Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-31 / 257. szám

mág proletár fai, egyesüljetek ! Hl, ÉVFOLYAM. 257. SZÁM 4ra SO fillér 1958. OKT. 31, FENTEK Tizennyolcmillió forint a várható évi nyereség állami gazdaságainkban Eddig 322 millió forint értékű árui termőitek FANÁCSTAQ | A NAGYÜZEMI JELÖLTJEINK 1 felArrol (2. oldal) Állami gazdaságaink a na­pokban készítették el harma­dik negyedévi mérlegeiket. A számok tükrében egy eredmé­nyekben gazdag esztendő képe bontakozik ki. Az éveleji 16 milliós vállalás­sal szemben előreláthatólag 18 millió forint lesz a gazdaságok évi nyeresége, — a sok millió­ra tehető aszálykár ellenére, 500 FORINT MKGTAKARlTÄS EGY HOLD SZŐLŐN Különösen a szőlős gazdasá­gok dicsekedhetnek szép ered­ményekkel. A megyei átlag a tervezett 20 mázsával szemben eléri — sőt számos gazdaságban meghaladja — a 25 mázsát. Vaskúton egyes táblák 30 má­zsa felett fizettek, Helvécián pedig a köncsögi ültetés 103 mázsát adott holdankint. Az átlagtermések emelkedésé­vel párhuzamosan csökkent a termelési költség; a holdan- kénti ráfordítás összege mint­egy 500 forinttal kevesebb a tervezettnél minden szőlőter­mesztő gazdaságban. kentik a drága és lassú fogat­munkát, Ebben az évben 93 lo­vat és 74 csikót értékesítettek. VÁROSFÖLD és csengőd hízlalAsi sikerei Az általános képen belül egyes gazdaságok messze ki­magasló eredményekkel dicse­kedhetnek. Városföldön például a hízómarhák havi súlygyara­podása 29 kilogramm és a ter­vezett 20 helyett 14 forintért állítanak elő egy kilogramm húst. Csengődön a sertéshízla- lásban tűnnek ki. Az előirány­zott- 15,20 kg-os havi ráhízás- sal izemben az eredmény 18,80 kiló, ami napi 62 dekának felel meg, s a sertéshús önköltsége a tervezett 13 forint helyett csak 10,30 forint. RETEK PALNE délszláv óvó-i nő Bácsalmáson, a 46-os körzet-j ben jelölték községi tanácstag-« nak. Bácsalmáson ő a délszláv] kulturális élet egyik mozgatója.] Részt vesz a művészegyüttes] munkájában, szervez, szerepel] és emellett a délszláv óvodában] is példaszerűen látja el munká-j iát. i TEJBŐL ÉS HÍZÓMARHABÓL TELJESÍTETTÉK AZ ÉVES TERVET Az állami gazdaságok szep­tember 30-ig 322 millió forint értékű árut állítottak elő. Ed­dig az időpontig 1172 vagon ke­nyérgabonát, 26 600 hektoliter óbort, 51 vagon almát, 82 va­gon cukorrépát, 125 vagon vágó- és hízómarhát, 6850 darab hí­HAT SZÉLESVÁSZNAS MOZI inát ineifJeezUte ndíhödéiéL nttgijénkbeiL A Megyei Moziiizemi Vállalat több vidéki filmszínházunk szé- lesvásznasra való átépítését végzi el az idén a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tisz­teletére tett felajánlásképpen. Megfeszített munkával, a vál­lalat műszaki apparátusának ál­dozatkész közreműködésével ed­dig hat szélesvásznas mozi kezd­te meg megyénkben a vetítést: a tiszakécskei Tisza, a kerek- egyházi, a dunaveeset, a kis­kumnajsai és a (/arai filmszín­ház• A felajánlásnak egyik nagy jelentőségű pontja, hogy a sze relési munkálatokat házi keze lésben végzik cl a rendelkezé sükre álló lehetőségek felhasz­nálásával. A házi kezelésben végzett; szereléssel több százezer forin tot takarítottak meg a moziüze-] mi dolgozók az államháztartás-1 nak. í Tíz év aluli eg^eileu3gvszer sem volt mérleghiány a bácsalmási Lenin Termelőszövetkezetben j A sok nemzetiségű Bácskában, a, gazdagon termő fekete föl­deken a különféle nyelvet be­szélő lakosság együttes erővel teremti meg a nagyüzemi gaz­dálkodás feltételeit. Ezen a vi­déken minden termelőszövetke­zetben képviselve van a nem­zetiségi lakosság. A bácsalmási Járás 22 termelőszövetkezetében magyar, német cs délszláv ter­melők gazdálkodnak. Közülük is a legjobb a bács­almási Lenin Tsz, amelyet Be­lies Lőrinc délszláv kozéppa- raszt tíz év óta irányít ered­ményesen. A szövetkezet 'enn- ftiiésa. éta egyetlen eeysm . ni ; Még akad munka bőven a ; határban, mégis szerdán a kora í délutáni órákban zsúfolásig : megtelt a kiskunmaisai kultúr- : ház nagyterme. Tsz-tagok, egyé- ;ni parasztok, munkások, peda­gógusok stb. mintegy 300-an jöt- : tek el, hogy meghallgassák Mol­nár Frigyes elvtársnak, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának, s országgyűlési kép­viselőjelöltnek választási beszé­dét. Molnár elvtárs beszéde elején a párt nevében köszönetét mon­dott a község lakosságának, hogy az elmúlt két évben az egész magyar néppel együtt az MSZMP és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány politikája mögött állt, segített a helyzet konszolidálásában, valamint a megszületett nagy eredmények elérésében. Megköszönte azt a bizalmat is, amelyet akkor elő­legeztek neki, amikor ország­gyűlési képviselőnek jelölték. Beszéde további részében a választásokkal foglalkozott. — Egyesek — mondotta — külö- j nősen a nyugati sugalmak alap- t ján arról beszélnek, hogy a vá­lasztások nem demokratikusak Magyarországon. Csak nzt mondhatjuk nekik, hogy nyissák ki jobban a szemüket. Megyénk 377 ezer választó- polgára közül több mint SOI) ezren vettek részt a je­lölőgyűléseken, s nem ke­vesebb mint 5900 jelöltet állítottak részben községi, járási, megyei tanácstagnak, részben ország­gyűlési képviselőnek. Eehet, hogy egyesek azt hiá­nyolják, hogy a jelöltek között nincsenek gyártulajdonosok, föl­desurak, sőt hiányoznak onnan a régi virilisták is. Biztos va­gyok abban, hogy ezen a gyű­lésen nincs olyan ember, aki­nek ezek hiányoznának — mon­dotta nagy derültség közepette Molnár elvtárs. Úgy tapasztal­juk. hogy válaő&tóinkuajfc nem hiányzik az olyan »demokra­tikus« választási forma, mint az amerikai, ahol vagy Rockefeller olajkirály, vagy Harrimann ágyúkirály közül választhatják meg New York állam kormány­zóját. Ezután Molnár elvtárs a nép­frontról beszélt, majd így foly­tatta: 1956 novemberében nehéz helyzetből indultunk el » forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével. Azóta olyan eredményeket értünk el, amelyre méltán büszke lehet egész népünk. Azt is elmondhatjuk, hogy pár­tunknak és kormányunknak soha nem volt ilyen szoros a tömegekkel való kapcsolata, mint most. Ezután a szónok a megye fejlődéséről beszélt. Megyénk ipari termelése megfelel az or­szágos átlagnak — mondotta. — A fejlődésben sem fogunk elmaradni, s már a közeljövő­ben újabb ipari üzemeket ho­zunk létre városainkban. Töb­bek között Kecskeméten resze­lőgyárat és parkettgyárat, ame­lyek ezer-ezer munkást foglal­koztatnak majd stb. Érdekli az embereket városaink, közsé­geink fejlődése is. 1958-ban 56 millió forintot fordítottunk vil­lanyhálózat bővítésre, ivóvízel­látásra, járdaépítésre stb. A há­roméves terv során el kíván­juk érni, hogy valamennyi községünkben villany legyen, iskolahálóza­tunkat 113 tanteremmel es 70 nevelői lakással bővítjük, 100 kilométer új járdát építünk, 130 új kutat fura­tunk. A lakáskérdés már nem Ilyen könnyű probléma. Nagy ered­mény azonban, hogy ebben az évben 1731 kislakás építésére adott ki kölcsönt az OTP és 2300 telek talált gazdára me­gyénkben. A lakáskérdést egyébként 15 év alatt országos méretekben is megoldjuk. A továbbiakban Molnár elv­társ rátért a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekre, majd foglalkozott a falusi fiatalság helyzetével, valamint a tanya­kérdéssel. Beszédét a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta, Szerdán még többfelé volt megyénkben választási nagy­gyűlés. Kecskeméten a Kinizsi Konzervgyárban Révész Géza honvédelmi miniszter, Kiskőrö­sön dr. Ortutay Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára. Kunszent- miklóson Szentkirályi János, a Szabad Föld főszerkesztője mondott választási beszédet. Újabb 30 férőhellyel bővül a kiskunhalasi szociális otthon Elkészült Kiskunhalas jövő- évi költségvetési tervjavaslata. A kiragadott tervekből csak né­hányat említve: 750 000 forintot fordítanak az utak, hidak javí­tására, külterületi dűlők sala­kozására, járdák építésére. Jó járdát kap például a Szilády Áron utca kórház felőli oldala, zúzott kővel leszúrják a úlzafeó Ervin, Kazinczy utcát és az Átlós utcát. A szociális otthon jövőévi .költségvetése az ideinek mint­egy kétszeresére: 1 089 700 fo­rintra emelkedik. Ez az otthon az idén 20 férőhellyel gyarapo­dott, jövő júliustól pedig újabb 3Q férőhellyel bővülj Vátasostási HQ-fytyfytyulís Molnár Frigyes elvtárs mondott beszédet zottsertést és 7 279 000 liter te jet értékesítettek. Tejbői és hízottmarhából máris teljesítet­ték az egész évi tervet, gyap­júból pedig az előirányzott 60S mázsa helyett 786 mázsát nyír­tak le és szállítottak el. 25 FILLÉRREL ÓLCSÖBB MINDEN LITER TEJ A gazdaságos, olcsó termelés­re való törekvés is sikerekei hozott. Egy liter tejet a terve­zett 3 forintos önköltség helyetl 2,75 forintos áron állítanak ele a gazdaságok. Az egy tehénre tervezett havi 240 literes hozam helyett a 9 havi átlag tehenen­ként és hetenként 273 liter. De a Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban ez a szám 324 liter í az egy literre eső költség mind­össze 2 forint. A tejtermelés mennyiségét és költségének alakulását illetően érdemes megemlíteni, hogy a/ utóbbi 4 esztendő hasonló idő­szakához képest a legmagasabb és legkedvezőbb. A GÉPEK ISMÉT BIZONYÍTANAK gazdaságainkban amellett, hogy sokat és olcsón termelni csak segítségükkel lehet. Az univer­zális traktorok az egy-egy gép­re tervezett 1063 uormálholci helyett a háromnegyedévben át­lagosan 1294 normálholdat tel­jesítettek. A jövőben még nagyobb sze­repet kapnak a gépek, mert a gazdaságok tervszerűen csök­fordult elő mérleghiány: közeli félezer hold szántóföldjükön 631 magyar és délszláv család ta-] lálta meg boldogulását. A sző-' vetkezet jelenleg is 1789 285] forint közös vagyonnal rendel-] kezik, amely az idén még nö-j vekszik. Az idén 140 százalék-] ra teljesítették árutermelési ter-j vüket és 1 013 600 forint értékű' árut értékesítettek a nem ege-j szén félezer hold földről. ] Évről évre növekszik a tagok] jövedelme is az eredményes] gazdálkodás nyomán: az idén] 47 forintot ér errv munkaegység,] Bt forinttal többet mint ta-3 válj» 1 t A. UlcirtlJ VINCZE ILONA JÓL VÁLASZT (3. oldal) TÖREDÉK 1918. OKTÓBER 31-RÖL (3. oldal) MÁSODIK MAKŐ (3. oldal) MI LESZ A MÖRA-HÄZ SORSA? (4. oldal) EMLÉK ÉS REMÉNY (4. oldal) A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELMÉBEN (6. oldal) HALAS ÉS JARASA (6. oldal) SPORT (6. oldal)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom