Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-16 / 244. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄSPÄPT BÄCS • KISKUN MEGYEI; LAPJA Világ proletárjai) egyesül Jeteit! in. ÉVFOLYAM 344. SZÄM Ara SO fillér 195S. OKT. 16, CSÜTÖRTÖK Megcáfolhatatlan tény, hogy a mezőgazdasági termelés ben is azok a dolgozó parasztok érnek el folyton növekvő eredményeket, akik állandó tanulással fejlesztik szakmai tudásukat. Éppen ezért pártunk és kormányunk ösztönzésére tavaly országszerte, s megyénkben is az azelőtti évekhez képest nagyobb lendülettel láttak neki a kétéves ezüstkalászos tanfolyamok, valamint a szakkörök megszervezésének. Bács megyében az elmúlt tanévben az ezüstkalászos tanfolyam első évét húsz, a másodikat — s ezzel a tanfolyamot — nyolc helyen, összesen több mint bétszázan végezték el, s tizennyolc községünkben működtek még szakkörök, amelyeknek a tagjai az ezüstkalászos tanfolyamot korábban elvégezték vagy más, a szakszerű gazdálkodás iránt érdeklődő dolgozó parasztok soraiból kerültek ki. Az idén novemberben, a terv szerint közel negyven helyen szervez az első- és másodéves hallgatók számára ezüstkalászos tanfolyamot a helyi szervekkel és a járási tanács mezőgazdasági osztályával karöltve a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Hogy a cél elérésé minél sikeresebb legyen, nem árt, ha felhívjuk a figyelmet azokra a hibákra, amelyek az utolsó tanévben az eredményesség mellett előfordultak. Melyek ezek? Az ezüstkalászos tanfolyamokon sokáig nem jutottak a hallgatók kertészeti szakkönyvekhez. Ez nem a megyei szervek, hanem az illetékes tankönyvkiadó rovására írandó, —- úgy hírlik azonban, hogy az idén nem lesz baj e tekintetben, mert a Földművelésügyi Minisztérium közbenjárására már a közeli napokban megküldik a szükséges könyveket. A tanfolyamok másik, s legfőbb hibája az volt, hogy a hallgatóik között kevés termelőszövetkezeti tagot számláltak. Hiba volt az is, hogy a helyi tanácsok nem mindenütt törődtek a tanfolyamokkal. Nem gon-; doskodtak megfelelő, fűtött he-: lyiségről, ami több helyütt aj hallgatók lemorzsolódását okoz- ♦ ta. Olyasféle nézet alakult ki| nem egy községi tanácsnál, hogy J a tanfolyam legfőbb patrőnusa a J megyei tanács, hát a részletprob-1 ERDEI FERENCET országgyűlési képviselőnek VARGA JENŐT megyei tanácstagnak j c l ölt é ti Kiskunhalason IUSBÜTORGYÄR LÉTESÜL KECSKEMÉTEN (3. oldal) FIATAL ÉPÍTŐK (3. oldal) A HÍRŐS NAPOK kiállításán láttuk (4. oldal) SÁRGULT PAPÍROK TANÜVALLOMÄSA (4. oldal) A DÄVODIAK BÜSZKESÉGE (4. oldal) SAKK (5. oldal) SPORT (5. oldal) BÄCSALMÄS ÉS VIDÉKE (6. oldal) BŐVÍTIK AZ IZSÁKI ÓVODÁT (6. oldal) ügyi osztályának dolgozója Varga Jenő jelölését helyeselte. Elmondották, hogy Varga elvtársi 1954 óta megyei tanácstag, s| Halas elért eredményeiben f oroszlánrésze van az ó közvet-* len segítségének. Modok Balázs,« a Motor- és Gépjavító Vállalat | vezetője, s Oláh György, a gép-j állomás igazgatója szólalt fel, s| hangsúlyozta, hogy mind Erdei,? mind Varga elvtárs jelölése? szerencsés választás volt. A je-; lenlevők ezután egyöntetű kéz-? felnyújtással elfogadták a je-? lölteket, ? Kedden este a kiskunhalasi Sertéstenyésztő Vállalat kultúrtermében mintegy 130 választó- polgár gyűlt össze — minden választókörzetből 4—5 dolgozó —, hogy országgyűlési képviselőt és megyei tanácstagot jelöljön Erdei Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának és Varga Jenőnek, a megyei tanács v. b. elnökhelyettesének személyében, a Hazafias Népfront városi szervezetének javaslata alapján. A meghívottak percnyi pontossággal foglalták el helyeikét. Mácsai János, a népfront városi elnöke nyitotta meg a jelölőgyűlést, majd Reile Géza tanácselnök méltatta az új választások jelentőségét. — Hazánkban már régen eldőlt az a kérdés: Mit választ a dolgozó nép? Növekvő jólétét, szabad és független hazát, termelő békét, néphatalmat, szocializmust! — hangsúlyozta. — A mostani választások kimagasló jelentőségét az adja meg, hogy betetőzi az ellenforradalom utáni konszolidációnak és alkotmányos életünk helyreállításának folyamatát, t Az építő munka helyi sikereit illetően hangsúlyozta; általános vélemény az, hogy a felszabadulás óta többet fejlődött Kiskunhalas, mint megelőzőleg egy évszázad alatt. A város gazdasági és kulturális fejlesztésére csak a legutóbbi 4 esztendőben 139 millió forintot költöttek, s ebből 117 millió az állami támogatás, hiszen a lakosság a négy év alatt mindössze 22 millió forint adót fizetett be. — Ezeket az eredményeket és terveket hagyjuk jóvá, amikor választunk — mondotta a tanácselnök. — Azokra szavazunk, akiknek vezetésével mindezt elértük, s akikre ezért továbbra is rábízzuk szocialista államunk s helyi államhatalmi szerveink vezetését! Erdei Ferenc Ezután sorra álltak fel a halasi dolgozók, hogy elmondják véleményüket az elhangzottakkal és a jelölésre javasoltakkal kapcsolatban. Elsőnek Ulakcsay Antal református lelikpásztor méltatta igen meggyőzően a tanácsi rendszer sikereit. Elmondotta, hogy első szolgálati helye a hirhedett emlékű budapesti Mária Valéria-telepen volt,, ahol összesűrítve látta a múlt rendszer okozta összes emberi nyomorúságot, szegénységet. Hangsúlyozta, hogy minden erőt egyesíteni kell a békés építő- munkára s ehhez a maga részéről is felajánl minden segítséget mint népét szerető ember, s úgy is mint 6 gyermekes családapa. Javasolta Erdei Ferenc jelölését, akit személyesen is ismer. Tánczos Sándor a MÄV és Váry Irén a városi tanács pénzr Uj tss^tagok a hajai járásban A bajai járás termelőszövetkezeteiben a terméseredmények csaknem kivétel nélkül túlszárnyalták az egyénileg dolgozó parasztok terméseredményeit. Érthető hát, hogy az eddig egyénileg dolgozó parasztok közül sokak figyelme fordult a szövetkezeti élet felé. Vaskúton a termelőszövetkezeti csoportba ketten, a csávolyi Kossuth Tsz- be ugyancsak ketten, míg a garai Vörös Csillag Tsz-be heten kérték felvételüket az elmúlt napokban. A megtartott taggyűléseken a kérelmezőket felvették a tagok sorába, de újabb jelentkezők máris akadnak a garai, nagybaracskai és nádudvari termelőszövetkezetekben; Különösen figyelemreméltó; hogy a jelentkezők zömmel 8—■ 10 holdas középparasztok; (fi) 90 százaléksait expúetinitmsíg, A Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat a szezon alatt eddig 97 SCO mázsa gyümölcsöt vásárolt feL Szinte minden gyümölcsből készítettek pálinkát, tgy eperből, meggyből, cseresznyéből, barackból, szilvából, alSertéstenyésztő szakcsoport alakult Csávolyon nyolc taggal sertéstenyésztő és hizlaló szakcsoport alakult. A tagok fejenként ötezer forint közös alapba helyezésével teremtették meg a szakcsoport alaptőkéjét fajsertések vásárlására. A szakcsoportba tömörült középparasztok elmondták, hogy az adottságok figyelembevételével községükben olyan sertéstenyészetet alakítanak ki amely vonzó például szolgálhat másoknak is. (fii mából és körtéből. A vállalat október elejéig összesen 41000 mázsa cefrét dolgozott fel, melynek 90 százaléka exportminőségű volt. A külföldi szállítmányok közül még egy ellen sem merült fel kifogás. A vállalat április közepéig el van látva nyersanyaggal, így naponta közel hét vagon anyagot tudnak feldolgozni. — Mintegy 35 000 mázsa sárfehér szőlőt exportáltak eddig Izsák községből. Most már teljes erővel megindult a szüret s előreláthatólag a hét végén fejeződik be, lémák megoldásának a gondja« is legyen az övé. Ez azonban té-1 védés, mert az utóbbinak a fi-J nanszírozáson kívül a szakmai I felügyelet a feladata, — egyéb-1 ként a tanfolyamoknak a helyi? tanácsok a gazdái. Okulva a felmerült hibákon, valamennyi illetékes községi tanács vezetői Ígéretet is tettek arra, hogy a most következő tanévben hathatósabb támogatást | nyújtanak az ezüstkalászos tan-| folyamoknak, s ha így lesz —* márpedig nem lehet másképp! —, akkor jövőre elmondhatjuk: a korszerű gazdálkodás feltételeinek a megteremtésében megint léptünk egyet előre! FEJES LAJOS 1954 óta tagja a szeremlei községi tanácsnak. Foglalkozása szabó kisiparos. A sportkör munkájában több mint egy évtizede vezető és szervező munkát végez. Körzete lakossága — különösen a fiatalság — megbecsüli és szereti/ ORJAN JANOS is 1954 óta tagja a szeremlei községi tanácsnak. Ezideig egyéni gazdálkodó volt, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit megismerve azonban most többedmagával — főként középparasztokkal — a Rákóczi Tszcs-t szervezi; GARABI GYULA a Kecskeméti Gépállomás talajlaboratóriumának vezetője. Elsőízben most jelölték tanácstagnak. Erre a laboratóriumban végzett munkája tette érdemessé: életcéljának tekinti a szocialista mezőgazdaságért való küzdelmet, PATAKI JÁNOS a csátal.ia: Budai Nagy Antal Tsz elnöke s a községi tanács v. b. tagja 1950 óta. Munkája nyomán a termelőszövetkezet gazdálkodása vonzóvá vált az egyéni gazdák előtt, ennek köszönheti, hogy ismét tanácstagnak jelölték.
