engem és Horváth Ambrus elvtársamat az a nagy megtiszteltetés ért, hogy a ma­gántisztviselők és a nyomdá­szok szakszervezetének megbí­zásából képviselhettük a kecs­keméti munkásságot a párt böl­csőjénél. TOagy reményekkel eltelve, lázas izgalommal készül­tünk és utaztunk fel Budapest­re. Az aktívaülés a Városmajor utcában volt. A gyűlésen részt vettek és képviseltették magu­kat a különböző szakszerveze­tek, a földmunkások szövetsége, az ipari gócpontok, a nagyvá­rosok munkássága és különösen a Viharsarok dolgozó paraszt­sága. Számunkra nagy élmény volt és felejthetetlen tanulsá­got nyújtott Kun Béla elvtár­sunknak a beszámolója, amely­ben a Kommunisták Magyar- országi Pártja célkitűzéseiről és a párt megszervezésének tenni­valóiról beszélt. Az alakuló gyűlésen részt ve­vő küldöttek a gyűlést ellen­őrző rendőri alakulatok ellenére igen lelkes és viharos hangulat­ban voltak. A delegátusok a leghatározottabban azt követel­ték, hogy azonnal vegyék köz­tulajdonba a gyárakat, bányá­kat és azonnal osszák fel a pincslefenek között az egyMzi, birtokokat és a nagybirtokokat! Mi is, mint minden delegátus, kemény elszántsággal és lelke­sedéssel tértünk haza. Horváth elvtársammal hazatérve azon­nal beszámoltunk küldetésünk eredményeiről és a baloldali ér­zelmű szervezett munkásokkal, szaktársainkkal együtt hozzá­fogtunk Kecskeméten a párt szervezéséhez, Kecskeméten — emlékezik gondolatait kutatva Szili elv­társ — a párt szervezésében fe­lejthetetlen érdemeket szerez­tek: Horváth Ambrus nyom­dász, Csereklyei Béla kereske­delmi alkalmazott, Söröli Pál kőműves, dr. Szőnyi Ödön ügy­véd, Berényi Pál földmunkás. Hajma József tisztviselő, Vin- cze Lajos ácslegény, Leittier László kereskedelmi alkalma­zott, Lugosi István szabó, Vo- kun Béla fogász, Fejős Béla fa- munkás és Simon István ifjú­munkás. Az események gyors kibontakozása következtében Kecskeméten azonban nem ke­rült sor a KMP megalakítására! A Tanácsköztársaság győzelmes után már az egyesült párt ala­kult meg. El át így történt — fejezi be ®“BL Szili elvtárs, s a hősi harcokra, a meghalt barátokra, emlékezve elködösodik tekintetsz Earn s ks Feien«?,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom