Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

4. oldal 1958. október 15, szerda I íi szobor Kecskeméten A LÁSZLÓFALVIAK PÉLDAMUTATÁSA A kukoricatörő ősz bekö­szöntött Lászlófalva határában is, a falu dolgozói, közöttük a fiatalok is, késő estig dolgoz­nak a földeken. A nagy munkák ellenére azonban a KISZ Farkas János elvtárs, a köz­ség párttitkára — s KlSZ-szer- vezetének is tagja — tartott majdnem kétórás előadást a közel harminc fiatalnak. A KISZ-szervezet előtt álló fel­adatok, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, ifjúsági szak­csoport létrehozása képezték előadásának magvát. A vitában szokatlanul sokan felszólaltak, még a szervezeten kívüli fiatalok közül is, akik hatan voltak jelen a résztve­vők soraiban. Amikor V. Szűcs Irén taní­tónő, a KISZ titkára OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOt rendszeresen megtartja összejöveteleit, s ezeken a szervezet majdnem minden tagja mindig megjele­nik. így történt az elmúlt hét egyik estjén is, amikor még éjfél körül is világítottak a petróleumlámpák az új iskola tantermében. Egységes irányítás, jó közösségi szellem GáTÉRON 1957. októberében alakult meg a KISZ. Jelenleg 59 tagja van. Ha a szervezet összetételét vizsgáljuk, öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy a tagság a falu termelőszövetke­zeteiből és egyéni parasztfia­taljaiból tevődik össze. Megala­kulásuk után a fiatalok kérték a megyei KISZ-bizottságot, hogy engedélyezze az ifjúgárda megszervezését. Kérésüket tel­jesítette a megyei bizottság. Azóta 12 taggal működik a gár­da, s nyugodtan kijelenthetjük: tekintélye van a faluban! Tag­jai a rend felelősei. A FIATALOK lelkesedése, bátor kezdeményezése, a szerve­zeti életen kívül serkentőleg ha­tott a falu kulturális életére is. Eleinte egyfelvonásos színdara­bokat tanultak meg, s a közön­ség nagy tetszéssel fogadta első szárnypróbálgatásukat. A terv­szerű, tudatos munka következ­tében a KISZ kezébe került a falu kulturális életének irányí­tása. Ebben nagy segítséget nyújtott Huszka Györgyné és Törteli Anna pedagógus, akik hivatásuknak tekintik az isko- lánkívüli ifjúság nevelését is. A FEJLŐDÉS során ma már odáig jutottak, hogy a téli hó­napokban színpadra viszik az Igazság című háromfelvonásos színdarabot. Szapkó Miklós elv­társ pedagógus, a KlSZ-szerve­zet titkára szerényen megjegy­zi: — Harminchét tagú kultur- gárdánk termelőszövetkezeti és egyéni parasztfiatalokból ala­kult, s mondhatom, hogy az egy-két pedagógus, a helyi párt­szervezet és a tanács vezetői­nek segítségével, felvilágosítá­sával egészséges közösségi szel­lem alakult ki közöttük, akár­csak az egész KlSZ-szervezet- ben. Ehhez hozzájárult, hogy a párttitkár elvtárs rendszeresen eljár a vezetőségi ülésekre, is­meri gondjaikat, s a legmesz- szebbmenőkig segít problémáink megoldásában; NAGY GONDOT fordítanak a fiatalok politikai oktatására is. Október 15-tpl kéthetenként szemináriumot, politikai elő­adásokat tartanak. A szeminá­riumot a községi tanács elnöke,: vb-titkára és az általános isko-i la igazgatója vezeti. Huszon­nyolc fiatal jelentkezett a poli­tikai körre. A GÁTÉRI kiszisták nevelése jó kezekben van. Szapkó Miklós elvtárs fiatal pedagógus, isko­lai munkáján kívül sokat fára­dozik az ifjúság kommunista szellemben való neveléséért. Így alakulhatott ki a KISZ-ben az egységes irányítás és a jó közösségi szellem. Bieliczky Sándor Í Űj emlékművel lett gazda- na, nem olvadt bele a dzsentrilei gabb a megyeszékhely: szom- naplopó életébe, sem az úri ♦ baton délben, a múzeum előtti hivatalnokokéba, nem lett cse* ♦ parkban Erdei Ferenc, a Tu- lédnyúz'ó földesúr sem, mert | dományos Akadémia főtitkára alkotó volt, a szőlészet alkotó az ifiúsási szakcsoport ♦ ^e^ava}ta Mathiász János mell- mestere. Szinte varázslója az . ,{ ~ 1 I szobrát. Szemben vele a ma- új szőlőfajták előállításának, s alapítóit | gyár drámaírás megteremtőié- ugyanakkor úttörő termelő is. számba vette, a következők ne-í Katona Józsefnek a szobra Felismerte, hogy nagy jövője vét kellett papírra rögzítenie:! , ’ 7 lborc Panaszának halha- van a csemegeszőlőnek, a ma* Puskás Anna Puskás Béla ! tatlan megirojae, akinek kő- gyár szőlészetet világperspektí* Varga Erzsébet, Varga SS!"“ jelege- vába állította. rencia, Dudás István, Dudást f eí mosolyogn°- ezen “ tudós- — Nem Mathiászon múlott, Sándor Szóráth Tstván Kn-I tWVelmet, alazatos elmélyülést hogy szőlőfajtái a vilápiacon ’ ' ’ tükröző szoborportrén, amely- mindeddig nem szerezték meg nek élő mása egy gazdag élet azt a helyet — folytatta az munkásságával azért küzdött, Akadémia főtitkára —, amelyet hogy kincshez, a szőlő több megérdemelnek. Ezt a mulasz* mint másfélezer fajtájához jus- tást nekünk kell helyrehoz* sanak a homok, s más vidékek nunk! Tiborcai. A szobor tehát nemcsak egy — Haladó, újat teremtő egyé- nagy ember emlékének az őr* niség volt Mathiász János, zője, hanem állandó mementó munkássága nemzetünk nagyjai is eredményeinek a megvédő* közé emelte — mondotta Erdei sére, munkásságának a folyta* Ferenc. — Bár megtehette vol- fására! T. I. vács Menyhért, Bozsik László, Szabó Anna, Deák Ilona, Csábi Dezső, V. Szűcs Irén, Kovács Ilona, Kovács Mária és Szabó Ferenc KISZ-tagok. A szervezeten kívüliek közül Huszka László és felesége, Ko­vács Jenő és felesége, Sándor Mária, valamint Kiss Imre lép­tek az ifjúsági szakcsoportba. A fiatalok úgy döntöttek, hogy az úttörőkkel közösen, s így közel 50 taggal, Kiss Imre agronómus vezetésével »Falusi ifjúsági szövetkezet«-ként fog­nak dolgozni. A működésükhöz szükséges 20 kataszfrális bold földet a községi tanács állami; tartalékterületéből biztosítja szá-j inukra. A fiatalok magterme-: léssel akarnak foglalkozni, tüb : bek közölt lucernát is termel-; nek. ; Ezzel a tettével Lászlófalva ■ ifjúsága a szétszórt tanyavilág-: ban lakó időseket megelőzve: azoknak példát mutatva foglalt I állást a mezőgazdálkodás szó- • dialista formája mellett. Egyéb-: ként ez az első ilyen jellegű: társulás a kecskeméti járás-; ban, s a példa mindenképp« • követendő megyeszerte, < Horváth Ignác : A tizenötévé» távlati terv »serint 30000 holdon ú jítják Jel a Kiskunság régi szőlőit A Duna—Tisza közi homok­vidék szőlőkultúrájának nagy­arányú fejlesztésére 15 éves távlati tervet dolgoztak ki a megyei tanács szakemberei. Az utóbbi években telepített 100 ezer holdat kitevő sző­lőkön kivtil 15 ezer holdon létesítenek nagyüzemi sző­lőgazdaságokat. A kiöregedett, rossz termőerő­ben levő szőlősök felújítása is központi helyet foglal el a táv­lati tervben. A tervidőszak alatt 30 ezer holdon végzik el a régi sző­lősök felújítását, részben döntéssel, részben új tőkék telepítésével. Különösen nagyarányú telepítésekre ké­szülnek « kecskeméti járás ho­mokvidékein, ahol a meglevő szőlőterület 1975- rc közel ötezer holddal nö­vekszik majd. A telepítések jelentős mérete­ket öltenek már a hároméves terv soráéi, mikor is évente — a felújításokkal együtt — ezer holdat telepítenek be. Akinek nem keit töb&é „tetetnie4 Ságban találhatják meg. Az előbbiek egyikének, a Békének három tagja most épít házat egy kispifraszttal, s egy kis-' iparossal Egyetemben; az állami gazdaság tehenészei közül pedig sokan járhak már a saját mo­torkerékpárjukon. Az élet megváltozását, a ta» nácsrendszer áldásos voltát ta­lán egyik idős bácsika meg­jegyzése határozza meg a leg­találóbban: »Igaz, többen so­kallják az adót, de látom a be­tonúton, fiem mén itt senki meztélláb, mint az én fiatalabb korombanJ Olyan jól öltözik bármelyik városföldi, hogy nem látni meg rajta, paraszt-e, vagy úriember.« Persze, ha jól meggondolják, rájönnek itt is, és a. többség nem is kételkedik benne, hogy abból a »spk adóból« éppen ne­kik lesz hasznuk. Hiszen az ál­lam 600 0Ö0 forintos költségen már a közeljövőben négytan­termes isliolát építtet la szer­ződés máii megvan, csak még az építő vállalat nem »vonult fel«), s azonkívül a megyei ta­nács is ad 130 000 forintot, az állami gazdaság által adott 20, s a községfejlesztési adóból arra a célra szánt 100 000 forinthoz, hogy orvoii lakás és röntgen- felszereléssel' ellátott rendelő is legyen Városföldön. f nnyit, amit Csík Kálmán ^ tanácselnök a községről nemcsak tud, hanem aminek a megvalósításában — minden­napi munkája mellett — a leg­tevékenyebben részt vesz. Sorsa pedig maga a bizony­ság reá, hogy végre olyan rend­szerben éhünk, amelyben aa egyéni és a társadalmi élet szo­ros egységet képez, s amelyből a becsületes embernek nem kell, nincs is hova »lelépnie«. Tarján István ötnegyed év múlva Hetény- , egyházára került tanácselnök- - helyettesnek, itt vészelte át az ellenforradalmat, tudva, hogy hol a helye, tavaly júniusban már a városföldi tanács elnöke; aztán elvégezte Budapesten a . hathónapos államigazgatási is­kolát, és... Es most itt ül velem szem- ' ben Csík Kálmán. Űszes a ha­ja, fiatalos a tekintete, s míg a , fentieket elmondta nekem, a község két lakója kereste ügyes­bajos dolgában a tanácsát kérni. Délután volt már, vége a fo­gadási időnek, de ő fittyet hányt erre, s úgy elintézte a két problémát, akárha a dél­előtt valamelyik óráját jelezte volna a mutató. Igen, mert ö nem jegyző, ha­nem tanácselnök! r f rdekel, hogy megismerte-e a községet, hiszen alig több mint esztendeje a veze­tője, s hat hónapot még távol is volt belőle. — Hogyne — nevet. — Már fiatal koromban ismertem, hi­szen ide jártam napszámba Kunszállásról. És elmondja, hogy mit fej­lődött ez a 2800 lelket szám­láló, 12 ezer holdas település a felszabadulás óta. Az első nagy lépést az jelentette, hogy önálló község lett, közigazgatásilag már nem tartozik Kecskemét­hez. Ennek nagyon örülnek a városföldiek, nem kell egyet­len napjukat sem elveszteget­niük, ha hivatali ügyeiket in­tézik. Épült tanácsháza, tavaly november óta villany is van a községben, két földművesszö­vetkezeti boltban is vásárol­hatnak az itteniek. Boldogulá­sukat pedig az egyéni gazdál­kodáson kívül három termelő- 1 szövetkezetben, vagy a több • mint 5000 holdas állami gazda« QjII őszén a frontról »terv- szerűen visszavonuló« — magyarán menekülő — gyalo­gosok csapatától, vállalva éle­tének kockáztatását, egy tize­des »lelépett« Félegyházánál. Harminc éves volt már, s 1938- tól úgyszólván minden évben behívták katonának, hát elege volt belőle. De nem a szolgálati évei miatt, hanem azért »unta meg« a mundért, mert már tudta, hogy kiért, miért kell vi­selnie. Nem önmagáért. Akár­csak a három fivérének sem, akik közül kettő meghalt az urak rablóhadjáratában. A tizedes aztán hazabújdo- ! sott a falujába, Kunszállásra, s akkor merészkedett elő, ami­kor az utcán már azt is lehe­tett hallani: »Dravszvujtye«, meg »továris«. Aztán belépett a kommunisták pártjába, s tár­saival együtt, kezében a mezs­gyekarót leverő baltával, sza­vában biztatással — »ne félje­nek, ezt már senki nem veheti ' el« —« osztotta a földet. Hét­holdas, s a két háborús áldo­zat fivérével hatgyermekesre apadt családja is kapott hét holdat. Ezen gazdálkodott szüleivel, testvéreivel, de mert a föld még így is kevés volt, dolgo­zott a cséplőgépnél, a földmű­vesszövetkezetnél, majd 1952- ; tői a következő év májusáig a MÁVAG Gépgyárban mint önt­vénytisztító kereste meg a ke­nyerét. Számára is a gyár ját­szott fontos tisztító szerepet, egyéni életének gazdag tapasz­talatból álló öntvényéről a gyár 1 munkásainak közössege tisztí­totta le azt, ami még salak volt rajta. — Családi körülményei azonban hazaszólították sző­kébb pátriájába, s rakodómun- • kás lett a Városföldi Állami : Gazdaságban, ahol egyébként , Antal öccse volt,, s ma is ö az ; igazgató. < < bált felvonulás előzi meg, me-3 lyen mintegy 100—120 fiatal; AZ ELMÚLT NAPOKBAN; fejezték be Szakmár-Réztelekenj 530 méter betonjárda építését.j A tervezett 300 méter járda; helyett a jól szervezett munkai tette lehetővé a csaknem két-« szer olyan hosszú járda elké-j szításét. A munkálatok elvég-: zésében Mácsai János KISZ-; titkár vezetésével a kiszisták; több mint 250 munkaórával: vettek részt. A KALOCSAI Paprikaipar’) Vállalatnál a női futballcsapat; nem éppen jó visszhangot ki-] váltó bemutatkozása után vég-: re megalakult a női kézilabda-; csapat is, amelynek bemutat-: kozása a közeljövőben lesz. ] A HAJÓSI KISZ-szervezet] vezetősége ismerkedési estet] rendezett a KISZ-tagok, a ki-; vülálló fiatalok és az időseb-] bek részére. Az est célja az] volt, hogy minél több fiatallal] megismertessék a KISZ prog-] ramját. Egyébként az itteni] kiszisták csoportosan vesznek] részt egy-egy tanácstagi jelölő-] gyűlésen, legutóbb valameny-] nyien jelen voltak dr. Papp] községi orvos járási tanácstag-; nak való jelölésén. ) A HlRÖS NAPOK keretében íz elmúlt szombaton jól sike- *ült szüreti bált rendezett a KISZ kecskeméti városi bi­zottsága. Népviseletbe öltözött liatalok színpompás felvonulás­sal kezdték meg napközben a /igasságot, amely este a Pia­risták Gimnáziumának nagy- ,érmében másnap reggelig tartó .ánccal folytatódott. A KISZ Központi Bizottsá­gának zenekarai az izsáki KISZ-szervezet meghívására a közeljövőben három ízben is szerepelnek a sárfehér hazájá- Dan. Október 19-én a harmo­nika-együttes, november 2-án a tánczenekar, s november hó 30-án a rajkózenekar — már másodszor — önálló műsoros ssten szórakoztatja az izsáki közönséget. SZÁZ ÓRÁT dolgoztak tár­sadalmi munkában a fülöpházi Petőfi Tsz KlSZ-szervezetének tajai. Rendbehozták a kultúr- áelyiséget, amelyben a szerve­zet állandóan megtarthatja az asszejöveteleit. NAGYSZABÁSÚNAK ígér­kező szüreti mulatságot rendez Dktóber 19-én este a KISZ kis­kunfélegyházi városi bizottsága a. szervezet székhazában. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom