Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-30 / 256. szám

4. oldal 1958. október 39, csütörtök A MŰVELŐDÉSI HÁZ AZ ISMERETTERJESZTÉS SZOLQÁL AT ÁB AN • Nemrégiben tárgyalta a párt Városi végrehajtó bizottsága a bajai József Attila Művelődési Ház munkáját és terveit. Az ülésen megtárgyalt beszámoló érdekes képet nyújt a »kiváló kultúrház« jelvénnyel kitünte­tett művelődési ház életéről. Ebben az esztendőben 39 ismeretterjesztő előadás hangzott cl a művelődési ház falai kö­zött. Ezek között öt politikai, nyolc agrártudományi és 65 egyéb (zenei, irodalmi, művé­szeti, nevelési stb.) jellegű mon­danivalóval járult hozzá a mű­velődési ház állandó látogatói ismereteinek bővítéséhez. Saj­nos elég kevés műszaki jellegű előadás hangzott el, pedig a város viszonylag nagy munkás­rétegei ismereteinek növelése ez intézmény egyik fontos feladata lenne, annál is inkább, mert a Baján működő üzemi kul- túrotthonok ilyen tevékenység­gel alig-alig dicsekedhetnek. Igen értékes vonása a mű­velődési házban folyó ismeret­terjesztésnek,1 hogy az előadá­sok legtöbbje sorozat jellegű és jórészük belépődíjas. Az új gyakorlat bebizonyította, hogy az érdeklődők szívesen hallgatnak meg olyan elő­adást, amelyért fizetni kell, mert eA a magasabb színvonal egyik biztosítékának tartják. Egy fényképészeti jellegű szak­előadáson például több mint 160 fő vett részt júliusban, 2 forintos belépődíj lefizetése mellett. A művelődési ház ismeretter­jesztő munkájának hatása nem marad az intézmény falai kö­zött. Mezőgazdasági jellegű elő­adásokat például rendszeresen évek óta tartanak a Baja kör­nyéki termelőszövetkezetekben. Igen nagy érdeklődés nyilvá­nul meg a különböző, évek óta folyó nyelvtanfolyamok iránt. Az idén például a meghirdetett orosz, angol, francia, német, olasz, spanyol, szerb-horvát, eszperantó tanfolyamokra igen sok üzemi munkás is jelentke­zett. Tavaly 160-an tanultak idegen nyelveket a művelődési ház által szervezett tanfolyamo­kon, az idén jóval több jelent­kező van. A művelődési ház ismeretter­jesztő terveinek egyik jellem­zője, hogy a különböző társa­dalmi szervek is részt vesznek az előadások szervezésében központilag meghatározóit munkarend alapján, áz idén első ízben megszerve­zett szabás-varrás-kézimunka szakkört például a nőtanács patronálja. A szakköri munka kiszélesíté­sére is gondolnak az idén. Nagy eredménynek könyvelhető el, hogy önálló vezetőséggel külön vált a pécsi Mecsek fotoklubtól a művelődési házban működő fotoszakkör, s önálló klubbá alakult. Vezetője Kemény Lász­ló, a DÁV igazgatója. Eddig 60 amatőrfotós jelentette be részvételét, de a tájékozódás szerint mire a munka megindul, J60-an lesznek. A klub tagjai egyébként máris minden csütörtökön rendszere­sen összejönnek. Elhatározták, hogy', lépéseket tesznek az ifjú­ság fotó szakismereteinek meg­teremtésére, s jövőre már or­szágos kiállítás rendezésére is kérnek engedélyt. A bajai művelődési ház tehát egyre eredményesebben fogja össze falai között a városban folyó sokirányú kulturális te­vékenység szálait, s mind job­ban szolgálja a pártunk mű­velődéspolitikai irányelveiben meghatározott célkitűzéseket. Cs. L. Évről évre nő a betétállomány Az olvasó falu A napokban Dunaegyházárc áfogattam el. Ez a kis falt '800 lelket számlál. A nép- íönyvtar vezetésének teendői Szepesvári elvtárs látja el. Nép szerű, közvetlen ember, aki lágyon szeretnek a faluban. A lépkönyvtár vezetését 1957 de- :embereben vette át, s azótt tzámokban kifejezve is széf eredményt ért el a könyvtár- nozgalom fejlesztésében. — A cöuyvállomány 502 kötetét he­il i erőforrásból, valamint a já ’asi tanács támogatásával 77Í cötetre növelte. 1954-ben a köl­csönzött könyvek száma 139! kötet volt, ugyanakkor 1958- 5an, a harmadik negyedévve 5ezárólag a kölcsönzött kötetei tzama közel 3000-re emelkedett A könyvtár beiratkozott olva­sói közül rendszeresen olvas 51 nunkas, 46 dolgozó paraszt, 111 tanuló, 5 értelmiségi. A felnőtt olvasók közül a leg- szorgalmasabb a 88 éves Sztru- kár néni. Szabados János, Csór !ja István és Molnár Ferenc vőleg Jókai. Móricz, Mikszáth is Eötvös müveit keresik. Sze­retik ugyanakkor a szovjet írói- könyveit és az új magyar iro ialmat is. Szepesvári elvtárs arra a ker­tesre: hogyan tudta ezt a széf eredményt elérni? — elmondta iogy a mozi hangoshíradóján i különböző rendezvények al­kalmával, az iskolaigazgató se­gítségével közös erővel népsze- •űsllették a. könyvtárat, s meg- nagyarázták a dolgozóknak a' olvasás fontosságát. A jó irányítás segítségéve- iáit Vunaegyháza olvasó faluvá Németh Gábor TJunavecse. járási könyvtál gyermek rendszeres felügyele­tét látják cl. twi rw >AÍVWV» UOV ^00-U-OOOOODOO<y Három év alatt megduplázódott az állami gyermekvédelemben részesülők száma A Bács-Kiskun megyei Tanács megalakulása óta — sok egyéb feladat közben — évről évre nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a gyermekvédő intézmé­nyek hálózatának bővítésével tehermentesítse a dolgozó anyá­kat. Különösen nagy gondot és sok költséget fordítanak a bölcsődei hálózat bővítésére. Míg három évvel ezelőtt az állandó jellegű és idénybölcsödékben összesen négyszázhatvan két gyermeket tudtak csak elhelyezni, ma már ugyanezekben az intézmé­nyekben 1050 kisgyermekről gondoskodnak. A csecsemővédelem kiterjeszté­sére irányuló erőfeszítéseket mutatja, hogy ugyanezen idő­szak alatt. több mint négyszeresére nö­vekedett a védőnők száma, s ma már 521 védőnő gondosko­dik a csecsemők állandó egész­ségügyi ellenőrzéséről. Hasonlóképpen nagy a fejlő­dés az óvodai hálózat kibőví­tése terén, ahol három év alatt szintén duplájára növekedett a gondozott gyermekek száma s ma már mintegy nyolcezer kis­A takarékosság egyik forrása az életszínvonal eme­lésének, hiszen1 há­zat, bútort, motor- kerékpárt, nagyobb értékű műszaki cikkeket legtöbben csak előzetes gyűj­téssel tudnak meg­vásárolni. Örvende­tes, hogy az utóbbi években országszer­te fellendült a ta­karékossági moz­galom. Egyre töb-f ben ismerik fel,1 hogy ha pénzüket a takarékban tart­ják, akkor kétsze­resen is jól járnak: minden semmiségre nem költik el, azonkívül kamato­zik is betétjük. S hogy van is miből takarékos­kodni, azt a me­gye betétállomá­nyának növekedése is mutatja. 1958 el­ső negyedévében 21 millió forintot he­lyeztek Bács-Kis- kun megyében ta­karékba. Jelenleg 48 500 betétese van megyénkben az Or­szágos Takarék­pénztárnak. A takarékosság másik fejlődő for­mája az üzemi * és vállalati Kölcsönös Segítő Takarék­pénztár. Ezekből jelenleg 83 műkö­dik megyénkben, 6940 taggal. Tavalyi megtakarításuk öt1 millió forint volt. Az iskolás diákok körében is szép eredménnyel folyik a takarékossági mozgalom: az el- jmúlt évben 3 mil­lió forintot gyűjtöt­tek össze megyénk iskolásai. A jefiöpiéseii kénél, s már megvalósult SOLTON 1958. október 2-án a 29. választókörzet tagjai össze­gyűltek, hogy kijelöljék maguk közül azt, aki méltó bizalmuk­ra. Bajnok Mihülyra eselt is­mét a választás, aki ezidaig is méltóan képviselte a körzet la­kóinak kívánságát. A gyűlésen sok mindenről szó esett. A legnagyobb prob­léma azonban a járdák állapota volt. A megjelentek azt kérték a jelölttől, intézze el a községi tanácsnál, hogy a házak előtt a kétszáz méter hosszú járda­részt mielőbb kövezzék ki, mert bizony ősszel vendégmarasztaló a sár arrafelé. BAJNOK MIHÁLY tanácsta­got nem olyan fából faragták, aki visszariad ilyen jogos kére­lemtől. Már ott a gyűlésen, azon melegében megkérdezte, mit tudnának ebben a környék lakói segíteni? Egynéhányan tettek felajánlást. A jelölőgyűlést követő nap Bajnok Mihály ellátogatott a községi tanács elnökéhez, s megígérte: amennyiben építő­anyagot tudnak biztosítani, tár­sadalmi munkával lend'cchoz- nák a járdájukat. Nem sokáig tartott a beszélgetés, mert a tanács kiutalta számukra az anyagot. Hátra volt még a szervezés. Mázról házra járt, s mikor el­mondotta, hogy miről van szó, a gazdák fogatot, akinek nem volt, az gyalogmunkát ajánlott fel. Nem kellett senkit sem so­kat agitálni, hiszen valameny- nyien jól tudták, az ő érdekük­ben történik a munka. NÉHÁNY NAP múlva Bajnok Mihály már kocsival, lóval, s persze a környékbeli gazdákkal nekikezdtek a 200 méter hosszú járda megépítésének. A munka gyorsan haladt. A mester, akit megfogadlak, alig győzte le­rakni a légflqkat, mert a lakók sürgették a befejezést, hiszen az eső megpredt. KÉT HÉT SEM telt el az em­lékezetes jeflölögyülés óta, s ma már a legnagyobb probléma el­intézést nyert: téglajárdán köz­lekedhetnek a pólyái rész lakói — Bajnok Mihály községi ta­nácstagjelölt: jóvoltából. G. G, »WwVVVWvVvWvWVVWWWWWWW1 Jól vizsgázott a szójabab Tavaly először vetett szójába, bot a Hildjjusztai Állami Gaz­daság az iregi Szürkebarát ne­vű fajtából s az az idén is 8 mázsás terméssel fizetett 20 hold átlagában. Ez a kiváló fe­hérjeértékű takarmány igen jól díszük a hildi talajon* s ter­mesztése százszázalékig gépesít­hető. A gazdaság úgy tervezi* hogy jövőre a takarmányborsó területének' rovására is szója­babot vet. Hégi választások Dr. Boílvcs Gyula cikksorozata: III. Kijátsszák az ellenzéki többséget t dolgos izmaik, de közülük sok-1 szór csak 5—6 tud napszámba menni. Ez azt jelenti, hogy vol­tak olyan hetek, amikor a 3500 munkás közül 15—20 ember ju- tott napszámhoz és keresett a 3500 munkás összesen 12—13 pengőt. Nagycsaládú emberek kétség* beesve, a végső elszántság ke* serűségével mennek haza nap- nap után és a síró gyerekeknek korpa, marharépa és egyéb hul­ladék az eledelük, mert sokszor nincs kenyérük sem. Micsoda testi és lelki pusztulás fog en­nek nyomába járni — ha ide­jében nem segítünk!...« Ehhez 27 év utón sem keli semmit seijn hozzátenni! Mi lett a sorsa ennek az in* dítványnaki? Nyíltan leszavazni mégsem merték. »Elvben-« elfo­gadták azzfal, hogy nagy pénz­ügyi előkészítés szükséges hoz­zá. Azután nem csináltak sem­mit! Az egész csak pusztába kiáltó szó maradt, s minket, aa ellenzékieket — hiába győz­tünk a választáson — az ügyeli vitelétől így ütöttek el, — ki- játszották a győztes ellenzéket! Annyi mégis történt, hogy az ínségmunka keretet felemelték a költségvetésben, de azok, akik nem voltak munkán, nem kap­hattak ingyen ebédet és tűzre« valót. Leírhatatlan volt ezeknek a szeren 'étien embereknek a téli szenvedése, főleg ahol gyer­mekek is voltak. CFolytatása következik.) Nem volt olyan városi köz­gyűlés, ahol valamelyik ellen­zéki bizottsági tag nem sürge­tett volna még hathatósabb se­gítséget. A válasz mindig az ■volt, hogy nincs rá pénz. Pe­dig lett volna sokkal több, csak az inségadót kellett volna prog- resszíve felemelni. Természete­sen ez nem esett volna jól a legtöbb adót íizetőknek, akik­nek — mint előző cikkemben megírtam — ugyanannyi kép­viselőjük volt a Bethlen-féle törvény alapján a közgyűlés­ben, mint a város összes válasz­tóinak! Ekkor a következő indítványt terjesztettem bft a város köz­gyűléséhez: »Mondja ki a közgyűlés, hogy a téli hónapokra ingyenes nép­konyhát állít fel, amelynek szükségletét képező élelmisze­rek már most beszerzendők. — Egyben már most gondoskodás történjék a téli melegedő he­lyiségek kijelöléséről és beren­dezéséről.« INDOKOLÁS A minden képzeletet felül­múló nyomor és munkanélküli­ség már most — amikor más időkben még dandárén van a munka — olyan mérvben je­lentkezik, amely mélységes ag­godalommal kell, hogy eltöltsön minden fajtáját szerető magyart és érző szívű embert. ... A hajnali munkapiacon 600—700 kétségbeesett ember, családapa jelenik meg, remél­ve, hogy munkára feszülhetnek munkásokat, ugyanakkor ami­kor Kecskeméten a földmunká­sok óriási tömege állt munka nélkül, s boldogan mentek vol­na erdőirtásra. A munkanélküliség réme mind nagyobb lett! A tél végén naponta százával vándoroltak a kecskeméti országutakon a munkakeresők Szeged és a Ti­szántúl felé. Vonatra nem volt pénzük. Pulius István th.-tag in­dítványozta, hogy a város sür­gősen rendezzen be a szeren­csétlen vándorok részére egy ingyenes munkásszállót, ahol éjjel pihenhetnek és este egy tányér meleg leveshez juthat­nak. Az indítványt a szolgalelkű »többség« elvetette, mert Fáy főispán kiadta az utasítást, hogy mindent el kell vetni, amit a »demagógok« indítvá­nyoznak. Segíteni próbáltak... Nem egy öngyilkosságot szült a nyomor, főleg a tehetetlen öregek között, mert a »szegény- ház«-ban sem volt üres hely, és a nősülni akaró szerelmes fia­talok között, akik nem lehettek egymáséi a munkanélküliség miatt. Kecskemét népe nagy lelkese­déssel fogadta az egyesült el­lenzék győzelmét és sokat várt tőle. Most már, ha,, nem is olyan számban, mint a lakosság kívánta volna, mégis voltak férfiak a »torony alatt« (ez volt a városháza gúnyneve), akik meg .\perik mondani az igazságot és szót emelnek a la­kosság jogos panaszai miatt. Ebben a várakozásukban nem is csalódtak! Itt volt a munkanélküliség réme! 1929-ben bekövetkezett a a mezőgazdasági válság, aminek következménye a földbérlők fo­kozódó fizetésképtelensége, a parasztság zömének eladósodá­sa lett. Szerencsés helyzetben csupán a szőlősemberek voltak, mert világhírű gyümölcsünk és jó boraink akkor is kellettel: a külföldnek. Nagy áldás volt akkor a barack! Kik dolgoztak Bugaccn? A szerencsétlen munkanélküli tömegekre senki sem gondolt akkor még! Jellemző a munkanélküliség iránti nemtörődömségre, hogy a városi erdőhivatal 1929—1930 telén a bugaci nagy erdő ki­termelésére Bácskából hozatott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom