Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-04 / 208. szám
1958. szeptember 4, csütörtök 1 oldal Mindennap 3 családiház A gép nem ellensége, hanem barátja a munkásoknak A változást az tudja igazán lemérni, aki hosszú ideig volt távol. Illik ez a mondás a Kecs~ keméti Téglagyár Vállalatra is. Aki két-három éve nem járt az cgetőkemencék környékén, ha most elmegy, bizony csodálkozna a látottakon, annyit változott itt minden. Ahol tegnap még hidegtorkú kémény, s régóta leállított, düledező kemence bámult a pusztaságba, ott ma épületek sorakoznak, s lüktet az élet. De ne siessünk annyira a mondanivalóval, mert a változás, ami itt történt, több szót is érdemel, Két éve a téglagyártás fogalma még egyet jelentett az idénymunkával. Ma pedig már folyamatos üzem lett •z égetőkemencékből, szorgalmas, fegyelmezett munkásgarda az egykor félproletár, vándoriparos téglaégetökből. Ha pedig valaki azt kérdezné, mi e változás magyarázata, azt válaszol' nánk; a gép. Igen, a gép volt az, ami megváltoztatta az emberek gondolkodását, viselkedését, munka- viszonyát. A gép tette emberré es igazan munkássá a téglaége- tóket. Egy cikksorozatban nehéz lenne részletesen felmérni mi könnyítést jelentett a gép a téglásoknak. Ezért csak a főbb vonatkozásokra utalunk, s ezt kezdjük mindjárt a téglaveréssel, a nyerstéglakészítéssel. Nem is olyan régen meg az volt a szokás, hogy a családfő mellett a ház apraja-nagyja is segédkezett a kézzel történő téglaverésnél, verejtéket hullatva hajnaltól késő napnyugtáig. Akkoriban 15—16 órát dolgoztak a téglaverők, ma viszont a modern présgép automata vágószalagjáról 35—40 OOO- et is leszednek nyolc óra alatt. Fizikailag tehát nem is lehet kellőképpen összehasonlítani, olyan nagy könnyebbség a gép a téglásoknak. E héten kérdezzük Akasztóról kérdezi S. I. fiatal levelezőnk: miért nem alkalmazták segédmunkásként a Kiskőrösi Gépállomáson, annak ellenére hogy erre Ígéretet tettek, s ugyanakkor munkásfelvétel is volt? * A kecskeméti alsó pályaudvar melletti TÜZE? telep vezetőjétől kérdezzük, Szekeres János nevében: miért nem tartják be ígéretüket? Szekeres Janos ugyanis május lti-án vásárolt náluk egy aulakot, amelyhez redőnyt is akart venni. Akkor azt ígérték, hogy ha érkezik redőny, azonnal értesítik. Az ígéret va- lóraváltását azonban május óta hiába várja Szekeres János, * Miért tartják zárva az illemhelyeket a városi tanács épületében és az SZTK tbc-osztályán? * Miért nem ellenőrzik a Laki- teleki Földművesszövstkezetet? Ezt kérdezi idős Papp Józsefné árpádszállási levelezőnk, akinek egy 38 forintos kendőt 48 forintért adtak el a földmüvcsszövet- kezeti boltban. * Miért nem locsolják naponta többször a város legporosabb útját, a Kuruc körútat? — kérdezi Lantos Ferencné, s egyben szó- váteszi, hogy ezen az útvonalon több élelmiszer-feldolgozással foglalkozó üzem is van, tehát emiatt is feltétlenül szükséges volna az út portalanítása. * Lehetne-e szigorúbban ellenőrizni a piaci tej- és tojásárusokat? — kérdezi Fehér József heivéciai lakos, akit több esetben csaptak be a kecskeméti piacon romlott tojással és hamisított tejjel. Mégis nem is olyan régen az itt dolgozók nem nézték jó szemmel a gépet. Nem ismerték, s azt hitték, feleslegessé válnak mellette, elveszi a kenyerüket. A gépeket ezért sokan ellenségnek tekintették. Viszont, amikor már tudtak velük bánni és látták, hogy a könnyebb munkával elért többtermelés a fizetésükben is jelentkezik — ellenségből legjobb barátjuk lett a gép. Ápolják, vigyáznak rá, hogy mindig jó legyen, mert szorgalmuk mellett ettől függ a keresetük. A gépesítéssel megszűnt a kimerítő, majdhogynem embert szakasztó kézi cipekedés, a tra- gacsos téglahordás is. Ma a vállalat három telepén több mint 6000 méter sínpár van lefektetve, melyeken lóvontatású csillék szállítják a téglák millióit. A kemencék fűtőinek sem kell már nagy munkával, több mint egy emelet magasságba talics- kázni a tűzrevalót. Csörlós gépezettel emelik a szenet az emeleten levő keinencenyílások szintjéig. Sokat változtak az emberek is. Ahogy nőtt a gépesítés, a prések, keverök, köradagolók, automata vágóasztalok és transzpor* tőrök száma, valamint a segítségükkel gyártott téglák tömege, úgy erősödött a munkafegyelem, s lett nagyobb a rend és tisztaság. Pár éve még egyáltalán nem volt ritka az ittas téglaégető. Ma pedig maguk a dolgozók ítélik el, ki ilyen állapotban jön a munkahelyre. De megtanultak vigyázni arra is, hogy mindig rend és tisztaság legyen telepeiken. A gépek más tekintetben is visszahatnak a termelésre, a munkások tudatának formálására. A múlt év őszén még nem kevesen vélekedtek akképp, hogy odaadnak nyereségrészesedésükét egy félliter borért. Ma viszont éppen a nyereségrészesedés biztosítása a legnagyobb mun- kaösztönző. Mivel pedig az önköltség, a többletnyereség mindig függvénye a minőségnek, az egész téglaégető kollektíva azon van, hogy gépeik segítségével, óvatosabb anyagkezeléssel, s az eddiginél is gondosabb égetéssel minél több elsőosztályú téglát adjanak az országnak. Dicséretükre legyen mondva, igyekvésük nem volt hiábavaló. A -krétagyár«, a szétmorzsolható tégla gyártása régen a múlté. Az agyagfinomitó, köradagoló és keverőgépek segítségével lényegesen jobb minőségű nyerstéglát gyártanak, mint annak előtte. Igen jelentős, hogy önköltségcsökkentő hitelből közel 5000 négyzetméter alapterületű szárítószínt építettek. Az időjárás viszontagságaitól védő tetőzetek alatt így több mint két és fél millió tégla várja kemencébe rakását. A jó szén és a figyelmes égetés mellett ezzel magyarázható, hogy a kemencékből kikerülő napi 70—75 000; téglának közel 90 százaléka csengő-bongó I. osztályú minőségű es naponta 3 családi ház építéséhez elegendő tégla hagyja el ma már a gyártelepet. Nem boszorkányság tehát, hanem a gépesítéssel párosult | szorgalmas munka eredménye, hogy a Kecskeméti Téglagyár Vallalat egyre inkább megalapozza jó hírét a kereskedelem és az építőipar előtt. Sándor Géza Nyílt levél a •Kompozíció« Illóolaj és Vegyészeti Gyár igazgatójához Érdeklődéssel olvastam a Népszava augusztus 26-i számában megjelent »Műcitromot, paprikaolajat készít a „Kompozíció” Illóolaj és Vegyészeti Gyár« című cikket, amelyből megtudtam, hogy a paprikamalmok hulladékanyagából paprikaolajat tud a gyár készíteni. E kis kitérő után szeretném elmondani Farlcas Gyula igazgató elvtársnak, mi késztetett a levél megírására. A napokban kint jártam a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál. A? üzem életének, problémáinak vitatása közben arról is szó esett, hogy milyen hulladékok vannak az üzemben, Meglepődtem, amikor azt mondták, van itt, amiből pénzt le- hetne csinálni, de nem akarják. Ekkor meg nem tudtam, hogy önökre gondolnak. Nem is hagytak tépelődni, hanem elmondották: A kefegépekből kikerülő hulladék 80 százaléka értékes, szép színű és olajtartalmú paprika. Ez olyan hulladék, amelyet az őrlésnél már nem lehet felhasználni. Ez ügyben Önök már levélben fordultak a gyárhoz, és ezt az érdeklődést a gyár vezetői igen szívesen fogadták. Kérésükre küldtek megfelelő mintákat is. Ezután érte őket az első csalódás. Ugyanis az Önök mintája félév múlva érkezett meg. Egyébként a válasszal nem értenek egyet a gyár szakemberei. A cikket olvasva pedig olyan formában nyilatkoztak; hogy nagy hűhó semmiért, az évi öt vagon papríkahuUadékat, amelyet a kalocsaiak felajánlottak, Önök visszautasították azzal, hogy nem csípős. Ezért kénytelenek voltak ezt az atap- anyagut a Szervestrágyagyújtö Vállalatnak átadni. Az igaz, hogy nem csípős, hanem inkább édeskés a kalocsai paprika. Ellenben olyan anyagot tartalmaz — hapszicin olajat —, amely a paprikaolaj-készitéshez szükséges. Éppen ez az, ami arra késztetett, hogy felkeressem Önt soraimmal, abban a biztos reményben, hogy — a csípősség hiánya ellenére — nem hagyják elveszni azt az évi öt vagon hasznos hulladékanyagot, amelyből az itteni szakemberek egybehangzó véleménye szerint paprikaolajat lehet nyerni. Válaszlevelükben a tett intézkedésekről szeretnénk olvasni Venesz #• Önmagukért beszélő számok Szép eredmények a kalocsai »Iszkra« Isz-ben HÍREK i Befejeződött a cséplés, raktárban a gabona. A szövetkezet vezetősége — jó gazda módjára — számvetést csinált, milyen eredményeket hozott a gabona- termelés. Bagó Lajos elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondja, hogy az elmúlt esztendőkben is gabonaszemenként 2—3, sőt 5 mázsával is magasabb termés- eredményeket értek el az egyéni termelőknél. Az idei terméseredmények — éppen az aszályos év következtében — az eddigieknél még vibúzából őszi árpából tavaszi árpából zabból Ha ezt összehasonlítjuk a város kisparaszti gazdaságainak a csépiési eredmények alapján elEgycni gazdáit terméseredményei: lúgosabban bizonyítják a nagyüzemi termelés fölényét a kisparaszti gazdálkodással szemben. A szövetkezetben a jóminőségű gépimunkával elkészített magágy, a korai vetés, a megfelelő vetésforgók, a nemesített vetőmag, az idejében végzett szerves és műtrágyázás, általában a fejlettebb agrotechnika alkalmazása — a szárazság ellenére is — meghozta gyümölcsét. A szövetkezet gabonából: 60 kh-on 28 kh-on 15 kh-on 10 kh-on átlagtermése 10. 5 q 18.74 q 10.47 q 14. 6 q ért terméseredményeivel, — az alábbi képet kapjuk: A tsz-nél ennyivel kisebb a termés: terület kh/q q-ban forintban búza 1360 kh 7 q 4760 990 600 őszi árpa 334 kh 8 q 3587 717 400 tavaszi árpa 225 kh 6.5 q 900 180 000 zab 35 kh 7 q 262 52 400 A fepti számok meggyőzően bizonyítják, hogy a város kisparaszti gazdaságai egységnyi területen 9409 q gabonával, 1.949.400 forint értékkel termeltek kevesebbet az Iszkra Tsz- nól. Könnyen kiszámítható, hogy az egyéni gazdaságok 1954. kb gabonaterületükön holdanként 197 forint értékkel termeltek kevesebbet a szövetkezetnél. Számoljunk tovább. A kispa raszti gazdaságok 5053 kh szántón gazdálkodnak. Leszámítva a gabonaterületet, 3099 kh-on termelnek ipari növényeket és ka pásokat. Az elmúlt évek kisparaszti gazdaságainak ipari növényekben és kapásokban elért holdankénti termésátlagait ösz- szehasonlítva a tsz eredményeivel, áz egy kh-ra eső termelési érték mintegy 350—4C0 forint holdankénti többletbevételt mutat a tsz javára. Ez annyit jelent, hogy ha a 3099 kh-on nagyüzemi módon termelnénk, újabb 1 084 850 forinttal emelkedne a város parasztságának jövedelme. Hasonló különbséget látunk a tejtermelésnél is. A tsz egy fejőstehéntől nyert évi tejtermelés! átlaga — borjútejiel együtt nenként 500 literrel kevesebb. A fentiek alapján vizsgáljunk meg egy 10 holdas gazdát, aki 4 kh-on gabonát, 6 kh-on ipari és kapásnövényeket termel és 2 fejőstehenet tart. Nem sokáig kell számolnunk, hogy megállapítsuk: a gazda évenként 9000 forintot dob ki az ablakon azzal, hogy nadrágszíj-parcellán, kisüzemi termelési módon gazdálkodik. Mindez azt bizonyítja, hogy érdemes a parasztembereknek ráérő óráikban ceruzát fogni él egy kicsit — saját maguk és családjuk érdekében —- számolgatni. De azt is bizonyítja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt agrártéziseire épülő kormányha. tározatok és rendeletek helyesen, a dolgozó nép és elsősorban a parasztság érdekeinek nagyfokú figyelembevételével tárjak fel a mezőgazdaságban rejlő tér. melési lehetőségeket és utat mutatnak a mezőgazdaság fejlődésére, szocialista átszervezésére. Radvánszki Imre XXXXXXXXXXXXJOOOOCOC* Ja>, az a KRESZ! 150 emberrel együtt vártam a vizsga kezdetére. Járkáltam, hallgalóztam: a beszéd tárgya mindenütt a KRESZ volt. Valahogy így nyilatkoztak minden csoportban: »Attól függ, milyen hangulatban van a vizsgáztató.« Később kérdeztem a levlzsgá- zottakat és elhullottakat: tapasz- talták-e ezt? De még a bukottak is a rendőröknek adtak igazat, akik nagyon udvariasak voltak, mind a műszaki, mind a KRESZ- vizsgán. Ha mindenki megtanu1- ná a szabályokat, nem is kellene tartania senkinek a vizsgáztató hangulatétól, nyugodtan felelhetnének, s ami még fontosabb: motorozhatnának is! Mert tudni kell mindent! Azt, hogy meg kell állni a vasúti sínek előtt; mit kell tenni, ha ijedős állattal vontatott jármű jön velem szemben -— szóval a KRESZ ABC-jenek minden betűjét. A bukottak közül egyesek arról vitáznak: minek gyártanak annyi motort, ha nem engedik át a motorosokat a vizsgán, hiszen — »mindenki saját felelősségére vigyáz az életére«. Ez azért mégsem igazság! 'ii lenne, ha mindenki tetszése vze- rint motorozna, autózna? Szerintem szükség van a szigorú vizsgára, hogy mindenki tisztában legyen a közlekedési szabályokkal Megyénkben is iskolát kellene szervezni, ahol szakemberek tanítanák az újdonsült motorosokat, mert így sokkal több jó vezető lenne és csökkenne balesetek száma. Az iskola megnyitásáig is csak annyit az elhullottaknak. ni a vizsgáztatókban keressek i hibát! Tanuljanak szorgalmasan, hogy nyugodtan mehessenek a pótvizsgára. Takács László lqvqlpzö A KALOCSAI pártszervezetek most folyó taggyűléseiken a pártcsoportok tevékenységét tárgyalják meg. Az értekezletek násik napirendi pontját, az alapszervezetek maguk választják. * összevont taggyűlést tartottak i Dúsnak községi pártalapszer- oezelek és azon hét tagú községi oártvezelőséget választoltak. Az egységes vezetőség feladata a sártalapszervezetek tevékenységének összehangolása. Az új vezetőség titkári teendőit Szilágyi Márton elvtárs látja el. * A KALOCSAI járás községi oá r tszervezetei taggy ű léseiken rz agitációs és propaganda műn- ;a helyzetét, valamint a járási isz-aktíva anyagát felhasználva, x mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszerű kérdésit vitatják meg. * Mintegy hatvan dunapataji, iunaszentbenedeki és aszódi iolgozó paraszt látogatta meg vasárnap a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdaságát. A látogatáson részt vett a duna- izentbenedeki új termelőszövetkezet előkészítését szervező bizottság is. A látogatást a helyi aárt- és tanácsvezetők szervez .ék. 1
