Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-28 / 254. szám
'Wág^promSfjSteegytiStjelei: f TANÄCSTAC JELÖLTJEINK A MAGYAR SZOCIALISTA MŰN KASPART B.ÄCS - KISKUN MEGYEI -LAPJA III. ÉVFOLTA3I, 254. SZÁM Ara 50 fillér 1958. OKT. 28, KEDD A szavaknál is ékesebben agitálnak Választás előtt áll az ország, népnevelők keresik fel a családi otthonokat és elmondják, miként változott az élet a fel- szabadulás óta. A régi, letűnt világban az volt a szokás, bogy a képviselőjelöltek és fizetett szónokaik ígéretekkel halmozlak cl mindenkit, a választások titán aztán természetesen minden maradt a régiben. A mi rendszerünkben egyezik » szó és a tett. A képviselő-, valamint a tanácstagjelöKcknek van miről beszélni, s Ígéreteikre!« reális alapja van. Az utóbbi évek változásait, fejlődésünket számos tény bizonyítja. Piézzük a mezőgazdaságot ennek tükrében. Ismeretes, hogy 3.945 előtt a megye művelhető földterületének több mint felét, Ü5,8 százalékát a 25 holdon felöli birtokosok dolgoztatták. A Kzáz holdnál nag.« óbb mezőgazdasági ingatlannal rendelkezők kezében a megye művelhető ifötdjeinek 38,5 százaléka összpontosult. 1945-ben megyénkben (215 ezer katasztrális hold földet osztottak szét a kommunisták, a városi munkások és a falusi szegénység vezetésével 45 ezer nincstelen és törpebirtokos család között. A felszabadulás óta közerőből majdnem 700 millió forint értékű beruházással fejlődött megyénk mezőgazdasága. Többek között a gépállomások kiépítésére cs felszerelésére 141 millió forintot költött államunk. ' A forradalmi munkás-paraszt kormány — kijavítva az 1956 előtti vezetés hibás politikáját — megszüntette a szőlő és gyümölcs területének ötszörös szorzatát, a kötelező vetési előírásokat, eltörölte a beadást, növelte a mezőgazdasági kisgépek, védekezőszerek gyártását és behozatalát, ezenkívül egyéb helyes Intézkedésekkel megszilárdította A termelési biztonságot. Ennek nyomán fellendült a termelési kedv, amiről a szőlő- és gyü- mölcstelepítésck évről évre növekvő számai is tanúskodnak. Míg 1953—54-ben 1782 halaszt - rális hold szőlőt telepítettek az egyéni gazdaságok, addig 1957— fiS-ban 2065 katasztrális holdatA kedvező intézkedések nyomán jelentősen roegnövekcdett b dolgozó parasztság jövedelme. Ezt a következő összehasonlítás Is jól bizonyítja, A mezőgazda- #ágl termékekért az, aJlami felvásárlószervek 1956 első felében 3 385 000 forintot fizettek ki. 358 első felében a száraz időjárás ellenére 48,6 százalékkal piagasabb összeget, vagyis «435 854 000 forintot. Ez az emelkedés jórészt a mezőgazdasági termékek kötelező beadásának megszüntetése idézte elő. Azonkívül elősegítette a parasztság termelési kedvének és a mező- gazdasági termékek termesztésének növekedése, az állattenyésztés fejlődése is. íme a tények, amelyek a szaraknái is ékesebben bizonyítják a párt és a kormány helyes politikáját, agitálnak a népfront lielfilüei mellett, A politika vasárnapja Választás! nagygyűlések megyénkben Napsütéses őszi reggelre virradt vasárnap Kiskunfélegyháza lakossága. A Hazafias Népfront és a választási elnökség úgy döntött, hogy a városháza előtti téren rendezi meg a választási nagygyűlést, melynek előadója dr. Urtutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, megyénk listavezető képviselőjelöltje, Mintegy háromezer ember gyűlt már össze a téren, amikor Or- tutay elvtárs, Molnár Frigyes elvtársnak, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának, Dal- los Ferencnek, a megyei tanács elnökének, valamint a megye, a város és a járás több vezetőjének kíséretében megjelent a szónoki emelvényen, Dr. Ortutay Gyula választási beszéde Igen tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársakl Kedves barátaim! A felszabadulás után nyomban azon vitatkoztunk, hogy milyen demokrácia valósuljon meg Magyarországon ? Valamilyen polgári demokrácia, az urak vezetésével vagy pedig népi demokrácia, amelyet a munkásosztály vezet szövetségesével, a dolgozó parasztsággal. A parasztság számára feladódott a nagy kérdés: kinek legyen szövetségese? A munkáosztály- nak-e, amely testvéri kezet nyújtott neki és a hatalom részesévé akarta tenni vagy pedig az úri osztályok maradványainak. A vita már régen eldőlt. Érdemes azonban a magyar parasztságnak ma is elgondolkozni ezen. A továbbiakban beszélt a parasztság múltjáról és elmondotta, hogy ebben a megyében 1929-ben több mint 12 ezer árverést hajtottak végre. Az árverések száma 1931-ben már 17 ezer fölé emelkedett. A gabonáért, borért, mustért megkapja a méltó árat a termelő. Nem így a két világháború között. Fillérekért kellett elkótyavetyélnie mustját, borát. Tréfa szólt arról, hogyha vendég jött, nehogy szódavizet kérjen a borhoz, mert azért pénzt kell adni. Gondolkozzanak csak a ml parasztjaink. Az urak Magyarországával való szövetségben 800 ezer mezőgazdasági munkás volt állandóan munkanelkül. De nézzük, most ml a helyzet, a felszabadulás óta? A munkásosztály a kezét nyújtotta a parasztságnak és azt mondta: — Gyere velem szövetségbe, vezetlek a népi demokrácia útján. Mit jelent ez a szövetség? Ma mór e városban két jelentős gyárüzem dolgozik, amely a város kulturálódásában, politikai öntudatosodásaban, fejlődésében is nagy szerepet játszik a Bányászati Berendezések Gyára és a Gépgyár. Ez nemcsak a kilenc üzletnek ötvenre emelkedése, nemcsak a Vágóhídnak HEGYES GYULÁNÉT 1954- ben választották tanácstagnak; Négy éven keresztül jó gazdája volt kerületének. Amellett, hogy a tanácsülésekre rendszeresen eljárt, választói kérését is mindig tolmácsolta, akár közügyről, akár személyes panaszról volt szó. A kecskeméti 65-ös városi választókerület lakói ezért most újból tanácstagjuknak jelölték, tést, vízhálózatépftést, fürdő létesítését —, mert azok a község lakóinak kívánságát tükrözik. * * „ FdlsőszcxitlvúnoB is választási nagygyűlés volt vasárnap délelőtt, a község kul-i túrházában; Itt Palkó Lászlói a Petőfi Népe helyettes szerkesztője mondott beszédet; Ba- bity Alajos a Délszláv Szövetség nei'ében délszláv nyelven! szólt az egybegyűltekhez; jM nagygyűlésen sikeresen szere*! pelt az Arany János általános! iskola úttörő-zenekara és ének?! kara is, f* Bajén Szombaton a Bajai IttdMW üzemben Pankovtcs Jóaaefná, s‘ nőtanács megyei titkára, országi gyűlési képviselőjelölt tartott választási nagygyűlést; A mintj egy 400 főnyi, nagyrészt női hallgatóság előtt a párt harcá-j ról, az ellenforradalom utáni konszolidációról, s a jelenlegi nemzetközi helyzetről tartott) beszámolót. A nagygyűlés után1 Pankovics elvtársnő hosszan be-) szélgetett a gyár dolgozóival, s vezetőivel, a munkásasszony oka életéről, problémáiról, A mostani vasárnap a tompái) nőmozgalom életében is jelen-i tős állomás volt. Több minti száz asszony részvételével ezen! a napon a nők részére rendeztek választási nagygyűlést a tanácsháza nagytermében. A gyűlésen Orbán Józsefnc, a pártközpont munkatársa mondott beszédet. Ezenkívül több választási nagygyűlés volt még megyénkben. A kiskunhalasi inokai iskolában Jámbor Pál, a megyei munkásőrség parancsnoka, Dunapaiajon Sarok Aníal, a megyei tanács elnökhelyettese, Hercegszántón Keserű János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondott választási beszédet, Eyess Rezső elvtárs Sza&dszáUáson Vasárnap délelőtt a kultúr- házban gyűltek össze a szabadszállásiak, hogy meghallgassák Nyers Rezső elvtársnak, a SZÖ- VOSZ elnökének, Szabadszállás országgyűlési képviselőjelöltjének választási beszédét. A megjelentek között helyet foglalt Bíró Géza, a járási tanács elnöke, Miklán Ferenc, a Hazafias Népfront járási titkára, valamint a községi tanács, párt- szervezet és tömegszervezetek vezetői. Nyers elvtárs elöljáróban a népfront-mozgalom keretében a választások demokratikusságáiiHópehely*1 mosógép és facsaró Szerkesztene: Scw«irtz Vilnius gépcszuiérnük Az egyetem padjaiból a DÁV-hoz került s rövid idő után, 1957. január 1-én a Bajai Fémipari Vállalathoz. Alig melegedett meg új helyén, máris megkapta az első önálló feladatot: szerkesszen olyau mosógépet, amelyik apróbb ruhamosás- ra is alkalmas, az inganyag szálait nem tori, s nem szaggatja a ruhát.:« Hossza kísérletezés után megszületett az első konstrukció. A kipróbálásnál azonban kiderült, hogy nem jó az egy- beépítéses megoldás, mert az egyensúlyozást nern biztosítja megfelelően. A kudarc nem törte meg. A bírálatok birtokában ez év januárjában hozzákezdett az új konstrukció megalkotásához. A nyár közepén elkészült az új géppel, s bemutatta az illetékeseknek. Azok esztétikai hibákat tettek szóvá s ezért ipar- művészeti áttervezést javasoltak, amely után következhet a gyártás, Az átteryeze.it mosógépet és a közben elkészülő fa- csarót nemrégiben az új cikkbizottság elfogadta, s amint hírlik, a belkereskedelem jövőre 3000 mosógép és 5000 facsaró gyártására kíván megrendelést adni. Az új mosógép hengeralakű, kívül, belül zománcozott. Fedőjén szerves üvegből — plexiből — egy kis ablak található, amelyen keresztül figyelhető a mosás. A konstrukció 70 centiméter magas, tíz kilóval köny- nyebb, mint a régi típusú mosógép, A facsarót ugyanaz a motor hajtja, mint a mosógépet. Ez 50 centi magas és 20 kiló. Tökéletesebb a hollandi és a cseh konstrukciónál, mert kétszeresen szigetelt, teljesen biztonságos, menet közben nem lehet a gépbe nyúlni és 40 másodperc alatt vasalásra kész állapotban adja vissza a kimosott ruhát, Y.K. TÓI, általános leül- és belpolitikai kérdésekről s arról a nagy fejlődésről beszélt, amelyet tizenhárom év alatt elért az ország népe. Ezután a kormány árpolitikájáról szólva elmondotta: — Az árak megállapítása a termelők javára billentette a mérleg serpenyőjét. Ma a termelő 60—70 százalékkal több pénzt kap terményeiért mint a múltban. — Az árutermelés kérdéseit boncolgatva annak a véleményének adott kifejezést, hogy a termelőszövetkezeteké a jövő, hiszen traktorok, munkagépek, nagyobb mennyiségű műtrágya-felhasználás, öntözőtelepek létesítése, tenyészállatok tartása, s a szaktudás többet tud produkálni, mint az elmaradt kisparaszti termelés. Végezetül a falu községpolitikájáról emlékezett meg: — Tudomásom van arról, hogy 1959-re megépül a szalk- szentmárton—szabadszálási , út. Helyesnek tartom a községi tanács elgondolásait — mozibőví„Családunk, népünk egészségéért, jólétünkért, a békéért!« Ennek a jelszónak szellemében tanácskozott szombaton a Magyar Vöröskereszt megyei küldöttértekezlete. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Vilmán Gyula egészségügyi miniszter- helyettes, Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese, Bogdán Lajos, a megyei párt- bizottság munkatársa, dr. Kántor László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője és dr. Losoncz Mihály őrnagy, a kecskeméti Vöröskereszt elnöke. A megyei vezetőség nevében Szabó László, a Vöröskereszt megyei titkára számolt be as ellenforradalom leverése óta megtett útról. Utána vázolta a- Vöröskeresztcs szervezetek előtt álló sajátos feladatokat, a- megye egészségügyi kultúrája emelésében. A beszámoló feletti vitában húsz küldött szólalt fel, közöttük dr. Vilmán Gyula miniszterhelyettes és Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese. A küldöttek ezután megválasztották a Vöröskereszt új megyei vezetőségét és Bács megyei küldötteit a Magyar Vöröskereszt első országos kongresszusára. tízszeresére való fejlődésére .nu-| tat. 1946-ban 230 tagja volt a földművesszövetkezetnek, ma több mint 5700-an vannak.! 1954 óta II kilométer hosszú, betonjárda épült, 5 kilométer, hosszú kocsiút, új parkok léte-- sültek. Fél millió forintot költöttek strandra, kulturális otthonra, 19 új tantermet létesítettek vagy hoztak helyre, Ebben a megyében ismertünk olyan községet, ahol az ifjaknak 75 százaléka volt az úgynevezett magyar népbetegséggel, a tbc-vel fertőzött, 1958 első felében végzett vizsgálatok mindössze 1045 tbc-st mutattak ki. És lehetne sorolni sorra- rendre a példákat. Ezek csak kiragadott számok, példák, hogy elgondolkozzunk azon; mi a különbség a munkásosztállyal szövetségben élni és a hatalom gyakorlásában részt venni, vagy mi a különbség a régi Magyar- ország élete között. Ez a szövetség nemcsak több kenyeret, kultúrát stb. jelent, hanem azt is, hogy részt veszünk a valóságos hatalomban, az ország kormányzásában — fejezte be tetszéssel fogadott beszédét dr, Ortutay Gyula,
