Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-10 / 239. szám

1958. október 10, péntek Férfi tekézőink győztek, a nők mérkőzése elmaradt ; Kecskeméti Vasas-Pécsi Szikra 6:2 ; (2501—2371). Biztos győzelmet aratott ! a Vasas NB I-es tekecsapata ezen a “ mérkőzésen. Az eredmények a ja- • vuló formát igazolják. Szépséghibája > van ugyan még az eredménynek, de azt pótolja Kun örvendetes jó forj mája. Reméljük, hogy a jövőben is számolhatunk játékával. A vendé­gek szépen küzdöttek a nehéztalajú pályán és két egyéni győzelmük jó teljesítmény. Részletes eredmények: MAGYAR SZOCIALISTA MOWÄSPÄßT SACS- KISKUN MEGYEI LAPJA Folytatják télen a tanácsvesetők továbbképzését a solti üdülőben — Cseh László, a Megyei Tanács vb. titkárának nyilatkozata — .»hu*1 Gyebrovszky 436 1 — Ruzslnszky I. 409 Botos 404 1 — Kovács II. 370 Balogh 433 1 1— Jámbor 413 Kovács I. 397 —­l RuzsinszJry Ili 404 Kun 425 1 i— Tankovics 352 Kripóczky 406 — 1 Kovács I. 423 • -» 2301 4 ; 2 2371 +2 ( + 130 fa) 6 : 2 Faátlag: «7:395 Elnéptelenedett a solti ta­nácsüdülő. Az őszi napfény ugyan még melengeti néha a Kalimajor környékét, de már nem tudja visszacsalni a ven­dégeket és nem tudja visszava­rázsolni a forró nyarat sem. Az elmúlt télen mozgalmas volt itt az élet, bár nem szóra­kozni, hanem tanulni jöttek ide megyénk helyi tanácsainak ve­zetői. Mint megtudtuk, most sem fog némaságba burkolózni jövő tavaszig a nyaraló. Megkérdeztük Cseh László elvtársat, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titkárát, hogy az idei télen mi a tervük a regényes környezetben épült üdülővel? — Komoly szakmai és politi­kai fejlődést eredményeztek az . elmúlt évben itt rendezett rö­vid tanfolyamok — mondotta Cseh elvtárs. — Különösen a községi tanácsok vezetőinek irányító munkája vált ennek nyomán szakszerűbbé. Ez kész­tette azután a megyei tanács végrehajtóbizottságát arra az elhatározásra, hogy az idén is rendezzen továbbképző tanfo­lyamokat a solti üdülőben a ta­nácsok vezetői és szakapparátu­sának dolgozói részére. A végrehajtóbizottság termé­szetesen a jövőben is az egye­temi, a technikumi, a tanács­akadémiai és az államigazgatási oktatást tekinti a szakmai to­vábbképzés legfontosabb formá­jának, emellett azonban a kon­krét, mindennapos feladatok jobb elvégzéséhez szükségesnek tartja a több napos, illetve több hetes továbbképző tanfolyamo­kat is. Cseh elvtárs ezután elmondta, hogy a téli hónapokban a taná­csok elnökei, elnökhelyettesei titkárai, a szakosztályok vezetői részére külön-külön tanfolya­mokat szerveznek. Ezeken olyan kérdéseket vitatnak majd meg. mint például: a tanács és a tö megek kapcsolata; a községpoli­A bajaiak nyerték az atlétikai Duna Kupa versenyt Mihályfi 16,69 cm-t dobott súllyal! KTE csapatával nem volt hajlandó lejátszani a mérkőzést, jóllehet a szegedi csapat vonatjuk Indulásáig nyugodtan lejátszhatta volna a ta­lálkozót. A sportszerűség Is ezt írta volna elő. A háromíordulós atlétikai Dana Kupa vcresenyt ismét a bajalak nyerték, immár sorrendben tizen­kettedszer. A verseny végeredmé­nye: 1. Baja 126.5, 2. Szekszárd 89.5, 3. Mohács 59 pont. A verseny jobb eredményei. Fér­fiak: 1000 m: Galambos (Szekszárdi 2:44.4, 4x100 m: Baja 46.2, távolug­rás Ákos (Baja) 637, gerelyhajitás Marity (Baja) 58.04, kalapácsvetés: Iszlat (Baja) 43.04 m. — Nők: 200 m: Kovács 6. (Baja) 27.2, 80 m gát: Ónodi (Baja) 13.4, magasugrás: Győrffy (Szekszárdi 140, diszkosz- vetés: Szathmárlné (Baja) 41.44, Ré­dei (Baja) 37.27, gerelyhajítás: Rédet (Baja) 35.40. A hármas atlétikai találkozóval kapcsolatban meghívásos verseny is volt, melynek során Mihályfi László Bajai Építők (volt csúcstartónk) 16.69 cm-t dobott súllyal, s ezzel hét centiméterrel megjavította egyéni csúcsát. Mihályfinak minden dobása 16 méteren felül volt. Eredménye az idei második legjobb súlylökő tel­jesítmény. A diszkoszvetésben Is 42.9« m-t dobott. A női távolugrás­ban Kovács G, Bajai Építők 51« cm-et ugrott. Képek a járás életéből 2 iOOOOO-O-OOOO-O-OOOOOOOOOOOOOOOO-OOOOOOC-OOOOCtCb&OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO FO UTCA Magyarul beszélő spanyol-francia film Ismét járási tanácstagnak jelölték Szabó G. Andrásnét » Kelebián befejezéshez köze­lednek a tanácstagokat jelölő gyűlések. Október 6-ig a 48 vá­lasztókörzet közül 18-ban tar­tották meg a gyűléseket s azóta is naponta több helyen zajla­nak le ezek a találkozások a népfront által javasolt jelöltek és a választók között. Az elmúlt vasárnap hét kül­területi választókörzetben tar­tották meg a jelölést s ezen a napon ismételten járási tanács­tagnak jelölték Szabó G. And­rásnét, a Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet népszerű élnök- asszonyát. j A számok hiten igazolják a tsz-ek jötényét Az Isten hozta Mr. Marshall írójának és az Egy kerékpáros halála rendezőjének, Juan An­tonio Bardennek »Fő utca« cím­mel új filmje kerül a közönség elé, A történet napjainkban játszódik Spanyolországban — hőse Isabelle, a 35 éves öregedő leány, aki már lemondott a bol­dogságról, szerelemről és bele­törődött a magános életbe. A véletlen összehozza Jüannal, a csinos fiatalemberrel, aki szerel­met hazudik és házasságot ígér. Isabelle minden szavát elhiszi, pedig Juan csak egy jó tréfával akarja barátait mulattatni. Amint közeledik a házasság napja, úgy rémül meg a fiatal­ember. Nem akarja sem Isabel- let, sem magát boldogtalanná tenni. Végül gyáván megszökik a házasságot bejelentő bál nap­ján. Ennyi a történet és első lá­tásra talán szokványos, de Bar­den a -Fő utca« öregedő lányá­nak tragédiáján keresztül rámu­tat az egész spanyol társadalom égető problémáira. Leleplezi ez a film a mély erkölcsi nyomor gyökereit, a cinizmust és a mai Spanyolország életének kilátás­talan pesszimizmusát. A Fő utca aranyifjai már nem egészen fia­tal emberek, szabad idejükben mégis ellenszenvesen vásott kölykökké válnak, akiknek élete a klub, kávéház és a korzó kö­zött izetlsn tréfákban telik el. Nincs bennük mélyebb érdeklő­dés a körülöttük levő világ iránt, csak élik a maguk kilátás­talan alakoskodó életét, melybe a spanyol fasizmus kényszerí­tette a nemzet kispolgári réte­geit. Juan és Isabelle kapcsolatát a lány érzelmeinek szépségét, két­ségbeesésének mélységét olyan erővel rajzolja meg Barden, hogy minden nézőnek felejthelet len élményt jelent. Isabellet, a Marty-ból jól ismert tehetsé­ges Betsy Blair formálja meg. Ezt a nehéz szerepet különös melegséggel, átérzett, kifejező játékkal formálja sokáig emlé­kezetes figurává. Juan szerepét Josó Suarez alakítja kitűnően. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-KiiSkun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Telefon: 25—16, 26—19. 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17—09 Előfizetési díj egy hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél: Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon 15-29, 27-49 Felelős vca.: Szűcs Béla Igazgató A kiskunhalasi járás egyéni gazdaságainak búzaátlaga ebben az évben 6,4 mázsa volt. Ezzel szemben a tompái Szabadság Tsz-ben 112 hold átlagában 9 mázsát, a jánoshalmi Petőfi Tsz-ben pedig 80 hold átlagában 11,2 mázsát arattak. Rozsból az egyéniek 4,3 mázsát csépeltek — a kunfehertói Béke Tsz 9,1 má­zsát. Őszi árpából az egyéniek átlaga 9 mázsa volt, — a jános­halmi Üj Alkotmány-ban 10, a tompái Szabadság-ban 15,7, a rémi Kilián-ban 11,4 mázsa a terméseredmény. A fenti számok nagyon is ért­hetőek, ha számbavesszük az alábbiakat is: 1956 előtt 100 hold szántóra vetítve 2057 kg hízott sertés és 345 kg hízott marha jutott a tsz-ekben, 1958-ban viszont ugyanekkora területre számítva 2695 kg hízott sertést és 2445 kilogramm marhát állítottak elő. Az ellenforradalom előtt a holdankénti műtrágyafelhaszná­lás csupán 41 kilogramm volt, Életfogytiglani börtönbüntetés a jánoshalmi kettős gyilkosság ügyében A kecskeméti megyei bíróság tárgyalt és ítéletet hozott a Já­noshalmán nemrég elkövetett kettős gyilkosság ügyében. A vádlottakat több emberen el­követett szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnös­nek és: Suba Józsefet életfogytiglani. Varga Jánost 7 évi, Ujj Istvánt pedig 2 esztendei börtönbünte­tésre ítélte. az idén pedig elérte az 1' má­zsát. Orvosok a választások sikeréért A Hazafias Népfront kiskun- halasi járási szervezetét a na­pokban felkeresték az orvos­egészségügyi szakszervezet kép­viselői és felajánlották segítsé­güket a választások előkészíté­sében. A szakszervezet tagjai el­beszélgettek minden községi or­vossal, azok pedig ígéretet tet­tek, hogy résztvesznek a jelölő­gyűléseken, ismertetik majd a község egészségügyi helyzeté­nek fejlődését. Emlékestet ő... »Kedvezőtlen Halason az élet és a halál mérlege« A Halasi Újság 1941-ben írja az alábbiakat: ».,. szomorúan állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt esztendő­ben a mérleg inkább a halál ol­dalára billent. Tanulságos ki­mutatás készült a gyermekbe­tegségek, a tüdővész és a rák pusztításáról. Tüdővészben 34, rákos betegségben 29, szervi szívbajban pedig 23 halasi halt meg, de nem szolgálhat örömre a 91 egy éven aluli csecsemő- halóit sem...« Most, 1958-ban pedig azzal egészíthetjük ki a régi újság adatait, hogy a felszabadulás előtt egyetlen bölcsőde sem volt Halason, ma pedig 65—65 férő­hellyel kettő is működik; hogy a kórházban 1945 előtt 120 ágy volt, ma pedig 261 s megdup­lázódott a szociális otthon férő­helye is.-Egy szóért 621 pengőt fizetünk!« — címmel ugyancsak 1941-ben írja a Halasi Újság, hogy a Nemzeti Figyelő kimutatása sze­rint tekintélyes számmal van­nak olyan képviselők, akik a parlamentben még egyetlen egy­szer sem szóltak. Van olyan, aki két év alatt, amikor a nevét ol­vasták, csak azt kiáltotta: »je­len«, s a feljegyzések szerint tizenkétszer mondta: »úgy van«. Vagyis két év alatt összesen 32 szó hagyta el az ajkót a par­lamentben, ami annyit Jelent* hogy minden szaváért 621 pen­gőt kap a képviselő. De ugyan miféle »képvise­lők« is voltak ezek? 1945 előtt Kiskunhalason a városi képvi­selőtestület foglalkozás szerinti megoszlása a következő volt: 24 földbirtokos, négy orvos, egy mérnök, négy iskolaigaz­gató, egy nagykereskedő és két középparaszt. Összehasonlításul álljon itt a hasonló kimutatás az 1954-ben megválasztott tanácstagokról: 34 munkás, 9 termelőszövetkezeti tag, 22 egyénileg dolgozó pa­raszt és 6 értelmiségi... 392 házat kellett alátámasztani 17 évvel ezelőtt a korabeli újság vastagbetűs cikkben kon­gatja a vészharangot: még min­dig naponta 3—4 házat kell megmenteni az összedőléstől s megjegyzi, hogy februárig 392 házat támasztottak alá város­szerte a tűzoltók, többnyire sze­gény emberek családi hajlékát. Az ok: a vadvíz, a csatorna- hiány! De a most születő halasi gyermekek már csak a mi me­séinkből hallanak arról, hogy milyen volt az élet a régi »mo­csárvárosban«, mert a 4 millió forintos költséggel megépített s alig több mint egy éve megnyi­tott csatornahálózat felszámolta a lápot, a vizet. tika időszerű kérdései; pártunk kultúrpolitikájának megvalósí-j tásával kapcsolatos tennivalók;, megyénk iskolai oktatásának fői problémái stb. j — A tanfolyamokkal az a cé-j lünk, hogy tanácsaink politikail és szakmai munkáját továbbja­vítsuk — fejezte be nyilatkoza­tát Cseh elvtárs. — Éppen ezért a tanfolyamok levezetését min­denkor a megyei szakosztályve-j zetőkre, s a legjobb szakembe-j rekre bízzuk. A téli szakoktatás-] sál egyben elő kívánjuk segíteni] a novemberben megválasztásra! kerülő tanácsok tervszerű, hoz­záértő munkáját is. N. O. ; A KTE—Szegedi P. AK női NB ; I-es tekemérkőzés elmaradt, mert az ; állítólagos kitűzött időre — de. 9 ; órára (a Népsportban fél 10-re volt ; kitűzve!) csak a szegedi csapat je- ; lent meg, s a fél 10 órára érkezett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom