Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-23 / 250. szám

1938. október 23, csütörtök 3. oldal 8z MSZMP üíívelsiiési politikáiénak irány-fflogy un bolthoz a sárhalmi elvei a megyei tmits v. b. miivelcdési asztaliénak muekatervében Beszélgetés Barabás János elvtárssal, megyei tárnics t. b. művelődési osxtalyának vezetőjével Kérdés: Miben látja az elkövetkező esztendő eredményes munkájá­nak biztosítékát megyénkben, a kulturális élet területén? Válasz: A megyei művelődési osztály Irányítása alá tartozó iskolák, kulturális intézmények jövő­beni eredményes munkája jó­részt attól is függ, hogy osz­tályunk — elemezve az elmúlt időszakban végzett iskolai és iskolán kívüli tevékenységet — helyesen tűzze ki az elkövet­kező időszak megvalósításra váró feladatait, a megyei sajá­tos körülmények, követelmé­nyek figyelembevételével, s azok megoldását irányító és ellenőrző tevékenységével biztosítsa. Osztályunk munkaterve ké­szítésénél figyelembevette az MSZMP művelődési politikájá­nak irányelveit, a v. b. hatá­rozatait és a most készülő me­gyei kulturális program fő cél­kitűzéseit. Az említett irányel­vek — melyek a felszabadulás óta először fogalják össze min­den részletében és mégis teljes egységben művelődésügyünknek szerteágazó kérdéseit — meg­szabják az eddigi eredmények és a jelenlegi helyzet alapos, marxista elemzése alapján me­gyénk kulturális fejlődésének további irányát. Kérdés: Az iskolában folyó oktató- nevelő munka eredményesebbé tétele érdekében milyen fonto­sabb feladatok kaptak helyet a munkatervben'! Válasz: Az oktató-nevelőmunka terü­letén a tennivalókat nem lehet fontosnak vagy elhanyagolható­nak tekinteni. Minden úgyne­vezett fő- és részletfeladat meg-i oldása segíti, előreviszi, annak elmaradása gátolja a kulturális forradalom kibontakozását. A sorrend megállapítása is nehéz,, ele a feladatok alábbi összege­zése mégis érzékeltetheti fele­lősségteljes munkánk végzésére összeállított munkatervünk fel­adatait, célkitűzéseit. A kulturális élet minden te­rületén biztosítani kell a szo­cialista szellemű nevelést. Meg kell teremteni az irányítás, a felügyelet és az igazgatói ellen­őrzés elvi egységét. A pedagó­gusok szakmai és ideológiai to­vábbképzésével tudjuk csak biz­tosítani ifjúságunk helyes er­kölcsi, politikai és világnézeti nevelését, valamint az ifjúsági mozgalom egészséges mederben való kibontakozását. Ez csak a nevelők intenzívebb támogatá­sával érhető el. Színvonalasabb oktató-nevelő­munkával, az önhibájukon kí­vül hosszabb ideig mulasztó ta­nulók rendszeres korrepetálásá­val, a szülők felvilágosításával, a 15. tvr. következetes végre­hajtásával, mulasztáselienes ver­senymozgalmak szervezésével kell törekedni a relatív túlko­rosság nagyobbmérvü csökken­tésére, a munkás-paraszt szár­mazású tanulók továbbtanulá­sának biztosítására. Az általános műveltség érde­kében az üzemek vezetőinek se­gítségével törekedni kell arra, hogy a dolgozók iskoláiban mi­nél több munkás ismerkedjen meg a tudomány, a művészet alapfogalmaival. A gyakorlati tárgyak oktatá­sára kijelölt iskolák tapasztala­tainak összegyűjtése után, a kí­sérleti iskolákban tanító neve­lők részére megyei tanulmány­utat rendezünk. Az új felsőta­gozatos tantervet ankétokon is­mertetjük. A bajai járás pél­dája nyomán a 14 és 16 éves fiatalok oktatását az egész me­gyében megszervezzük. Tiszakécskét mintegy tíz ta­nyai terület veszi körül, közöt­tük Szodoma, Kerekdomb, Szék­halom, Pereghalom, Öbög, Üj- bög, Sárhalom ;; Induljunk el az utóbbi, a községtől mindtegy tíz kilomé­terre levő sárhalmi tanyavilág­ba. Bizony, hosszú, s nem éppen kényelmes utat kell megjárni, ebben a tanyavilágban annak, aki Nagy Bélával, az 55-ös vá­lasztókörzet tanácstagjelöltjével akar szótváltani, A Hajtő-dűlő­ben lakik, a beláthatatlan homokvilág egyik kicsi tanyájában. Köze­pes termete, vékony testalkata és lenszőke haja fiatalos külsőt kölcsönöz neki, pedig régi köz­életi ember. 1953-tól vesz részt a közügyekben és 1954 óta ta­nácstagja választókörzetének, az 55-ös tanyai választókerületnek. Amikor utoljára felkerestem, akkor is ketten várakoztak rá szerződéskötés ügyében, mivel kijárta, hogy az ő pusztaságuk­ban is Zetor segítse a kispurasstoliat a nehéz, költséges munkában, a szántásban. Így természetesen olcsóbb is. Az egyik szerződ­tető például alig 200 forintot fizetett két kishold szántásáért és boronálásáért, amit 400 fo­rintért vállalt volna el az egyik lovas gazda. Mikor kész volt az egyezség, én is szóhoz jutottam. En őbenne nemcsak a tanácstag­jelöltet, hanem a KlSZ-szerve- zet helyi titkárát is tisztelhe­tem. Örömmel számolt be ar­ról, hogy 28 fiatal — többsé­gükben szervezeten kívüli — vesz részt a nemrégiben indult tánctanfolyamon, az önkéntes ifjúsági segítő brigád tagjai pa­Munkában a ballószöqi asszonyok Lelkes összejöve­telt tartottak az el­múlt napokban a külsőballószögi nő­tanács tagjai, ösz- sze jövetelük célja az volt, hogy meg­beszéljék: miként kapcsolódhatnak be a választási előké­születekbe, s mun­kájukkal hogyan segíthetik a válasz­tások sikerét. Az asszonyok úgy ha­tároztak, hogy mindannyian el­mennek saját kör­zetük jelölögyülésé- re, vállalták a sza­vazóhelyiség feldí­szítését, s azt, hogy a választás napján már a kora reggeli órákban felkeresik a szavazóhelyisége­ket, hogy az ő sza­vazatuk kerülhes­sen be elsőnek az urnába, Most is, mint minden összejövete­len, a meghatáro­zott programtól el­térően több, a nő­ket foglalkoztató más problémáról is beszéltek. Hasznos tanácsokat adtak egymásnak a gyer­meknevelésre és a szülői munkaközös­ségek munkájára vonatkozóan. . Ezen­kívül közös aka­rattal elhatározták, hogy szabó-varró tanfolyamot és ké­zimunka tanfolya­mot is indítanak a közeljövőben. Ez utóbbin az asszo­nyok nemcsak ügyességüket akar­ják növelni, hanem műveltségüket ' is szeretnék gyarapí­tani. Ügy tervezik, hogy kézimunkázás közben jeles költők: Petőfi, Ady, József Attila, s a legkivá­lóbb írók műveivel is megismerkednek. A megbeszélés a késő esti órákban ért véget, s az asszonyok azzal a jó érzéssel távoz­hattak, hogy közös tapasztalatok kicse­rélésével, új tettek­re serkentő tervek­kel lettek ismét gadzagabbak. Tárnái Pálné levelező dókat készítenek a szervezet he­lyiségébe, a lányok pedig uj ra­test: k a KISZ nagytermét. Egyszeresük az órájára pil­lant és sietősen ugrik fel a helyéről. Engem is magával in­vitál az iskolához, ahol — mint mondja — most jelölik ki a tanács és a földművesszövetke­zet küldöttei az ő javaslatára egy Aj tanyai bolt helyét. A választókörzet lakói érdeké­ben javasolta ezt is, hiszen 5 kilométeres körzetben nincs egy fűszerüzlet, ahol egy kiló sót vagy petróleumot lehetne vá­sárolni. S amint továbbította a javaslatot az illetékesekhez, gondoskodott arról is, hogy ne- csak kívánság maradjon az új tanyai bolt terve, hanem hogy minél gyorsabban meg is való­sulhasson —, társadalmi mun­kára szervezte a választókat. Mikor a kiküldöttek megérkez­tek, már 100 napra való társa­dalmi munka felajánlását gyűj­tötte össze, a KISZ-szervezet tagjaiból pedig szállító brigádot alakított és vállalták az épí­tési anyagok helyszínre szállítá­sát, Ahogy elnézem tevékenysége közben, elgondolkozom. Az jut eszembe, hogy az egész tanya­világban nehezen találtak vol­na különb, példamutatóbb em­bert e szép funkció betöltésére* mint őt. Talán a környék lakossága is erre gondolt, amikor a jelölő­gyűlésen ismét rá esett a vá­lasztásuk. Horváth Ignác A. Z EIÓSDI I. Egyenjogúság és a 80 kilós zsák Társaságban vagy baráti be­szélgetések alkalmával gyakran 'szóbafeerül, sőt néha még de­rültség tárgyát is képezi — a» női egyenjogúság. Egyes férfiak még ma is sokallják, hogy a hők éppen annyi jogot kapnak4 amennyi a férfiakat is megilleti. Egy régi tanárom így példálóz- gatott erről: »A női egyenjo­gúságot azért kellett megvalósí­tani, mert a nőknek sokkal több joguk, nagyobb szavuk volt már eddig is a családban, mint a férfiaknak.« A tréfán derültünk* hisz tudtuk, hogy az illető, aki e kijelentést tette, maga is példás családi életet élt és a legnagyobb tiszteletben tartotta feleségét, elismeréssel szólt munkájáról, gyakran maga is segített neki. Rassz érzést és fura helyzetet szül azonban, ha a tréfálkozás átcsap a komoly valóságba, s az, aki mondja, a legkomo­lyabban úgy is érti és érzi. — Erre pedig semmi alapja, s joga sincs! Egyik vállalatunk igazgatója például — amikor a dolgozó asszonyok munkájuk megkönnyítésének lehetőségére tettek javaslatot —, hetykén azt vágta oda két-háromgyere- kes anyáknak: -Ha oíyan na­gyon harcoltak az egyenjogúsá­gért, hát most viseljék a követ­kezményeit. Senki sem cipeli helyettük a 80 kilós zsákot, az 50—60 kilós ládákat.« Mindenképpen elítélendő c magatartás, s azért is említjük meg, mert nem egyedülálló. Több vállalatnál is előfordult már hasonló eset. Egyenjogúságon mi nem azt értjük, hogy meg tudják-e emel­ni a nők is a 80 kilós zsákot! Ezt tudni kellene már minden vezetőnek! (éné) Könnysbb munkával tüíie! leimíieiíisk i József az adótartozását 120 czer^ forintra növelte a mai napig. Eh- ( hez járul 5382 forint biztosítási/ díjhátralék; földmérési díj cí-> mén 38.70 forint, s a közsegfej-V lesztés adóhátraléka is 13 838/ forint. ) Ebben az évben fizetett ugyan ) — nem önként — 33 ezer fo-V rintot, amely összegből azonban/ 25 ezerhez nem a termelés, Ha-/ nem azáltal jutott, hogy a fe-) iesége eladott egy darab szőlőt, 6 a rajta levő épülettel. De a be-/ fizetett összegből is, adóhátralé-v kának a csökkentésére csak 14/ ezer 170 forintot számolhatott^ el a tanács adóügyi csoportja,) mivel a többi részt felemész- 0 tette a behajtási illeték és a/ késedelmi kamat. A járási tanács elnöke és) pénzügyi osztályának a veze-b tője nem egyszer felkereste/ Benkét a lakásán, hogy az ál-> lám iránti kötelességének a tel-) jesítésére bírja, s ő mindahány- L szer meg is ígérte az adofize-A test, amiből aztán nem lett y semmi. ígért a községi tanács- 0 nak is fűt-fát, de az .ígéreteit/ nem váltotta be. A Nem csoda hát, ha az illeté-) kés szerveknek az a véleménye. 0 hogy hozzá hasonló notórius/ adó-nemfizető nincs is tán mégy egy a megyében, e dicstelen >-el-Y sőség- címét nyugodtan rá lehető testálni. /) Talán nem teremnek a föld-\ jel, hogy megfelelő jövedelem-v hez jusson? — kérdezhetné/) bárki. Teremnek bizony, s hogy A miképpen termel rajtuk, erről) szól a következő fejezet. 0 (Szombat, számunkban folytatjuk.) n Tarján István a Amiben első megy eszertc Hogyan leit kniák Benhe József? ÉLŐSKÖDIK, akár a fagyöngy, amely szívja a felfelé törő I növény nedvét, s a lomb napsugaras oldalán helyezkedve cl, I ragyog, tündököl — határtalanul, mert nem ad vissza semmit, I senkinek azért, amiért így élhet. I Ezt a fagyöngy-embert ilyen jelzőkkel illetik a községben: «jó svádájú, nagy dumájú«, meg így: -csak úgy dől belőle a 'szocialista mázzal bekent demagógia« és így Is: -ravasz, kar- )rierista szélhámos«. ) Benkc Józsefnek hívják, több mint százholdas, 38 éves ku- ) Iák és Szabadszálláson lakik, hol a Fekete-tanya 78. számú, hol jmeg a községben bérelt házában. Már e »kétlakiságból« sej- j teni lehet, telik neki, de hogy miből, hogyan, ezt igyekszik fel­járni ez az írás. / A téma regényírónak való, aki '"mély analízissel honckés alá ve- hetné ennek az embernek a lel- . kivilágát, attól kezdve, u hogy mint más megyéből származó nincstelen valaki elindult élet- útján, megnyergelve a népi de- . mokráciánk által nyújtott lehe­tőségeket. Hogy egyebekről ne beszéljünk, osztályvezetői ran­gig vitte fel például a kecske­méti MÉK-nél, ahol később mint újítási felelős is dolgozott. Ilyen funkciójában ismerkedett meg Papp Magdolna szabad- szállási kuláklánnyal, akit az­tán feleségül is vett, amit vi­szont csupán az érthetőség vé­gett említünk meg, nempedig kifogásképpen, hiszen ez Bőn­kének a magánügye, s — mint mondják — a szerelemnek nin­csenek csztálykorlátai. Házasságkötésekor otthagyta a hivatalt, s gazdálkodni kez­dett a felesége 116 hold földjén, amelyből 70 hold a szántóterü­let. Az egykori hivatalnok, aki bizonyára nem egyszer hangoz­tatta annak idején a köz, az állam érdekét, olyan, a prole­tárdiktatúra államával szemben álló kulák lett testes től-lelkes- től, hogy különbet »pingálni« is bajosan lehetne. De ezt a -funkcióját« rendkí­vül ravasz módon gyakorolja. ) Kezdjük a végén. I Az adófizetés eszeágában sin­csen, amióta ő a gazdája a száz holdasnál nagyobb fpldterület- 1 lek. 1956 eleje óta mindössze I légyszer kereste fel önként a . anács adóügyi csoportját, de így is összesen csak 2500 forin­tot fizetett, — ismételjük: a több mint 100 hold után! Adótartozása évről évre növe­kedett, s amíg a házasságkötése táján meghalt — állítólag ön­gyilkos — apósa után 38 ezer forint »behajthatatlan követelé­se« maradt államunknak, Benke Üzemünk kapuja felett az él-! üzemi csillag ragyog, s mi to-{ vábbra is meg akarjuk ott őriz­ni. Ez az élüzemi csillag sokat' mond, da mégsem mindent.1 Utal arra, hogy nagy léptekkel■ haladunk előre a termelésben,' de most nem erről szeretnék írni. Inkább arról, hogy álla­munk milyen jelentős segítséget, cd termelőeszközeink korszerű­sítéséhez. \ Gépi parkunk egyre jobb lesz. Az idén három eszterga- padot és mintegy 30 kézi villa-' mos fúrógépet, meg 10 villamos kézi köszörűgépet kaptunk. — Gazdagodásunkat jellemzi az új villamos szállító targonca is. Az év hátralevő részében mintegy 370 ezer forintért egy hattonnás törpe darut állítanak be, amely­nek építési munkálatai most folynak. Az új toronydaruval könnyű lesz az anyagmozgatás, megszűnik fgyszer s minden­korra a nehéz vasszerkezetek kézzel való emelgctése. Ha már itt tartunk, megemlí­tem azt is, hogy az üzem kor­szerűsítésével egyidejűleg meg­nőnek terveink is. A jobb és, több gép hozzásegít bennünket ahhoz, hogy több és jobb le-' gyen a termelés. Azt hiszem,( senki sem vonja kétségbe, hogy{ Államunknak ezek a beruliázá-' tai a mi javunkat szolgálják. ( Farkas Imre levelező, / Kecskeméti Énüietlakatos-, ipari Vállalat í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom