Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-04 / 208. szám

III. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Ära 50 fillér ÚJ&BB JELENTÉS A BAJaI JÁRÁSBÓL Két hét alatt hétszeresére növekedett a dávodi flupsziiis 20 Termelőszövetkezet taglétszáma 1958. SZEPT. 4. CSÜTÖRTÖK Csángó magyarok a Jjdcíkdbajt A BAJAI JÁRÁSBAN to­vábbra is szinte naponta vannak uj belépők a termelőszövetkeze­tekbe. A csávolyi Kossuthba augusztus 20-ig 10 tagot vettek fel. Azóta ismét hatan jelent­keztek, ebből négy már szövet­kezeti tag. Ugyanebben a köz­ségben a szakcsoportok iránt rendkívül megnövekedett az ér­deklődés. Már hírt adtunk róla, hogy egy spárga- és barackter­mesztő szakcsoport alakult nem­rég. Most azt is közölhetjük, hogy egyelőre 30 holdon fognak gazdálkodni, mert 20 hold tar­talékföldet kapnak a községtől a meglevő 10 holdjukhoz. Az ala­kulóban levő szőlő- és gyü­mölcstermesztő szakcsopor inai; már nyolc tagja van. Megnövelte a nagyüzemi gaz­dálkodás iránti érdeklődést, hogy a napokban harminc csá- volyi egyénileg dolgozu paraszt látogatást telt a Garai Állami Gazdaságban, ahol elsősorban a mesterséges megtermékenyítést és a szarvasmarhatenyésztést ta­nulmányozták. Nagyon meg vol­tak elégedve a látottakkal. Ha­sonlóképpen helyeslőleg nyilat­koztak a garai Vörös Csillag Tsz jói szervezett őszi munká­járól is. Eredménye a látoga­tásnak, hogy néhány gazda már­is elhatározta, hogy állattenyész­tési szakcsoportot alakit. A gon­dolat már megérett, csupán az alapszabály megalkotása van még hátra. Jelentős eredményekről szá­molhatunk be Dávodról is. A nemrég alakult Augusztus 20-a Termelőszövetkezetbe a napok­ban két középparaszt kérte fel­vételét. Az elmúlt két hét alatt kétszeresére emelkedett a közös gazdaság taglétszáma, vagyis ki­lencről tizennyolcra. Ügy szá­mítanak, hogy őszig harmincán lesznek. Ncmcsnádudvaron a nemrég megalakult Petőfi Termelőszö­vetkezet mellett (ahova nemrég aét újabb jelentkező kérte fel­vétel«*) egy hattagú előkészíti! bizottság is alakult a napokban, melynek vezetője Kühler Fe­renc középparaszt. Rajta kívül még egy tizenkétholdas gazda is részt vesz az előkészítő bizott­ságban. A szövetkezeti mozgalom to­vábbi erősödéséhez a járási párt- és tanácsvezetők személye­sen adnak segítséget. Többek között például Pétiké János elv­társ, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke Vaskúton tartott megbeszélést a község ve­zetőivel. A termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztésével kapcsolatos problémákról tár­gyaltak. Szabó elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, vala­mint a pártbizottság munkatár­sai szinte naponta kint járnak a községben, hogy időben, azon­nal segítséget tudjanak adni a községek vezetőinek. A SZÖVETKEZETEK erősödé­sét szolgálja, hogy a nemrég tartott járási nagyaktíva anya­gát a termelőszövetkezetek e hónap közepéig közgyűléseken tárgyalják meg, amelyeken meg­vitatják a szövetkezetek jelen­legi helyzetét és a soronlevő fel­adatokat. A Itácska ncmzetiséglakta vi­dékein a székelyek a legfiata­labb «honfoglalók«. 1945-ben kö­zel félezer család telepedett itt le, nagyreszt a terméketlen Moldva környékéről, ahol szin­te száműzetésben éltek a régi Kapitalista rendszer idején. Az akkori hontalan székelyen a fel- szabadulás után végleges ott­honra találtak a bajai járás köz­ségeiben. A gazdagon termo oácskai földeken letelepedésük­kor házat, földet kaptak, s az­óta a többi nemzetiségi családok között jó földművelőkké váltak. Sokan közülük ma már a közös gazdaságok legjobb tagjai. Vas­kúton, ahol 70 székely család él, az elmúlt napokban 30 család termelőcsoportot alakított. A régen primitív körülmények között élő székelyeknek ma meg­van minden lehetőségük a kul­turáltabb életre. Ezzel a lehe­tőséggel főleg a fiatalok élnek, akik közül sokan már a főisko­lákon tanulnak. A Garai Állami Gazdaságban egy székely fiú a főállattenyésztő. Az egyetemek­ről, főiskolákról sokan kerültek már vissza, hogy tudásukat gyü- mölcsöztessék az új hazában. Mint valamennyi nemzetiségét, így a székelyek népi hagyoiná­nyait is tiszteletben tartják és ápolják a bajai járásban. Garán, ahol 120 székely család él, nagy megbecsülésnek örvend a szé­kely ének- és zenekar. Vala­mennyi községi rendezvényen szerepelnek. A sok nemzetiségű Bácska vi­dékén gazdag kulturális élet bontakozik a különböző nemze­tek hagyományainak, szokásai­nak gondos ápolása nyomán. Az ősszel öt hold szamócát és ugyanannyi gyümölcsöst telepítenek a bugáéi Lfnív-gaternieíztü izakeiapjort tagjai. A kecskeméti járásban eddig ismeretlen növény termesztésére alakult egy szakcsoport ez év tavaszán Bugacon. Tagjai el­határozták, hogy a kietlen, si­vár homokon új kultúrát terem­tenek, mellyel sokkal jövedel­mezőbbé teszik a homoki gaz­dálkodást. Tizenöt katasztrális holdon spárgát telepítettek. Az államtól jelentős támogatást kaptak, katasztrális holdanként 10 ezer forint hitelt. Ezt a ter­mőre fordulástól számított nyolc év alatt kell visszafizetni. Nem mindennapi zsákmánnyal büszkélkedhet Varga Balázs, a Tiszakécskei Pcrmciczögépgyár fiatal dolgozója, akinek egyéb­ként kedvenc szórakozása a hor­gászat. Szombat délután egy 10 kiló 20 dekás, 112 centiméter hosszú harcsát fogott a Tiszá­ban. (Tóth Sándor felvétele.) XXXXXXXXXXXXXXXJOO Földréteg helyett mlianyaglepedő a siiógödrsn őniehex kiiériet. DíiiUuukula ma A kiskunhalasi Mezőgazdasá­gi Technikum tangazdaságában évente 10—12 000 mázsa zöldta­karmányt silóznak el. Ezen az őszön kísérletképpen érdekes módszert vezet be a tangazda­ság. Lényege, hogy a letaposott silót nem földréteggel fedik be, hanem műanyaglcpedővel bo­rítják. A módszer előnyeit Éltető Je­nő az alábbiakban foglalta ösz- sze: Először is megtakarítják a földréteggel való fedés elég nagy és hosszadalmas munkáját. Ta­karmánykivétel után ismét lég­mentesen el lehet zárni a göd­röt, kevesebb a romlási veszély. De talán legfőbb előnye az, hogy a silókészítés nincs többé hely­hez, azaz előre elkészített gödör­höz kötve, hanem deszkapalánk segítségével bárhol, akár az is­tálló sarkában is elhelyezhető a takarmány, s a már említett nylonhálóval beborítható. A feltétel minden esetben az, hogy a takarmánykupacot jól tömö- rítsék, minél jobban kiszorítsák belőle a levegőt.­A tangazdaság a fenti mód­szert egyelőre egy silógüdörnél alkalmazza. A telepítést a tagság közösen végezte. A spárgadugványok szépen fejlődnek és a köztes­ként ültetett burgonyából re­kordtermés Ígérkezik. A becs­lések alapján 120—150 mázsát várnak katasztrális holdanként. A szakcsoport tagjainak most újabb tervei vannak. Az ősszel öt holdon szamócát, valamint ugyanekkora területen gyümöl­csöst kívánnak telepíteni. A jö­vő év tavaszán pedig újabb öt holdon létesítenek spárgát. A spárgatermesztés iránt a bu gaciak példáján fellelkesülve egyre több dolgozó paraszt ér­deklődik. Főleg a nyárlőrinci gazdák. Ez az érdeklődés abban is megnyilvánul, hogy 10 nyár­lőrinci termelő ellátogatott Bu­gáéra, hogy megtekintse a spár­gatelepet. Rócz elvtárs, a szak­csoport elnöke, a tagsággal együtt nagy szeretettel fogadta a vendégeket. A nyárlőrinciek a látottak alapján elhatározták, hogy még az idén megalakítják ok is a szakcsoportot és tavasz- szal megkezdik tíz holdon a spárgatermesztést. Dolgozó parasztjaink közüJ mind többen belátják azt, hogy a homokon nem érdemes búzái vagy rozsot termeszteni, mert az nem kifizetődő, sokkal ér­demesebb spárgát, szőlőt vágy- gyümölcsöt telepíteni. Hegyi István Vetik az őszieket megyénkben Megyénk területén megkezdték az őszi kalászosok vetését: A termelőszövetkezeteken kívül az állami gazdaságok földjein 40 vetőgép szórja a földbe a takarmánykeveréket és az árpát: Eddig már több száz holdat vetettek be. Lovasfogatok, traktorok százai szünet nélkül készítik a magágyat. A felszabadult terü­leten 100 000 hold vetőszántás várja készen az elvetésre kerülő magot. A vetés idején a gépállomás laboratóriumaiban is sok a munka. A termelőszövetkezetekben és egyéni gazdaságokban vetésre kerülő kalászosok magvait itt csiráztatják elő. A labo­ratóriumi vizsgálatoknak az előző években is jó hasznát vették a termelők. A kiváló csiraképes vetőmagból vetett területeken mindenütt jó termést takarítottak be. Ezért egyre többen kéri a laboratóriumok véleményét, mielőtt földbe vetnék a magot. A kecskeméti gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek mindegyike összes vetőmagját megvizsgáltatta. J&y volt: Baja-Budapest-Pécs ** van: Baja-Pécs A felsőbb kereskedelmi szerv ezen a helytelen rendszeren vál­toztatott azzal, hogy kikapcsol­va Budapestet, a bajai felvásár­ló szervek közvetlenül szállít­hatják áruféleségeiket a dunán­túli iparvidékre, — sokkal ol­csóbb szállítási költséggel ter­helt és frissebb gyümölcsöt, zöldséget kap tehát a bánya­munkás. Az eddig érvényben levő sza­bályok szerint a Baján és kör­nyékén felvásárolt gyümölcs­zöldségfélét központi diszpozíció alapján Budapestre kellett szál­lítani a földmű vesszövetkezetek- nek, majd ugyanez az áru a Du­na másik partján visszavándo­rolt a pécsi, komlói bányavidék­re. Ez a módszer, a hosszú szál­lítás nemcsak drága volt, de rontotta az áru minőségét is. Hz ipari Iráiisái bes ánis ó.a alapján A kalocsai MSZMP városi párt-végiehajtóbizottsága mel­lett működő ipari bizottság tag­jai Molnár István, a kenyérgyár igazgatójának vezetésével ellá­togatnak az üzemekbe és meg­nézik, miképpen dolgozik az üze­mi tanács. Erre a látogatásra és véleményszerzésre azért van szükség, mert a városi párt-vég­rehajtóbizottság következő ülé­sén az üzemi tanácsok munkáját kívánja megvitatni. Ehhez a. be­számolót az ipari bizottság ké­szíti el, Molnár István vezetésé- veL MINDENNAP 3 CSALÁDI HÁZ (3. oldal) ÖNMAGUKÉRT BESZÉLŐ SZAMOK (3. oldal) NYÍLT LEVÉL (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (I. oldal) LEHET VÁLTOZTATNI A KUNADACSI HELYZETEN (I. oldal) TOTÓKALAUZ (5. oldal) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE (6. oldal) ISKOLAÉPÍTÉS KECELEN (6. oldal)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom