Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-09 / 238. szám

1958. október S. csütörtök 3. oldal Mii telteinek a mérleg serpenyőjébe? Nagyarányú építkezések látké­pe fogadja a vendégeket Izsá­kon. Hamarjában össze sem le­het számolni az éppen csak meg­kezdett, a féligkész vagy a már tető alatt álló modern, villa­szerű lakóépületek sokaságát. Az állami gazdaság dolgozói, tő­zegtelep! munkások, értelmisé­gi foglalkozásúak, tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok építkeznek a községben. A hely­beliek mintegy 300-ra becsülik az utóbbi években elkészült csa­ládi házakat. Az építési kedv különösen az idén csapott ma­gasra. Ez kitűnik abból is, hogy az év első felében kereken hatvan építési engedélyt adott ki a községi tanács. A helyi TÜZÉP pedig augusztus óta el­telt időben 130 ezer tetőfedő cse­repet adott el. Csupán az utóbbi tíz napban két vagon deszka, egy vagon gerenda, három va­gon cement és 100 ezer tégla érkezett a községbe. .......... Il yen és ehhez hasonló tények, az életszínvonal emelkedésének beszédes számadatai bizonyítják itt Izsákon, ebben a szőlő- és gyümölcstermelésről híres köz­ségben is pártunk és kormá­nyunk politikájának helyességét. Pártunk és kormányunk veze­tői derekas munkáról, helytál­lásról, fejlődésünk, előrehaladá­sunk magasra ívelő eredményei­ről tudnak számot adni az or­szág lakosságának. De eredmé­nyek dicsérik a helyi vezetők te­vékenységét is. Az izsáki párt- szervezet helyiségében tartott népnevelő értekezlet az elmúlt napokban összegezte a község- fejlesztcs számadatait. Az elmúlt években bölcsőde, napközi otthon létesült Izsákon. Kultúrházat is építettek, ugyan­akkor átalakították és kultúrte­remmel bővítették a KISZ he­lyiségét is. Parkosították a fő­teret, kutakat fúrtak, bővítették Bevezetik a szerszámhasználati díjazást az 5-ös számú Mélyépítő Vállalatnál Már régóta keresi a vállalat vezetősége azt az utat, mely a gaz­daságos termeléshez vezet, azaz megszünteti azokat a veszteségi tényezőket, amelyek befolyásol­ják a vállalat nyereséges műkö­dését. — Aki keres, az talál — mondás jegyében egy alapos elemző munka indult meg annak érdekében, hol, mit lehet tenni a gazdaságos termelésért. Ekkor derült ki, hogy a vállalat ha­talmas összegeket fordít a kézi- szerszámok pótlására, ugyanak­kor mégis gyakran hiányzik egy­két szerszám, Emellett olyan ta­pasztalatot is szerzett a vezető­ség, hogy egyesek csákiszalmája- ként ügyelnek csak a rájukbí­zott kéziszerszámra. Így merült fel az a gondolat, hogy az EM 3-as számú igazga­tósághoz tartozó vállalatok pél­dájára bevezetik a szerszam- használati díjat. Mi az előnye? Egyrészt elősegíti a vállalat gazdaságosabb működését, más­részt jobb a dolgozónak is, mert saját, jól megszokott szerszámá­val dolgozik. A megszokott szer­szám egyúttal nagyobb teljesít­ményt, s ami ezzel együltjár, magasabb bért is jelent. Az előbb említetteken kívül a bevezetés szükségességét kolja az is, hogy a gyakori fi­gyelmeztetés ellenére a dolgo­zók egy része nem fordított kel­lő gondot a szerszámok karban­tartására, megóvására. Ezt pél­dázza az, hogy a vállalat rak­tártelepein több száz használha­tatlan talicska hever, s ezek kö­zött sok található, amelynek használati ideje nem érte el a három hónapot. Ellenben, ha a dolgozó karbantartaná a talics­kát, öt-hat évig is használni tud­ná. E két tény összehasonlítá­sából mindenki könnyen kiszá­míthatja, hogy mit is jelent, ha a vállalat bevezeti a szerszám­használati díj fizetését. Ha az összes szerszámokat ligyelembe- vesszük, akkor nyugodtan el­mondhatjuk: több tízezer forint­tal csökken majd az önköltség. » Mennyi lesz a szerszúnihasználuti ttí.j ? a villanyhálózatot és a község főutcáján betonjárdát építettek. Hozzáfogtak egy nyolctantermes emeletes iskola felépítéséhez is. Távolabbi terveikben pedig egy fürdő létesítése szerepel, Gróf Bornemissza, Varga Im­re és a többi uraságok egykori cselédei, az Anna-major, az Uzo- vics-telep és a többi nagybirtok- kok nincstelen zsellérei ma már nem kiszolgáltatott, jogtalan em­berek, mint hajdanában. Maguk irányítják, intézik a közügye­ket, formálják, alakítják sor­sukat. Sokan közülük az állami gazdaságban gyümölcsöztetik munkaszeretetüket, kisebb szám­ban pedig, a bátrabbak, a leg- öntudatosabbak termelőszövet­kezetbe tömörülve a jövő ös­vényeit tapossák, járhatóvá téve, megvilágítva az ismeretlent, hogy majd az óvatosabbak is rátaláljanak. Igaz, a szorgalmas egyéni gaz­dák is megtalálják számításu­kat a gazdálkodásban, de a szö­vetkezetiek évről évre növekvő jövedelme lassan túlszárnyalja a legjobbakat is. A Petőfi Terme­lőszövetkezet most fejezte be az ezerjó szüretelését. Kilenc hold­ról 360 hektó szőlőlé csörgött a közösbe tömörültek öblös hordóiba. Bizony, ez még Izsákon is szép teljesítmény. A sáríehér — amiből 38 holdja van a szövetkezetnek — még en­nél is nagyobb átlagtermést igér. Vitathatatlanul nehézségek, gondok is akadnak Izsákon. Ezek Közé tartozik, hogy a napközi otthonba nem minden jelentke­ző gyermekét tudták felvenni, férőhely hiányában. Ha azonban összevetjük sike­reik, előrehaladásuk számada­tait gondjaikkal, lemaradásaik­kal, a mérleg serpenyőjében az előbbiek nyomnak többet. Ez pe­dig azt bizonyítja, hogy jól dol­goztak a nép fiaiból kiváloga­tott vezetők, bátran állhatnak a nép elé, van miről számot ad- niok a sorrakerülő választáso­kon. — Nagy József — GZajztanárok a /7ó'ufö-$ Óta p ő k bt A RAJZASZTALOKON tem­pera, ecset, ceruza, fogó, kala­pács és más szerszám hever. A fekete iskolatáblával szemben már kész tablók mutatják, nem volt hiábavaló a kecskeméti rajz­szakos tanárok egyheti tevé­kenysége. V. A kecskeméti tanítón őképző rajztermibe látogatunk el, ahol a Hírős Napokra készül a sok­féle tábla, ami a megye műve­lődési politikáját mutatja be a látogatóknak. A kis munkakö­zösség vezetőjétől — Palkó Jó­zseftől — érdeklődtünk az itt fo­lyó munkáról. — Az oktatási osztály felkérte a rajzszakos pedagógusokat — kezdi el Palkó József —, hogy készítsék el a Hírős Napok al­kalmával megnyíló kiállítás anyagát. Mi vállaltuk ezt. Ter­mészetesen társadalmi munká­ban. Az itt dolgozó kartársak kü­lönböző összeállításokon dolgoz­nak. A terem a szorgos munka ké­pét mutatja. Az egyik asztalnál Niederkirchner Istvánná, a gyógypedagógiai intézmények fejlődésének görbéjét rajzolja, a másik asztalnál dr. Cserháti Osz­kárné a politechnikai oktatás megyei térképét vázolja fel. — Fuchs József, a Katona József Gimnázium rajztanára az egy­házi épületek rendbehozását, res­taurálását tünteti fel a készülő tablón. Vértesalji Pál az iskolai testnevelés és sport fejlődését rögzíti ecsetjével. Kiss László — mint megtudtuk, a legfiatalabb rajzszakos pedagógus — más munka híján kollégáinak feketét főz. Egyszóval megy a munka, dol­goznak a munkaközösség tagjai. Palkó József búcsúzáskor el­mondja még, hogy a művelődés színpadán a kiállításon naponta két előadás lesz, délben és este 8 órakor. Még egy érdekesség­ről szól: — Mindenki számára szemlél­tető lesz, hogy az új iskolákat — amelyek nemrég kerültek a me­gyében átadásra — világitó tab­lón mutatják be. Reméljük, hogy a kiállítást sokan nézik majd meg, amely­nek minden egyes magyarázó szövegét ez a lelkes kis kollek­tíva készítette. G. G. V Újabb levél a Holló utca tisztaságáról Nem múlik el hót, hogy ne érkezne levél szerkesztőségünk­be Kecskemét valamely utcájá­nak tisztaságáról, helyesebben mondva — piszkosságáról. Mi­vel városunk tisztántartása kü­lönösen most, a Hírős Napok előtt, igen fontos, sőt égető fel- adatunkká vált, valamilyen úton-módon — akár társadalmi munka szervezésével is — he­lyes lenne, ha megoldást ta­lálna rá a városi tanács végre­hajtó bizottsága! Ennek érde­kében közöljük az alábbi leve­let is, amelyben a Holló utcai lakosok már másodízben for­dulnak szerkesztőségünkhöz pa­naszukkal: »A Holló utca a tisztasági hónapból kimaradt, s nagyon sze­retnénk, ha legalább a Hírős Napokra kitiíztittatnák a szennyvíztől, mert az eső itt megakad, s a csatornákat eldugítja a sok szenny és mindenféle elhullott állat. Még a Rákóczi útról is ide folyik a víz, s a szennylé már az udvarokba és a lakásokba is befolyik. Ezúton is kérjük az illetékeseket, hogy ha az árok kitakarítására sor kerül, akkor a szennyet ne az árak szélére rakják ki, hanem, azt szállíttassák is el a szemétlerakó helyekre. A Holló utcai lakosok nevében Kiss Józsefnél NEMRÉQEN Karapancsán jártunk a herceg- szántói határban. Megnéztük Frigyes »főherceg-“ egykori va­dászközpontját. Szomorúan kel­lett tapasztalnunk, hogy az évek­kel ezelőtt meg karban tartott, műcmlékszámba menő kastély állapota olyan siralmas, hogy szólni kell róla. Ha gyors segítség nem érkezik, f teljesen elpusztul az épület. ' Több helyen a vízvezetékcsövet kiszerelték, a parkettet felszag­gatták, a cserepet, ajtót, abla­kot elhordták. A 32 termes, két­emeletes kastélyt — ha a Föld­művelésügyi Minisztérium nem tud belőle például crdésziskolát, üdülőt vagy reprezentatív va­dászkastélyt létesíteni —, akkor át kellene adni olyan szervnek vagy üzemnek, amely örömmel áldozna kijavítására. Ez nem utolsó sorban megmentene egy több milliót érő ingatiant a dol­gozók javára, hiszen egykor az ó verítékükből építette a császár kegyeltje. (felvidéki) Ahány szerszám, annyiféle, ezt a változást tükröznie kell a díj összegének is. Éppen ezért az előzetes tájékoztatások sze­rint a díj összege 0,5 és 3 száza­lék között mozogna. Ez azt je­lenti, hogy egy kubikus, aki sa­ját szerszámát használja, s ha­vonta ezer forintot keres darab- indo-1 bérben és szerszámhasználati díj címén kap 2 százalékot, ak­kor ez havonta 30 forint pluszt jelent, ami egy évben 360 forint­ra rúg. Ha ez a dolgozó gondosan megőrzi, karbantartja a saját tu­lajdonát képező szerszámot, ak­kor nyilvánvaló, hogy a 360 forintnak csak egy részét költi el szerszámvásárlásra. Egyébként a szerszámhasználati díj kidolgozásának részleteibe a vállalat vezetősége bevonja a munkahelyek összes dolgozóit. V. K. JOOOOOOOOOOOOO, Új tejárak Az élelmezésügyi miniszter, az Országos Árhivatal elnökéve egyetértésben rendeletet hozott a tehéntej felvásárlási árára. Ezek szerint 3,5 százalékos zsírtartal­mú (literenként 3,5 dekagramm zsírt tartalmazó) tehéntej állam: felvásárlási ára literenként 2,20 forint. A 3,5 százaléknál maga­sabb zsírtartalmú tejért zsírki­logrammonként 50 forinttal ma­gasabb, az ennél alacsonyabb zsírtartalmú tejért pedig zsírki- lcgrammonként 50 forinttal ala­csonyabb árat kell fizetni. A felvásárlási áron felül a ter­melő részére kívánságához ké­pest — május és szeptember hó­napok kivételével — a tőle fel vásárolt tej úján literenként 20 dekagramm korpát kell hatósági áron adni. Nem ismerek szentebb kötelességet, mint letlrekész békevágyra serkenteni az embereket — Stolek Aladár solti kerületi esperes-plébános nyilatkozata — csők meg többet tesznek min­den téren a felvirágzás érdeké­ben. — Mi a véleménye a mező­gazdaságunk helyzetéről? — Ami az időszerű mezőgaz­dasági politikát illeti, teljes egé­szében azonosítom magamat az- zal a nyilatkozattal, amelyet kél hete Grősz József érsek úr tet1 a megye vezetőivel folytatod tárgyalása alkalmával. Tényleg nehezebb megélni a kisparcel- lán és bárha még sokakat visz- szatart az újtól való tartózko­dás, a jövő mégis csak a társu­lásoké lehet. A modern idők­nek csak modem gazdálkodás felelhet meg. A holnap a szö­vetkezetek mellett szól. — Végtelen örömmel tölt el, hogy a kormányzat az önkén­tesség felett őrködik. De ebből a szempontból nagyon hasznos­nak tartom, hogy dolgozó pa­raszt híveink megismerjék a vonzó eredményű szövetkezete­ket, de azt is, hogy minden szö­vetkezet a maga gazdálkodásá­val teremtse meg a vonzás fel­tételeit. öröm a szívnek, ha megelégedett, boldog és kultu­rált emberekkel foglalkozhat. S a dolgozó parasztság számára éppen ezért ez az egyetlen jár­ható és ígéretes út — fejezte be nyilatkozatát Stolek Aladár es­peres, a Hazafias Népfront bé­kebizottság mellett rrú'sc-dft H3- tolikus bizottság elnöke. zunk abban, hogy a szovjet és kínai vezetők határozott és bölcs külpolitikája végül tárgyaló asz­talhoz kényszeríti a másik felet és eltűnik az emberek feje fölül a settenkedő rém, a háború. Én nem ismerek szentebb kötele­zettséget, mint tettrekész béke­vágyra serkenteni a hívő lelke­ket és figyelmeztetni új rendet építő hazám és népem érdeké­ben a lesben álló sátánra. — Hogyan vélekedik a sorra- kerülő választásról? — Azzal a jelszóval, amely a választási előkészületeket bein­dította, csak egyetérthetek. Szo­cializmus, béke, jobb élet, kul­túra minden becsületes ember leghőbb vágya. Ez találkozik — véleményem szerint — a kato­likus egyház törekvéseivel. A Népfront jelöltjei minden bi­zonnyal megfelelnek a nép szol­gálata követelményeinek. Ta­pasztalásom szerint híveim na­gyon megbecsülik azokat a ta­nácstagokat, akik foglalkoznak ügyes-bajos dolgaikkal. Ez így van Solton, de így van országo­san vagy megyei vonatkozás­ban is, hiszen az ország vág/ a megye vezetői iránt lép- ten-nyomon megnyilvánuló bi­zalom az előbb említettekre épül. Mi híveinkben táplálni akarjuk ezt a bizalmat és hisz- szük, hogy a majd megválasz­tandó új országgyűlés és taná­Munkatársunk felkereste ott­honában Stolek Aladár solti ró­mai katolikus kerületi esperes­plébánost, hogy néhány kérdésre választ kapjon. Stolek esperes szívélyesen fogadta munkatár­sunkat és készséggel adott vá­laszt a feltett kérdésekre. — Hogyan értékeli esperes úr a nemzetközi helyzetet és miben látja a problémák megoldását? — Papi ember lévén, a nemzet­közi helyzetet a béke szószéké­ről szemlélem. S úgy érzem, jól látom, ha azt mondom, hogy amíg a sokszáz milliós béketábor mindent elkövet az emberiség oltalmában egy szörnyű világ­égés megakadályozására, a vi­lág másik felén a háború tüzet szítják és ez nagy veszélyekkel fenyeget. S mert nekünk is el­hivatottságunk a béke fényét megőrizni egünkön és elűzni a gomolygó vészt hozó felhőket, aggódva szemléljük az ameri­kaiak távol-keleti háborús erő­feszítéseit, de ugyanakkor biza­kodó megnyugvással szemléljük azokat a fáradozásokat, amelye­ket a hatalmas Kína tesz a há­borús összecsapás elkerüléséért és a tárgyalások útján keresi a megoldást. — Aki egy kicsit is ismeri a történelmet, az tudja, hogy Taj­van szigete mindig Kína szer­ves része volt, s ezt^lvitatni nem más, mint kalandorsag. Bí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom