Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-30 / 230. szám
1058. szeptember 30, kedd 8. oldal Lehetőség és valóság Jegyietek a Bajai Cementipari Vállalatról I Üdvözöljük megyénk- szocialista kereskedelmének dolgozóit S Irta: GERÖCS ISTVÁN, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője « 'W'ízéves az állami kereskedelem. Az első nagykereskedelmi ! •* vállalatok, népboltok, állami áruházak 1948-ban, akkor E létesültek, amikor a bankok, bányák és a nagyüzemek államosi* tása már megtörtént, s nyilvánvalóvá vált, hogy a döntően tár> sadalmasított termelés további fejlődését a kis- és nagytőkések ! kezében lévő elosztás akadályozza. E Nem volt könnyű dolguk a kereskedelmi dolgozóknak, mía E a mai eredményekig eljutottak. 1948—49-ben a nagykereskede- E lem kizárólagos állami kezelésbe vétele, 1948—52 között pedig í az állami kiskereskedelem kiépítése számos új kereskedelmi ve- í zető kiválasztását tette szükségessé. A néphez hű, régi keres- i kedelmi szakemberek és munkáskáderek, akik vezető beosztásba • kerültek, legtöbb helyen méltónak bizonyultak az előlegezett bi- : zalomra és jól oldották meg sokrétű feladataikat. Vezetésükkel : az állami kereskedelem dolgozói — vállvetve a korábban meg- E alakult földművesszövetkezetek dolgozóival — igen értékes mun- E kát végeztek már az első években az áruk igazságos elosztása > érdekében, amikor még egyes, igen fontos cikkekből nem állt ! korlátlan mennyiség rendelkezésre. E Az 1953—56 közötti időkben technikailag is fejlődésnek in- E dúlt a kereskedelem. Korszerű, új boltok nyíltak és az árufor- ! galom nagysága is visszatükrözte — és visszatükrözi — egész í népünk jólétének állandó emelkedését. Az 1953-as 1356 millió E forintos megyei áruforgalom, 1955-re 1883 millió forintra, 1957-re E pedig 2300 millió forintra emelkedett. E hatalmas forgalom 98 ! százalékát a szocialista kereskedelem bonyolította le. A legnehezebb próbát 1956-ban állta ki szocialista kereske- E delmünk. A kereskedelmi dolgozók döntő része az ellenforrada- ‘ lom napjaiban is hű maradt népi államunkhoz, megvédte a reá > bízott értékeket és folyamatos munkájával igyekezett megaka- ! dályozni a még nagyobb károk keletkezését. Mindenki tudja, E hogy egy ilyen tragikus időben a tőkés kereskedelemben eltűnt E volna az áru, rohamosan emelkedtek volna az árak és elkerül> hitetlenné vált volna az infláció. Nálunk nem ez történt. Bolt- ! iáink az ellenforradalom idején és azután is megszabott áron ! árusítottak és néhány hónappal később — a kereskedelem ele- E gendő készletekkel rendelkezve — már szinte mindenben kor> lattanul ki tudta elégíteni az igényeket. Ez pártunk és kormá- ! nyunk bölcs vezetése, szocialista népgazdaságunk egészének erő- E 'eszítései mellett annak is köszönhető, hogy szocialista kereske- E delmünkben döntő részt néphez hű, becsületes kereskedelmi dole ! gőzök tevékenykednek. A hatalmas eredményekért elismerés illeti tehát a kereske- E delmi dolgozókat. További jó eredményekre kell azonban tőre- E kedni, kulturáltabbá kell tenniök a kiszolgálást, foglalkozzanak : még udvariasabban a vásárlókkal, saját munkájukkal is, csők- ! kcntsék a hiánycikkek számát, egyre több helyen vezessék be E az új eladási formákat, közösítsék ki maguk köztül a visszaélőiket, — akikről sokan általánosítani szeretnék a kereskedelmi | dolgozókról alkotott véleményüket — és ésszerű takarékossággal i tegyék még gazdaságosabbá a kereskedelmet. Az elmúlt év sikerei alapján joggal remélhetjük, hogy el : fogják érni e célkitűzések megvalósítását is, melyhez a jubileum I alkalmából sok sikert kívánunk. Az év elején olyan kedvelő termelési feltételeket teremtettünk a Bajai Cementipari Vállalatnál, amivel sem a kecskeméti, sem a kalocsai testvérüzem nem rendelkezik. Az egész üzemet áttelepítették a Duna partjára. Azóta közvetlen szomszédságunkban van a vasút és a hajókikötő. Lényegesen csökkent ezzel a cementipari vállalatok egyik fő termelési költsége, a fuvardíj. Tíz darab tűvibrátor beszerzésére is sor került. A vállalatnál ezzel lényegében megszűnt a cementiparban ismert legnehezebb fizikai munka, a kézzel döngölt árukészítés. Ez annál is inkább jelentős, mivel a vibrációs eljárással gyártott betonáruk minősége kifogástalan. Az üzem új telephelye lehetőséget nyújt a fejlődésre, a jobb munkaszervezésre, a munkafegyelem megszilárdítására, egyszóval a több és olcsóbb termelésre. A termelési adatok vizsgálata sajnos mégis azt mutatja, hogy a Bajai Cementipari Vállalat vezetői nem tudtak élni ezekkel a lehetőségekkel. Tervüket ez évben csupán március hónapban teljesítették. A második negyedévben 85,2 százalékos volt a termelés, július hónapban a számok még lejjebb csúsztak. A munkáslétszám lényegében nem változik, de a tervet már csak 64 százalékra teljesítik, 79 százalékos bérfelhasználás mellett. Az egy munkásra eső termelés értéke ezzel 1370 forintra csökken, Hasonlót írhatnánk augusztusról is* A számok mögött persze olyan tényezők is meghúzódnak, melyek igen kedvezőtlenül alakították a termelés képét, de amelyekről a vállalat vezetői nem tehetnek. Ilyen a járdalapkészítés, melyet az irányító tanácsok a községfejlesztési tervekhez méreteztek s annak alapján adták ki a gyártási tervszámokat. Azonban a tapasztalatok szerint a községfejlesztési tervek teljesítése elhúzódik, így ma kényszerű-kelletlen 15 ezer járdalap van a vállalatnál raktáron. # Átmenetileg kereskedelmi telítettség mutatkozik egy-két Baján gyártott cementárunál is. Igaz, a vállalat erről sem tehet. Azonban a kereslet és a kínálat kedvezőtlen alakulása csak egyes esetekben menti a vezetőket. Egyébként azt kell írnunk, egészen a közelmúltig keveset tettek a vállalati tervek teljesítéséért. Piackuta' >al, a lehetőségek keresésével ciik az utóbbi időben kezdtek foglalkozni, de ez a fáradozásuk máris eredményes. Annak nyomán, hogy több mint 130 levélben, mondhatnánk országszerte felajánlották készítményeiket, eddig 18 helyről egy negyedévre való megrendelést kaptak. Több felől pedig részletesen érdeklődtek áruik iránt. Az üzem dolgozói így jelenleg nagy mennyiségű .szőlőoszlopot, mennyezeti építőelemet, úgynevezett H-tálcát, góré pallót, különböző méretű átereszcsöveket, kútgyűrűket, vizeskádakat, mellettük napi hatezer mozaiklapot, készítenek. * Munkaalkalomra ezek szerint nincsen panasz. Az érdeklődésekből ítélve a további piackutatás is eredménnyel jár majd. A vezetők igyekezete azonban csak akkor lesz igazán gyümölcsöző, ha a gyártás műszaki irányítását alapvetően megvitatják. A Bajai Cementipari Vállalat létszámához ma még nem kell mérnökember, de egy cementipari gyakorlattal rendelkező, a termelés átfogó irányítására képes szakemberre már nagyon is szükség lenne. Az elmúlt évek során a cementipar nagyot lépett előre. Több árunál kialakult, másoknál már változott is a gyártás- technológia. Az anyagfelhasz- nálási előírások egyre szigorúbbak és az igények is nőnek. Ezek szerint, ha a vállalat pótolni akarja mulasztásait, s a veszteséges termelés megszüntetésére törekszik: a további piackutatás mellett a fő teendő a műszaki vezetés megerősítése. F Es még egy! Az építőipar fejlődése már most arra figyelmeztet: ha a Bajai Cementipari Vállalat nem akar elmaradni, már most keresnie kell annak lehetőségét, hogyan tudnának áttérni az épületelemgyártásra. Különben jövőre hasonló megállapításokat kellene tennünk. Reméljük erre nem lesz szükség. Sándor Géza IDŐSZERŰ FELADATOKRÓL TÁRQYALT A NÉPFRONT-BIZOTTSÁG HERCEGSZÁNTÓN A Hazafias Népfront községi bizottsága szeptember 18-án este kibővített ülésen tárgyalta meg a népfront-bizottság előtt álló fontos feladatokat. Bózsiiy Marin elnökhelyettes megnyitó szavai után Szinai Gyula elvtárs, a járási népfrontbízottság elnökségének tagja vázolta a feladatokat. Szólt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességéről, a falu kulturális életének továbbfejlesztéséről, s a hazafias erők összefogásáról, a béke megvédésének jelentőségéről. A beszámolóhoz többen is hozzászóltak. Csizmity Márton szóvátette, hogy a község kulturális helyzetén változtatni kell,; mert alig folyik alapos kultúr-; munka a községben, holott min-; Qófziö megJcpj/h. i — Mi az? Mutasd! Engedd ne-' kém is olvasni! Halljátok! Ró-j lünk írt az újság! — En is kiléptem a kabinból,\ berendezett kis irodahelyiség-j bői. | Kezembe veszem a helyi la-1 pót és örömtől sugárzó arcokat látva magam körül, olvasom a rövid, kis cikket, nagy buzga-\ lommal. 5 Igen, tényleg rólunk, a 120 fő-j nyi, kis csapatról írtak. Munkát adtak nekünk Félegyházán! Kenyérkeresethez jutott az az egynéhány családanya, aki szak- képzettség híján idáig még nem tudott elhelyezkedni. Boldogok, örülnek, hogy téli tüzelőre, a gyermekeknek ruhára vagy cipőre valót tudnak keresni. Igaz, hogy nehéz kiválasztani, mire is tudjuk költeni. Rövid ez az egy hónap és sokat nem fogunk keresni. Mégis nagy hálát érzünk pártunk és városunk vezetősége iránt, hogy munkához juttatott, bennünket. Egyben kérjük az illetékeseket, nyújtsanak lehetőséget a Konzervgyárral karöltve, tovább bi munkánk biztosításához. Térjék Sándorné, Kiskunfélegyháza, Szabadka utca 3, _ : den adottság megvan erre. Javasolta, hogy alakítsanak nagyobb létszámú társadalmi bizottságot, amely segít a kultúrotthon vezetőségének a kultúr- tnunka megjavításában. Gorjánán György dolgozó paraszt arról beszélt, hogy a népfront-bizottság segítse a mező- gazdaság átszervezését s hangsúlyozta a felvilágosító munka fontosságát. Bálán Miklós a pártszervezet képviseletében javasolta, hogy a népfront-bizottság jelöljön ki egy háromtagú bizottságot, Felkészültek az őszi forgalomra amely elkészíti a téli munka-] tervet, ezenkívül alakítsanak! mezőgazdasági, kulturális, köz-l ségfejlesztési bizottságokat. Fel-1 hívta a népfrontban dolgozó! kommunisták figyelmét, hogy! nyújtsanak nagyobb támogatást! a munkához. Bözsily Marín elvtárs végeze-J tül javaslatot terjesztett clő,{ hogy szervezzen a népfront-bi-j zotlság egy látogatást valamelyj jól gazdálkodó tsz-be — a még! egyénileg dolgozó parasztokból.] B. M. levelező, j Herczegszántó A Dunavecsei Földművesszövetkezet műszaki boltja a legnagyobb igényeket is ki tudja elégíteni az ősz folyamán. A járásbeli gazdák ilyenkor kapnak nagyobb összegeket gyümölcsből, szőlőből, s aki el akarja azt költeni, — itt megteheti, VálogatIfUéct c&ett lei a "np Ismeretes, hogy a gépnek, különösen a traktornak, amikor évekkel ezelőtt megkezdte térhódítását a mezőgazdaságban, főként a lókedveiő parasztok körében számos ellenzője akadt. Kétségbevonták teljesítményének minőségét, úgy tartották, költséges a működtetése, s érveikre végül ezzel tették fel a koronát: »a traktor nem trágyázik a barázdába«. Azóta megkoptak az érvek, nem egy gazdálkodó mosolyog azelőtti álláspontján, mert rájött, hogy a gép igénybevétele kifizetőbb, mint az ugyanarra a célra alkalmazott ló tartása. Ott is azonban, ahol már régóta »gép-pártiak«, önmegnyugtatásul nemegyszer végeznek összehasonlító számításokat, s ezek eredményeképpen az a bizonyos mérleg nem a ló oldalára billen. így tették nemrégiben a kerekegyház! Dózsa Tsz vezetői is. Megállapították, hogy egy fogat (két ló) »üzemeltetése« évi 30—• 35 ezer forintba kerül, amely összeg magában foglalja a takarmány értékét, a . kocsi-, szerszámjavításra fordított kiadást, valamint a lóápolásra a fogatos- nak jóváírt havi 8 munkaegység pénzértékét. (A tavalyi osztásnál 38 forintot fizettek munkaegységenként.) Ezzel szemben a szántásnál például mindössze napi egy normálholdnyi munkát lehet egy fogattal elvégezni, viszont úgy — és ami szintén nem mellékes — hogy, az ekeszarvát tartó fo- gatosnak naponta 24 kilométert kell meggörnyedve, a barázdába hulló göröngyökön kutyagolnia! Ráadásul a fuvarozásnál sem olyan gyors, nincs olyan teherbírású a ló, mint a gép: a Zetor. És a ló csak a legértékesebb tápanyagokat tartalmazó, a fehérje- dús takarmányt eszi meg (a silót például nem), s akkor is etetni kell, amikor nem végeztetnek vele munkát. No, és a gép? A Dózsa egy és háromnegyed éve vásárolt 47 ezer forintért egy Zetort, amelynek az üzemeltetése tavaly november 1-től liláig, tehát 11 hónap alatt —- az üzemanyagfogyasztással és javítással együtt — kb. tízezer forintba került. És igénybevehetik a szállításnál, vetésnél, fogasolásnál, hordásnál, s ezért nincs rajta mit csodálni, hogy az ára már egy esztendő alatt megtérült a szövetkezetnek. A szántáshoz egyébként az ottani gépállomás traktorait veszi igénybe a tsz, s mert egy G— 35-ös napi teljesítménye általában négy normálholdnyi munka, amelyért összesen 320 forintot kell fizetni. Érthető, hogy miért mellőzik itt is a lovat. Mindezek alapján érthető az is, hogy a Dózsa Tsz a közelmúltban miért adott el a húsz lovából hatot (most 14 kanca és 3 csikó az állománya). S a tagság azt tervezi, hogy jövőre már nyolcra csökkenti lovainak a számát, s helyettük a meglevőhöz vásárol még egy — legújabb típusú — másik Zetort is. Ugyanakkor a trágyamennyiség és egyéb állati termék (tej, gyapjú, hús) biztosítósára 140 birkával növeli juhállományát, s szaporítja majd a szarvas- marháét is. Bármennyire is »lovas nemzetnek« tituláltak bennünket évszázadokon át, lassan elpártolunk a lótól, mért bár nemes feladat a hagyomány ápolása, de csak akkor, ha ennek anyagi, szellemi fejlődésünk a következménye. A ló — mint egy felvilágosodott paraszt mondta — hiába búsul, ha egyszer a gép kiütötte » »nyeregből«. Tarján István hat a Dongó, Moped, Panni- robogó, Danuvia-kismotor, Pannónia és a közkedvelt kiskerekű Jawa között. A zenekedvelők pedig a legújabb lemezjátszókat és legmodernebb rádiókat választhatják. Csupán az a baj, hogy hanglemezből még nem elég nagy a választék, (ds.) aouWQ oou c. ü lucot Fizetésemelés a Bányászatiban Munkás államunk a kötött bérgazdálkodás mellett is lehetőséget ad a szorgalmas dolgozók fizetésének emelésére. A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában nemrég 69 dolgozónak emelték az órabérét 10—30 fillérrel. így tízezer forinttal növekedett a munkásbér ebben a gyárban. Emelték ezenkívül a fizetését Szálkái Mátyás gépészmérnöknek is a lóvontatású porozó és permetezőgép megkonstruálásáért és kivitelezéséért, Szekeres Imre légóparancsnokét, Füredi Imréét jó irányító munkájáért, Fekete Bálintét, a veszteségek csökkentéséért, valamint dr-_ Sulyok László jogügyi előadó és Király Ferencné adminisztrátor fizetését a vállalat érdekében végzett eredményes munkásságáért, illetőleg Kétévi kiváló gépírónői és adminisztrátori tevékenységéért. Ápolónők égszínkékben _A skandináv államok ápoló- nővéreinek ez évi kongresszusán azt javasolták, hogy az eddigi íagyományos fehér öltözék helyett ezentúl pasztellkék ruháján teljesítsenek szolgálatot. Indoklás: a világos égszínkék jó hatással van » betegek idegállapotára.
