Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-07 / 211. szám
1958. szeptember 7, vasárnap I oldat Egy új közösség kezdeti lépései 7ÚLILZ. koJüAztnliii hóid kajmbamck&s tdip.llhét tervezik MINT MAR HIRT ADTUNK róla, augusztus 17-én Dávodon Augusztus 20. néven új termelőszövetkezet alakult, amely 405 katasztrális hold földön kezdte meg a gazdálkodást. Az említett közös gazdaság tagjainak mintegy fele középparaszt. Az alakulásnál még csak kilencen voltak, két hét alatt ez a szám kétszeresére növekedett és nemrég két középparaszt kérte felvételét az új szövetkezetbe. A munka már folyik, traktorok szántanak az őszi kalászosok alá. A termelőszövetkezet 100 katasztrális hold őszibúzát 70 katasztrális hold ősziárpát és három katasztrális hold takarmánykeveréket fog elvetni, az árpát szeptember második felében, a búzát pedig október elején. Földjük 25—30 százalékán ipari növényeket kívánnak termelni. Ezenkívül még ezen az őszön 150 anyajuh beállítására is sor kerül. Ötven holdra jut egy pár ló a terv szerint. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs takarmánykészletük, a szarvasmarha- és sertésállományt a tavasszal fogják létrehozni. A tagok közösen vágják a sarjút, hogy ezzel is elősegítsék a leendő közös állatállomány takarmányozását. MIVEL JELENLEG elegendő szervestrágyával nem rendelkeznek, a bajai szervestrágya- gyűjtő kirendeltséggel tárgyalnak a szükséges trágya beszerzése érdekében. Amennyiben a vállalat szállítani tud trágyát, úgy még az idén 20 katasztrális hold homokon kajszibaracktelepet létesítenek. Már szerződést kötöttek a gépállomással. Minden géppel végezhető munkát az végez. — A mi termelőszövetkezetünk szem előtt tartja, hogy minél jobban kíméljük az emberi munkaerőt — mondja Deák József elvtárs, a szövetkezet elnöke. Ö a községi mezőgazda- sági felügyelői munkakört cserélte fel az új szövetkezet vezetésével. Mondanunk sem kell hogy a közösség tagjai nagyon helyesen és okosan cselekedtek, mikor szakemberre bízták gazdaságuk vezetését. Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy az Wwvwwvwvwwwwwwvwwwvwwwvwwwwwwwwvwwwwww^ A Takar ék szőreik esetben elhelyezett pénz hasznot hoz, mert kamattal növeksziki Előnyös, mert mentes minden adó és illeték alólj Biztos, mert visszafizetéséért az állam szavatolj BETÉTET MINDENKI ELHELYEZHET A TAKARÉKSZÖVETKEZETBE. Kölcsönt, hitelt kaphatnak a takarékszövetkezeti tagok. Tag lehet az, aki legalább egy részjegyet befizet. A részjegyek névértéke 100—250 forint. Az alábbi helyeken lehet belépni a TAKARÉKSZÖVETKEZETBE: Bácsbokod, Harta, Kelebia, Kerekegyháza, Madaras, Mélykút, Soltvadkert, Szabadszállás, Tataháza, Tompa, Fülöpszállás, Solt, Tiszakécske, Alpár, Jászszentlászló, LÉPJEN BE TAGNAK A TAKARÉKSZÖVETKEZETBE! 2361 új termelőszövetkezetről pár év múlva úgy beszéljenek, mint megyénk egyik legjobb közös gazdaságáról. Erre biztosíték a jó föld, az állami segítség, a gépi munka, a szakvezetés és a majdnem teljesen fiatalokból álló termelőszövetkezet tagjainak közös, jó munkája. A tagság érzi a párt és az állam támogatását, a vetőmag biztosításánál, a kedvezményes műtrágya akciónál, a kedvező feltételek mellett köthető szerződéses hizlalásoknál stb. Nagy bizakodással tekintenek a holnap elé, már a kezdet kezdetén mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hozzájuk fűzött reményeket valóra váltsák. A PÁRT ÉS A KÖZSÉGI TANÁCS vezetői szívesen és készségesen támogatják a termelőszövetkezetet. Tudják jól, hogy az első lépések a legnehezebbek. Ezért segítenek a közös gazdaság tagjainak a lehetőségekhez képest problémáik megoldásában. Az ő gondjuk a tanács gondja is. A mag el van vetve. Most már a vetés ápolása, gondozása szükséges ahhoz, hogy a kis közösség egészségesen fejlődve bő, aranykalá- szos termést hozzon. Molnár János A sok szóbeszéd után végre olyan „meztelen istenről” adhatott hírt a Kalocsa és Vidéke című újság, akit nem csupán látott valaki, hanem akit meg is fogtak. Mégpedig Plcs- kovits István, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szőlőmunkása és Fuszenecker István komlómunkás fogott el egy odavalósi erdész segítségével. Több alkalommal a „meztelen istent” is látták, de csak messziről, egyszer aztán erőt vettek félelmükön és az erdész fegyverében bizakodva egyszerűen elfogták és bekísérték a hajósi rendőrőrsre. Közben a csodálatosnak indult történet egészen prózai fordulatot vett. Kiderült — ez már az úton —, hogy a „meztelen isten” vonakodik ugyan a rendőrségre menéstől, de sem arkangyalokat nem tud segítségül hívni, sem pedig eltűnni nem hajlandó, mint más meztelen istenek, amik nemrégiben a szóbeszédek tárgyát képezték. A rendőrségen aztán teljesen megoldódott a rejtélyes eset. Kiderült, hogy ameny- nyiben csodáról lehet beszélni, akkor csupán egy újgazda munkaszeretetét tekinthetnénk annak, aki a harmincötfokos hőség ellenére is megpróbált kapálni szép, magas- növésű kukoricájában. A többit elképzelheti az olvasó: először az ing került le a kapásról, aztán a nadrágot is földre dobatta a kánikula, végül pedig, szégyen ide, szégyen oda (hiszen a kutya sem jár erre felkiáltással) az alsónadrág is a többi ruhadarab mellé került. Ehhez a szituációhoz csupán a meztelen istenekről sugdosott szóbeszéd kellett (mint tudjuk, ez sem hiányzik), aztán már Németh Lajos egykori cselédből, most szorgalmasan dolgozó kéles- halmi újgazdából, egyszeribe „meztelen isten” lett. Eddig a csodálatosnak indult történet, s a kalocsai újság levelezője, Oláh Lajos még hozzáteszi tanulságképpen, hogy „ne kapálj meztelenül, mert meztelen isten lesz belőled”. Ez a tanulság — a fenti történet után — azt hisz- szük egészen kézenfekvő. Még csak annyit végezetül: egy „csodáról” ismét kiderítette az élet, hogy egyszerű kitalálás, felfújt szóbeszéd, amivel csak az orrukig látókat lehet ideig-óráig félrevezetni. Elég volt hozzá két állami gazdasági munkás meg egy erdész, hogy a „meztelen isten” félelmetes jelenségéből egy kánikulától gyötört kapás ember felsülésének vidám története kerekedjék ki. Az olvasó kérdez — a szakember válaszol Több olvasónk érdeklődött a sok kárt okozó lótetű eredményes irtása felől. Szűcs József, a növényvédő állomás laboratóriumvezetője az alábbiakban ad tanácsot: A lótetű elsősorban a porhanyó televényben vagy istállótrágyában gazdag talajokat kedveli. A védekezéssel kapcsolatban elsősorban a trágya- és komposzttelepekre kell nagy gondot fordítani, hogy a lótetű innen ne kerüljön a növények közé. Földszinti járataikat követve keressük meg fészküket és szénkéneget vagy benzint beleöntve tapossuk le a földet. A lótetűtől fertőzött földön 60 —75 cm mély csalogatóárkot készítsünk és ezt trágyával töltsük meg. Ősszel vagy a tél folyamán a trágya odacsalogatja őket s az árkokban könnyen elpusztíthatjuk a lótetveket. A melegágyakban csalétekkel és riasztó anyagokkal védekezhetünk., Riasztó anyagok a nafta- lin (150 gramm négyzetméterenként) és paradiclorbenzol (50 gramm négyzetméterenként). Ezekkel úgy védekezünk, hogy az anyagot 13—15 cm mélységben 10X10 vagy 20X20 centiméteres kötésben elhelyezzük. A forgalomban lévő védekezőszerek közül eredményesen használhatjuk a lótetű Arvalint és a Grylltoxot, amelyet az esti órákban műtrágyaszerűen szórunk el, négyzetméterenként 20—30 grammot. Növényvédelmi munkák a dohánytáblán cAmikor óig. Lzürct heh jeti kétiégheeí élt kozott, a nngg törteiméi Megismétlődik-e az idén az 1101. évi rekord? Pontosan fél évszázada — 1908-ban — volt egész Magyar- országon, de elsősorban a Duna— Tisza közén a legnagyobb bortermés, amit a feljegyzések és az emberemlékezet óta tudunk. Emellett az óriási termés ellenére, a minőség is igen jó volt, mind zamatra, mind fokra. Érdemes és tanulságos visszaemlékezni erre, mert ha az időjárás olyan ideális marad a szőlőre, mint eddig volt, félévszázad után újra az átlagnál sokkal magasabb lesz az idei termésünk is. A termés sorsát eldöntő virágzási idő olyan volt, hogy kívánni sem lehetett jobbat. A hozam a tavalyi jó közepesnél 25—30 százalékkal több. A peronoszpórá- nak nyoma sincs. Mindössze a július végi forróság okozott kisebb százalékban napégetést. Az Ifjabb olvasók azt gondolhatják, hogy milyen nagy heje- hujás öröm volt 1903-ban a bő szüret. Ellenkezőleg: sírás és kétségbeesés volt. Az 1908-i hivatalos statisztikai adatok szerint az akkori nagy Kecskemét 5327 hold termőszőlején 143 ezer hektó must termett. A valóságban ennél is jóval több, mert sokan nem jelentették be. A rekordtermés messze túlhaladta azt a mennyiséget, amely a hordókészletben elfért volna. A hordók mind megteltek, de a mustot még mindig ontották a prések. Először a kádak, azután a dézsák, teknők, majd a vizeskanták (akkor cserépkanták voltak), fazekak teltek meg, de még mindig folyt a príma must a présekből. A szüret kihúzódott október végéig és a szőlős emberek tehetetlenül álltak, mert a földre mégsem lehetett engedni a mustot. Nemcsak a szegényebb, de a jól felszerelt gazdáknak sem volt már hordójuk. Abban tus időben a mustés borárakat három nagy bank diktálta Magyarországon. Kezükben volt az egész borkereskedelem, főleg az export. A sok borkereskedő — néhány kivétellel — mind bankhitelből vásárolt. Az akkori évek 18—24 koronás hektoliterenként! must árát, a jó minőség ellenére, 10 korona alá szorította le a kapitalista árdiktatúra. A must ára kisebb volt, mint a borfogyasztási adó. Különösen azok kerültek kétségbeejtő helyzetbe, akiknek egyáltalán nem, vágj' legfeljebb saját szükségletükre volt hordójuk, tehát a legszegényebb kisemberek. A víg, cigánymuzsikás szüret helyett kétségbeesés, sírás-rívás, káromkodás hangzott szerte a szőlőhegyeken és & városban. »♦Vége a homoki szőlőkulturá- nak« — írja a vészkiáltást a helyi újság. Mindenki az államtól, a politikusoktól várt segítséget. A kétségbeejtő helyzetben, 1908 október 18-án, vasárnap, a szőlősgazdák és a közéleti férfiak nagygyűlésre hívták össze a szőlősgazda társadalmat a mária- városi Templom térre (akkor még üres volt a reáliskola helye és környéke). Kétezer főnyi tömeg gyűlt egybe, igen sokan jöttek a messzi tanyavilágbói is. »»Megjött az áldás, de nincs köszönet benne« — hangoztatták a szónokok. A hangulat nagyon izzó és elkeseredett volt. A nagygyűlés felhívta a város két országgyűlési képviselőjét, hogy a képviselőházfcan azonnali intézkedéseket követeljenek: a borfogyasztási adó eltörlését legalább erre az évre. Sürgették, hogy a kormány támogatásával értékesítő szövetkezetét és borközraktárakat állítsanak fel (s ezt 1908-ban követelték a szőlősgazdák). A tömeg izzó hangulatban oszlott szét, sokan a kétség- beeséstől sírva mentek haza. Mindez természetesen akkor csak elhangzott szóáradat maradt. Az óriási termés a bankok, nagykereskedők és spekulánsok kezére került. 1909. tavaszán a jó bor exportja megMegyénk igen sok községében foglalkoznak dohánytermesztéssel. A dohánynak is sok kárindult nyugat felé kétszeres áron, amit az akkori balkáni háborús feszültség is csak fokozott. A verejtékes, látástól- vakulásig tartó munka gyümölcse, a három nagy bank, a kereskedelem és az üzérek prédája lett. Magam is ismertem néhány olyan spekulánst, aki előre hordókat vásárolt és bankhitellel bort. Mindezt tanulságul is írtam. Jói esett olvasni az újságokban, hogy az illetékesek már előre intézkedéseket tesznek, hogy lehetőleg simán történjék a nagy termés átvétele. Örömmel olvastam a Petőfi Népében azt is, hogy több helyi tanács is foglalkozott már ezzel a kérdéssel. Igen helyesnek tartom azt a javaslatot, hogy a zűr-zavar elkerülése végett először a szerződött mustokat kell átvenni. A mustra leginkább azok szerződnek, akiknek vagy nincs elég hordójuk, vagy pénz dolgában nem állnak rózsásan. Az elsőséget nekik kell adni az átvételnél. Végül érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt évszázadban csak kétszer volt ilyen bortermés. A másikat Hanusz István, a reáliskola egykori tudós igazgatója említi fel kitűnő szőlő-és bortörléneti könyvében. Ez a termés 1834-ben volt. Ebben az évszázadban most következik a második nagy és jó termés. Hgyőzzünk rá, hogy most örömet hozzon! Bodócs Gyula Hetény egyháza tevője, betegsége van, amelyek közül a legfontosabbakat ismertetjük. Í A dohánytő alsó levelein szabálytalan alakú lyukak, a szár tövén lévő rágások a bagoly- | pille hernyójának kártétele. A j káposztabagolypille hernyói a I felső és alsó leveleken sűrű, ka- ♦ réjos rágást tesznek, a borsóba- fgolypille hernyói főleg a do- í hánylevelek oldalereit pusztítják el. A pillék elleni védeke- % zésben a gyomirtásnak vansze- | repe, mert ezzel a tojásrakást ♦ akadályozzuk. A hernyók ellen | csalétekkel védekezünk, mely- ínek elkészítése a következő: 25 ♦ liter búza-, vagy cirokkorpát 1 |kg Hungária Matador (DDT) | porozószerrel keverünk össze, j A keveréket 3—4 kiló melasz- ♦ szal gyúrjuk át, majd annyi vi- | zet adunk hozzá, hogy nedves fűrészporra emlékeztető legyen. A dohány egyik legveszedelmesebb ellensége a tripsz. Ez az apró, sárgaszínű rovar a fonák- oldalon, az erek mentén szívja a leveleket. Nyomában fehér csíkok keletkeznek, a levél hullámosán felpuffad és elszárad. Tavasztól őszig több nemzedéke | pusztít. Ellene DDT porozással I védekezhetünk. ♦ A betegségek közül a mozaik- 5 betegségek, foltok, gyűrűk, ; márványozottság képében láthatók. A betegség fertőző, dohánymaradványok útján is terjed. A palán faagy talaját ezért ne használjuk fel újra. A bak- i, tériumos eredetű dohányvész is } veszedelmes betegség. Rendsze- Jrint már a melegágyból hozza Í magával a palánta, most már t csak az elszáradt vagy száradó ♦ leveleken figyelhetjük meg, a . még zöld levélen sárgaudvaros t kerek barna foltok alakiában * ismerhetjük fel. „MEZTELEN ISTEN" Hajóson
