Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-02 / 181. szám

1958. augusztus 2, szombat 3. oldal Takarékosság, kétgyermekes anyák ügye, interpelláció a Bányászati Berendezések Gyára üzemi tanácsának ülésén yratlgatva a beszámolókat, az volt a benyomásom, hogy a hul­lámvölgyből most próbál kiká­szálódni az üzem vezetősége. Eddig is dolgoztak, csakhogy botladozva. Ez tükröződik a fél­évi eredményben is. Egy fillér nyereségük nincs, sőt 381 ezer forinttal adósak az államnak. Ehhez a veszteséghez egy kicsit mindenki a maga rezidenciájá­ban hozzásegített. Ennek ellenére bizakodó han­gulat uralkodott az ülésen, s a hozzászólásokat összegezve az derült ki: a második félévben lehet, s kell is szétosztható nye­reséget szerezni, mert hatszáz­nál több ember óhajtja ezt. Elég-e az óhaj? Nem! Mi hát a teendő? Takarékoskodni, fe­gyelmezetten dolgozni. Lássuk csak, milyen elképzelései van­nak a tanácsülésnek a gyár ta­karékossági tervéről, Mindenkinek szói Abból az" elvből kiindulva, hogy a takarékosság az egész kollektíva feladata, az üzemi ta­nács vezetősége olyan részletes tervet tárt az egybegyűltek elé, amelyben mindenki kivétel nél­kül megtalálhatja a maga ten­nivalóit. Az anyagbeszerzők éppúgy mint a beruházók, a csoportvezető ugyanúgy mint az utókalkulátor, a hegesztő, a lakatos, a daraboló, az esztergá­lyos, a pénzügyi szakember, a munkaügyes, a szerszámkiadó művezető stb. Szeréhy számítások szerint, hä a gyár kollektívája csak egy kicsit körültekintőbben dolgo­zik, a harmadik negyedévben 395 ezer forintot szerezhetnek a takarékossági intézkedések megvalósításával. És hogy ez az elképzelés ne maradjon pusztába kiáltott szó, az üzemi tanácsülés elhatároz­ta, hogy aki a reá váró felada­tokból nagyobb részt vállal ma­gára, külön jutalmat kap, azok­nak a rovására, akik nem vége­zik el a kapott feladatot, s ez­zel 600 ember nyereségrészese­dését veszélyeztetik. Ez az elbírá­lás a fizikai dolgozókra is vo­natkozik. Táíán ennek az intézkedésnek lesz olyan ösztönző hatása, hogy ezután a csoportok nem tapos­sák össze az elektródákat, nem hajítják a szemétbe a négy-öt forintos csavarokat, hanem eze­ket az anyagokat is értékelik. A másik dolog, amiről szólni kell, az a munkafegyelem la- j zasága. üj vállalati munkarend Az új vállalati munkarend a! fennálló törvények alapján ké-j A szalicil is megromlik A szerkesztőséghez beérkezett j leveleket bontogatom. Az egyik-! bői egy szalicilos zacskó hullik az asztalra. Először furcsállot- tam, hogy Somogyi Józsefné le­velezőnk — aki jó gazdaasszony hírében áll — miért küld levele mellé egy szalicilos zacskót. Mi­után a szalicil gyártási évét — 1955. VII. hó — megnéztem, s a — »forgalomban tartható 12 hó­napig« — felírást elolvastam, tisztán láttam, mi a helyzet. Kétségtelenül jogos a levélíró felháborodása. A megyei tanács kereskedelmi osztálya — akihez átküldtük a levelet a szalicilos zacskóval együtt — hasonlóan nyilatkozott. Gerőcs István elv- társ átiratban értesítette a ME- SZÖV-Öt, amelyben arra kérte az igazgatóságot: utasítsák a Ke­rekegyházi Földművesszövetke­zet boltját, hogy ha van még raktáron hasonló, lejárt, szava­tossági idejű árujuk, azt vizs­gáltassák meg a Minőségi Ellen- rőző Intézettel, vagy szükség esetén semmisítsék meg. Gémes szült, s azt célozza, hogy rész­ben megszüntesse a fegyelmezet­lenséget, a sorozatos későnjö- vést. A tanácsülés erről a problé­máról igen hosszan és sok vé­lemény meghallgatása után dön­tött. Érdekes pontja többek kö­zött az, hogy a vállalat vezető­sége a kétgyermekes édesanyák­nak havonként egy fizetetlen munkanapot biztosit — háztar­tási munkák elvégzésére. Ezután sor került az interpel­lációkra. Kohut, Sípos és Hajba elvtársak kérdéseire Kalocsai Sándor, a gyár igazgatója vála­szolt, majd bejelentette, hogy a felsőbb szervektől kérte Skul­téti főkönyvelő felmentését Amíg az új főkönyvelő megér­kezik, addig Cserényi Mária fő­könyvelő-helyettes látja el a főkönyvelői tennivalókat. Már- tonfalvi László és Hatvani Jó­zsef áthelyezésével kapcsolatos bejelentéseket is tudomásul vette az üzemi tanácsülés. A tanácsközás késő estig tar­tott. Érdekes és eleven volt, s ami döntő: a dolgozók érdeké­ben hozta meg határozatait. Reméljük, a határozatok vég­rehajtásában is uralkodik majd ez a célratörő, alapos, megfon­tolt munkastílus. Erről azon ban majd legközelebb. Vencsz Tengeralattjáró a halászhálóban A brit királyi flotta egyik tengeralattjárója teljes legénysé­gével a Saint-Léger nevű halászhajó hálójába akadt a közel­múltban Cornouaille közelében. A halászhajó legénysége a zsák­mány súlyát érezve azt hitte, hogy cápát fogott. Elképzelhető a tengerészek elképedése, amikor a vízből először egy periszkópot, majd egy tornyot, s végül égy egész tengeralattjárót láttak ki­bukkanni. A »Toredo« nevű tengeralattjáró kapitánya később elmon­dotta a Saint-Léger kapitányának, hogy amikor a periszkópban látta, hogy hálóba szaladt, parancsot adott a felszínre emelke­désre, hogy ne tegyen kárt a halászhajóban, Beszámoló előtt Beszélgetés Árvái István járási tanácstaggal VVS/VWWWWVWWWUVWWWVNiVVWWWVWWVWAA/WWWAWŐW/W/W/ KÜLFÖLDI BOROK ÉRKEZNEK A VERSENYRE Szeptemberben nem­zetközi borversenyt rendez Budapesten a hatvanéves Szőlé­szeti Kutató Inté­zet. A versenyre már sok ország' ter­melői beneveztek. Az első minták Olaszországból és Franciaországból most érkeztek. Ké­pünkön: Szőlősi T. József pinccmunkás az olasz Dlego Kal­ló és Figl (Marsala) cég vermutját rakja ki a ládából. (MTI Foto: Bartal felv.) K eceten az év első felében több mint harminc ta­nácstagi beszámoló hangzott el A második félévben a járási ta­nácstagok állnak először a vá­lasztók elé, hogy számot adja­nak egyrészt a saját munkájuk­ról, másrészt Kecel, s a környező községek fejlődéséről, előreha­ladásáról. Augusztus 10-én Geri Ferenc egyénileg dolgozó pa- ‘jászt, járási tanács- és vb-tag tart beszámolót választói előtt. Csizmadia Tibor, a járási tanács pénzügyi osztályának vezetője augusztus 17-én a keceli kultúr- otthonban és Árvái István o község, tanácsakadémiáról nem­régen viszatért elnöke pedig |ugyancsak 17-én az újfalusi is­kolában tartja tanácstagi beszá­molóját. Számomra az ilyen beszá­molók mindig felelősségteljes es komoly munkát, előkészületet je­lentenek — mondja a fiatal el­nök, Árvái elvtárs — s éppen ' ezért már- most készülök az augusztus 17-i beszámolóra is. — Ez alkalommal miről be­szél majd a választók előtt? Isősorban ismertetni akarom a járás egyes községeiben elért jelentősebb községfejlesztési erdeményeket és természetesen a helyi közseg- fejlesztési terv és az eddigi eredmények között akarok pár­huzamot vonni. Az összehason­lításokat azért tartom lényeges- , nek, mert ez nemcsak a tanácsot,í hanem a község közügyek iránti| felelősséget érző polgárait is ser-1 kentheti. A járásban a tervekl végrehajtásában Csengőd vezeti 45 százalékos teljesítéssel, s r>e-J künk, akik 37 százalékkal az ótö-j dikek vagyunk, még elég sok5 tennivalónk van. j Árvái elvtárs ezek után el-f mondotta, hogy az igények nö-j vckedése nem áll arányban azt eddig elvégzett munkával, pedigi az egész község lakóin múlik.j « JÖ TUDNI... ÜJ ECSETET használat előtt] tanácsos meleg szappanos víz-1 ben kimosni. Ragasztós ecsetet! meleg szódás vízben mossuk ki.j Festékest terpentinben, vagy j benzinben kell áztatni, kimosni,! szárítani, majd szódás meleg 1 vízben átmosni, öblíteni, szári-j tani. í hogy az óhajokból mi teljesül. Ebben az évben például már 120 000 forint értékű beruházas- sál bővítették a község villany-, hálózatát. Ezt 16 000 forint érté­kű társadalmi munkával toldat-1 ták meg azoknak a községrészek­nek a lakói, akiknek otthonát a bővítés révén most már be le­het kapcsolni a villanyhálózatba. Július hónapban például a Ma­lom utcában 35 házban gyulladt ki a villanyfény, augusztusban pedig tovább hálád a munka és még több ház kap villanyt. — zi Malom utca lakói a villamosításban elért eredményekért sokát köszönhet­nek ügyes és fáradságot nem kí­mélő tanácstagjuknak: Kovács Pálnak — mondja az elnök —-, mert bizony nagyon sokat »tal­palt« azért, hogy a választó régi vágya teljesülhessen. Ma már a Malom utcai lakosok az összefo­gás gyümölcsét élvezik. E cikkel nem akarunk elébe­vágni a beszámolónak, ezért nem részletezzük, hogy a villa­mosításon kívül mit valósítottak már meg a községfejlesztési terv­ből Kecelen, s mi az, ami még hátra van. Reméljük, hogy ami­lyen becsületesen készül az elnök a választók szempontjából is nagyjelentőségű beszámolóra, olyan nagy érdeklődést tanúsí­tanak majd iránta azok is, akik­nek szól . . . Eladó az uborka A PARTDEMOKRACIA a pártélet lüktető erejének, te­vékenységének egyik fontos fel­tétele. Ugyanakkor párton belül nem lehet elválasztani a de­mokráciát és a centralizmust, mivél e kettő feltételezi egy­mást, kölcsönhatásban vannak, az egyik vagy másik »póluson« végbemenő változások kihatás­sal vannak egymásra, formál­ják egymást. A pártdemokráciát eppen ezért nem lehet leegyszerűsíte­ni, egyoldalúan magyarázni, mert a pártélet minden lénye­gesebb oldalával kölcsönhatás­ban van. A párt önkéntes harci szövet­ség, mint ahogy ezt a Szervezeti Szabályzat kimondja. Ez felté­telezi, hogy a párt tagjai saját elhatározásukból lépnek a párt­ba, joguk van tehát véleményü­ket., nézeteiket kifejteni, ez vi­szont nem lehet ellentétes a párt Szervezeti Szabályzatával* hisz erinek elismerése a párt­hoz való tartozás feltétele. ÖNKÉNTELENÜL is felvető­dik: mi tehát a pártdemokrá- cia. E cikk keretén bélül nem térhetünk ki részletes ismerte­tésére, csak arra szorítkozha­tunk, amely a legközvetleneb­bül foglalkoztatja a párttagsá­got, a belépni szándékozókat, vagy ami különösképpen prob­lémát jelent. A pártdemokrácia azt jelenti, hogy a párt tagjai A pártdemokrácláről egyenlő jogokkal és kötelessé­gekkel vannak felruházva. Min­den párttagnak jogában áll —, másrészt viszont kötelessége — észrevételezni az észlelt hiá­nyosságokat, melyek ellentét­ben állnak a párt politikájával és Szervezeti Szabályzatával.' Lényeges megnyilvánulása a pártdemokráciának a választás, ahol minden párttag választó és választható. A Szervezeti Szabályzat a pártdemokrácia lé­nyeges bővítéseként kimondja, hogy minden párttagnak jogá­ban áll ott lenni, ahol szemé­lye felől pártfórumok döntenek. Párttagságunkat azonban mégis a legjobban a bírálat jo­gával való élés foglalkoztatja — ami szintén a pártdemokráciá­hoz tartozik. Bírálat nélkül a párt éppen úgy nem élhet, mint ember levegő nélkül. A bíráló légkör megmenti a pártol a sú­lyosabb tévedésektől, a karrie­risták pártba való beözönlésétől, aktivitást, felelősségérzetet éb­reszt a párttagságban, s ki tud­ná felsorolni, mire van még kihatással. MEGYÉNK PARTSZERVEZE­TEIKEN a pártdemokrácia alap­jában véve érvényesül, s ez alól csak kevés kivétel van. A párt- vezetőségek általában figyelem­be veszik a párttagság javasla­tát. A legtöbb esetben, ha ezek jelentősek, helyet kapnak a ha­tározatban, a határozati javas­latokban. A párt felsőbb szervei sokat adnak az alsóbb szervek vagy egyes tagok észrevételeire, javaslataira. Bizonyítják ezt a különböző levelek, bejelenté­sek és azok elintézésének mód­ja. Természetesen a párt nem nézi tétlenül az intrikusokat, a más szemében szálkát és saját szemükben a gerendát sem lá­tókat, akik tudatosan vagy tu­datlanul mások lejáratására specializálták magukat. A párt rendezvényein párt­tagságunk kifejtheti vélemé­nyét, ha esetenként tudatlanság­ból egyesek tévednek is, párt­szerveink igyekeznek a tévedő- ket meggyőzni a párt igazáról, s arról, hogy nézetük miért helytelen. Pártunk tehát elsősor­ban a nevelés eszközét használ­ja, s csak azután — miután az milsem ér — a Szervezeti Sza­bályzatban biztosított szankció­kat. MTNT-IEZEK MELLETT a párt nem engedi meg, bogy a centra­lizmust egyesek semmibe ve­gyék, annái is inkább, meri a centralizmus a demokráciából született ás abból is táplálko­zik. Pártszervezeteinknél inkább az a hiba, hogy párttagságunk egy része nem él jogával, nem táplálkozik a pártdemokrácia éltető levegőjéből, s ezáltal a pártnak is károkat okoz. Ez el­sősorban a bírálattól való féle­lemben nyilvánul meg. Ilyennel találkoztunk Baján, a MÁV alapszervezetnél, a Kiskunfél­egyházi Tollfeldolgozó Vállalat pártszervezeténél és más he­lyeken. Leginkább a tagjelölt felvételeknél nyilvánul meg, amikor is nem értenek egyet egyes vezetők tagjelöltségével, mégis hozzájárulnak. Ez azt mutatja meg: párttagságunkban is él a kapitalista gondolkodási mód maradványa, az úgyneve­zett »kenyér« félelem. ÉPPEM EZÉRT csak helye­selni tudjuk, hogy több párt- végrehajtóbizoltságunk foglal­kozik a pártdemokrácia érvé­nyesülésének kérdésével. A kis­kunfélegyházi városi párt-vég- rehaj főbizottság pedig úgy ha­tározott, hogy ismertetni fog­ják a párttagsággal a Szervezed Szabályzatot, külön is foglal­koznak a pártdemokráciával, a centralizmussal, a bírálat és ön- bírálat kérésével, mert mind­ezek segítségét jelentenek a hi­bák felszámolásához. — Szabó Sándor —

Next

/
Oldalképek
Tartalom