Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-23 / 250. szám

wjmm Síl/úcúri Világ proletárjai, egyesüljetekl l • LAPJA III. ÉVFOLYAM 250. SZÁM Ara 50 filter 1958. OKT. 23, CSÜTÖRTÖK A kecskeméti népfront elnöksége jóváhagyta a tanácstagjelöltek névsorát Munkaügyi perek Bíróságainkhoz az elmúlt hó­napban 261 munkaügyi per ér­kezett és közöttük legnagyobb számban a fegyelmi határozni hatályon kívül helyezésére irá­nyuló kérelmek fordulnak elő. Bíróságaink igen nagy körülte­kintéssel vizsgálják rneg, hogy a megállapított tényállás mel­lett — a fegyelemre nevelés, a fegyelmi büntetés nevelő jelle­gének szem előtt tartásával — indokolt-e a fegyelmi bünteté­sek kiszabása. Ilyen körülmények között ért­hető, hogy a bajai járásbíróság egy üzemvezetővel szemben a három — alacsonyabb munka­körbe való helyezésre ítélt — gyapjúszövetgyári dolgozó javá­ra döntött. Az üzemvezető ~ mint a tárgyalás során megál­lapították — nem világosította fel ugyanis a dolgozókat arról, hogy milyen fontos jelentőségű munka elvégzése miatt akarták őket túlórára bent tartani, s a dolgozók ezért tagadták meg a túlórát. A bíróság által meg­hozott ítélet alapján új fegyel­mi vizsgálatot folytattak le, s ennek alapján enyhébb fegyel­mi büntetésben — írásbeli fed­désben — részesítették a három gyapjúszövetgyári dolgozót. Lapunkban mi is több cikk­ben emlékeztünk meg a sze­rencsétlenül járt Gondi Mihály özvegyének nyugdijmcgítélési peréről, s miként megírtuk: özv. Gondi Mihályné meg is kapta az őt megillető özvegyi nyug­dijat. Számtalan példát idézhetnénk még, amelyek mind azt bizo­nyítják, hogy a munkásállam minden fórumon őrködik a dol­gozók jogainak tiszteletben tar­tásán és minden lehetőséget megad a munkásokat ért jog­talan sérelem jogorvoslására. Mennyiben különbözik ez a fel- szabadulás előtti helyzettől! At­tól, amikor minden megalázta­tást el kellett viselnie a mun- kásembernek, csakhogy munkát és kenyeret kapjon. Emlékezhe­tünk még az uradalmakban dolgozó cselédek helyzetére, akiknek pisszeni sem volt jo­guk az »úr-« és hajcsára, az “■ispán« előtt! Sokszor igen nehéz azt meg­látni, ami megszokott, ami mindennapi. Megszoktuk már azt is, hogy ha bárkit sérelem ér munkahelyén — teljes joga. sőt kötelessége azt orvosolni. A legkiválóbb jogászok, legképzet­tebb igazságügyi szakértők dön­tenek a munkaügyi perekben, s csak »természetes«, ha ennek jelentőségéről, mint magától ér­tetődő dologról — napi mun­kánk közben megfeledkezünk. A mi szándékunk pedig nem volt más ez alkalommal, mint az, hogy ezt a lehetőséget, ame­lyet a népi állam, a munkás­paraszt hatalom teremtett meg, ■— felidézzük, s megmondjuk: nem olyan régen, 14 évvel ez­előtt — még nem is volt ez Ilyen természetes ...! Ezüstkalászos tanfolyam szervezését kezdték meg Ágas- egyházán. A szervező munkát közösen végzik a községben levő társadalmi azervezstek* / CSEH LÁSZLÓ elvtársat, a megyei tanáes végrehajtó bi- jzottságának titkárát a Kiskun­félegyházi ToUüzcmben jelölték. Ebben a körzetben gyerekkora I óta ismerik őt. Cseh elvtárs .egyébként az egyik legrégibb Kedden este összeült a városi népfront-elnökség. A beszámo­lót, amely két részből állt Mező Mihály, a városi népfront­bizottság alelnöke tartotta. Be­számolója első részében a je­lölőgyűlések tapasztalataival foglalkozott, második részében pedig a választókerületek ta­nácstagjelöltjei névsorát ter­jesztette az elnökség elé jóvá­hagyás céljából. A jelölőgyűlé­sekről szólva megemlítette, hogy nagyszámú választó vett részt a kerületekben lezajlott gyűléseken. Megállapította, hogy a jelölőgyűlések hangulata jó volt, a választókerületek nagy többségében ismét a régi ta­nácstagokat jelölték, csak ki­sebb hányadában jelöltek új tanácstagokat. A városban 143 tanácstagot jelöltek, ebből 109 férfi, 34 nő. 94 régi tanácstagot újra jelöl­tek. A jelöltlistára 18 fiatal és 25 népfront-bizottsági tag neve is felkerült. Az elnökség jóvá­hagyta a jelöltek személyét és a titkárság bejelentette a vá­lasztási elnökségnek, hogy sza­vazásra bocsátja a jelölteket. Ezután az elnökség több ha­tározatot hozott. Ezek között •zerepel, hogy a népfront a' közeljövőben összehívja a ta-- nácstagjelölteket, beszélget ve­lük. Határozat született még ok­tóber 31-ének, a város felsza­badulásának és november hó 7-ének megünneplésére vonat-$ kozóan. tanács-vezető megyénk bcu. 1950 óta titkára a megyei tanács végrehajtó bizottságának. Hétszázötven ifjú és leány tanul szakmát az idén a Mun­kaügyi Minisztérium Gáspár András nevét viselő helyiipari tanulóiskolájában Kecskeméten. A fennállásának hetvenöt éves jubileumát ünneplő iskolában ötvennégy szakmára oktatják a1 fiatalokat az iskola kiváló pe­dagógusai. Képünkön Mátis Kálmán tanár irányításával 100 EZER HCXDOM zöldéit az őszi vetés* Befejezéséhez közeledik az1 őszi kapások betakarítása me-i gyénk szántóföldjein. A kukori­cának már több mint 90 száza­léka góréba került. A betakarí­tással egyidőben halad az őszi) kalászosok vetése. Eddig már 150 ezer holdon kerüjt földbe a1 mag. 100 ezer holdon már szé-( pen zöldell az őszi vetés. A termelőszövetkezetekben és' egyéni gazdaságokban a jó gaz-' da gondosságával biztosítják a! kiváló magágyat. A vetőszántá-. sok alá a nyáron és az ősz ele­jén mintegy 90 ezer holdat trá­gyáztak meg. Sokan veszik igénybe a nemesített vetőma­got, mely jóval több termést biztosit. Az idén több mint 100 vagon nemesített vetőmaggal többet vettek igénybe megyénk területén a gazdálkodók, mint az előző esztendőben. A vetéssel egyidejűleg halad a tavaszi magágykészités is. A1 traktorok eddig több mint 301 ezer holdon végezték el a mély- szántást a t?vaszi növények’ alá* HOGYAN .TOT BOLTHOZ A SÁRHALMI TANYA- VILÁG? (3. oldal) AZ ÉLÖSDI (S. oldal) FIGYELŐ 1 • (3. »WaD FÖLDMŰVES- * SZÖVETKEZETI ÉLET (4. oldal) SAKK <5. oldal) SPORT | (5. oldal) j BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE f (6. oldal) 3 1 VÁX,ASZTÁSTÓL — VÁTLASZXÁSIG ■-0-000000000-000000-0000000000000-000-00-00000000000000 BARAKTÓL AZ ÚJ GYÁRIG Mág megvan az a barak l az Építőgépkarbantartó Válla­latnál, amely kezdetben azt I jelképezte, hogy itt valaha gyár |Iesz. És valóban, 1953-ban, köz­vetlenül az országgyűlési vá­lasztások előtt majd száz dolgo- I zó vette birtokába az új, kor- i szerű gyárat, tágas szerelőcsar­nokává, amelyre államunk hat 'milliót költött; A barakot, ahonnan elindult jaz üzem, nem döntötték le, ha­j-nem raktárnak használják. Az új gyár felépítésével meg- ' szűnt az az állapot, hogy télen la hidegben, a szabad ég alatt , kell dolgozni. Ahogy teltek-múltak a hóna­pok, úgy ütközött ki a fejlődés gyermekbetegsége. Mindig hiányzott valami, s ez nehezí­tette a munkát, mindig volt va­lami kívánság csak azért, hogy előbbre jusson a vállalat, tel­jesítse tervét, s ezzel egyidőben gazdagodjanak dolgozói. Ahogy az ország teherbíró ké­pessége engedte, úgy bővült, ka­pott új gépeket. Egy kovácsmű- ) helyre, üzemanyagraktárra és jegy gázfejlesztő kamra építésé­re 100 000 forintot költöttek. Az 'új marógép 82. a sugárfúró eéo 180, egy EU esztergapad 62 ezer forintba került. A régi barak-épület mellé egy újabb raktárhelyiség került, amelyre 103 ezer forintot adott az állam. Később egy újabb esz­tergagép került az üzembe 110 ezer forintért. A gépi parkot egy lemezvágó olló egészítette ki 62 ezer forintért. Teljesült az a kívánság is, hogy a csarnokban daru legyen. Beállítása majdnem 300 000 fo­rintba került. Közben megváltozott a mun­kások élete is. Ez többfélekép­pen tükröződik. A legügyeseb­bek elnyerték a szakma kiváló dolgozója kitüntetést. Ezek kö­zött említhetjük Dakó Imrét, D. Kovács Jánost, Nagy Miklóst. A kiváló dolgozók között talál­juk Kiss Jánost, Kiss Józsefet, Bognár Lászlót, Kiss Imrét, Gosztolya Józsefet cs Vicha Gyulát. Az elmúlt négy évben 40 ezer forint igazgatói alap került a dolgozók kezeibe a mintegy 480 ezer forint prémiummal egye­temben. Es hogy olcsóbb legyen az ellátás, a vállalat évenként 36 ezer forinttal járul az étke­zési költségekhez* Emellett évről évre emelke^ dett a dolgozók átlagbére. A1 havi fizetésből, meg a jutal­makból nemcsak élelemre, ru­hára, hanem új bútorra, mo­torra, új ruhára, cipőre is ju­tott. Voltak azonban olyanok, akik kevesebbet költöttek ma­gukra, s összerakosgatták a forintokat s házépítésbe kezd­tek. Kuti László és Gosztolya József megtakarított pénzét az OTP is kiegészítette néhány ezer forinttal. Azt mondják, hogy Rózsa László az utolsó si­mításokat végzi új fészkén. Ko­vács János és Vicha Gyula há­za most épül. Keletneu József pedig a közeljövőben szándé­kozik a házépítéshez hozzákez­deni. Ez lenne dióhéjban a cím­ben említett változás rövid tör­ténete. S mire a társadalmi munkában elültetett rezgőnyár­fák — amelyek úgy ölelik kö­rül a gyárat mint kisgyermek karja édesanyja nyakát — meg­erősödnek, s újra elérkezik a számvetés ideje, valószínű arról adhatunk ismét számot, hogy gazdagabb lett a gyár s lm lajdonosai, V. ti, JELÖLTJEINK gyakorlati bemutatót tart Gyű-/ rák Márta és Tormás Júlia; fodrásztanuló, lőszövetjtezeteiben és egyéni; ■ gazdaságaiban hízóba állították! <a sertéseket. Ebben az évben j (/mintegy 300 ezer sertést hízlal-j mák meg, jelentős részét az új J ^termésből. Az állatforgalmi vál-j yialatnak több mint 120 ezer ser-] /kést adnak el megyénk terme-j Alői. Ebből eddig már több mint] \8ö ezer darabot ad talc át. Ez aj (/mennyiség jóval meghaladja azj //előző években értékesített] ^mennyiséget. Ezt bizonyítja,) \hogy három évvel ezelőtt mégi (/csak 93 millió forintot, addig] /)az idén előreláthatólag közelj 1300 miliő forint értékben vásá-< yrolja meg a termelőktől az el-] (/adásra szánt állatokat az állat-! /(forgalmi vállalat. < /) Megkezdődtek a jövő évi; Iszerzödéskötések is. Az 1959-es! yév első felére ezidáig 20 ezer; (/darab sertés szállítására, híz-! őlalására vállaltak kötelezettsé-; Xget megyénk termelői és tér-: melőszövetkezetei. ; Góréba került az idei jó ku­koricatermés. Megyénk tenne i Bőségesei lösz h£zotf5@?tésj ©a: iűén is | Ebben az évben több mint 3QQ ezer sertést j hízjamak megyénkben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom