Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

1958. október 1, szerda 3. oldal Bács megye hároméves tervéből: 81 új iskola a tanyavilágban A hároméves terv időszakában hatalmas méretekben fejlődik az iskolahálózat megyénk területén. Több mint 68 millió forintot for­dítanak a régi, élavult tanyai és falusi iskolák felújítására, illetve új iskolák építésére. Az állami beruházásokon kívül a községek saját erejükből és a községfejlesztési megajánlások­ból előreláthatólag még tíz mil­lió forinttal bővítik az erre a célra szánt összegeket. Így lehe­tővé válik, hogy 91 teljesen új, önálló iskola épül a tanyavilág­ban és a falvakban, melyekben majdnem 200 új tanterem ad hajlékot a tanulóknak, Az idén, a terv első évében több mint\18 és fél millió forint ráfordításá­val a tervek első üteme megva­lósul. Izsákon, Soltvadkerten, Kecelen, Dusnokon egy-egy nyolctantermes iskola készül, melyeket jövőre már átadnak rendeltetésének, H gépek segítségéve! gyorsan föléhe kerül a mag A napokban üzemi tanácsülé­sen vitatták meg a Kerekegy­házi Gépállomás dolgozói az ez- évi munkák eddigi elvégzését, s a vezetőség megállapította, hogy a traktorosok derekasan helyt­álltak: tavaszi és nyári, össze­vont tervüket 104 százalékra teljesítették, s az anyag-, alkat­részfogyasztás is 96, az üzem­anyagé pedig 97 százaléka volt az előírt mennyiségnek. Az eVedmény a gépállomás dolgo­zóinak öntudatát, fegyelmét tükrözi, bár tagadhatatlan, hogy némelyiküknél korábban a ve­zetők erélyes intézkedése volt a »nevelő eszköz«. (Régebben 10 esetben megtörtént például, hogy az üzemanyagot túlfogyasztók- kal — vagyis pocséklókkal — megtéríttették a kárt.) Nézzük meg, hogy a nyáriak után, miképpen vesz részt a gépállomás a soronlevő, őszi szántóföldi munkákban? Erről beszélgettünk Mészáros István főagronómussal, aki a követke­zőképpen tájékoztatott bennün­ket: — A gépállomás annakidején a területéhez tartozó, s öt köz­ségben működő tíz termelőszö­vetkezettel arra szerződött, hogy az összesen 55 hold burgonya- földjükről 35 holdon betakarítja két szedőgépével a termést. Vál­lalt kötelezettségének eleget tett, sőt, gépei negyven hold földből szedték ki a burgonyát. A tsz-ek összes, 52 holdnyi nap­raforgó-termésük kombájnara­tására is szerződtek a gépállo­mással, amely . e hét folyamán befejezi ezt a munkát. Ugyancsak vele végeztetik el a 41 holdból 21 holdon a cukorrépa betakarítá­sát, mivel a gépállomás két Ze­Mtegyei rendelet készül a legelőgazdálkodásról Megyénkben nagykiterjedésű legelők vannak, melyek megja­vítása elengedhetetlen feladattá Vált az állattenyésztés érdeké­ben. A megyei tanács ezért szük­ségesnek tartja szabályozni a le­geltetési bizottságok, termelő­szövetkezetek és egyéni gazdák feladatait és kötelezővé tenni számukra a legelők szakszerű Jó példával járt elöl... ' A kiskunhalasi városi műve­lődési ház vezetője, Remann János igen tevékenyen fejleszti a város kulturális életét. Mun­kája eredményes is. Most Bé­res Erzsébet tánctanárnövel ösz- szefogtva azon fáradozik, hogy a város széttagolt és sok eset­ben egyáltalán nem működő kultúrgárdáit összevonja és egy központi erős kulturgárdát ala-:: kítson ki. Ez elég nehezen megy.:: Nagyon sok vállalatnál komoly, értékű táncruhák, stb. feksze­nek el és sok esetben tönkre is' mennek. A városi művelődési: ház vezetőinek elsősorban a : vállalati sovinizmussal kell szembeszállniok. Meg kell ér­tenie minden vállalatnak, hogy a szocializmus ereje az összefo-: pásban van. Ez vonatkozik a, kulturális vonalra is. Nemcsak] az elfekvő kulturális készleteket: kéri a művelődési ház, hanem a.: fiatalságot és a tehetségeket is.;; Ott szakkezekbe kerülnék, s te-]' kétségükét mesterek csiszolják: tovább. A városi művelődési:: ház a kullúfgárdájával együtt] mindenkié. ] A Kiskunhalasi Tangazdaság] jő példával járt elől és mintegy: tízezer forint értékű tánéruhát adott át használatra a művelő-] dési háznak, s mellette meg-J ígérte, hogy tehetségeit is a vá t rosi művelődési házba irányítja.\ Reméljük, hogy ezt a péidii\ a többi vállalat is követni fogja.J w? Éltető Jenő — i kezelését. Ennek érdekében ta­nácsrendelet készül a legelőgaz­dálkodásról. A rendelet első pontja a lege­lőgazdálkodási alap létesítéséről szól. Kimondja, hogy a legelők felújítására, valamint a korsze­rű legelőgazdálkodás megvalósí­tását célzó beruházásokra lege­lőgazdálkodási alapot kell léte­síteni. Az alap pénzkezelését a megyei tanács v. b. pénzügyi osztálya látja el. A rendelet 2. pontja a talajerő visszapótlásá­ról intézkedik. Ezek szerint a tulajdonos — legyen az állami, szövetkezeti vagy egyéni — kö­teles a talajerő visszapótlásáról gondoskodni, és legelöterületé- nek legalább 10 százalékát évenkét szerves és műtrágyázás­ban részesíteni. A rendelet a továbbiakban legelőpótlási és karbantartási munkákról, a le­geltetési bizottságok kezelésé­ben lévő legelőkön a legelőhasz­nálat szabályozásáról, a pászto­rok kötelességeiről s a büntető rendelkezésekről intézkedik. (atkozott meg. Míg 1957 októbe­rében naponta 20^-30 millió em­ber dolgozott a különböző öntö­ző létesítmények építésén, addig 1958. januárjában már mintegy 100 millióan végezték ezt a mun­kát. Ez a fellendülés, valamint a nagy- és középméretű öntöző létesítmények építésének egybe­hangolása lehetővé teszi, hogy 1982-íc az öntözött területek el­érjék a 80 millió hektárt, vagy­is az Ország szántóterületének több mint 70 százalékát. A kommunista párt harca a mezőgazdasági termelés fellendí­téséért már komoly eredménye­ket hozott. Előzetes számítások szerint az idei nyáron gabonafé­lékből 50,5 millió tonnát ter­mesztettek, vagyis 69 százalék­kal többet, mint tavaly. Ezek az credmériyck Kína eddigi törté­nelmében egyedülállóak. Idén 2 millió tonnával szárnyalják túl az Egyesült Államok búzaterme­lését. Ebben az évben mintegy 40 millió tonna korai rizst ter­mesztenek majd, vagyis kétszer annyit mint á múlt évben. A szovjet és a kínai nép meg­bonthatatlan barátsága hatalmas erőt jelent a békéért és a nem­zetközi feszültség enyhítéséért vivott harcban. Ezt a barátságot fejezte ki a nemrégiben kiadott történelmi jelentőségű közős nyi­latkozat, amely Hruscsov és Mao Ce-tung találkozóján készült. Ez a dokumentum újból bebizonyít­ja a világnak, hogy a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság minden lehetőt megtesz a nem­zetközi feszültség enyhítése és az új háború megakadályozása ér­dekében. 11a azonban a háború után vágyódó imperialisták há­borúba merészkednek a népek ellen, akkor valamennyi üéke- és szabadságszerctő állam egye­síti erejét, végérvényesen leszá­mol az imperialista agresszo- rokkal és megteremti a világ­békét. Kínát testvéri barátság, vala­mint a célok és érdekek azonos­sága ezernyi szállal köti össze a Szovjetunióval, az egész szocia­lista táborral. S e megbontha­tatlan egységben rejlik a szocia­lizmusért és a kommunizmusért vívott harc új győzelmeinek biz­tosítéka, az emberiség szebb jö­vője. — Mintegy kétszáz kérdés alapján a KISZ kecskeméti já­rási bizottsága revíziós és terme­lési csoportjának hét aktivistája múlt héten megvizsgálta az Izsáki Állami Gazdaság 150 tagú KISZ-szervezetének működését. Tapasztalataikat, a más szerve­zetekben való érvényesítés vé­gett, a KISZ járási v. b. meg­tárgyalja. Azt hiszem, velünk együtt igen sok család töltötte a péntek ; estét a rádió mellett. A szokásos > napi beszámolók — mi újság .a ! munkahelyen, milyen új versi- ! két tanúit a fiam az óvodában ■ — akkor este elmaradtak. [Csendben, szó nélkül zajlott le | a vacsora is, mert a mindennapi : élet apró esemnéyeirol elmOn- : dott beszámolókat mindnyájunk ; nagy családjának, az ország né- : pének életéről szóló beszámoló meghallgatása töltötte be. Dobi és Münnicb elvtársak beszédeit haligatt.uk, akik a kormány két esztendei munkájáról adtak sza­mot. Két*év... Az éter hullámain számadatok érkeznek: ez évben 10 635 lakás építését fejeztük be ... a lakosság takarékbetétje 2107 millió forint volt augusz­tus végén... a munkabérek 11 százalékkal nőttek, a felvásárolt termékekért 3 százalékkal töb­bet fizettek ki az idei óv első hét hónapjában mint tavaly... a gyarak es üzemek 3 milliard- dal több nyereséget fizettek be az államkasszába a tervezett­nél ... a kereskedelem 9,2 száza­lékkal adott el több árut. Hallgatom a számadato­kat, a rövid, szakszerű indoklá­sokat, mindnyájunk hétköznap­jairól elmondott beszámolót, s gondolataim önkéntelenül visz- szaröppennek a múltba. Azokra a félelmetes napokra, amikor esténként szorongva bújtunk a rádió mellé és az egymásnak el­lentmondó nyilatkozatokból, hí­rekből próbáltunk képet alkotni magunknak: mi lesz holnap? Nagy Imre dicsőséges nemzeti forradalomról szavalt, de már köztársaságnak és nem népköz- társaságnak mondta hazánkat. Az újra felbukkanó mézes szavú polgári szónokok tiszta demok­ráciáról és ipari humanizmusról szónokoltak a rádióban, a Pes­ten járt szemtanúk meg akasz­tásokról suttogtak és itthon, Kecskeméten kézigránátot dob­tak a Honvéd-kórházra .., Az­tán megszólalt a káosz-kórus ve­zérszólama is: Mindszenthy Jó­zsef, aki élvezettel hajtogatta a -bukott rendszer« kifejezést és természetesen követelte a tíz­ezer holdak visszaadását. Gondolataimat a rádióban fel- csattanó taps szakítja félbe: -Két esztendeje sincs, hogy egész szocialista építésünk min­den eredménye veszélyben for­gott; most elégedetten tekinthe­tünk vissza a megtett útra. A proletárdiktatúra erős, a népi hatalom minden intézménye megszilárdult« — mnr^h a szó­nok. Bakolt rendszer? Korán, túlságosan korán ittak az urak a medve bőrére. S egyáltalán, ha van egy csepp józan ítélőké­pességük, akkor az elmúlt két év árról is meggyőzhetné őket, hogy ilyen áron soha nem is fognak inni. Két év sem lelt el még a nagy felfordulás óta, és igen sokan már el is felejtették, hogy el­lenforradalom volt nálunk 1956- ban. — liegen volt az már — mondják —, sokkal fontosabb dolgaink is vannak, mint azzal törődni... Valóban, ma mások a gond­jaink. Most nem azon jár az eszünk, hogy vajorj Amerika harcteret, atomtemetőt csinál-e Magyarországból és, hogy az ávósok, pártmunkások után ki­ket börtönöznek be? Ma az fog­lalkoztat bennünket, hogyan tudnánk még több szőlőt és gyü­mölcsöst telepíteni és gépekkel, nagyüzemi módon művelni azt ezen a százezer hold Bács me­gyei homokon. Most azon tör­jük a fejünket, hogy a szép vi­rágzásnak indult községfejlesztés segítségével hogyan tehetnénk minden falut igazán széppé, a mai kornak megfelelővé. Hogyan építhetnénk még több lakást ál­lami és saját erőből? De aiér! nem árf, hogy­ha Utunk céljait tátVa hátra is pillantunk néha. Ha azt is fel­mérjük, honnét indultunk él és mekkora útat jártunk be az el­múlt két év alatt, az elmúlt 13 év alatt. Igen hasznos és igen meggyőző ez a hátrapillafttás. Megmutatja, hogy jó irányban megyünk és nagy útat tettünk hlég. I*. U. £ A kínai nép, a szocialista álla | mok testvéri közössége és a t egész haladó emberiség októbc »1-én ünnepli a Kínai Népköztár t saság megalakulásának évíordu í lóját. A kínai ncp e dicső nem S zeti ünnepen hazafias büszke | seggel tekint vissza a népi ha t tatom évei során megtett tör l ténelmi jelentőségű útra. Ugyan [ akkor még inkább összpontosít t ja erejét az új feladatok meg [ oldására. t Az első ötéves tervben (1953- f 1957) Kínában lefektették á szó > cialista iparosítás álapjait. Eb > ben az időszakban az országbal • 825 nagyipari objektumot épí ! lettek, amelyek közül 450-et tel ! jesen vagy részlegesen má > üzembe is helyeztek. Az iparo > sítás sikeres megvalósítása ered í ményeként az első ötéves ten ! utolsó évében az ipar 5 240 001 > tonna acélt, 5 900 000 tonna ön ; töttvasat, 128 000 000 tonna sze í net és 19 milliárd kilowattot! : elektromos energiát adott a nép > gazdaságnak, í Az első ötéves terv teljesítési ! kellő alapot adott arra, hogy í > kommunista párt újabb felada > tokát tűzzön a nép elé. Ez pedi; i a következő: az elkövetkezendí S15 év során a legfontosabb Ipar j cikkek termelésében utói kell ér í ni Angliát. Ez a cél teljesei [ reális. t A kínai nép nagyszerű sike rckre tekinthet vissza a mező gazdaságban is. Az első ötévé: terv során Kína népgazdaság: nehéz időket élt át, mert a me zőgazdusági termelés nem áll összhangban az ipar termelésé­vel és a lakosság számának nö­vekedésével. Kína Kommunista Pártjánál Központi Bizottsága a mezőgaz­daság elmaradásának felszámo­lása érdekében 1957 végén a kö vetkező jelszót adta ki: »A ne­hézipar fejlesztésének elsődle­gességét figyelembe véve fejlesz­teni kell a többi iparágat és a mezőgazdaságot is.« Tekintettel arra, hogy Kíná­ban a megművelhető földterülc! nem elegendő (1 főre átlag 0,1" hektárnyi szántóföld jut), s s lakosság gyorsan növekszik, a mezőgazdasági fejlesztés fő irá­nya csakis a meglevő szántóterü­letek terméshozamának növelé­se lehet. A terméshozam növelésének egyik legfontosabb eszköze az öntözés. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az öntözött terüle­tekről átlag 50—100 százalékkal több termést takarítanak be, mint az öntözetlen területekről. 1957 telén Kínában gyorsüte­mű fejlődésnek indult a mező- gazdaság, amely mindenekelőtt az öntözés kiterjesztésében mú­lt ! A kínai nép nagy ünnepe tor-vontatású répakiemelővei i: rendelkezik. Ezt a munkái egyébként a nyárvégi szárazság megnehezíti, folyamatosságál pedig az akasztja meg, hogy aszerint lehet végezni, ahogy i cukorgyár a répa átvételi ide­jét megszabja. A betakarítással kapcsolatba! elmondotta Mészáros elvtárs az1 is, hogy tíz pótkocsival ellátotl Zetoruk vesz részt a letört ku­korica, valamint a szárnak £ tsz-ek köpontjaiba való szállí­tásában, ami jelentős munka­erő-megtakarítást biztosít a szö­vetkezeteknek, s ráadásul a fu­vardíj óránként mindössze 20 — a magánosoknak egyébkém 40 forint. Ami a jövőévi kenyér biztosí­tását illeti, a főagronómús tájé­koztatása szerint a gépállomás az eddigi 3 kelet-német gyárt­mányú — s a tsz-ekben nagyor megszeretett — tárcsás műtrá­gyaszóró mellé kapott egy ha­sonló szerkezetű, de könnyebb magyar gyártmányú negyedikéi is, — baj volt azonban, hogy £ megnövekedett szükséglet miatl a gyárak késve szállították s műtrágyát, ami nem egyhelyütl a vetés késését okozta. A vetőszántás elvégzésére kü­lönben úgyszólván korlátlan le­hetősége van a 32 kormos és 11 gumikerekű taktorral rendelkező gépállomásnak. As egyéni gasdálkodóhhal kapcsolatban elmondotta Mé­száros István, hogy főként a szállításnál igénylik a gépállo­más segítségét, de ha beáll az esős időszak, kétségtelenül tö­megesen szerződnek a szántó­földi munkákra is, azzal az óhaj­jal — mint szokták —, hogy a traktor azonnal az ő földjüket szántsa fel. A gépállomást azonban — az említett gépparkjával — nem érheti meglepetés, s mert üzem­anyaggal, alkatrészekkel is meg­felelően el van látva, minden bizonnyal az őszi munkákat is az eddigi évszakokéhoz hasonló sikerrel végezi el, T. I. A RÁDIÓ MELLETT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom