Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

cjjjottíjor MAGYAR SZOCIALISTA " MUNKÁSPÁRT BÄCS • KISKUN MEGYEI LAPJA ni. ÉVFOLYAM. 238. SZÁM Ara 50 filléi 1958. NOV. 1. SZOMBAT Mcr kell gyorsítani a kukoricaszár ietakarítását és a vetést! Bene András tőagronómus nyilatkozata az őszi munkákról Bene András, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának föagronómusa az alábbiak sze­rint nyilatkozott az őszi mun­kák állásáról: — Megyénkben a járási jelen­tések szerint jól halad az ősziek betakarítása. A 240 000 hold ku­koricának több mint 90 száza­lékát letörték, a cukorrépának 65—70 százalékát felszedték s egyéb termények betakarítása is 85—90 százalékban megtör­tént. Annál lassabban halad azon­ban a kukoricaszár letakarítása — főleg a kalocsai és a bajai /járásban. Megyei szinten mint­egy 40 százalékos a töréshez vi­szonyított elmaradás. A szárvágás meggyorsítása igen fontos. Egyrészt — mivel a búza jóré­sze nálunk kukorica után kerül földbe — minél előbb le kell takarítani a vetés érdekében. Másrészt az idei szálastakar- mány-szegeny esztendő megkö­veteli, hogy a szárat a még lehető legmagasabb tápértéké­nek megmentésével betakarít­suk téli takarmányozásra, har­madszor pedig a kukoricamoly elterjedésének megakadályozá­sára kell gondolnunk. KKKXXIOOOCHKKX) UOCKKKKKKKX Pedagógus szakszervezeti nagygyűlést tartottak K ecskcméten Október 30-án délután 3 óra­kor Kecskeméten a megyei ta­nács kultúrtermében pedagógus szakszervezeti nagygyűlést tar­tottak. Péter Ernő elvtárs, az Országos Pedagógus Szakszer­vezet főtitkára előadása első részében vázolta az iskolaháló­zat fejlődését a felszabadulás óta, majd ismertette az MSZMP kulturális irányelveinek a pe­dagógusokra vonatkozó megál­lapításait. Hangsúlyozta: a ha­tározat azért is jelentős, mert a kulturális irányelvek megje­lenése előtt mindenki úgy fog­lalt állást, ahogy akart. Az irányelvek rendet teremtettek az állásfoglalásban. A továbbiakban a tudat át­formálásáról beszélt. Ezt admi­nisztratív úton megoldani nem lehet. Ez a munka következe­tes, szívós ideológiai harcot igé­nyel. Veszélyes a tudat nagy­fokú és hosszantartó lemara­dása, mert ezt könnyen kihasz­nálhatják egyes reakciós kö­rök. Később a nacionalizmus, a so­vinizmus, az állam és az egy­ház szerepét taglalta, majd így fejezte be előadását: A párt politikája a biztos alap arra, hogy a pedagógusok ideológiai tisztánlátása meggyorsuljon. A tények beszélitek A vetőszántás ós a vetés meg­gyorsítása ezzel párhuzamosan a legfontosabb munka, Ezen a héten most már ok­vetlenül be kell fejezni a rozsvetést, mert már az ed­digi késlekedés is terméski­eséssel járhat! De a búzát is a lehető leggyor­sabban földbe kell tenni, mert a vetésterülethez viszonyítva ebből is, mintegy 3b—40 száza­lékos még az elmaradás, Államunk az idén is nagy­mennyiségű nemesített vető­magot biztosított a Bács megyei gazdáknak. Másod- és harmadfokú árpa- vetőmagból 87, rozsból 63 va­gonnal osztottak ki ezideig, bú­zánál azonban a rendelkezésre álló 406 vagonból eddig mind­össze 250 vagont cseréltek le a dolgozó parasztok. A mezőgaz­dasági szakapparátusra vár az a sürgős feladat, hogy széles körben ismertesse a nemesített vetőmag nyilvánvaló előnyeit s a termelők mielőbb cseréljék le a vetőmagszükségletet. — Felhívjuk a dolgozó pa­rasztok figyelmét arra is — mondta Bene András főagronó- mus —, hogy az őszi mélyszántás — mint a neve is mutatja — őszi és nem téli tennivaló! Még most, a téli fagyok beállta előtt kell elvégezni, s ennek ütemét is meg kell gyorsítani, mert a területnek mindössze 25 százalékán történt meg eddig a mélyszántás. Ispán Teréz, Gimes Imre paraszt tárgyú drá­májának október 31-i ősbemu­tatójára a fővárosi kulturális életnek több ismert személyi­sége Kecskemétre érkezett. A drámát a Katona József Szín­ház tűzte műsorára. MADARÁSZ LÁSZLÓT, a megyei tanács elnökhelyettesét Kalocsán, az Üttörőházban meg- .artott gyűlésen megyei tanács­tagnak jelölték. Eredeti foglalko­zása pedagógus. Az utóbbi tíz évben Kecskeméten tanított, de jól ismerték őt megyeszerte is, mint az Ismeretterjesztő Tár- „ sulat megyei titkárát. cAiizaníjlatálkazók Qlúi tandxatatyfel&Ltak között a @i (víi pld üínb a n F5 a kecskeméti noltináes székhazában Csütörtökön délelőtt a Cifra­palota klubtermeiben tartottak baráti megbeszélést a kecske­méti járás nőtanácsainak aktí­vái, s a járás női tanácstagje­löltjei. Herceg Gáborné, a nő­tanács járási titkára bevezető beszédében a nők régi, s mai élete között vonva párhuzamot, rámutatott arra, hogyan válto­zott meg a magyar nők élete, helyzete a felszabadulás óta, hogyan lettek az azelőtti jog- fosztottakból az ország egyen­rangú polgáraivá. — Ezért há­lával tartozunk a munkásállam­nak — mondotta Herceg elv­társnő, s e mondat visszhang­zott az asszonyok szívében, ami­kor szót kértek, hogy őszinte asszonyi szavakkal mondják el régi megkínzott életük történe­tét, s azt, hogy mennyire jól esett a munkájuk elismerése­ként jelentkező bizalom, mely- lyel tanácstagnak jelölték őket. Egymás után kértek szót, s szinte észre se vették amint fel­állt egy vézna, fejkendős asz- szonyka, s csendesen beszélni kezdett. Elmesélte hogyan cse­lédeskedett öt évig egy kulik­nál, t> a felszabadulás előtt ho­gyan rótta hontalanul, munka nélkül a városok utcáit — sehol egy biztos, nyugalmat árasztó helyet nem találván, ahol meg­pihenhetne — mikor ezeket el­mondta, könny szökött a sze­mekbe. A felszabadulás után munkát kapott. Hét évig meg­becsült dolgozója volt a kon­zervgyárnak, s ő, aki akkor azl mondta, hogy utolsó lesz ebben az országban, aki paraszti szár­mazású ember létére szövetke­zetbe lép, ma azt mondja, hogy ha csak egyetlen szövetkezet lenne az országban, ő felkeres­né s nem hagyná ott a világ minden kincséért sem* Este a nőtanács kecskeméti székházában mintha a délelőtti gondolat teljesedett volna ki, a boldog máról, a szép jövőről, s keserű múltról beszélgettek az asszonyok. A találkozón itt is a város mintegy 34 női tanács­tagja vett részt, s arról beszél­gettek, milyen feladatok várnak rájuk, ha november 16-án ismét őket éri választóik bizalma. — Tessék, kérem, lehet válo­gatni —- ajánlja az elárusító a vevőknek a legújabb fajta mo­sógépeket. Valóban, ma már nem kell sem jó összeköttetés, sem külön utalvány abhoz, hogy valaki mosógépet vásárolhasson, mert van elegendő az üzletek­ben. A magyar gyártmányok mellett a holland cs a szovjet márkájú gépekből is válogathat a vevő, pedig a kereslet ugyan­csak megnövekedett ez iránt a hasznos háztartási kisgép iránt. 1936-ban kezdték el gyártani és árusítani hazánkban a mosó­gépet, akkor «*•« a megye ke­rcskcdclmi nyilvántartójának ta­núsága szerint — 692 darabot adtak el Eács-Kiskun megyé­ben. A növekvő életszínvonalat tükrözi és egyben a javuló el­látásnak is bizonyítéka, hogy az elmúlt évben — 1957-ben — tnár 2313 darab mosógép talált vevőre megyénkben. Az 1956-os eladáshoz viszonyítva ez 339 százalékos emelkedést jelent. Az idei évben pedig, miután most már korlátlanul vásárolható a háziasszonyok legnagyobb segí­tője, még több család életét könnyíti meg a mosógép. __ Ne m lehet könnyű úgy nekivágni a cél­nak, ha közben a kör­nyezet kétkedése kí­séri az utat. Nagyfokú önbizalom, akarat szükséges hozzá, hogy a nekibuzdulást meg­torpanás ne kövesse, mindez pedig a cél vi­lágos ismeretét, állan­dó szem előtt tartását igényli. Lényegében így tör­tént a tavasszal még gyenge társas gazda­ságnak elkönyvelt kunszentmiklósi Béke Termelőszövetkezettel is, amelyről az egyik kívülálló nemrégiben ezt a kijelentést tette: nem gondolta volna, hogy így »kivágja a rezet". Erről beszélgetek Péntek Sándor elv­társsal, az elnökkel, aki elmondja, hogy a 163 katasztrális holdon korábban kilenc, s ké­sőbb még kettővel több főnyi tagság olyan összetartással, elszánással dolgozott az év folyamán, ami­lyenre a soraikban az­előtt nem volt példa. Igaz, p kívülről szemlélő kétkedők tá­borának lekicsinylő megjegyzéseit nemcsak ellensúlyozta, de ma­gasan túlszárnyalta ál­lamunk biztatása, ami nem csupán szavak­ban, hanem anyagiak­ban, konkrét támoga­tás formájában nyilvá­nult meg. A 3004-es kormányrendelet biz­tosította kedvezmé­nyekről van szó. A tsz holdanként valamivel több mint egy mázsa műtrágyát használt fel, s ezért jelentős árkedvezményben ré­szesült, s mert a meg­művelt területeinek egy-egy holdján több mint három normál- holdnyi munkát végez­tetett a Kunszentmik­lósi Gépállomással, az ellenszolgáltatás össze­gének tetemes részét elengedték neki. De mit végeztek ők, a tsz-esek? Egyrészt ráálltak az aprómag­vak (szudáni fű stb.) szerződéses termelésé­re, s — a községben egyedüj ők — rizst is termeltek 20 holdon. Az utóbbira a Magter­meltető 'Vállalattól nem kaptak művelési előleget, azzal az in­doklással, hogy a vál­lalat nem látja bizto­sítottnak — holdan­ként csak 4—5 má­zsára becsülte — a termést. A tsz tagjai azonban nem csügged­tek el, s bár jóval alul maradt eredményük a szokásosnál, egy-egy holdról közel 9 mázsa rizst takarítottak be, •amelynek mázsájáért 430 forintot kaptak. A 350 darabos juhállo­mányuk nyírósúly-át­laga is 4,5 kilogramm volt. A tagság részvételét a munkában a 300— 350 munkaegység-átlag jelzi; a helytállásnak pedig a fent jelzett eredményekkel együtt az lett a következmé­nye, hogy a tsz telje­sítette 240 ezer forin­tos árutermelési tervét, másrészt: előrelátha­tóan 44 forintot fizet munkaegységenként tagjainak. (Eddig 12^ forint előleget jutta-j tott egy-egy munka-l egységre.) A félévvel ezelő még gyenge termelő szövetkezet tehát meg-] állt a lábán, a gyors’ megerősödéssel bizo-j nyitva a közös gazdái kodásban rejlő lehető ségeket, nem csoda1 hát, ha az utóbbi idő­ben egyre többen ké-J rik felvételüket" a Be» kébe. Minden kérelem-^ nek a lakóépülete® hiánya miatt egyelőre« nem lehet ugyan ele-j get tenni, de ami ké-J sík, nem múlik. A későbbi tömege» belépéshez pedig azt ideinél mindig több ésl jobb »agitációs érv«á vei szolgál majd a tszjj jövőre például a rizsi ismételt termelésén kí-j .1 vül épít egy 300 férő-} helyes juhhodály pásztorlakással és mel lékhelyiségekkel, s nö4 véli a juhállományát; 180 anyajuhot man igényelt is. =*? T. I. Világ proletárjai, egyeefilf&fifti? tanAcstaq JELÖLTJEINK

Next

/
Oldalképek
Tartalom