Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-08 / 237. szám
1958. október 8. szerda 3. oldal Minden lehetőség megvan hassá lö, millió palántanevelő tápkocka KÉSZÜLHETNE EGY ÉV ALATT A kertészettel foglalkozók ; igényesebb növényeknél már irégóta alkalmazzák a gyepkockás palántázást. ÍA hazai és a külföldi gyakorlati tapasztalatok egyaránt arra 'utalnak, hogy a zöldségtermesztés, de különösen a nagyüzemi Ikorai zöldségtermesztés jövedelmezősége számottevően fokozható az úgynevezett palánta- nevelő tápkockák alkalmazásával. [ Fejlődő kertészeti kultúránk ellenére hazánk e tekintetben mégis elmaradt. Arról nincsen már vita, hogy jó vagy nem jó-e a tápkocka. Ez eldöntött kérdés. (Használatának elterjedését nálunk azonban gátolja, hogy olcsó, üzemszerű előállítása nincs megoldva. A Könnyűipari Minisztérium Kutató Intézete ezért kapta a megbízást: a korszerű zöldségtermelés segítése érdekében kísérletezze ki a hazai tápkocka- gyártás technológiáját. Ez a munka már régebben elkezdődött, A gyártási kísérletek során mintegy huszonötféle összetételben állítottak elő tápkockákat. ÍA gyakorlati termesztési tapasztalatokat a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben, a Kertészeti Főiskola gazdaságában, az Agrártudományi ÍEgyetem kísérleti telepén, a haj- (dúszoboszlói Kossuth Tsz hajtató kertészetében, az új szegedi Haladás Tsz-ben, a Perjéspusztai és Taksonyi Állami Gazdaságban folytatott próbatermeszté- sek során állították össze. A szakemberek kedvezően nyilatkoztak. A kertészet igényli a tápkockákat, mive a kísérleti eredmények biztatóak. A Kertészeti Kutató Intézet gazdaságában Zatykó Ferenc tudományos kutató 1956 óta végzett uborkatermesztési kísérleti parcelláin a tápkockás palántanevelés következtében holdanként 19 600 forintos volt a többletjövedelem, A paradicsom korai szabadföldi termesztésénél a legnagyobb termést a nagy tápkockás (8x8x8 centiméter) nevelés adta. Jövedelmezőségében ez a módszer 3000—7000 forinttal túlhaladta a különböző vetéssűrűségű és tűz- delésű növények hozamát. A Kecskeméti termelők érdeklődése a tápkocka iránt a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézetben, a Kecskeméti Törpe paradicsomfajtával folytatott kísérletek sikerével függ össze, Paprikából a korai szabadföldi termesztésnél a tápkockás eljárással 12—19 százalékos terméstöbbletet értek el, vagyis ez a mód a többihez hasonlítva 7500—10 000 foNem döntik el a létrát, ha a padlásra akarnak feljutni | — Hogyan dolgoztak az elmúlt (években, miről adhatnak számot a most sorrakerülő választásokon? — erről tanácskoztak a jvaskúti kommunisták legutóbbi taggyűlésükön. I — Bátran, emelt fővel, a jól pégzett munka tudatában állhatnak a dolgozók elé — mondotta felszólalásában Nagy Károly ielvtárs, a járási tanács elnök- helyettese. Hozzátette, hogy (Vaskút évek óta rangos helyet (foglalt el a bajai járásban. De vegyük sorjára a dolgokat, nézzük meg, miről szólott Blassen elvtárs beszámolója és mivel foglalkoztak a többi felszólalók? Elmondották, hogy a községiben öt termelőszövetkezet és hat ■alacsonyabb típusú tszcs működik. Ezek közül'négy társulás és egy termelőszövetkezet ebben az évben alakult. Időst már ott tartanak, hogy szántóterületük nagyobf} részén — több mint 78 százalékán — nagyüzemi gazdálkodás folyik. Lehet, hogy egyesek előtt ez valószerűtlenül nagynak, csodálatosnak tűnik más községe* helyzetéhez viszonyítva. Az is lehet, hogy néhányan valami fondorlatot kutatnak e nagy számok hátterében. Pedig szó sincs a számokkal való bűvészkedéséről'. A vaskútiak céltudatos tevékenységükkel, pártunk politikájának helyes alkalmazásával, helyi adottságaik, lehetőségeik felhasználásával érték el ezeket az eredményeket. Arról van szó, hogy nem döntik el a létrát, ha a padlásra akarnak feljutni. Nem mellőzik az alacsonyabb típusú társulásokat, ha a dolgozó parasztok azok előnyét hamarabb felismerik. Nem egy csapásra, hanem fokozatosan alakítják ki a közös gazdálkodás elemeit ott, ahol másképp nem megy a dolog, ahol másra nincs lehetőség. Figyelmüket mindenekelőtt a szövetkezetek megerősítésére Összpontosították. Vitathatatlanul nagy szerepük volt abban, hogy a termelőszövetkezetek búzából 9,4 mázsás átlagtermést értekei, az egyéniek 5,2 mázsájával szemben. De a szövetkezetek megerősítése mellett nem feledkeztek meg azok eredményeinek tudatosításáról sem. Szorgalmazzák, segítik az egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodásának javítását is, de azt is megmondják nyíltan és őszintén, hogy a nagyüzem többre képes mint a kisparcella. Állításukat gyakorlati példák igazolják. A helybeli Dózsa Termelőszövetkezet tavaly i2 forintot osztott munkaegysegenként. Inasi András, a szövetkezet egyik alapító tagja, akkor több mint 20 000 forint tisztajövedelmet vitt haza a közösből. Az idén ennél is többre számít. A szövetkezeti mozgalom fellendülése. a termelőszövetkezetek eredményei azt mutatják, hogy a vaskúti kommunisták sokat tettek a dolgozók boldogulásának és jólétének növelése érdekében. Természetesen a pártszervezet taggyűlésén más eredmények is szóbakerültek. Beszéltek a kommunisták és pártonkívüli dolgozók barátságának, összefogásának erősödéséről, a tömegszervezetek sokoldalú tevékenységéről és még arra is jutott idejük, hogy részletesen megvizsgálják a községfejlesztési terv végrehajtását. Az adatok aztmu-' tátják, hogy ezen a téren sémi kell szégyenkezniük a vaskútiak-\ nak. Tavaly 1200 méter beton-^ járdát építettek, az idén ezt újabb 600 méterrel növelték. Az^ elmúlt években átalakítással; kultúrházat, napközi otthont, az] iskola udvarán gyermekfürdőtj létesítettek, egészségházat építettek és bővítették kövesút-háló- zatukat. Elmondhatjuk: a dolgozó nép fiaiból lett vezetők jól sáfárkodtak választóik bizalmával, mert a párt útmutatása szerint,j összefogva a becsületes emberek] erejét, igazán derekas munkát; végeztek Vaskúton. í . *........- - v Nagy József i rint értékkülönbséget eredményezett holdanként. Ilyen és még szélesebbkörű adatok birtokában tartott bemutatóval egybekötött szakmai tanácskozást a Könnyűipari Minisztérium Kutató Intézete megyénkben. Az üzemszerű palántanevelő tápkockagyártás, szárítás, tárolás, valamint a szállítás és értékesítés módjainak megbeszélésére szerdán és pénteken került sor a Talajerőgazdálkodási Vállalat izsáki telepén. A szerdai bemutatón és szakmai tanácskozáson mezőgazdasági szakemberek, kutató intézetek megbízottai, valamint konzervgyári kiküldöttek vettek részt. Ezt követően pénteken a megyei tanácsok ipari osztályainak, valamint az egyes megyék talajerőgazdálkodási vállalatainak vezetőivel tartott megbeszélést; az intézet. A vendégeket Szabolcs István elvtárs, az intézet osztály- vezetője fogadta. A gyártási kísérletek részletes eredményeit pedig Kovács Károly és Juhász László tudományos kutatók ismertették a megjelentekkel. A próbagyártás keretében Szabolcs elvtárs bemutatta az IG— 9 M típusú szovjet váltódobos tápkockagyártó gépet. A kísérleteknél használt gép teljesítményére jellemző, hogy napi 50 000 tápkockát képes készíteni, így üzemszerű gyártásra is kiválóan alkalmas. A jelenlegi technológia szerint egy tápkocka eladási ára közel 8 fillér. Ezt azonban milliós tételek készítésénél, kisebb technológiai módosítással darabonként 5—5,5 fillérre lehet csökkenteni; Mezőgazdasági termelésünk általános színvonalának növelése a belterjesség és az egyre korszerűbb termelési módszerek széleskörű alkalmazásával valósítható meg. Reméljük ezért, hogy több éves kísérlet után a könnyűipari és mezőgazdasági szakemberek a mind belterje- sebb kertészeti gazdálkodás érdekében rövidesen megoldják a palántanevelő tápkockák nagyüzemi gyártását. Sándor Géza 4 „hordóienger“ és ami mögötte van A NAPOKBAN öt paraszt- ember kereste fel a szerkesztőségünket. Felháborodottan panaszolták, hogy a hordójelzőnél nem áll velük senki szóba reggel 8 óra óta (ekkor fél 10 volt), mert nincs ott a vezető, pedig erre a napra jelezték a hitelesítendő hordók átvételét. Nem először hallottunk ilyen panaszt a hordójelzőre. Felkerestük tehát az Országos Mérésügyi Hivatal alközpontját, ahol elmondották, hogy Ambrus János kecskeméti hordóhitelesítő egyedül dolgozik. Volt ugyan eddig egy segítsége, de az elment, mert járandóságát rendszerint késve kapta meg, s a takarékosságra hivatkozva már nem is vehetnek fel helyette új munkaerőt. A hordóhitelesítő tehát a gazdákkal együtt rakosgatja a hordókat és ha valami dolga van az alközpontban, akkor szünetel az átvétel. Ez történt az előbbi esetben is, ezért jött panaszra az öt kecskeméti parasztember a szerkesztőségünkbe. Beszéltünk Ambrus Jánossal is, akit a hordótenger közepében találtunk meg. Kétségbeesve tárta szét kezeit: — Mi lesz ezzel a sok hordóval, nem tudom őket hova rakni. VALÓBAN az udvar tele volt különböző nagyságú hordókkal, s az újonnan jött kocsikról még egymás után kerültek le a frissen jött szállítmányok. — Sajnos — magyarázza —, a parasztemberek zöme ilyenkor hozza hitelesíteni hordóit, amikor nyakán van a szüret. Az előző hónapokban, szeptembert kivéve, alig csurrant- cseppent egy kis munka, főként a vállalatok hoztak hitelesíteni valót. Érthető, hogy nehezen győzi a munkát, pedig naponta 50— 60 hordó hitelesítését végzi el. Ezenkívül nemcsak Kecskeméten, hanem a járásban, valamint Kiskunfélegyházán és az ottani járásában is az ő feladata a hordóhitelesítés. Egyébként nemcsak Kecskeméten vannak problémák, Kiskőrösön például egy dűledező házban folyik a hitelesítés. (A megyében 3 hitelesítő működik, Baján, Kecskeméten és Kiskőrösön, a jánoshalmit takarékossági okokból megszüntették.) HELYES a takarékosság, azonban így most sok parasztembernek feleslegesen elrabolják az idejét. Erre gondoljanak az Országos Mérésügyi Hivatalban. . i CjjzuftcLcuág.ok INNEN-ONNAN T Elemmel működő karóra Elkészült Európában az első elemmel működő karóra, amelyet egy stuttgarti órás hozott forgalomba. Az óra gombnagyságú száraz-elemmel működik, 24 óra alatt 2 másodpercet késik, Hatméteres majom A dzsakartai lapok hírt adnak arról, hogy a borneói Hulu- tó halászai több mint hatméteres, erősen szőrös óriást láttak. A hatalmas méretű orangutánszerű majom kisebb majmok hulláját cipelte magával; láthatólag vadászatról jött. Az óriásmajom láttára a halászok elhagyták hajójukat és rémülten elmenekültek. Miért veszélyesek a francia nők? Egy amerikai tábornok, aki hivatalos megbízásból hosszabb ideig Franciaországban tartózkodott, feleségétől levelet kapottá amelyben utóbbi komo-ly aggodalmának adott kifejezést az Európában tartózkodó amerikai katonák, s így férje házastársi' hűségét illetően. A tábornokné a következő kérdést szegezte férjének: »Igaz, hogy a francia nők egészen mások,*: mint az amerikaiak?« A tábornok hosz-j szas fejtörés után a következő1 választ táviratozta haza: »Nem — de itt vannak!« A mískeí paprikások — Ml VAGYUNK a harmadikak az országban, ha paprikáról van szó — vallják büszkén a miskeiek és az embernek nincs kedve velük vitatkozni, mert akkor az érveknek, számoknak és szakkifejezéseknek olyan tömegét zúdítják a fejére, hogy azok előtt úgyis meg kell hajolnia. Könnyebb tehát elhinni, hogy valóban így van. A barackhoz’ meg uborkához jobban értő alföldi ember csak álmélkodva járkál ebben a paprikás birodalomban. Az országút menti földeken minden második parcella paprikával van beültetve, a házak faláról messzire virítanak a vérvörös füzérek és a községbe érkezve már messziről szembetűnik egy hatalmas alkotmány, a Kalocsavidéki Fűszerpaprika Vállalat miskei telepének betonpajtája. Itt azután sűrítve mindent meg lehet találni, ami ezen a vidéken azt jelenti: paprika. AHOGY ELJÖN a szeptember, a telep bejáratánál sorakoznak a kocsik, szekerek, kezdődik az átvétel, a betonozott udvaron valóságos paprikadombok keletkeznek. S az udvari színben, a pajta alatti munkatermekben megindul az élet. Asszonyok, lányok lecsipedik a paprika szárát. Másutt a fűzés folyik szorgalmasan, de már nem tűvel, hanem ötletes . gépek segítségé-»_ vei. A paprika egy része azután feldolgozásra kerül, másik része pedig — ebből lesz a finom »csípmentes csemege« — a pajtában szárad, érlelődik. BENN A GÉPTEREMBEN előszúr a hasítógép »veszi kezelésbe« a piros1 csöveket, majd a modern, végtelen szalag módjára működő szárítóberendezés nyeli el az ömlő nyerspaprika folyamot. A gép másik vége már a csörgő, száraz paprikát ontja. Ezután már csak a döngölés és a tisztítás következik s ezzel a paprika megmunkálásának első fázisa le is zárult. Hátra van még az őrlés, amit bent Kalocsán végeznek el a gyár ugyancsak korszerű paprikamalmában. VÉGIG KALAUZOLNAK a telep régi épületén is, csak így látni, hogy a miskei üzem legalább háromszor akkora, mint volt azelőtt, sokmilliós beruházással fejlesztették a mostani méretűvé. Az a 200—250 lány és asszony, aki a fő idényben itt dolgozik, tényleg a legjobbkor — amikor a mezőgazdaságban már fogy a munka — jut keresethez. A törzslétszám pedig egész évben megtalálja a tisztes megélhetést az üzemben. Szabadi Károly telepvezető, Tegzes Miklós gyártásvezető, Malik József és Serfőző Mihály művezetők, Torma , József csoportvezető már »öreg* paprikások, s a kezük alatt nevelődnek a jövendő szakemberek is. HAT A FALUBELIEK? Mi hasznuk a paprikából? Miske, Hajós, Császártöltés, Kéleshalom, Drágszél, Homokmégy szállítja a »piros aranyat« — ahogy itt elnevezték a paprikát, amely valóban nemes kincset ér az országnak. A mennyiségre jellemző, hogy tavaly 230 vagon nyersárui dolgoztak fel a telepen, s mindet ez a körzet termelte. Hat millió forintot jelentett ez összesen a termelőknek, s egy-egy hold terméséért 10—12 ezer forintot. Van aki két holdon is termel paprikát, mert jobban fizet mint a gabona. Horváthék, Tóthék, Kovácsék, Miskolciék — régi paprikás »dinasztiák~ és a többi családok is tisztes módra, szépen élnek a paprikából. Házak épülnek sorra-rendre, nem újság az új szobabútor, s ha megforrnak az új borok, hatalmas lagzikat csapnak... MINDEZ CSAK a dolgok külsőleg is látszó, észrevehető képe, de lehetne Miskéröl még beszélni sokat. Mert a »szellem napvilága” — ahogy a költő mondta hajdani vágyakozással — itt is fénylik már. De erről talán majd más alkalommal. '■ ' ' ' F. Tóth Pál j
