Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-14 / 242. szám

Világ proletárjai; egyesül ff (eh! : III. ÉVFOLYAM 242. SZÄM Ára 50 fillér 1958. OKT. 11, KEDD NYOLC NYILATKOZAT, EGY VÉLEMÉNY: pompás a Hírös Napók kiállítása Most már beválthatom: szá­momra szorongással kezdődtek a Hírős Napok. Pénteken este 9 órakor künn jártam a Kato­na József parkban, abban a hi- szemben, hogy már készen, fel­lobogózva állnak a pavilonok, telve a beléjük valóval, — s ehelyett még féligkész állapot­ban volt minden. S szombaton délben mint csoda előtt álltam meg a ki­állítás-város útjain. Kábultan, hogy íme, a teremtő agyak, ke­zek a kiállítást megelőző ala­pos szervező munka megkoro­názásaképpen mire képesek egyetlen éjszaka! De szorongásom nem szűnt meg így sem. Más miatt, még­pedig azért lett most már úrrá rajtam, hogy meg tudom-e ol­dani azt a feladatom, hogy rö­viden, de találóan jellemezzem a kiállítást. A véletlen azonban kisegített a kátyúból. Két baráti ország és hazánk öt Kossuth-díjas író­jának a társaságában vasárnap is megszemléltem a nagyszerű kiállítást és ők, a lényeget mé­lyebben kutatók elmondták, hogy milyen hatást tett rájuk mindaz, amit láttak. — A megye dolgozó népének munkaszeretetét, tudását bizo­nyítja ez a nagyon ízléses ki­állítás — mondotta Nikola Fur- nadzsiev Dimitrov-díjas bolgár költő. — Az elárusító bódék előtt rengeteg ember, paraszt, akik nemcsak szemlélgették az árukat, de bőven vásároltak is. Ebből láttam, hogy van hozzá módjuk, pénzük. És ez kétsze­res örömmel töltött el. — Bács megye dolgozóinak az erejéből megrendezett kiállítás lenyűgözött, a további erőfeszí­tésekhez sok sikert kívánok — nyilatkozott Kim Szun Szak kétszeres Nemzeti-díjas koreai költő. Kossuth-díjasaink közül Fo­dor Józsefnek ez volt az első mondata: »Szívderítő látvány«. Majd hozzátette: »A rendezés kitűnő. A pavilonok, a művelő­dést bemutató, de sorolhatnám1 mind, hiánytalanul szemléltetik a megye gazdasági és kultu­rális életét. A megye mező- gazdaságának csodálatos termé­nyeit összeszedettebb, áttekint­hetőbb módon lehet látni, mint egész hazánkét a különben szintén nagyon szép Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A Hírős Napok kiállításának má­sát, persze, nagyobb méretek­ben, csak Moszkvában láttam, az Összövetségl Mezőgazgdasági Kiállításon, amelyen szintén együtt, a maga helyén volt minden; Gergely Sándor szószerint ezeket írta a noteszomba: »Na gyón kifejező a kiállítás. Ki fejező, mert a szemlélődő a tájra következtethet a kiállí­tott termékekről. A tájra és a nagy-nagy szorgalomra, amely a tájból mindezt a sok szépet, jót kihozta, örülök nagyon, hogy a kiállítást láthattam.« Merem állítani, hogy vi­lágkiállítás jellege van a Hí-t rös Napokénak. A íilm&y árnak egy másfél-kétórás filmet kel­lett volna készítenie róla — mondotta Jankovicli Ferenc. Szabó Pál így nyilatkozott: »Nagyon szép minden. A szőlő- és gyümölcskiállítás szebb, mint az országosé volt. Gondolom, helyes lett volna ezt a kiállí­tást, így ahogy van, teljes egé­szében Budapesten, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás pavi­lonjai között is megrendezni. — Nagyon tetszett. Rám úgy hatott, mintha egy fővárosi ki­állításon lettem volna — ismer­te el Simon István. Mindehhez csak annyit: nagy­szerű élménnyel lesz szegé­nyebb, aki nem nézi meg! (tarján) * A Hírős Napok alkalmából vasárnap Kecskemétre érkezett a Szovjetunió mezőgazdasági ki­állításának igazgatója. Látoga­tása során megtekintette a ki­állítási pavilonokat, s különö­sen nagy elismeréssel nyilat­kozott a Kecskeméti Konzerv­gyár és a Kalocsai Fűszerpap- rikaipari Vállalat közös kiállí­tásáról. Hosszasan időzött a pa­vilonban, miközben jegyzeteket készített mind az elrendezés­ről, mind a két vállalat ered­ményeiről. Búcsúzása előtt meg­kérte a gyár vezetőit, hogy a pavilon minden részletét fény­képezzék le, ha lehetséges az eredeti színes képekből készült albumot küldjék el címére. A gyár vezetői örömmel fogadták az elismerő szavakat, s rövide­sen útnakindul egy fényképpel teli album, mely a Szovjet­unióban is hirdeti az idei Hírős Napok sikerét, a magyar kon­zervipar nagy fejlődését. Nemzetközi írólalálkozócá szélesedett a Hírős Napokon rendezett irodalmi est Országos jelentőségű irodal­mi eseményeknek volt színhe­lye szombaton és vasárnap a kecskeméti Hírős Napok. A szombat este rendezett irodalmi esten a fővárosi írótársadalom legjobbjai, köztük négy Kos­suth-díjas író és költő szere­pelt saját műveivel a kecske­méti közönség előtt. Tóth László, a Katona Jó­zsef Társaság elnöke üdvözölte költői számyalású beszédben a megjelenteket, majd Tolnai Gá­bor akadémikus, a Kortárs szerkesztője méltatta az iro­dalmi est jelentőségét. A fej­lődő vidéki irodalom nagyje­lentőségű fegyverténye ez az est — állapította meg többek között Tolnai Gábor. Szabó Pál Kossuth-díjas író romániai élményeiről beszélt, majd Maria Banus Állami­díjas román költőnő szavalta egyik versét, melynek műfor­dítását Labanca Borbála, a kecskeméti Katona József Szín­ház művésze tolmácsolta. Ez­után Jankovics Ferenc, Kos­suth-díjas költő mondta eltebb költeményét. Kim Szun Szak koreai író, kétszeres Állami- díjas Cérnaút című versét Gobbi Hilda Kossuth-díjas, a Nemzeti Színház tagja adta elő. A szünet után Gergely Sán­dor kétszeres Kossuth-díjas író elbeszélését olvasta fel Labancz Borbála. Ezután Nikola Furnad- zsijev Dimitrov-díjas bolgár költő lépett a közönség elé drá­mai erejű versével. A költe­ményt Berek Katalin, a Nem­zeti Színház tagja tolmácsolta. A műsor második felében Fo­dor József Kossuth-díjas költő olvasott fel verseiből, majd Madarász László, Varga Mi­hály, Goór Imre és Nagy Istók István kecskeméti költők egy- egy versét adta elő Labanez Borbála. A műsor Berek Ka­talin és Gobbi Hilda versmon- dásával fejeződött be. A műsor befejezése után Ma­darász László, a megyei tanács elnökhelyettese mondott kö­szönetét a megjelenteknek a nagyszerű művészi élményért s méltatta a közönség és, az írók találkozásának ezt az ünnepi alkalmát. A műsorban szereplő művé­szeken kívül vendégül látták Kecskemét dolgozói az irodalmi esten Simon István Kossuth- díjas költőt, Alexandra Sahig- biánt, Remus Lucát és Constan- tiniut, a Magyarországon tar­tózkodó román írókíildöttség tagjait, Kelemen Sándor írót, a Művelődésügyi Minisztérium kiküldöttét, valamint a szegedi írók képviseletében megjelent Szabolcsi Gábort, Ertsey Pé­tert és Andrási Lajost. Az irodalmi estet megelőzően fogadáson látta vendégül a Hí­rős Napok íróvendégelt a Kecs­keméti Városi Tanács. Ezen rövid ideig jelen volt Erdei Fen renc, a Tudományos Akadémia főtitkára. A műsor után pedÁ közös vacsorán vettek részt a megjelelitek az Alföldi Étte­remben. Vasárnap, a délelőtt folya­mán íróink megtekintették a Hírős Vásárt, majd látogatásit tettek a Helvéciái Állami Gaz­daságban. A látogatás a késő délutáni órákban ért véget. KlosstöttáSs es Hírős Mérnök kiállítási díjait Vasárnap délelőtt 11 órakor Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese kiosztotta a Hí­rős Napok kiállításán részt ve­vő, arra érdemesülteknek a dí­jakat és az okleveleket. A nagydíjat az állami gazda­ságok pavilonja nyerte, Első MA TIZENNÉGY ÉVE 1944. október 14-én jelent meg az első szovjet katona Kelebián. A község lakossága bi­zonytalanságban várta a fejleményeket. A Hor- thy-rezsim 25 éven keresztül annyi hazug rá­galmat szórt a Szovjetunióra, hogy még nem. is tudták, mit higgyenek az emberek, A község dolgozói csak egyben reménykedtek: rosszabb, mint volt már úgysem lehet. Kelebia lakossá­gának nagyrésze ugyanis cselédeskedett vagy napszámba járt Podmaniczky báró birtokára, a Nagykéri uradalomba, a Hanák-féle téglagyárba és szőlőbirtokra, az erdőgazdaságba és a falu nagy gazdáihoz. Ma már tudják Kelebián az emberek, hogy mit jelentett a felszabadulás napja. 1945-ben a lakosság csaknem egyharmada, 400 család ka­pott földet. 2100 kataszteri holdat osztottak ki közöttük. 1948-ban lebontották a rosszemlékű cselédlakásokat, amelyek anyagából 80 család épített új otthont magának. A következő évek tovább gazdagították a községet. 1952-ben pél­dául félmillió forintos költséggel építettek is­kolát, s ugyanebben az évben húsz fiatalt küld­hették főiskolára, egyetemekre. Az emberek élete évről évre szebb és jobb lesz. Tavaly például egy év alatt 54 új családi házat építettek, 170 zománcos tűzhelyet, 163 rá­diót, 158 kerékpárt és 14 motorkerékpárt vá­sároltak a községben. A felszabadulás előtt mindössze négy rádió volt Kelebián, most 675 a rádió-előfizetők száma, vagyis minden máso­dik házban van rádiókészülék. 1957-ben 76 000 forintot költöttek a községben újságokra, képes­lapokra, 28 000 forintot könyvekre, s a mozi 240 előadását 43 000 ember nézte végig. Kulturális igényeik kielégítését azonban nem a hasukon spórolják meg: 720 mázsa cukor fogyott tavaly a községben, s a Vörös Csillag Tsz-ben egy héttagú család öt darab hízott disznót vágott. Régen, a választások előtt sok mindent Ígértek a kelebiaiaknak, s ha mindazt meg­valósították voína, a község ma az ország legnagyobb városa lenne. A sok mindenből azonban csak egy csendőrlaktanya épült, nehogy valakinek eszébe jusson számonkérni a hon­atyák ígéreteit. A felszabadulás után minden választási Ígér­getés nélkül három új tanteremmel, óvodával, napközi otthonnal, egy orvosi rendelővel, 800 méter betonjárdával, sportpályával, vezetékes rádióval, állatorvosi rendelővel, szolgálati laká­sokai, boltokkal, két kilométeres salakos úttal — hogy csak a nagyobb dolgokat említsük — gyarapította államunk a községet. Most, tizennégy év után, ha visszatekintünk — nemcsak Kelebia lakossága, hanem az egész ország népe láthatja —, mit is jelentett az első szovjet katona. A szovjet hadsereg elhozta a szabadságot, népünk kezébe vette a hatalmat, saját sorsának irányítását. A kelebiaiak ebben az elsők voltak megyénkben. Na&v jQUó díjat az erdészet pavilonja, má­sodikat a Csohgrád megyei pa­vilon, harmadikat a Duna—• Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet, negyediket a vízügyi igazgatóságok, valamint a Bács megyei Tanács gyü­mölcstermesztés! pavilonja kap­ta. A bírálóbizottság elismerő (Oklevelet adott a Kecskeméti Konzervgyár és a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat ko­bzos pavilonjának. Oklevelet ka- ipott az Alföldi Állami Pince- gazdaság pavilonja is. Ez alkalommal kapták meg a )díjakat a nyári borverseny ^alkalmával jó eredményt elért* (a Hírős Napokon is szereplő /'állami gazdaságok, egyéni ter­helők. A nagy díj at, az ezüstserleget fa Helvéciái Állami Gazdaság /képviselőjének nyújtotta át a )kiváló ízű, zamatú traminiért* \Első díjat nyert az Alföldi ÁI- Tami Pincegazdaság csengődi /célgazdaságának olasz rizlingje, ')n Kunbajai Állami Gazdaság, (kadarkájának két évjárata, Bi- /káli József csengődi termelő )olasz rizlingje, Magyar György ^kecskeméti termelő kadarkája* (Kerncr István tabdi termelő /nagyburgundija, Márton Jó- )zsefoé kiskunmajsai termelő ^'ezerjója. Második díjat kapott az AJ- /földi Állami Pincegaidasag jsoltvadkerti célgazdaságának: (kadarkája, a Helvéciái Állami /Gazdaság ezerjója, a Kunbajai /Állami Gazdaság kadarkája, aa L (.Folytatás a 2. oldalon) ! HUSZONÖT ÉVVEL l EZELŐTT 5 (2. oldal) í A KISKÖRÖST J KONZERVÜZEMRŐL | (3. oldal) ! KÖZÜLÜNK VALÓK (3. oldal) | LEVELEZŐINK ÍRJAK f (3. oldal) | GYERMEKEKNEK — * ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) | SZOVJET GÉP í SEGÍTSÉGÉVEL t (1. oldal) I SPORT | (5. oldal) I VÁLASZTÁSTÓL — i VÁLASZTÁSIG ($. oldal) | TASSTÓL HARTAíG * (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom