Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-24 / 251. szám

4. oldal Í958. október 24, péntek Feladatunk az emberek gondolkodásának szocialista átalakítása I marxista tudomány legjobb I eredményeit tolmácsolhassák. A . széleskörű ismeretterjesz­tésnek célul kell tűznie váro­son és falun egyaránt a mun­kásság és a parasztság körében a tudományos világnézet nép­szerűsítését. Ezt szolgálják a természettudományos előadások, nemzeti történelmünk helyes értékelése, hagyományaink meg. ismertetése, a világtörténelem haladó mozgalmainak, mozgató erőinek bemutatása. A dolgozók kulturális fejlődését szolgálják a meginduló munkásakadémiák, a parasztság körében a népfő­iskolák, városokban a szabad- egyetemek, melyek mind alkal­masak arra, hogy népünk kul­turális és eszmei nevelését hat' hatósan elősegítsék. Ezzel is megyénk és városa­ink kulturális életének megerő­södéséhez kívánunk hozzájárulni az itt működő többi kultu­rális intézménnyel szoros együtt­működésben. Bálint Béla TIT megyei titkár Megyei küldöítválnszíó gyűlést tart ^ a Vöröskcreat Megyei vezetőség- és küldött­választó konferenciára készül a Magyar Vöröskereszt Bács-Kis- kun megyei szervezete. A kon­ferenciát október 25-én, délelőtt 9 órai kezdettel a megyei ta­nács nagytermében rendezik meg. Az új megyei vezetőség megválasztása előtt a régi ve­zetőség ad számot a Vöröske­reszt elmúlt években elért ered­ményeikről, munkájáról, majd megválasztják az országos kong­resszus küldötteit. A konferencia küldöttei dél­után baráti beszélgetésen, este pedig az Űjkollégium nagyter­mében megrendezésre kerülő hangversenyen vesznek részt. — Egységes név- és címtáblá­val látták el a bácsalmási já­rásban működő könyvtárakat. Az Ízléses táblák a járási könyvtárban készültek. Politikai és szakmai mű­vek, szépirodalmi, ifjúsági regények, útleírások kin­csestárát találja a Megyei Könyvtárban, Szeretettel várja S olvasóit " a Megyei Könyvtár A cschdká&adtá Már írt róla egy­ezer az újság, csak­hogy akkor egészen más minőségben. Azt írtuk, hogy Bor­bély János, a fél­egyházi utcai könyv­árus igen ügyesen végzi feladatát. És most mit hall róla az ember — azt, hogy csendháborítás címén feljelentés ér­kezett ellene a rendőrségre. Képzeljünk el egy 15 éves, nyúlánk* szőke fiatalembert, aki napközben ott áll a tanácsháza ár­kádjai alatt és vagy a vevővel társalog, vagy könyvek olva­sásába merül, de kiabálni, lármázni rrlég senki sem hal­lotta. Mi hát ellene a vád? Ez bizony Érdekes história. Igen komoly bűne tan... trombitálni szokott. No, nem az utcán, a mások ab­laka alatt, hanem odahaza a lakásu­kon, a Zrínyi utcá­ban. Gyakorol, mert zeneiskolai növen­dék, méghozzá a város egyik ösztön­díjasa. Tán még a könyveknél is job­ban szereti a muzsi­kát s ezért nem saj­nálja az áldozatot, a fáradságot, Kecs­kemétre jár be a zeneiskolába. Köz­ben könyveket árul, mert özvegy édes­anyját és kisöccsét a bátyjával együtt tartják el. Szabad­idejében pedig gya­korol a fúvós hang­szeren. Délben és este egy-két óra­hosszát. S ebből lett a baj... Az egyik szomszéd feljelen­tette csendháborítá- sért. Terepszemlét tar­Kiskunfélegyházi pedagógusok Sztálinvárosban tottunk a «-csendhá­borítónál« és meg­állapítottuk, hogy a jelzett szomszédtól legalább három he­lyiség választja el azt a konyhát, ahol gyakorolni szokott. Este 9-kor már ab­bahagyja a zenélést. De ígéri, hogy té­len, amikor később megy ki a munka­helyére, reggel fog gyakorolni, amikor a szomszédok nin­csenek odahaza. Ta­lán sikerül velük a megbékélés, hiszen intelligens emberek, pedagógusok. Ha akarják, könnyen megérthetik ennek a többre, jobbra vá­gyó fiatalnak az éle­tét. Az ambícióit, amik mások, egé­szen mások mint az igazi csendháborító­ké, a nyegle és za­jos jampeceké. t. p. TBS'ár a kora reggeli órákban népes volt az autóbusz­állomás környéke. A városi ta­nulmányi felügyelő és a város, járás szakfelügyelőinek kezde­ményezésére, közel száz városi és járási pedagógus gyülekezett a sztálinvárosi tanulmányútra. Gyorsan nyelték az autóbu­szok a kilométereket. Rövid du- naföldvári pihenő után már fel­tűntek messziről a Dunai Vas­mű hatalmas kéménysorai. Meg­érkeztünk. Megcsodáltuk a 45 ezer la­kosú fiatal, modem, szocialista várost. Sokat olvastunk róla, láttuk képen, láttuk moziban, de képzeletünk csalt, meglepett a valóság, a monumentalitás. Szinte önkéntelenül merült fel bennem a gondolat, hogyan tud­tuk ezt rövid pár év alatt fel­építeni? lBHég nagyobb volt cspdál­JT B kozásunk, mikor busza­ink bekanyarodtak a Vasmű hatalmas főbejáratán és megpil­lantottuk Közép-Európa egyik ♦♦legmodernebb nehézipari tele- ipét. Mint egy városban, autó- Jbusszal jártuk be a Vasmű 600 ♦katasztrális holdon elterülő fon- ftosabb üzemrészeit. I Láttuk a hatalmas kohókat, a hozzájuk tartozó még nagyobb építményekkel. Talán a legna­gyobb élményt jelentette szá­munkra, amikor végignézhettük az egyik kohó csapolását. — Derékvastagon hömpölygött az izzó, sziporkázó nyersvas. Meg­lepett bennünket az ott dolgo­zók felvilágosító készsége. A dúsító előtt álltunk, vá- rakoztunk a csoportra. Megszólalt mellettem egy kar­társ: »Tudod mi ebben a nagy­szerű és csodálatos? Az, hogy pár évvel ezelőtt itt, ezen a helyen, ebben az időben, a cu­korrépát szedték Pentele pa­rasztjai!« — Ezek az őszinte, spontán szavak mindennél töb­bet mondanak. Elmondják azt is, ha a múltban, a szocializmus építésében voltak is hibáink, ezek a hibák eltörpülnek az el­ért eredményeink mellett. A megeredő eső sem vette el a kedvünket, befejezésül meglá­togattuk az »ó-várost«, Pentelét is. A dunaparti Halászcsárdá-3 ban egy kicsit »megpihentünk«* majd jó hangulatban indultunk1 hazafelé. A zzal a jóleső érzéssel szálltunk ki Félegyházón az autóbuszból, hogy ezen a na­pon sokat tanultunk, sokat ta­pasztaltunk, gazdagabbak let­tünk, amit majd hasznosan ka­matoztathatunk a mindennapi oktató-neyélőmunkánkban. Sz. F»‘ § A^ragrafusök között A fiatalkorú dolgozók védelme A Munka Törvénykönyve kü­lön foglalkozik a fiatalkorú dolgozók védelmével, leszögezve azt, hogy minden lehetőséget biztosítani kell annak érdeké­ben, hogy a dolgozó fiatalok egészséges, művelt, öntudatos, szocialista emberekké fejlődje­nek. Munkaviszony szempontjából fiatalkorúnak minősül az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Fontos korhatárként jön szá­mításba a fiatalkorúak vonat­kozásában a tizennegyedik élet­év is, mert aki ezt nem érte el, nem alkalmazható munkára — kivéve az iskolai szünetben vég­zendő könnyebb munkát, mely­re mód van a tizenkettedik életév betöltésétől kezdve. Külön rendelkezések állapít­ják meg azokat az egészségre ártalmas és nagyobb fizikai erő­kifejtést Igénylő munkaköröket, melyekre fiatalkorú dolgozót al­kalmazni nem szabad. A tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorút, vala­mint az ipari tanulót — és­pedig az ipari tanulót életkor­ra tekintet nélkül — éjszakai munkára beosztani nem szabad. A túlmunka vonatkozásában hasonló korlátozások vannak. A fiatalkorú dolgozók rend« szeres és időszakos orvosi fel­ügyelet alatt állnak. Az orvosi vizsgálat eredményétől függően sor kerülhet arra is, hogy a fiatalkorút — éppen egészségi állapotának megóvása érdeké­ben — más munkakörbe kell helyezni. A fiatalkorú dolgozót 16 éves korig 12 munkanap, azon túl pedig 6 munkanap pótszabadsá- illeti meg naptári évenként az alapszabadságon felük — Az üdültetés terén is jelentős ked­vezményeik vannak. Igen súlyos következménye­ket állapít meg a Munka Tör­vénykönyve azokkal szemben, akik a fiatalkorú dolgozók ré­szére nem biztosítják a jogsza­bályokban meghatározott mun­kafeltételeket. Az ilyen szemé­lyeket bűnvádi úton kell fele­lősségre vonni. Dr. Kolozsi R. Gyula ÁT Á BUGACI HATÁRON — Szanki ne.hiziig.tk ii eredmények — A szovjet fővárosba látogató Fábry Zoltán filmrendezőt vi­lághírű kollégái, Szergej Jutkevics és Mark Donszkoj is vendégül látták. Képünkön: Fábry Zoltán, Szergej Jutke­vics és Mark Donszkoj, A bugaci pusztaság Kecske­mét felé eső részét már eléggé jól ismerem és mindig megkap a puszta nagyszerűsége. Sajnos, hogy nem használják ki e táj idegenforgalmi lehetőségét. Na­gyon kár. Szeretném, ha egy­szer illetékes személy így ősz­előn, egyik délutánon kijönne errefelé és megkérdezhetném, nem lehetne Budapest egyre növekvő idegenforgalmába újra bekapcsolni Bugacot? Nem hin­Í ném, hogy ellentmondana. Két óra autóút Budapesttől, séta a »Hírős város«-ban, kimenni a Í kisvasúttal Bugacra és a késő­esti órákban vissza Budapestre. Bennünket, Bács megyeieket $ is elbűvöl ez a puszta, akkor | képzeljük el például a nyugati 5 országok túlzsúfolt nagyvárosai- > ból idejövő idegeneknek milyen ; meglepően szép látványt nyújt- ' hat ez a táj! Hepehupás úton — valaha úgy tanultam, hogy »az alföldi pusztákra jellemzőek a széles, karban nem tartott kocsiutak« — érek be Szánkra. Valóban, a kövesút igen nagy problémája a községnek. Örömmel hallom | Kapornyai Lajos vb-elnök elv- í társtól, hogy a jövő évben ép- ípen ennek megoldását tervezik. Í Bizony, igen nagy a költség: a Bugáéról Bócsára vezető és eb­be Szánk felől betorkoló út 120 kilométer hosszan kerek 10 * millió ioiiatka kerülne. Az ér­dekelt községek adójuk 15 szá­zalékát szavazták még erre a célra és a megyei tanács a terv- javaslatot el is fogadta. Most várja a három község a Köz­lekedés- és Postaügyi Miniszté­rium erre vonatkozó döntését. Nagyon sokat jelentene ez az út, A tanyavilágot kiemelné el­szigeteltségéből, mert bár igen jelentős a két kisvasút vonala is, de erre a most már hiva­talosan is tervbevett, valamint a Jakabszállás—Bugac közti be- kötőútra igen nagy szükség len­ne. A közigazgatás terén nehéz a tanács dolgozóinak munkája: Móricgát község is idetartozik és ott kislétszámú tanácsi ki- rendeltség van csupán. Köves- út nem vezet Móricgátra és ha­tára Szánktól 25 kilométerre van. Mindezekkel a nehézségekkel fokról fokra küzd meg a köz­ség. Megkérdezem az elnök elvtársat, mit építenek az idén és mit terveznek a jövőre? — Nekünk legfőbb összekötő vonalunk a kisvasút. Az uta­soknak eddig a szabadban kel­lett várakozniok, az állomások kiépítésére az idén kerül sor. Aránylag nem nagy összegből, 30 000 forintból Móricgáton, a vadkerti úti és a szanki ta­nyáknál levő megállóknál váró- terein. épjil;. A MÁV _ is segített bennünket, a kivitelezési tervet ingyen kaptuk tőle. Tervbevettük ezenkívül kul- túrházunki tatarozását 20 000 fo­rintnyi kéltséggel és Móricgáton kéttantermes, nevelői lakással egybeépített iskola, valamint a tázlári úton egytantermes isko­la építését. — Ezek az építkezések bizo­nyára nagyon költségesek lesz­nek. Hogyan tudja a község fe­dezni ezeket az összegeket? — A móriegáti iskolához 90 ezer, a tázlári útihoz 50 ezer fo­rint költséggel járul hozzá a község, az összköltségük 800 000 forint lesz. így a község — bár erejéhez képest nagy össze­get áldozott erre a célra — mégis csak az összköltség 17 százalékával járul hozzá, a többit az állam adja. Továbbfjejlesztik a község járdahálózatát is, az idén 800 métert építenek ki a postától az az állatorvosi lakásig 60 000 forint költséggel. Puszták, tanyák, tanyaköz­pont, község: ez a fejlődés út­ja. Nagyot haladt előre a ta­nyavilág, nem kell szégyenkez­nünk. Eldicsekedhetünk bárki­nek ezzel a kisközséggel is: ott északon még a bugaci puszta romantikáját találja az idegen, de itt már egy szépen épülő és fejlődő községet. , Kováts Andor A Magyar Szocialista Mun­káspárt művelődési ■ politikájá­nak irányelvei rendkívül nagy segítséget jelentenek a kulturá­lis területen működő intézmé­nyeknek és dolgozóknak a szo­cialista kultúra kialakításában, fejlesztésében. Az irányelvek világosan le­szögezik, hogy a szocializmus győzelmének egyik alapvető társadalmi feltétele az emberek gondolkodásának szocialista át­alakítása. Ebben a munkában jelentős feladat jut a Tudományos Is­meretterjesztő Társulatnak, mely bár sokszor hibákkal küszkö­dött, de már eddig is céljául tűzte ki a dolgozó nép művelt­ségének. tudásának kulturális színvonalának növelését, a ha­ladó tudomány eredményeinek minél szélesebb körben való terjesztését. A TIT megyei szervezetének a munka tartalmasabbá és ha­tékonyabbá tétele céljából fo­kozottabban be kell vonnia a megyében dolgozó értelmiségie­ket és belső szervezeti, szakosz­tályi életének jobb megalapo­zásával tényleges kulturális tö- megszervezetté kell fejlődnie. Belső életében fel kell számol­nia a világnézeti elmaradottsá­got, hogy ezáltal az ott dolgozó értelmiségiek ismeretterjesztő munkájuk közben jobban egy- gyékovácsolódjanak a dolgozó tömegekkel és egységesen a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom