Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekl ÖÖCR3-GO 0-0-00 1958. SZErT. 5. PÉNTEK 111. ÉVFOLYAM, 209. SZÄM Ära SO fillér Szüreti előkészület a Kiskunságban Alig egy hét múlva megkez­dődik a nagy szüret a Duna— Tisza közi szőlősökben. Az idén holdanként öt mázsával több szólót szednek le egy-egy hóid­ról, a tavalyihoz képest, össze­sen 1 434 800 hektoliter mustra számítanak a megye területén. Az idén jóval több munkát igé­nyel a szüreti előkészület, mint az előző esztendőkben. A tároló eszközök biztosítása a legna­gyobb gond: az egyéni gazdák 100 000 hektoliter befogadóké­pességű hordóállománnyal bőví­tették készletüket. A megye kis­ipari szövetkezeteinek kádár­részlegei tele vannak munká­val és a nyári hónapok során több ezer új hordót értékesítet­tek. Az állami pincegazdaság másfél millió forintos költség­gel bővítette a pincéket. Többi között Szabadszálláson 5 ezer hektoliter befogadóképességű ideiglenes betontartály készült el. A termés bizonyos részét szőlő formájában adják át az Alföldi Pincegazdaságnak a ter­melők. A megyében öt feldolgo­zó üzem várja készen a gazdák szőlőszállítmányait. A tervek szerint naponta több mint 5 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel. A megye legnagyobb feldolgozó üzemében. Jánoshalmán 3 ezer mázsa szőlőt préselnek ki na­ponta. A feldolgozó üzemekben előállított must egy része a kon­zervgyárakba kerül majd sűrí­tésre. 23 szovjet kenderarató kombájn segítségével befejezték a rastkenüer aratását megyénKben Megyénk déli területe az or­szág egyik legjelentősebb ken­dertermő vidéke. A napokban befejezték az értékes ipari nyersanyag aratását. 5853 hold­ról került le a termés. Más években a kender betakarítása mindig késő őszig tartott a Bács­kában. Az idén azonban nagy segítséget nyújtott a 23 szovjet gyártmányú kenderarató kom­bájn, amelyek főleg a nagyüze­mi gazdaságokban dolgoztak, így időben és jó minőségben rövidesen több mint 129 000 mázsa nyersanyag kerül a fel­dolgozó üzemek telepeire. A ba­jai Dél-Magyarországi Rostkiké- szítő Vállalathoz már megérke­zett az első rakomány, melyet a kisszállási és a dávodi feldolgo­zó üzemekhez továbbítottak. ŐSZIÉI 15 a hegyközségről Szerdán délután Soltvadker- ten, este pedig Kecelen jöttek össze a két község legjobb sző­lősgazdái tanácskozásra: mi mó­don lehet elobbrejutni a szőlő- és gyümölcstermesztésünk fel­lendítésében? Mindkét helyen Simó Tibor elvtárs, a MÉSZÖV Igazgatóságának elnökhelyettese tartott vitaindító bevezetőt, amelyben ismertette a nemré­gen megjelent hegyközségi tör­vényt, s azoknak a lehetőségek­nek sorát, amelyeket a hegyköz­ségekben tömörült gazdák fel­használhatnak a homoki ter­mesztés mennyiségének és mi­nőségének megjavítására. Simó elvtárs társaságában volt Bognár Károly, a Szőlészeti Kutató In­tézet miklóstelepi vezető kutató­ja, aki nemcsak mint szakem­ber, hanem mint régi hegyköz­ségi vezető is méltatta e szerve­zet megalakításának hasznát, jelentőségét. Felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy sürgősen cselekednünk kell: a szőlőter­mesztés megrekedt, sőt hanyat­lóban van. Megyénkben 50 000 hold olyan szőlő feljavításáról, vagy újratelepítéséről kell gon- 3 doskodnunk, amely holdankint 3—5 hektónyi termésével a rá­fordítás költségeit sem adja vissza. A hegyközséget illetően hangsúlyozta, hogy a régivel ellentétben önkéntes alapon tör­ténik a szervezése. A keceli tanácskozáson részt vett és felszólalt Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is. Többek között hangsúlyozta, hogy a most fo­lyó pár száz négyszögöles tele­pítésekkel csak foltozgatjuk az elöregedett szőlőállományt, Meg kell találni a módot — s ez a hegyközségben kínálkozik leg­kézenfekvőbben — arra, hogy egyöntetű fajtákkal gyorsabban, tervszerűbben történjék a tele­pítés. A szőlősgazdák felszólalásaik­ban mondották el véleményüket, kívánságaikat és számos hasz­nos javaslatot tettek a felsőbb szerveknek a termesztés és a termelők helyzetének megjavítá­sára, Egy ftöpelendé kezdeményezés | A bajai tsz-íagok és egyéni parasztok látogatása a megye kiváló nagyüzemi gazdasága ban Czurnics József elvtársnak, a bajai párt-végrehajtóbizottság ipari és mezőgazdasági előadójá­nak vezetésével 34 tagú küldött­ség tett kétnapos látogatást a me­gye legjobb termelőszövetkeze­teiben es állami gazdaságaiban. A látogatók között tíz termelő­szövetkezeti tag, több városi mezőgazdasági szakvezető volt, ae zömmel egyénileg dolgozó parasztodból állt a csoport. El­sőnek a fajszi Vörös Csillagot látogatták meg, itt elsősorban a jól szervezett munka, a jó szak­vezetés ragadta meg a figyel­müket, amely jelentősen hozzá­járult a szövetkezet kiváló ered­ményeihez. Nagyon tetszett a hogy nagyon elgondolkoztatta S őket a nagyüzem fölénye a kis < parcellákkal szemben. A körút utolsó állomása a<j Hosszúhegyi Állami Gazdaság' volt, ahol elsősorban a törpe-í gyümölcsöst tanulmányozták J nagy érdeklődéssel. A látogatás végeztével a tér-5 melőszövetkezeti tagok és azt egyéni parasztok úgy nyilatkoz-j tak, hogy nagyon helyesnek ta­lálják a városi pártbizottság és< a tanács kezdeményezését. Az őt véleményükkel mi is egyetér-S tünk. Reméljük, hogy a bajaiaklj példáját több hasonló kezdemé­nyezés fogja követni a megye-(j ben. LESZ-E FÉLEGYHAZABÓL fürdőváros? (3. oldal) I DR. VÄCZY JÁNOS (3. oldal) FIGYELŐ (3. oldal) A PART ERŐSÍTÉSE TISZAKÉCSKÉN (3. oldal) ÜJlTÄS GARÄN (4. oldal) IRÁNY: A BELTERJESSÉG (4. oldal) SPORT (5. oldal) HALAS ÉS JÄRÄSA (6. oldal) KAPUNYITÁS A SZÍNHÁZBAN <6. oldal) mintaszerű fehér hússertés~állo~ mány, az öntözéses paradicsom, cukorrépa, stb. Ezután a solti Szikra Termelő­szövetkezetbe mentek, ahol az elsősorban az öntözés érdekelte a tsz-tagokat és az egyéni gaz­dákat. Az öntözött síló kukorica rekordtermést ígér, a jelenlé­vők 4—500 mázsára becsülték az egy holdról lekerülő hozamot. A növény levele üdezöld, nem úgy mint a termelőszövetkezeti táb­lával szembeíévő egyéni paraszt siló kukoricája, amely nemcsak hogy viszamaradt, hanem sár­gul már a levele. A Kolbai-féle ikersoros kukorica 50—00 má­zsát ígér holdanként. Kíváncsi­ságból az egyik egyéni paraszt megszámolta, hogy egy tő szó­jababon hány hüvely van, 83-at talált. Ezzel az első nap programja befejeződött. Másnap a Helvé­ciái Állami Gazdaságba mentek, ahol a nagyüzemi szőlőtermesz­tést tanulmányozták. A tapasz­taltakat megbeszélték Molnár Frigyes elvtárssal, az MSZMP megyei bizottságának első tit­kárával, valamint Sarok Antal elvtárssal, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnökhe­lyettesével. Kedvezően nyilat­koztak a látottakról, elmondták, de lehet, hogy cgy-két hét múl­va a képen látható kazán hasz­nálható állapotba kerül. Ilyen kazánokat javítanak a Kecske­méti Építőgépkarbantartó Vál­lalatnál. A tervek szerint az év végéig 50—60 többá-kevésbé megviselt kazán születik újjá: Ezeket a gépeket az építőipar a téli építkezéseknél használja feh Ezeknek segítségével melegíte­nek vizet, alkalmazzák a gőzöl- tetést a betonozásnál. A Kiskunság déli részén a fe­kete bácskai földeken a legkü­A kecskeméti városi autóbuszokon tett uta­zásaimból azt a követ­keztetést vontam le, hogy a kosarakat tu­lajdonképpen két fő­csoportra lehet oszta­ni: mégpedig a sze­rény és a felháborí­tóan szemtelen kosa­rak csoportjára. Az előbbihez tartoz­nak az összes divatko- sarak és a szerényebb, kisebb méretű piaci bevásárló kosarak, amelyek még a »Don- kanyar« veszett fordu­lójánál is illedelmesen húzódnak meg gazdáik ölében, s türelmesen, senkit meg nem sértve várják, hogy céljukhoz megérkezzenek. Róluk nem is mondhatunk különösebbet. Sokkal többet lehet azonban beszélni a másik csoportba tar­tozókról. A mit sem sejtő, gyanútlan utas felszáll a buszra és H&sa&zk a (ms-zö-h, tekintetével helyet ke­res, de hirtelen meg­botlik valamiben, — szinte kiugrik alóla a lába. Ijedten néz szét, s észreveszi az ülés mellett terpeszkedő »kofakosarat«. Szinte bocsánatkérően néz rá, mikor átlépi és helyet- foglal a leghátsó sor egyik ülésén. Még egy megállót sem halad a busz, máris újabb kellemet­len érzések kerítik ha­talmukba hősünket. A pantallója szára előbb rezegni, majd lötyögni, később csípni kezd. Már éppen segítségért kiáltana kétségbeesésé­ben, amikor észreveszi a mellette ülő paraszt- néniké kosarából ár­tatlanul reápislogó, nadrágját csipkedő, pi- roscsőrű kacsákat, Közben megáll a busz Kis-Kecskemétnél, s két hatalmas kosárral kövér, kofaforma asz- szony furakszik fel az egymás hegyén-hátán tolongó utasok közé. Az egyik kosarat, — mint valami faltörő kost — maga előtt tol­ja, azaz löki, és ta­szítja, lódítja, szoron­gatja vele a szerinte »útbanlevőket«. Szoknya szakad? — Nadrág reped? — Mit számít az a szemtelen kosárnak? Ha valaki tapintatosabb viselke­désre figyelmezteti, még a kofa van meg­sértve, s ilyeneket kia­bál: »Ne álljon az út­ba, ha nem akarja, hogy a lábára lépjek!«, vagy »A naccságák és urak, akik nem bírják a szegényszagot, iárja­Majorcnna aratása Bácskában lönbözőbb fűszernövények ter­mesztésével-foglalkoznak. A fű- szerpaprikán kívül először bors- . füvet is termeltek. Az értékes ♦ fűszernövények betakarítását |megkezdték. 300 holdon aratják I a majoránnát, főleg Csávoly, Nemesnádudvar, Hajós és Bá­tya környékén. Ugyanitt gyűj­tik be a borsfüvet is. melyből ki­váló termést értek el az elsőnek vállalkozó termelők. Számítások szerint majoránnából és bors­fűből 14 vagonra való nyersáru gyűlt össze. Az első két vago- nos szállítmány már megérke­zett a bajai gyógynövény-gyűj­tő vállalat telepére, ahol feldol­gozásra kerül majd a főleg nyu­gati államokban kedvelt ételíze­sítő, A fűszernövények termesz­tésével foglalkozó bácskai ter­melők az idén is több mint négymillió forint jövedelemre tesznek szert. nak repülőgépen!« S a »naccságák« és »urak« — kis gépíró­lányok, szerény havi »fixesek« vagy mun­kásnők, kórházi dolgo­zók — inkább bosszan­kodva elfordítják a fe­jüket, minthogy igaz­ságuk védelmében vi­tába szálljanak a csú­nya, útszéli módon ke­replő, náluk különben sokkal gazdagabb ko- taasszonnyal. Szégyel­lik magukat helyette is, — pedig de megér­demelné, hogy egyszer neki is úgy alaposan emlékezetébe vésnék: az autóbusz nem te- heríuvar-kocsi, s nem a kosaras, bátyus ko­fák érdekében állítot­ták forgalomba! Még akkor sem, ha ez számukra sokkal ol­csóbb, mint a számta­lan, másfajta fuvaro­zási lehetőség! — A tanácsköztársaság 49. év­fordulója méltó megünneplésé­nek előkészítésére alakult, 11 tagú bizottság az elmúlt napok­ban ülésezett Bácsalmáson. El­határozták, hogy a jövő év már­cius 21-én összehívják a járás­ban élő veteránokat s a járás .székhelyén méltó kiállítást ren- ídeznek a Tanácsköztársaság em- * lékére!

Next

/
Oldalképek
Tartalom