Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-11 / 214. szám

SZÖVETKEZETI HÍRADÓ Harmincöt áj mezőgazdasági társulás, ssakcsopert alakítására van kilátás ebben az évben , Járásunk dolgozó parasztsága túlnyomó részben szőlő- és gyü­mölcstermesztéssel foglalkozik. Ennek megfelelően jönnek létre az alacsonyabb típusú társulá­sok, illetve szakcsoportok. Je­lenleg 12 szőlő-, gyümölcsterme­lő, 1 szőlővessző gyökereztető, 3 mezőgazda sági kisgép társulás, illetve szakcsoport és 7 méhész szakcsoport működik; Elkészítettük a munkatervet az alacsonyabb típusú társulá­sok, szakcsoportok szervezésére. I A dolgozó parasztsággal tor- I tent előzetes tárgyalások j alapján 33 új társulás, szak- i csoport létesítésére van ki- I látás még ez évben. Agasegy házán spárgatermelő szakcsoport, Bu- gacon szintén spárgatermelő, Valamint gyümölcstermelő szak­csoport, Kisbugacon 8—10 kh te­rületen szőlőtermelő szakcsoport alakításáról beszélgetnek a dol­gozó parasztok. Izsákon megszer­vezzük a hegyközséget, valamint egy juhtenyésztő és egy szőlő­termelő, Kerekegyházán gép- használati, szamócatermelő és sertéstenyésztő szakcsoportot hozunk létre, Kecskeméten szőlőveesső­gyökereztető, gyümölcster­melő és szamócatermclö szakcsoportot, Lajosmizsén géphasználati tár­sulást, Lakiteleken hegyközsé­get és 3 géphasználati társulást, Orgoványon juhtenyésztési, ba­romfinevelési és hizlaló szak­csoportot, Tiszakécskén szőlő-, gyümölcstermelő, szőlővessző gyökereztető és egy géphaszná­lati társulást alakítunk, , A 35 társulás, szakcsoport számszerűen soknak tűnik, de minden lehetősége megvan ar­ra, hogy megvalósuljanak. A szövetkezetek a feladatok végrehajtásában közvetlen a szakbizottságokra támaszkod­nak. Egyes községekben a párt és a tanács mellett nagy segítséget nyújtanak a szakcsoportok, társulások fejlesztésében a KlSZ-szer- vezetek. A kecskeméti járási KISZ-bi- zottságnak. külön munkaterve van a szakcsoportok fejleszté­sére; Az új szakcsoportok szervezé­se és alapítása mellett fejleszt­jük a már meglevő szakcsopor­tokat is, Horn Károly, it, a kecskeméti FJK elnöke Könyvárusításból Havonta 20 ezer forint forgalom Hej de sok vita folyt an- mak idején arról, hogy a könyv- larusítás szövetkezeti -profil—e, jvagy sem. S ahogy lenni szokott, |ezt a kérdést is az idő döntötte jel. Ma már senki sem merné Kétségbevonni, hogy például a kiskunfélegyházi FJK könyves- íboltja jól dolgozik és hasznos munkát végez. Nemrég, amikor betoppantunk hozzájuk, éppen egy nagy ha­lom tankönyv kicsomagolásával (voltak elfoglalva. De azért a (könyvesbolt vezetője, Kunipfer (Ferencné szívesen állt velünk jezóba egy félórára, hogy kérdé­seinkre válaszoljon. Mentege­itőzve kezdte; — Nagyon másnapos lehet az ►arcunk, mert meg az éjszaka is iá könyveket szállítottuk. Ha- jtáridőre szeretnénk végezni és (végzünk is vele. Egy hét alatt •már három szállítmány érkezett, :ezt 100—120 felé elosztani, szám­lázni, csomagolni kell, sőt ki is ikeli küldenünk a járás terüle­tére, mindezt a rendes létsza- (munkkal, illetve egy kisegítő (munkaerővel. — Hányán vannak itt a bolt­iban? — Egy boltvezető és két eladó. Azelőtt egy szervező is volt, de most a járási bizomá­nyosokkal is mi foglalkozunk, s ez így tán jobb is. Két járást, a kecskemétit és a félegyházit lát­juk el könyvekkel és 40 bizo- jmányosunk van. Ezek közül 15 i szövetkezeti bolt, a többi ma­gánszemély, trafikos, pedagógus (stb, • — És mennyi a forgalom? — Forintban kifejezve kb. az itteni nagyboltunk forgalmával egyenlő, ha az évi átlagot vesz- szük, ügy húszezer forint körül van havonta. Azelőtt csak alig tíz bolt foglalkozott a járásban könyvekkel. A forgalmuk alig volt 5—6 ezer forint. Most a könyveket havonta cseréljük, frissítjük, de van olyan bizo­mányos is, aki hetenként belá­togat. A bolt 22 százalék jutalékot kap a könyvek után, ebbel 10 százalékot ad a bizományosok­nak. Szállítás, csomagolás, bolti rezsi..; Ami igaz, igaz, a köny­vek árusítását nem lehet mint -üzletet« pl. egy jó menetelő italbolthoz hasonlítani. De nem is szabad ilyenképpen mérni. — Szó volt arról, hogy talán átkerülünk a helyi FMSZ-hez, vagy a MESZÖV-höz •— mondja az elvtársnő. f- És mi a maguk véleménye, hogy volna jobb? — Ahogy most van. A helyi jellegű bolt nem foglalkozhatna a járással, márpedig erre kul­turális szempontból nagy szük­ség van. A MÉSZÖV irányítása pedig sok felesleges utazgatást, kiadást jelentene ■— jelenti ki határozottan. S eszel búcsúzunk is. Sok a munkájuk, Borbély Gá­bor és Kádár Lászlóné ugyan­csak igyekeznek a tankönyvek csomagolásával s közben eladói teendőiket is végezni kell. Nem tartjuk fel hát a boltvezetőt, Még egy pillantás a szép, tá­gas, tiszta könyvesboltra. Fent, a könyvespolcok felett képek so­rakoznak, középről József Atti­la portréja néz le a látogatókra. Mintha azon őrködne, hogy a könyv necsak árucikk legyen.:. (i Pú Követendő példa Haifa* könetesitette termetét a Kecskeméll FSMmhresszSretkszet A KECSKEMÉTI Földművesszövetkezethez a város határá­ból közel 100 000 hold tartozik, amelyből 71 696 holdat művelnek az egyéniek és ebből 39 976 hold a szántóterület. A gépi munkák szerződéskötésének megkönnyítésére és a rendelkezésre bocsátott erőgépek jobb kihasználása érdekében a földmüvesszövetkezelhez tartozó területet körzetesítették. Ezzel a módszerrel megoldhatóvá válik, hogy a földművesszövekezet minden szerződéses tervfcladatát körzetekre tudja bontani, a körzeti felelős aktívák bevonásával a szerződéskötést a többi fel­adattal együtt végre tudja hajtani. A TERÜLET négy körzetre oszlik; Az első területe mintegy 10 000 hold, felelőse Farkas Gergely úrréti lakos és körzetéhez tartozik Talfája, Budai hegy és Kecskemét egy része: Ürrét, Borbás, Kisfái. A második körzet 8000 holdján Kovács István a felelős, a harmadik, legnagyobb területű; 13 000 holdas körzet gazdája Bartusz Imre, s hozzá tartozik Külső-Ballószög, Helvé­cia, Kecskemét egy része, míg a negyedik körzet öleli fel Kecs­kemét legnagyobb részét, Kurucz József irányítása alatt. A négy körzet között oszlik meg a földművesszövetkezei: rendelkezésére bocsátott 23 erőgép, 8 az elsőben, 6 a harmadik­ban, 5, illetve 4 dolgozik a második és negyedik körzetben, MINDEN KÖRZETNEK a gépállomás által megbízott bri­gádvezetője van, aki a körzetfelelőssel egybehangolva végzi munkáját; A körzetek létrehozása taggyűléseken és gazdagyűléseken való ismertetés után a termelők hozzájárulásával történt; A kör-j zetfelelősök nevét és területét minden ital- és vegyesboltban*/ valamint felvásárló helyeken tájékoztató táblák mutatják, QOOOOOOOOOOOOOOOOE As „Izbirácsica“ sikere Baranyában ^hogyan a tóba dobott ka­A mozgalom hírei HÁROM NAP ALATT 15 új tagot szervezett soraiba a mély­kúti földművesszövetkezet. * ÓALMÁSON a tanyai lakos­ság régi kérelmére új vegyes- és italbolt nyílt. * JÓ DOLGOZIK Lajosmizsén a földművesszövetkezet. Már ed­dig 75 ezer forint értékű célrész­jegyet vett a tagság. Nem régen italboltot létesítettek, rövidesen pedig a KISZ számára klub-ter­met rendeznek be. KULTÜRCIKK SZAKÜZLE­TET nyitott az elmúlt napokban a Kiskunmajsai Földművesszö­vetkezet. A MÉSZÖV igazgatósági ülést tartott, melyen megbeszélték a gépi munkákkal, a méhészettel és a termeltetéssel kapcsolatos feladatokat. vies egyre szélesebb hul­lámkört ver a vizen, úgy terjed híre-neve, most már a megye határain is túl a bácsalmási délszláv együttesnek, amely a lelkes Retek Pálné óvónő veze­tésével, a földművesszövetkezet keretében működik. Sokoldalú tehetségekből áll ez a zenekar­ral együtt mindössze 20 tagú együttes; nemcsak pompásan énekelnek és táncolnak, hanem a Délszláv Szövetség főtitkára szerint as egyik legjobb délszláv színjátszó csoport is az ország­ban. A tavasszal tanult és először bemutatott »Izbirácsica« — azaz »Válogató lány« — című hárorri- felvonásos vígjátékukkal már meghódították szűkebb hazájuk; Bácsalmás és a környező köz­ségek közönségét. Most újabb területre: Baranya hét községé­be viszik el, egész estét betöltő, kitűnő műsor keretében. A da­A BÁCSALMÁSI JÁRÁS öt községében rendezik meg a föld­művesszövetkezetek az idei té­len az ezüstkalászos tanfolya­mokat; a másik három község­ben —• szakképzett agronómus hiányában — csak esti tanfolya­mokat, előadásokat indítanak. rab mellett szerepel műsorukon« 12 népi tánc és több népdalé szám tambura kísérettel. A baranyai út »főpróbáját^ Bácsalmáson tartották meg 8-ár».« nagy sikerrel. Azóta már a diH nátúli községek színpadán arat­ják esétról-estére a megérd»^ melt elismerést. * Közös erővel A pangó kulturális munkát fellendítésére nagy erőfeszítése-* két tesz a Soltvadkerti Földmű-* vesszövetkezet. A nemrégen­megalakult bizottság program*■ jában olyan tervek szerepelnek,, amelyek megvalósulásával való-** ban pezsgő kulturális életet te-* remthetnek a földművesszövet-* kesetere belül, Most szervezik a 40—50 tagú* ra tervezett énekkart a szövet- kezet alkalmazottai és tagjai közül. Irányítását és tanítását a község egyik zaneértó pedagó­gusa vállalta. Közösen a KISZ* szervezettel akarják létrehozni a színjátszó együttest, amely aug. 20-án már bemutatkozott, de az első komoly fellépését november 7-ére tervezi egy háromfelvoná- sos darabbal. A további tervek- ben szó van egy, a KISZ kere- tében működő táncegyüttes megalakításáról is. ►OOOOOOOOO'OOOOOCKK/OOOOCKo. Ezt a szakcsoportot érdemes volt megalakítani! f Rémen 11 hold területen gazdálkodik a Kossuth nevét vi- jsselő cukorrépatermesztő szakcsoport. Répája olyan, hogy a gyár «szakembereinek megállapítása szerint nincs párja a kiskunhalasi «járásban: 220—250 mázsát Ígér holdankint. A szakcsoport az ősszel 28 centi mélyen megszántotta a répa talaját és holdankint másfél mázsa szemcsés szuperfoszfátot ezórt el, tavasszal pedig 40 kg pétisóval fejtrágyázták a répát. A kártevők ellen kétféle módon is védekeztek. A terület egyik részét 70 dkg Pernit és fél százalékos bordódé keveréké­vel, a másik részét rézgálicoldattai, Darsinnal és nikotinnal per­metezték. A permetezést követő napon a bolhák és barkók mind «elpusztultak. Nem csoda tehát, hogy a kártevőktől gondosan smegvédett és négyszer kapált répa ilyen szép terméssel iutal- jsriArra majd a szakcsoport szorgalmas tagjait« Itt ülünk a lajosmi- zsei földművesszövet­kezet központi irodá­jában, beszélgetünk Szabó Zoltánnal, az igazgatóság elnökével. Éppen a fiatal szövet­kezeti dolgozók helyze­téről érdeklődöm, ami­kor kopogtatnak és be­lép egy ünneplőbe öl­tözött paraszt bácsi. — Hivatott ügyve­zető kartárs? — Igen, üljön le Cs. bácsi. — Baj van a gyer­mekkel? — kérdezi amaz aggódva. — Nagy baj nincs, mert jó gyerek, de probléma azért akad, majd megbeszéljük. Cs. bácsi leül az el­mekkel szemben, Ba­Fodalkozik a fiatalokkal szélgetnek a gyermek- nevelésről, megbeszé­lik Pista ügyét, aki szakácsinas. A Buda­pesti SZŐ VOSZ isko­lában taníttatta a föld­mű vesszövetkezet és most — ez a probléma — vissza akar menni Pestre. Vonzza a moz­galmas, fényes pesti élet, s talán az ottani barátok. Erről beszélgetnek most: — Jól dolgozik a fiú, csak az a baj, nem érti meg, hogy itthon, Lajosmizsén is szükség van a ió szakemberre­Azt mondja, itt nem tudná tudását haszno­sítani. Kérem Cs. bá­csit, hogy beszéljen a fiával. Ezt nemcsak mint szövetkezeti el­nök mondom, hanem mint ember, mint apa, akinek szintén vannak fiai. Ha felkerülne Pestre, egyedül, talán rossz társaságba keve­redne vagy nem tud­na a pénzzel bánni. 17 éves fiúnak még kell a szülői nevelés... — Igaza van — mondja az apa — be­szélek vele. Köszönöm, hogy törődik a fiam­mal. Kezet szorít Szabó elvtárssal. Később megtudtam, hogy nem ez az első beszélgetésük. Mikor az elnök idejött, Pista »más« gyerek volt. — El akartam kül­deni — mondja —< mert két hónappal to­vább itthon volt sza­badságon. Ekkor hivat­tam be az apját elő­ször és azóta gyakran ülünk ide az aszta] mellé beszélgetni. Szabó Zoltán megér­tette, hogy az ifjúság nevelése az ő kc.eles- sége is. Felelő» a rá­bízott tanulóknak — nemcsak a testi, hanem az erkölcsi »épségéért« is. B. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom