Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

1058. szeptember 21, vasárnap 5. oldal Cseppben a tenger dl tanáéi nyúlt ejztendeje Cfeliáizentiaámn AZ ELSŐ TANÄCSVÄLASZ­TAS óta eltelt nyolc év bebi­zonyította, hogy a tanácsok életképesek. A kezükre, vezeté­sükre bízott területek, községek e rövid idő alatt többet fejlőd­tek, mint a Horthy korszak jegyző arainak 25 éves vezetése alatt. Ezt tükrözi — mint csepp­ben a tenger — Felsőszentiván példája is, csak a legjellemzőbb tényeket kiragadva a község fejlődéséből. Ebben a községben 1953-ban ídénybölcsődét létesítettek, a dolgozó asszonyok nagy örömé­re. A következő évben a tanács kezdeményezésére kultúrházat építettek, jórészt társadalmi munkával. Együtt tanul, szóra­kozik, művelődik benne a fia­talság és az idősebb korosztály. 1956-ban elkészült a korszerű, emeletes iskola, amelyhez ha­sonlóval kevés falu rendelkezik, az idén pedig felépítettek nagy átalakítással egy szép filmszín­házat. A község korszerű szö­vetkezeti boltot, több mint egy kilométeres betonjárdát kapott s nemrég raktak le téglával egy 700 méteres járdaszakaszt. Vajon a szocialista építésnek csak ebben az ágában dolgoztak jól Felsőszentivánon? Nem. A nagyüzemi mezőgazdaság meg­valósításáért is eredményesen harcolnak. 1948-ban alakult meg az első termelőszövetkezet 12 taggal, 60 holdon. Ez a szö­vetkezet 1956 őszén már 112 taggal, 860 holdon működött és nem is rosszul. 1952-ben alakult meg Vörös Október néven a má­sodik tsz 40 fővel, 400 holdon és fejlődött 1956-ig 84 főre 820 hold területtel. AZ ELLENFORRADALOM- NAK nem sikerült felszámolnia őket, tagságban bár megfogyat­kozva, de kiállták az ellenség rohamát és a tanács segítségé­vel tovább dolgoztak. A Vörös Csillagban a megrázkódtatás után 21-en maradtak, ma 38-an vannak és taglétszámuk egyre nő. A Vörös Október szintén ki­állta a vihart és egyre gyarapo­dik. És 1957-ben Üj Élet néven 9 dolgozó paraszt létrehozta a harmadik termelőszövetkezetet is, ma már 26 taggal, 320 hol­don gazdálkodik. A község fejlesztésében, az eredmények elérésében nagy szerepe van Benyó István elv­társnak, a tanács elnökének, akit a község lakossága szeret, hiszen tevékenységét régen is­meri. 1950. elején választották meg bírónak, majd ugyanez év­ben a tanácsok létrejöttével a végrehajtó bizottság elnökének s a lakosság bizalma révén az­óta is ezen a poszton áll. Benyó elvtárs dolgozó parasztként ke­rült ebbe a beosztásba s nem is tetszett a falu kulákjainak. Vár­f m Érdekes újítási feladatterv a Kecskeméti Gépgyárban A gyár vezetősége minden al­kalmat megragad, hogy a dol­gozók nagy többsége minél ak­tívabban belekapcsolódjon az üzem életének formálásába. Nemrég egy olyan újítási fel­adattervet dolgoztak ki, amely igen sokrétű, érdekes, s min­denki megtalálja benne a neki tetsző feladatot. Az elképzelések, kívánságok összeállításánál az alapvető gon­dolat a kormány takarékossági határozata végrehajtásának elő­segítése volt. A 11 pontban összeállított feladatterv javaslatot kér a dol­gozóktól az egyes gyártmányok anyagsúlyának csökkentésére, a minőség romlása nélkül. Fel­hívja a fir-elmet a műanyagok felhasználását illetően. Megkéri a munkásokat, hogy az anyag­veszteségek és a selejt csökkenté­sére, a kézimunkák gépesítésére, az összes gyártmányok minő­ségi javítására az esztétikai kö­rülmények figyelembevételével — tegyenek javaslatot. Kívánsággal fordulnak a gyár vezetői a munkásokhoz olyan irányban is, nogy segítsenek az anyaggazdálkodás megjavításá­ban, a balesetek megelőzésében, a munkavédelem tökéletesítésé­ben, a szabványosításban, az új technológia kidolgozásában, s a bizonylati fegyelem megszi­lárdításában. 5ó, l^o tudjál^ a gazdáig Díjtalan szaktanácsadás az Országos Mezőgazdasági Kiállításon ták-lesték is az időt, mikor lesz alkalom félreállítására, a tanács felszámolására. Ez az idő bekö­vetkezett 1956. őszén. A kulá- kok és a börtöntöltelékek első dolga volt a tanácselnököt le­váltani. Megalakították a „nem­zeti bizottságot” s élére megvá­lasztották a szerintük „legráter­mettebb” embert, azt a Margit Jánost, aki éveket ült már bör­tönben termelőszövetkezet el­leni izgatásért. Hogy ez az egyén mennyire volt híve a demokra­tikus vívmányoknak, arra jel­lemző az a figyelmeztetése, amit Ben^ó elvtársnak mondott ural­kodása idején: „Vigyázz, mert itt n.éi királyság is lehet!” SZERENCSÉRE Margit János kezében csak rövid ideig volt a hatalom. A dolgozó nép a Szov­jetunió segítségével a rendet helyreállította és képviselőit, akik hűek maradtak a szocia­lizmus ügyéhez, visszaküldte' posztjaikra. így került vissza Benyó elvtárs is a nép, a köz-; ség lakosságának akaratából az elnöki funkcióba, ahol a párt iránymutatásával, a tanácstag-' ság és a lakosság támogatásával dolgozik a további eredménye­kért, Osztermann r’éla, a Hazafias Népfront : járási titkára Kossuth-díjas egyetemi tanár, a „Házikert gyümölcsöse” és sok más népszerű gyümölcstermesz­tési szakkönyv szerzője. Szeptember 27-én. szombaton délután 2-től 6-ig a baromfite­nyésztésről Báldy Bálint, a gö­döllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet osztályvezetője. Szeptember 28-án, vasárnap délután 2-től 6-ig a méhészetről Koltay Pál a „Méhészet” című szaklap felelős szerkesztője ad felvilágosításokat az érdeklő­dőknek. után 160 darab Kossuth ciga­retta jár térítés nélkül. Nagyüzemi felár jár azoknak a termelőszövetkezeti csopor­toknak, társulásoknak és szak­csoportoknak, amelyek száraz­dohányból 50 mázsánál, zöld do­hányból pedig 300 mázsánál na­gyobb mennyiséget szállítanak be. Szerződni a kiskunhalasi és kiskunfélegyházi dohánybeváltó üzemekben, illetve a községi termelési felelősöknél lehet, akik felvilágosítást is adnak, A megyei Pénzügyőri Pa­rancsnokság az alábbiakat hoz­za a szőlősgazdák tudomására. A bor adóztatása tekintetében változás nincs. Minden borter­melő köteles a szüret befejezé­sét követő hat napon belül a termett és szűrt must mennyi­séget bejelenteni az illetékes pénzügyőri szakaszon. A saját termésű szőlőn kívül a vásárolt mustot is be kell jelenteni és bejelentési kötelezettség alá esik a készített törkölybor, vagy gyümölcsből erjesztett lé is. A törkölyön erjesztett borok előállítása hosszabb ideig tart, ezért az ilyen esetben a kádak­ban elhelyezett cefre mennyisé­gét kell jelenteni. A községi tanácsoknál és a pénzügyőri szakaszokon a be­jelentőlap nyomtatvány minden termelő rendelkezésére áll, s azt kitöltve vagy személyesen vagy posta útján kell beadni. A hiányosan kitöltött termésbeje­lentő lapokat a pénzügyőrség Rendelkezések a bortermés bejelentésével kapcsolatban * Érdemes volt! Tavasszal igen élénk ellenvé­leménnyel találkozott több fó­rumon a kiskunhalasi Vörös Október termelőszövetkezetnek az a terve, hogy 46 holdon — tehát szántóterületének jelentős részén — cukorrépát termeszt. Az aggodalmaskodók főleg a munkaerő szempontjából talál­ták merésznek a tervet. A szövetkezet lelkes tagsága azonban nem riadt vissza s szor­galmukat most az aszály elle­nére is 170—180 mázsás holdan­ként termést ígérő cukorrépa táblák igazolják. Dobó István elnök szerint a tervezett 8200 mázsa összhozamnak nem lesz híja, ez pedig minden térítést készpénzbe átszámolva mázsán­ként 48,60 forintot jelent a szö­vetkezetne.:, — ráadásul marad a si.ózásra kerülő level-3 répa­fej. A répa betakarításában a gépállomás kiemelő szerkezettel segíti a szövetkezetét. nem fogadja el, úgy kezeli, mintha bejelentést nem tettek volna és szabálysértési eljárást vezet be. Az adókedvezményekre vo­natkozó szabályok változatla­nok. Az egyénileg dolgozó ter­melőt egy gazdasági évben 180 liter bor után, 16 éven felüli, önálló keresettel nem rendel­kező családtagjait egyenként 50 liter bor után illeti meg az adó- kedvezmény. A kedvezménye­sen elfogyasztható bor mennyi­sége azonban a 300 litert nem haladhatja meg. A kedvezmé­nyes adótétel literenként 80 fil­lér. A termésbejelentés elmulasz­tása pénzügyi szabálysértés. Aki pedig termését részben, vagy egészen elrejti, s az adózás alól valami más módon kivonja, sza­bálysértést követ el s azon kí­vül, hogy megbírságolják, meg­vonják tőle az adókedvezményt is. Janó Ákos=Vorák Józsefi BÜSZKESÉGÜNK A VILÁGSZÉP HALASI CSIPKE (A halasi csipkét, a magyar ipar­művészet remekét, az 1958. évi brüsszeli világkiállítás renűezósé- ge díszoklevéllel (Diplome de Ho­nour) tüntette ki. Történetének s technikai leírásának rövid vázla­tát az alábbiakban közöljük. A leírás, melynek alapján Könnyű­ipari Minisztériumunk a világki­állítás rendezőségét s közönségét tájékoztatta, kivonat a szerzőknek most elkészült „A halasi csipke története’ c., mintegy 230 oldal terjedelmű, 150 eredeti fény­képmelléklettel ellátott müvéből.) M int minden nép művészete, úgy a magyar művészi al­kotások is a népművészetből in­dultak el, abból táplálkoztak és időnként abból újhódtak meg. A magyar népművészet olyan, mint a tenger. Kimeríthetetlen ihletője volt és lesz minden időkben legnagyszerűbb nem­zeti alkotásainknak. A mai magyar iparművészet is népművészetünkből sarjad- zott ki. Hogy ez így történt, azt leghívebben az új magyar ipar­művészet egyik legszebb, legne­mesebb, legtöbb sikert aratott hajtása, a halasi csipke pél­dázza. A halasi csipkekészítés az új magyar iparművészet nemzeti mozgalmainak idején született, és a magyar nénművészet ihlető hatása alatt vált félévszázad alatt sajátosan magyar iparmű­vészetté. A XIX. század második felé­ben, Nyugat-Európában mind többen és többen emelték fel szavukat a gépi technikának az iparművészetre gyakorolt sor­vasztó hatása ellen. A kézmű­ipar becsületéért folytatott harc a kor magyar iparművészei kö­zött is erősebb visszhangra ta­lált, mert a századforduló ma­gyar kézműiparát és iparművé­szeiét idegen, osztrák gépipari termékek ítélték sorvadásra. A századforduló látszólag bé­kés, valójában súlyos válságok­kal küzdő éveiben a magyar iparművészeket az önvédelem kovácsolta össze az osztrák gép­iparral szemben. Célul az új, nemzeti iparművészet megte­remtését tűzték ki, hogy ezzel egyrészt az önálló magvar nem­zeti létet hangsúlyozzák a kül­föld előtt, másrészt, hogy a ma­gyar kézműipar művészi értékét állítsák szembe az idegen gép­ipari termékkel. Programmjuk- hoz tartozott továbbá a művé­szi magyar háziipar megterem­tése is, hogy ilymódon legalább helyileg és pillanatnyilag eny­hüljön a falvak és kisvárosok mindinkább fenyeeető womota. Politikai és szakmai, vala­mint szépirodalmi és ifjú­sági regények, útleírások kincsestárát találja a Megyei Könyviárban Szeretettel várja a Megyei Könyvtár. 1892 Harc volt ez; a magyar ipar­művészek harca az idegen szel­lemmel, idegen gazdasági érde­kekkel. A magyar iparművészek a külföld előtt puszta két ke­zükkel akartak szembeszállni a mind modernebbé váló osztrák gyáriparral. Habár küzdelmük, gazdasági céljaikat illetőleg eleve reménytelen volt, a lelkes iparművész gárda érdeméből ez mit sem vonhat le. Úttörői let­tek az új magyar iparművészet­nek. (Folytatjuk) Közöljük, hogy a MÉK Központ tulajdonát képe­ző 870 db 25x50 cm át­mérőjű, Idomított vágású mésztufakő eladó db-ként 7 Ft-ért, A kő épületfal felhúzásához al­kalmas^ A fenti mennyiségű kő megtekinthető a Dunave- csei Fmsz TÜZÉP-telepén. A fenti eladási ár ab Du- navecse értendő, A megrendeléseket a MÉK Központ Kecskemét, Jókai u. 8. Vegyescikkfor­galmi Főosztályához kér­jük beküldeni; 2627 Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a látogatók megfe­lelő szakmai tájékoztatása ér­dekében a Mezőgazdasági Kiadó pavilonjában a növény-, gyü­mölcs- és szőlőtermesztéssel, ál­lattenyésztéssel, baromfineve­léssel és méhészkedéssel kap­csolatos kérdésekre a mezőgaz­daság ezen ágának kiváló szak­értői díjtalanul adnak tanácsot az érdeklődőknek az alábbi idő­pontokban: Szeptember 21-én, vasárnap d. u. 2-től 6-ig a gyümölcster­mesztésről Mohácsv Mátvás Megkezdődött a dohány szerződtetése A kiskunhalasi és kiskunfél­egyházi dohánybeváltó üzem megkezdte a dohánytermesztési szerződések kötését a jövő évre. Szabolcsi dohánynál 970-től 2265 forintig, a kerti dohánynál 1000-től 2970 forintig terjednek a mázsánkénti árak. A hevesi zölddohány árai a következők: I. osztály 270, II. osztály 185, III. osztály 90 forint mázsán­ként. Továbbá minden mázsa száraz dohány után 1000 darab és minden mázsa zöld dohány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom