Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

1958. október S3, szómba! % oldal dlbritjei kezdőmén ijezű QIMNÁZISTA LÁNYOK A VASKÚTI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Középiskolai ifjúságunk •őszi és nyári kirándulásainak tervezetében igen nagy helyet foglal el — helyesen — hazánk tájainak, nevezetességeinek meg­tekintése. Hazáját valóban csak az ismerheti igazán, aki nem­csak a tankönyvek vagy szép- irodalom alapján tud beszámol­ni egy-egy hely történeti vagy földrajzi nevezetességéről, ha­nem utazásai közben szerzett élményei alapján is. Mindazok a törekvések tehát, amelyek ezt a cét szolgálják, feltétlenül di­csérendők és helyeslendők. Előfordul azonban, hogy kö­zépiskolai tanulóifjúságunk is­meri a lakóhelyétől esetleg több (száz kilométerre eső hazai ne­vezetességeket, azonban igen ke­veset tud a lakóhelyéhez közel fekvő, sokszor saját városában vagy falujában létesített szocia­lista vívmányokról: termelőszö­vetkezeteink munkájára' vagy állami gazdaságaink eredmé­nyeiről. Pedig politechnikai ok­tatásunk gyakorlati értéke ez utóbbiak városi és falusi üze­meink ismerete és ezek aktív támogatása nélkül csak a leve­gőben lóg. Nem is beszélve ar­ról, hogy ifjúságunk csak eze­ken keresztül tudja igazán meg­ismerni és értékelni a fizikai munka fontosságát, amely nél­kül nincs termelés és cletszín- vonal-emelkedés. Az elntondoUakhan fel­ismert nevelési cél vezetett ben­nünket a bajai Tóth Kálmán Leánygimnázium It./b. osztályá­nak nevelőit és tanulóit, ami­kor a Bajához közel fekvő Vos- kúti Állami Gazdaságnak segí­tettünk szüretelni. A délelőtt végzett munka, a délutáni esz­mecsere rendkívül hasznos volt iskolánk tanulói számára, nem — Negyven fiatal jelentkezett a falusi ifjúsági szövetkezet tagjának a Kiskunhalashoz tar­tozó Inota-pusztán. A közeljö­vőben kimondják megalakulásu­kat is. A fiatalok málna-, spár­ga- és gyümölcstelepítcssel akarnak foglalkozni. is beszélve arról a nagyszerű hangulatról, amit a szüret le­ánytanulóinkból kiváltott. Hi­szen sokan közülük még soha­sem szüreteltek. Dicséret illeti érte az állami gazdaság igazga­tóját, aki mindenben a legmesz- szebbmenően szolgálatunkra állt. Ez csak egy példa a sok közül. Minden középiskolánk meg tudja keresni a lehetősége­ket és a módokat, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak majd a politechnikai nevelés céljai­nak eléréséhez. Maróti Mihály tanár jTéli szakoktatást szervez a bajai hegyközség Kettős ünnep Báeaborsódon t)J művelődési otthont avat­nak Bácsborsódon október 25- én, a község felszabadulásának 14. évfordulóján. A parkettes nagyteremben a jövőben 300 ember gyönyörködhet a műso­ros rendezvényekben. Szép és tágas színpada és két öltözője van. Az udvarra teraszt építet­tek, ahol különösen nyáron lesz jó táncolni. Az egykori nincstelen zsellér-lakta község a felszaba­dulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Üj falurész épült, bővült az iskolájuk, van szép óvodájuk, mozijuk és meg­valósult régi vágyuk, elkészült az új művelődési otthon Is. A Latinovics-kastélyt szociális ott­honná alakították át és a terve­zett betonjárda építése is befe­jeződik rövidesen. Tangazdaság dolgozóit a Dániel tiszt vezette agitációs csoport kereste fel. Hosszasan tanács­koztak az államigazgatás he­lyes vezetéséről, a gazdaság ro­hamos fejlődéséről. VASÁRNAP Kunszállás és Fülöpjakab határában a lakó­helyeken szüretelés közben vi­tatták meg az egyéni és szövet­kezeti dolgozókkal problémái-1 kát. A hosszantartó beszélgetés; azzal ért véget, hogy a tiszte-; két más alkalomra is meghív-; Iák a dolgozó parasztok. A bajai hegyközségnek 33 tagja van és 35 katasztrális hold szőlőterülettel, valamint 2 hold gyümölcsössel bír. Megalakulása óta már tartottak közgyűlést a tagok. Ezen megbeszélték ter­veiket. Elhatározták a védekezőszerek és a műtrágya közös be­szerzését. A telet sem töltik tétlenül, szaktudásuk fejlesztésére oktatást szerveznek. Az előadások megtartására szaktanárokat kérnek fel. Közös borpince létrehozását tervezik, ahol egy­öntetű bort állítanának elő. Szó van arról is, hogy tíz katasztrális holdon szőlőt és gyü­mölcsöst telepítenek. Terv szerint a telepítés és a művelés is közös lenne. A hegyközség tagjai az általuk termelt bort, amit nem nagyban értékesítenek, italmérésekben akarják a fogyasz­tók rendelkezésére bocsátani. A vezetőség elhatározta, hogy minden tag a belépéskor 20 forintot fizet, amelyből a közös alapot gyarapítják. Ezenkívül évente a tagok egy katasztrális hold szőlő után 25 liter jó minőségű bort adnak a közösbe. jw A ElOSBI II. Idegen munkaerővel, az állam pénzen -— es az altom ellen NYÍLT tér (Az alább közöltelcért sem a cikkíró, sem az ománi szultán semminemű felelősséget nem vállal.) *Férjemért, aki idestova évek óta részeges csavargó és kere­setét rendszeresen elissza, sem erkölcsi, sem anyagi felelőssé get nem vállalok. Becsapott E milné.« Ki látott már ilyen hirdetést? Ugye senki. Pedig könnyen el lehetne képzelni, legalább olyan könnyen, mint az olyat, amelyik a Hőlem különváltan élő« asz- szony erkölcsi és anyagi hite­lét? igyekszik aláásni a közvéle­mény előtt. PerSze-persze, adód­hat, hogy a nő is rászolgál, de nem furcsa, hogy csak a fér­fiak lamentálnak ilyen esetben és az asszonyok, a rossz útra tért férjek hazastársai sohasem? Pedig nekik is éppen elég okuk volna a panaszra. Ügy látszik, á nők a »Nyílt-tér« rovatban még nétn tudták kivívni füg­getlenségükét vagy talán az er­kölcsi érzékük tiltakozik az ilyenféle közlemény ellen. De hát »Nyílt-tér« vart, léte­zik s áz újságíró minek is ha­dakozna éllelte. Ha valaki ki akarja teregetni a szennyesét, hát csdk tegye... Szerintem ebben a nők az okosabbak. (A fenti kílejentésemért vi­szont férfitársaim előtt semmi­nemű felelősséget nem vállal­hatok. . .1 t p. így van pedig, méghozzá úgy, hogy a földjein úgyszólván ki­zárólag szerződéses termelést folytat. Erre előleget vesz fel, amiből, meg a szállításkor ka­pott bevételből fizeti a napszá­mosait, s él, mint Marci Heve­sen. De hogy adózási kötelezett­ségének is eleget tegyen, szó sincs nála, mint ahogy írásunk első részében már beszámol­tunk róla. Egyfelől tehát elveszi az ál­lam pénzét, amit a termőföld busásan kamatoztat neki, más­felől azonban íumigál mindent, ami jár a dolgozó nép államá­nak. Egyszóval: becsapja az álla­mot! ezért a földművesszövetkezet ré­széről tovább értékesítésre át nem vehető, a termelő rendel­kezésére kell bocsátani.« Az fmsz. az ismertetett — és alapos — okok miatt ebben az évben nem is szerződött Benke Józseffel, mire Kecskeméten, a MÉK-kel kötött szerződést. Ezt megelőzően azonban, ta­valy levelet írt pártunk köz­ponti lapjának, a Népszabadság­nak, «Cl panaszé Ivan«, hogy a földmüvesszövetkezct késedel­mesen vette át a zöldborsót (6,31 mázsát ugyanis átvett tőle a szerződött 10 helyett), s a le­vél meg is jelént. Benke József oüszkén dülíesztette ki a mel­ót, hogy Íme, az ő szava túl- hállatszlk a község, de a megye latárán is, tisztára vagyon mos­va ország-világ előtt. (A tanul­ság viszont az, hogy hasonló esetekben bármelyik újság ré­széről alapos ellenőrzés szüksé­ges a levelek igazának megálla­pítására.) «Jó fíú«-nak tünteti fél ma­gát ez a szőröstől-bőröstől fur­fangos kulák a munkásai előtt is. Van. amikor a szokásosnál nagyobb napszámot fizet ne­kik, s a fizetést nem egyszer a kocsmában eszközli, megtoldva egy-egy fröccsel, hadd lássa mindenki, milyen jó ember, ga­vallér ő. Nem átallja hangoz­tatni azt sem a napszámosai előtt, hogy ő ád nekik kenye­ret, nélküle éhen is vesznének, holott már a tízéves gyermek is1 tudja, hogy fordítva van ra­vaszdi Benke úr! S ha a mun­kásai tudnák, hogy az állam adóját miként fizeti — vagyis:! nem fizeti —, ők sem tekinte­nék gavallérnak, hanem egé­szen másnak. Intézkedést várnak kzabadszáiias becsületes adófizetői! Ennyi talán elég e körmön­font ember üzelmeiröl. De nem elégséges Szabadszál­lás becsületes dolgozó paraszt­jainak a megnyugtatására, akik — élenjárva a kis- és középpa­rasztok — a község utolsó ne­gyedévi adózási tervét 104 szá­zalékra teljesítették. Ök fizetnek, mert tudják, hogy az adó kell iskolára, utak­ra, kórházra, egyéb, a köz ja­vát szolgáló intézmények fenn­tartására, megyénk, hazánk gaz­dagítására. S bizony, nem jő szemmel nézik, hogy Benke Jó­zsef kirívó magatartásával szilbe az arcukba röhög: lám, ő nem fizet adót, s mégis élvezi az ál­lam által nyújtott kedvezmé­nyeket: jól él, kitűnően és fel­tűnően öltözködik, két lakása is van, gyakori vendég a cuk­rászdában, s akadnak havérok is, akik vállon veregetik őt, akivel nem bír senki. Hír szerint azonban a megyei tanács végrehajtó bizottsága :is foglalkozott már az ügyével, és ném kétséges, ennek az élősdi- nek sem lesz más a sorsa mint a cikkünk elején hasonlatnak vett fagyöngyé, amelyet a ma­gasba törő fa mindig a földre vet magáról. Tarján István Benke József egy állandó bé- : rest tart, akit — közismert ku- : lákf urfanggal — családtagnak | nyilvánított. Rajta kívül azon­ban 13—20—35 napszámos is dolgozik a földjein; mint a ta­nácsnál ez év május 12-én tett nyilatkozatában bevallotta: 1957- ben 100 napon át alkalmazott idegen munkaerőt. (Nem árta­na, ha az SZTK megnézné, hogy ezzel kapcsolatban rendben-e a szénája!) Persze, valószínű, senki nem gondolta, hogy a több mint száz hold földjét ő műveli meg, sa­játmaga, de azt is bajosan hi­szi el az olvasó, hogy a gazdál­kodáshoz nemcsak mások mun­kaerejét, hanem az állam pén­zét is igénybe veszi! A „jó hú“ : De becsapta a vele szerződést : kötött helybeli íöldművesszövet- • kezetet is. Tavaly többfajta ] zöldségfélére kötött termelési i szerződést, a spenót és a zöld­borsó javát azonban vasúton felszállította Pestre, s ott érté­kesítette, a ramatyát pedig át­adta a szövetkezetnek, illetve — mint májd kiderül — át akarta adni. így a 200 mázsára szer- : ződött spenótból csali 109, a 105 mázsára szerződött petrezse­lyemből pedig 10 mázsát szállí­tott a szövetkezetnek, s még to­vábbi négy szerződéses zöldség­félénél tett eleget csupán felé- ben-harmadában a kötelezettsé­gének. Az 1957. május 13-án felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint: »Körülbelül 15—20 mázsa paraj a minőségszabványnak nem fe­lelt meg, s ezért a fölművesszö­vetkezet nem vette át, mire Benke József az átvevőhely ud­varán ledúrta a kocsijáról és ott hagyta.« Rá egy hónapra, június 14-én erről szól a jegy­zőkönyv: s-Az átadásra szánt zöldborsó mintegy 30 százaléka teUeseis measárgult. elöregedett. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a katonatisztek szorgalmasan se­gítik a Hazafias Népfront mun­káját a választás előkészítésé­ben. A napokban ismét nyolc alkalommal keresték fel a já­rásban levő községek, tanyacso­portok dolgozó parasztjait. A város területén pedig 27 válasz­tási körzet előkészítő munkájá­ba kapcsolódtak be és vettek reszt a jelölőgyűléseken. GERGELY ANTAL, valamint Soós Lajos elvtárs vezetésével két agitációs és felvilágosító munkát végző csoport Kiskun- rnajsa határában a 43-as, 47-cs, 51-es választási körzetben se­gédkeztek. Szánk község dol­gozó parasztjaival is találkozott egy csoport és segítséget adott a jelölőgyülések lefolytatásához. Pálmonostorát, Petőfiszállást és az ottani Kossuth Termelő­szövetkezetet Bocs és Garam- völgyi tiszt csoportja patro­nálja. Eddig kilenc jelölőgyülés ösz- szehívásának és megtartásának munkájából vették ki részüket. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a KISKUNHALASON több mint 470 dolgozó vesz részt a párt-; oktatás tanfolyamain. Az elmúlt; napokban valamennyien elvé-: gezték a választásokkal kapcso-] latos háromnapos esti iskolát.; A jelölőgyűlések befejezése után; a pártszervezetek ismét össze-j hívják a szemináriumok haliga-! tóit az agitációs munka tapasz-: talatainak, tennivalóinak meg-] vitatása céljából * ! A BÁCSBORSÓDI kommunis-j ták igen nagy gondot fordíta-; nak az alacsonyabb típusú tár-] sulások szervezésére. Felvilágo-! aító munkájuk eredményekép-! pen az elmúlt napokban Arany­kalász néven új növénytermelési termelőszövetkezet alakult, 16 taggal, 200 hold földön a köz-] ségberl. Az új szövetkezet elnö-] kévé Molnár Sándor 11 höldas: középparasztot választotta meg az alakuló közgyűlés. ] é A KALOCSA! JÁRÁS köz-; ;égeibéh az elmúlt hétén kilenc] cíbgyűlést tartottak a pártszer-] vezeték és ezekén a nemzetközi íelyzet kérdéseit, a községfej-: észtéSi terv megvalósítását és i választás jelentőségét vitatták neg. a résztvevőkkel. ] * BARÁTI BESZÉLGETÉS cél-] ából több mint 500 népnevelő] átogatja a kiskunhalasi csalá-] lókat. A város dolgozói min-: ienhol nagy szeretettel fogad-] ák a látogatókat és ennek so-] •ón meghitt légkörben tanács-] coznak az időszerű politikai, -érdesekről. Honvédiisztek is segítik a Hazafias Népfront munkáját A tabdi birkajá­ráson 1922-ben tele­pítette szőlőjét Ker­ner István minta- gazda, a csengődi szőlő- és gyümölcs- termelő szakcsoport tagja. A kiváló sző­lőtermelő minőségi borait azóta az egész ország megis­merte. Igaz, Kemer bá­csi felett kicsit el­jártak az évek, a dicsőséget azonban, úgy látszik, most kezdi csak javában szüretelni. Otthoná­nak falára mind újabb és újabb ki­tüntetéseket akaszt. 1957-ben az orszá­gos borversenyen második díjat ka­pott nagyburgundi­jával. Idén a járási elsőség mellett me­gyei nagydíjat és országos harmadik díjat nyert borával. Kerner Istvánnak sosem termett na­gyon sok szőlője, de borának minősége anyagiakban min­dig pótolta ezt a hiányt. A gazda azt tartja, a bor zama- la a kezeléstől, de ereje a késői szü­rettől függ. Még csak most kezd a tőkék levének ősz- szegy űjtéséhez. Régi mondása, akkor van a legjobb bor, ha már dér csípte a tő­két. Hogy mennyire igaza van, azt több ezren tapasztalhat­ták az elmúlt héten. A Hírős Napok alatt ugyanis Kemer Ist­ván öt hektó díj­nyertes bort adott el a kiállítás és vá­sár látogatói közöl' poharanként. ÖT HEKTÓ — POHARAZVA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom