Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

A MAGYAR .SZOCIALISTA, MUNKÁSPÁRT' BÄÖS>- KISKÜN ' MEGYÉI :trÄPiA

1958. október 15, szerda

GYENGE VOLT A FELHOZATAL

a kecskeméti piacon

I Élőcsirke 24—25, élőtyúk 20, ♦

j élőpulyka 16—17, élőkacsa so- ♦ vány 15—16, élőliba sovány 13— í 14, élőliba hízott 18—20, tojás

| 1,70—1,80, tej 3,50, tejfel 20, vaj

! 45—50, tehéntúró 11—12, juh- ^ sajt 30—35, alma 1,80—4, körte J 2,50—5, mák literje 18—20, szőlő 3—5, vöröshagyma 2—2,50, paradicsom 1,30—1,40, burgonya 1,40—2, savanyúkáposzta 5—6, sárgarépa 1—1,50, petrezselyem 3,20—4, fejeskáposzta 2—3,50* szárazbab 3—5, héjasdió 8—10, szilva 1.40—1.80, őszi saláta 0,80—1,50 darabja.

VERSENYLOVAKKAL

VERSENYSZERŰEN FOLYTATTÁK

AÜT HISZEM, kevés olyan lovasversenyt rendeztek, még a világon, amelynek végeztével a szereplő lovakat nem pihenni 'küldték a -babéraikon«, hanem >eke elé fogták, s szántottak ve- >lük. E kevés közé tartozik az >1951 őszén lezajlott kecskeméti, ■mégpedig az állami gazdaságok (lovainak a mérkőzése. Utána ugyanis a lovaknak páronként *20—30 hold földet kellett fel- •szántaniok a néhány nappal »előbb létrehozottt Városföldi (Állami Gazdaságban, s csak azután mehettek haza.

A szükség hozta így, mert a 4660 holdas, 174 kis tanyából álló nagyüzemi gazdaságnak a földterületein kívül nem volt semmije. A versenylovak, s még ■25 gépállomási traktor törte fel az ugart, s 2500 holdat így sikerült még azon őszön bevetni, a következő tavaszon 1 megtetézve 400 hold lucernával. A környékbeliek némi gúnnyal szemlélték ezt a hősies 'erőfeszítést, csak az a néhány .agronómus, s más vezető, meg (irodai dolgozó, aki — munká- jsok híján — az akkori igazgatóval, Németh Imre elvtárssal [együtt zsákolta ki a vasúton lérkező vetőmagot, csak ők tudják, hogy nem rossz ómen versenylovakkal kezdeni a gaz- ídálkodást.

AZ IDŐ őket igazolta. Mert »a gazdaság az azóta eltelt hét esztendő alatt, az egyéni gazdaságokhoz képest, versenyszerű ütemben fejlődött, eredményeivel magasan fölibük nőtt.

Ám nézzünk meg néhány, a gyors fejlődést bizonyító adatot.

Amíg 1951-ben gazdasági épülettel nem rendelkezett a szocialista szektor, ma már van egy 60 vagonos magtára, három 80 férőhelyes, villanyvilágítással, önitatásra berendezett, s rajtuk kívül még egy százférőhelyes tehénistállója, 620 férőhelyes juhhodálya, s építettek egy 60 hektoliter űrtartalmú víztornyot is. Ami pedig a •gépállományt illeti, amíg 1951- íben mindössze egy tehergépkocsija és két kölcsönkért traktora volt, ma egy teherkocsi, 11 szántó traktor (közöttük 3 DT és 4 szuper Zetor), 6 kombájn, 5 aratógép, 3 j árva-szecskázó, 3 vontató és egy eszközhordó traktor felett rendelkezik.

A TERMÉSEREDMÉNYEK

így alakultak: 1953-ban holdanként 9 mázsa kenyérgabona termett, 19ö8-ban — a szárazság ellenére — 11,2 (a környező egyénieknél 7) mázsa, takarmánygabonából 7,4 és 12,9, csöveskukoricából 15, illetve 22— 23 mázsa a két, egymástól fél- évtizednyire eső esztendő átlagtermése. (A kukorica 1958-as eredményei hozzávetőlegesek.)

Az állatállomány hozamai a következők: 1952-ben 1900 liter volt az egy tehénre eső évi tejtermelés mennyisége, ebben az évben (az eddigi hónapok eredményei alapján egész esztendő- le vonatkoztatva) 3300 liter, a juhállománynál míg 1953-ban 2,8, 1958-ban már 4,5 kg egy-egy birka gyapjúhozama.

Szembetűnő a fejlődés az állatok súlygyarapodásánál is.

1953- ban éves viszonylatban 99 kg-ot gyarapodtak átlag a növendékmarhák, 1958-ban már 190 kg-ot, a hízómarháknál 227 és 384, a süldőknél 22 és 79, a hízósertéseknél 125, illetve 207 kg éves viszonylatban az átlagos gyarapodás a két fenti esztendőben.

Mindezeket az eredményeket a szakszerű termeléssel, állat- gondozással, a megfelelő takarmánybázis megteremtésével érte el a Városföldi Állami Gazdaság, bizonyságául a nagyüzemi gazdálkodás fölényének.

A TERMELÉSI eredményekkel nőtt a dolgozók keresete is.

1954- ben egy-egy növénytermelő átlag 830 forintot kapott havonta, 1957-ben már 970-et, az állattenyésztők havi jövedelme ugyané két esztendőben átlag 1040, illetve 1280 forint. Tavaly a jövedelmeket növelte a 344 720 forint nyereségrészedés is, amelyből egy dolgozóra átlag háromheti fizetésnek megfelelő összeg jutott. És »ami

i

I

nincs benn a borítékban«: az| illetményföld, amely a család-» tagoktól függően 600—1200* négyszögöl lehet, munkaruhát X is kapnak a dolgozók, s mindj a három üzemegységben rádió-j val felszerelt ebédlőben fo-j gyaszthatják el az olcsó és táp-] erős ételt, a központban vani kultúrterem, teke- és labda-] rúgópálya, hetenként mozielő-j adást is tartanak, a közeljövő-] ben pedig klubszobát rendez- I nek be számukra. A gazdaság-1 ban két — egy külön zuhanyo-í zó val ellátott — munkásszállás] is van, s az állandó dolgozóknak tavaly 11 ikerlakásos] házat építettek.

Befejeztek a bajai Közgazdasági Technikum tatarozását. Az iskolában már folyik a tanítás.

m««4

..........................

Ko

ptatott répamag vetésével

233 forintot takarítottunk meg holdanként

i A soproni kutatótelepen ki- 'kíséríetezték: hogy ha a cukorrépamagot lekoptatják a csirát védő magházig, jobb, gyorsabb kelést és nagyobb termést tudnak elérni. Ez a módszer bevált nemcsak a cukorrépánál, hanem a takarmányrépa termesztésénél is. Az 1959-es év tavaszán kerül először forgalomba a koptatott répaniág. Ennek jelentőségét, gazdaságosságát felülvizsgálta a Földművelésügyi Minisztérium és megállapította, hogy amíg az 1 hold takarmányrépa vetéséhez 16 ítiló nem koptatott vetőmag szükséges, addig koptatott magból 7 kiló. Tehát több mint 50 százalékos megtakarítást érhetünk el holdanként, pénzben

A HAZAFIAS NÉPFRONT kalocsai járási bizottsága a kommunista csoport javaslatára a járás valamennyi községében kispiaros gyűlést rendez, amelyen a kisiparosok problémáit, az időszerű politikai kérdéseket és a választások jelentőségét vitatják meg.

kifejezve 83 forint 30 fillért.

A pénz, illetve vetőmag megtakarításán kívül könnyebb a gondozása is, mert a gép egyenletesebben tudja vetni, nem kell egyelni és így 150 forint egyelési költséget is megtakaríthatunk. Biztosabb és gyorsabb a kelése, mert a csira a vékony réteget könnyebben áttöri.

A gazdák a koptatott vetőmagot a helyi földművesszövetkezeteknél rendelhetik meg. (bé)

^yyyyyyyW^VVVV^VVVWVMAfté/VVW

PETŐM NEPK

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztősig:

Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám TeLefon: 25—16, 26—19. 11—22

Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal:

Kecskemet, Szabadság tér 1/a Telefon: 11—09

Előfizetési díi egy hóra II Ft Előfizethető es megvásárolható bármely postahivatalban es kézbesítőnél;

Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét; — Telefon 13-29. 21-49 Felelős ver.: Szűcs Béla Igazgató

Ortutay Gyula látogatása a járás községeiben

Mint lapunkban már hírül adtuk, Ortutay Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát országgyűlési képviselőnek jelölték Kiskőrösön. A járásban azóta számos helyen, így Soltvadkerten, Tázláron, Csengődön és Kecelen is jelölő- gyűléseket tartottak, ahol a megjelentek lelkes egyetértéssel helyeselték Ortutay Gyula képviselőnek jelölését.

A járás jelöltje az elmúlt héten több községben, termelő- szövetkezetben tett látogatást, otthonában pedig számos tanácstagot keresett fel. Soltvadkerten megtekintette az új iskola építését, az Új Alkotmány Tsz-ben résztvett a szüreten, utána ellátogatott Somogyi László és Weinhart János egyénileg dolgozó szőlőtermelőkhöz.

Tázláron résztvett a Vörös Csepel Tsz-ben tartott jelölőgyűlésen, ahol Vichnál Pált, az MHS elnökét jelölték megyei

Cikkünk nyomán

Visszaadták

eredeti rendeltetésének

Két hete a Kiskőrösi Naplóban szóvátettük a kiskőrösi volt Népkör helyiség elhanyagolt és kihasználatlan voltát. Mint értesültünk, a községi tanács Markó György tanácstag javaslatára ideiglenesen átadta iskolai oktatás céljára a termet. A tanácsnak ez a döntése mint. egy 40 fővel emeli az óvodai férőhelyek számát. Tanterem- hiány miatt ugyanis két osztály az óvoda épületében volt elhelyezve.

A tanács határozata az úttörőmunka szervezettebbé tétele szempontjából is jelentős, hiszen a beépített színpaddal ellátott helyiség otthona lehet a Petőfi iskola úttörőinek is. Végezetül megemlítjük, e kis hír címe nem kitalált valami. A volt Népkör helyiség ugyanis a vásártéri iskola építése előtt iskolaként szolgálta Kiskőrös ifjúságának nevelését«

tanácstagnak. Ezt követően meglátogatta Gulyás György járási tanácstagot, este pedig Soltvadkerten beszélt a kultúr- házban tartott jelölőgyűlésen.

A főtitkár pénteken a Csengődi Állami Gazdaságba látogatott. Megszemlélte a gazdaság állattenyésztését és gyümölcsösét, utána többekkel elbeszélgetett. Kecelen meglátogatta a méhész szakcsoport elnökét, Bé- leczki Józsefet, felkereste a Keceli Tözegbánya Vállalatot, megtekintette a Hazafias Népfront által rendezett községi mezőgazdasági és ipari kiállítást s az este tartott jelölőgyűlés előtt baráti beszélgetést folytatott Kovács Pál tanácstaggal.

Segítséget kérnek

Soltvadkert községben már egy jó darabon, mintegy másfél kilométeres szakaszon betonból épült járdán járhat a lakosság. A héten az eddig befizetett községfejlesztési pénzekből több mint 200 000 forintos költséggel újabb két kilométeres járdaszakasz építését kezdték meg.

A jó hír mellett, sajnos, rossz is van. Ügy néz ki, hogy a községi törpe vízmű építése nem készül el november 7 előtt, mert a házi kezelésben elvállalt cementmunkákhoz 3 köbméter zsaluzó deszka hiányzik. Tudjuk, egyáltalán nem állunk bő- viben építési faanyagnak, mégis reméljük, a megyei tanács segítséget nyújt a soltvadkertiek- nek ahhoz, hogy november 7-ét a törpevízmű félavatásával ünnepelhessék.

Tanteremavatás Tabdin

A lassan községgé fejlődő tabdi tanyavilág központjában eddig két tanteremben tanult 187 gyermek. Gondolható, hogy ennyi iskolás mellett a két tanterem reggeltől estig túlzsúfolt volt. Olyan évről is tanúskodnak a számok, amikor ötven, sőt hatvan kisdiák tanult egy teremben.

A jövő héttől azonban letudják ezt a terhes örökséget. Tömör Ferenc iskolaigazgató kezdeményezésére több évi anyag- gyűjtés után számottevő társadalmi munkával elkészült két út tanterem. A vasárnap történő avatás beszédes példája annak, mire képesek az emberek, ha összefognak.

Vörös keresztes küldöttértekezlet

Szerdán a Művelődési Otthon színháztermében küldöttgyűlést tartott a Magyar Vöröskereszt járási bizottsága. A gyűlésen a járási pártbizottság képviseletében résztvett Fricska Margit elvtársnő, jelen volt Rigó Erzsébet, az Országos Vöröskereszt munkatársa és Szabó László elv- tars, a Vöröskereszt megyei titkára.

A járási Vöröskereszt eddig végzett munkáját és a szervezetek előtt álló feladatokat Diószegi Pál járási titkár ismertette, majd a küldöttek megválasztották az új vezetőséget és a megyei küldötteket. A 13 tagú járási vezetőség elnökéül dr. Csajkos Gyula járási főorvost, titkárául pedig Diószegi Pált választották. A megyei vöröskeresztes küldöttgyűlésen a kis-* körösi járást dr; Csajkos Gyula járási főorvos, Diószegi Pál járási vöröskeresztes titkár, dr. Gyarmati Károlyné, a kiskőrösi Vöröskereszt titkára, dr, Har- sányi István, a KÖJÁL igazgató főorvosa, Pálmai Mihályné és Hermán Fülöpné vörös keresztes vezetők képviselik majd.

— A tázlári úttörőcsapat elkészítette éves munkatervét; Eszerint hetenként egyszer őrsi összejövetelt tartanak, egyszer pedig sportfoglalkozást. A kisdobosok is hetenként tartják foglalkozásukat. A továbbiakban a csapat már megkezdte a takarékoskodást a nyári táborozásra«