Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-14 / 191. szám
4. oldal 1958. augusztus 14, csütörtök Több mint félmillió forintot takarítottak meg Kecskemét ifjú dolgozói Az ez év elején megindított országos takarékossági mozgalomhoz lelkesen csatlakoztak a kecskeméti KISZ-szervezetek is. A fiatalok megértették a takarékosság jelentőségét, amely politikai és erkölcsi nevelésük eszköze is, mert a szocialista tulajdon szeretetére, megbecsülésére szoktatja őket. Az első félév kiértékelése képpen a kecskeméti városi KISZ-bizottság megállapította, hogy a legjobb eredményeket az üzemekben dolgozó fiatalok érték el. A Kecskeméti Téglagyárban 152125 forintot, a Kecskeméti Gépgyárban 81 810 forintot, a MÁV-nál 24 325 forintot, a Nyomdában 21 405 forintot, az élelmiszer- és a kereskedelem vállalatai közül a Fűszért fiataljai 90 000 forintot, a Konzervgyáré pedig 38 850 forintot takarítottak meg. A takarékossági mozgalom ifjú •észvevői az importanyag megtakarítása terén 93 798, az energiagazdálkodásnál 5692, az elfekvő készletek és hulladékok feltárásánál 127 885 forintot takarítottak meg; a selejt-javítással, a selejt csökkentésével 75 000 forint a megtakarításuk, az önkéntes brigádok társadalmi munkájának értéke pedig 17 364 forint. Az öszcs megtakarítás értéke elérte az 565 175 forintot. Ebből az összegből fiataljaink és alapszervezeteink 17175 forint jutalomban részesültek. A számok tetteket igazolnak. S ha ifjúságunk tovább is ilyen derekasan helytáll, az évvégi értékelésnél elmondhatjuk, hogy gazdag eredményekkel folytathatják 1959-ben a takarékoskodást, A takarékossági mozgalom ugyanis nem zárul le ebben az esztendőben, hanem az elkövetkezendő évekre is csatasorba állítja a fiataljainkat, ezzel a jelszóval: “Takarékoskodj magadnak, hazádnak!« B. É. A KÖNYVHÉT alatt 5000 forint értékű könyvet adtak el a KISZ kalocsai, kiskunfélegyházi és kecskeméti könyvsátraiban. * OKTATÁSI TERVÉT már elkészítette a KISZ kiskunhalasi járási bizottsága az 1958—59-es évre, amely szerint a járás valamennyi községének, tsz-ének KISZ-szervezetében rendszeres előadásokat tartanak a fiataloknak. A középiskolai KISZ-szer vezetek vezetésének megjavításáért A KISZ Központi Bizottságának legutóbbi ülésén megbeszélték, hogy a középiskolai alap- szervezetek mozgalmi éleiében sok helyen változtatni, javítani kell. Többek között foglalkozott a KB a középiskolai KlSZ-szer- vezetek vezetési problémáival is. ELHATÁROZTAK, hogy szilárdabb, biztosabb alapokra kell helyezni a KISZ középiskolai szerveinek vezetését. A cél érdekében a jövő tanévtől kezdve létrehozzák a Középiskolai Tanácsot, amelynek az lesz a feladata, hogy segítséget nyújtson az alapszervezetek mozgalmi életének irányításához, vezetéséhez. A tanács tagjai fiatal kommunista nevelők, a párthoz hú szülők lesznek. A Középiskolái Tanácson kívül a középiskolákban megszervezik a Tanácsadó Testületet is. amelynek tágjai az iskola igazgatóján kívül idősebb kommunisták, akik az alapszervezet vezetőségének politikai, pedagógiai és anyagi segítséget nyújtanak. VIGYÁZNI KELL majd arra, hogy a vezetés ne csússzon át a testület kezébe, ne korlátozza a KISZ-szervezet vezetőségének önállóságát! Mindezeken kívül régebben érettségizett, de az ifjúságtól el nem szakadt kommunistákat állítanak kísérletképpen egy-egy alapszervezet élére. A TERVEKNEK még nincs végleges formájuk, a Központi Bizottság nem is dolgozza ki azokat részletesen, hanem az alapszervezetekre hárul a feladat, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően menetközben alakítsák ki a vezetés új módját. ssxss ©omt A kecskémét—budapesti vonalon utazók között, azt hiszem, senki sincs, aki ne ismerné a tipikus »vasúti népzenészt«, aki az általános érdeklődés fölcsigázása után »széllé, mi gyönyörűséggel« táplálja a tikkadt lelkeket. Mitsem sejtve alszik, vagy olvas, vagy beszélget az ember, amikor egyszercsak közvetlen közelről nyekeregni kezd egy hegedű és valami velőtrázóan szépen clnyúznak rajta egy »magyar nótát«. Persze, ez még csak a kisebbik hiba lenne. De utána a népzenész rásercint egy másik »nótára« is. (Még szerencse, hogy ennél a foglalkozási ágnál már alábbhagyott a régi virtus, a »három a magyar igazság«!) Már ahogyan az »lenni szokott«, először egy szószoros értelemben vett keserves »hallgató«, majd egy talpalávaló csárdás következik. Ha az ember a kocsi középső fülkéjében ül, akkor még külön abban a szerencsétlenségben is részesül, háromszor hallja ugyanazt a »műsort« és mind a háromszor ugyanolyan hamisan! Cegléden szokott fölszállni az az öreg népzenész, aki a hegedülést még énekléssel is súlyosbítja. Ö a hallgató és csárdás mellett már korszerűbb műsorszámokat is felvett, tangót és foxot is játszik. (A mambó nehéz neki.) Kisterjedelmű, de kellemetlen hangján nagy előszeretettel énekel az édesanyjáról és a liba májáról. Azok az utasok, akik 7-én, csütörtökön reggel utaztak Kecskemétről Pest felé a hatórással, tanúsíthatják, hogy valóságos hegedűhangverseny tört ki a vonaton, mert Ceglédtől Albertirsáig egymásután három népzenész is edzette művészetével az utasok fülét és idegeit. Először a ceglédi énekes-hegédűs játszott, majd egy öreg szemüveges és végül egy tíz évei »rajkó«. (Körülbelül két vagy két és fél kocsihossz lehetett közöttük és messziről úgy hathatott, mintha az egész vonaton zenélnének. Még szerencse, hogy a vonat zakatolása nem engedett kívülre egyetlen hangot sem!) — A hangversenyt általános »kalapozás«, másként az önkéntes honoráriumok összegyűjtése követte. Határozott igyekezet látszol) mind a három népzenészen.., a hegedülés és a kalapozás mielőbbi befejezését illetően, mert ha a jegyvizsgáló rajtakapja őket, az nagy baj háromszorosan is: először csorba esik a művészi önérzeten, másodszor a legközelebbi állomá. son le kell szállni, esetleg büntetést is kell fizetni, harmadszor, ami a legnagyobb hiba, elmarad a lóvé! A külföldiek bizonyára megcsodálnák ezt a kétségkívül népi különlegességet. Sőt, hangzatos címekkel lehetne propagálni is: »Zenélő vonat«, vagy »Zenészek szórakoztatják a magyar utazó közönséget a vonaton«, vagy »Utazzon ön is a Kiskunfélegyházáról reggel 4 órakor induló személlyel, amelyen válogatott (gyengénél gyengébb) népi zenészek szolgáltatják az alváshoz a zenét« stb. Ez a zene azonban szórakoztatás helyett idegesít és a honi utasok inkább azt szeretnék, ha egyszer s mindenkorra megszüntetnék a »népi művészetnek« és a »művészi pénzszerzésnek« ezt a fajtáját. Győrök László Szúrni a ztak cl bnqad. o/uá cózSlz A nap sugarai olyan forrón tüzeltek, mintha izzó katlanná akarták volna változtatni a bugaci vásárt. Nem csoda, hogy az emberek — ha ismerőssel találkoztak — mindjárt az esőre terelték a szót, miközben sűrűn törölgették magukról az izzadságot. Jó vásár volt. Sokszor lehetett látni, amint egymás markába csaptak az eladók és a vevők, s áldomásra Hívták egymást. Az »anyagi bázis« biztosítva van rá — mondogatták tréfásan. No meg a meleg is — jó ok volt az ivásra. Az áldomást azonban el kellett napolni, ugyanis a földművesszövetkezet rosszul készült fel a vásárra. Először is nem volt sör, másodszor pedig egy apró kis »italbolt« előtt kellett félóráig sorban állni, míg kapott valamit az ember, t Reméljük, legközelebb jobban felkészül a földművesszövet- | kezet a bugaci vásárra, s a parasztok nyugodtan ihatnak aldo- | mást, ha eladják áruikat. Cs. J. levelezd He Uagfyia ntag-áca a HISZ a kilenc középiskolás lányt! Termelők ügyeimébe: Miért cIoiio«szagú a burgonya? bolhák ellen HCII-val poroztak — az idén burgonya került. Ezért hívjuk fel a gazdaságok figyelmét, hogy a vetésforgó megállapításánál tartsák szem előtt: a HCH- val leporozott területekre a következő évben burgonya, paradicsom, paprika s gyökgumós növény elvetésre ne kerüljön! Rövidesen megindul a burgonya felszedése is. Gondosan végezzük ez1 a munkát s ne hagyjunk el gumókat, mert tavasszal ezek már korán kihajtanak s a burgonyabogárnak táplálékul szolgálnak. De az is előfordul, hogyha az ilyen földbe ismét burgonyát vetünk, az új termés átveszi az elhagyogatott gumóktól a HCH büdös szagát s a burgonya ismét alkalmatlan lesz táplálkozásra. Legyünk ezért nagyon figyelmeseit az idén HCH-val kezelt területek jövő évi felhasználását illetően! Szűcs József Tizenkettedszer állt a bíróság elé — tizenhét évet kapott 345 forintot tartalmazó pénztárcát a magáénak vallja. Ügy látszik, hogy mostan a bíróság hosszabb ideig gondoskodik arról, hogy a 46 éves hajadon ne ismételhesse meg lopásait, mert ötrendbeli, magán- személy sérelmére elkövetett lopás miatt nem jogerősen ugyan, de tizenkét évi börtönre és tíz évi jogvesztésre ítélte, A z Országos Nevelomtezei ** kecskeméti Zója utca épületében a folyosók és a termek kihaltabbak. mint a tanév alatt, de az épületben maradt 11 gyerekért — közöttük kilenc középiskolás lányért — most is működik a konyha és jóformán a teljes gazdasági apparátus. Az ittmaradottakra ugyanúgy felügyel két pedagógus, mintha 160 növendék tartózkodna a többnyire Árvaháznak ismert intézményben. A csendes folyosókon Olasz Mihály, a gondnok kalauzol. — Nagy a felfordulás, festés, takarítás — a folyosót 50 000 forintos költséggel müanyagburkolással látják el —; már a visszatérő gyerekek fogadására készülnek. Most éppen ebéd utáni csen- ies pihenő van. A lányok olvasnak, beszélgetnek, — talán éppen azokról a társaikról, akik már több mint egy hónapja eltávoztak. Nincsenek túlságosan egyedül? Nem szeretnének néha-néha, esténként elmenni moziba vagy uiLTnuuu, j eiuyyvivi iikíkui: imvii kevés nekik a pihenő? — szakad nak fel belőlem a kérdések. _ ^ajnos, egyedül vannak c ^lányok — válaszol az igazgatóhelyettes — és nem tudnak elmenni moziba, mint hasonló rendezett családban élő, 15—16 éves társaik, akik minden filméi megnézhetnek. A válasz azonban magyarázatra szorul. Ezeket c lányokat vagy édesanyjuk, vagy édesapjuk halála megrázkódtatta, van közöltük olyan is, aki szüleinek a rossz házaséletéi sínylette meg, az ő életükben, de az intézet többi 150 növendékében is érzelmi törés, lelki megrázkódtatás állt. be, és ezt nagyon nehezen felejtik el. Mégis, a 160 gyerek közül a nyári szünidőre csak ők maradtak itt. ök élnének az intézet nélkül a leglehetetlenebb körülmények között. A nevelés szempontjából is ők a legbonyolultabb esetek, — a legnehezebb problémák elé állítják a nevelőket. Serdülő korúak. és époen ezért különösképpen nagyooo gonaosKoaasi, sze- retetet, barátságot igényelnének. Hetenként kétszer van kimenőjük hivatalosan, de ha szükségük van bármire, kiengedjük őket a városba. A mozi vagy más szórakozóhelyek látogatásától nem a nevelési elveink tiltják el őket, de sajnos, sem az intézetnek, sem nekik nincs arra •• mií!\ Az intézet kulturális alapjából nyaraltak ugyan a Mecseken, Úbányán; van televíziós készülékünk, filmvetítőgépünk, könyvtárunk, így e fiatalok kulturális igényeit ki tudjuk elégíteni; életük mégis egyhangú, unalmas, falak közé zárt. És ezen egyelőre nem lehet segíteni! ti'zt mondja az igazgatóhe- lyettes, — nekünk azonban van egy javaslatunk. Amíg elmúlik a nyár és visz- szajönnek barátaik, amíg az iskolai év medrébe tér újra az intézet élete, addig a KISZ hívja meg őket rendezvényeire, — ne hagyjon magára kilenc középiskolás lánutJ Pankovils József X Maráczi Piroska 46 éves borostái hajadon már tizenegy esetiben volt büntetve, de úgy látszik. egyik büntetéséből sem (okult, mert ebben az évben so- / rozatos lopásokkal készpénzt, ) ruhaneműt lopkodott össze. ► Nem riadt vissza attól sem, hogy (amikor egy ízben Rém községiben az autóbuszon utazott, az je£.v ik utas által elvesztett és / A burgonyabogár ellen a termelők Ksok esetben DDT helyett HCH tar- /talmii vegyszert alkalmaztak s burgonyájukat táplálkozásra felhasz- / nálni nem tudták. Ez rendkívül bizalmatlanná tette a gazdákat egyéb (vegyszer iránt is, pedig csak a HCH /ad ilyen kellemetlen, dohos szagot és kízt a burgonyának. Az is előfordult, /hogy tavasszal az ültetés előtt vegyszeresen fertőtlenítették a burgonyát (s erre HCH-t, Agritoxot használtak s ?nagy meglepetésre az új burgonya (is büdös, élvezhetetlen lett. Olyan eset sem ritka, hogy a burgonyát, (olyan földbe vetették, ahol előző éviben gabona volt s ott a gabonafut- krinka ellen HCH-s porozást végezlek. Ez a vegyszer a talajban 2—3 t'évig is megtartja hatását, az odake- /rült burgonya átveszi a szagot. — ^Ugyanez a helyzet akkor is, ha a (tavalyi répatábla helyére, — ahol a SÖRKERTET létesített társadalmi munkával az ágasegyházi KISZ-brigád. A kert teljes berendezéséhez 1802 forint anyagi támogatást adott a földművesszövetkezet. * TÁRSADALMI munkával na- gyobbítja meg a kultúrotthont Izsákon a KISZ-szervezet. A fiatalok már eddig 4 köbméter homokot, 3000 darab téglát hordtak az épülethez, a honvédség kiszistái pedig a festési munkálatokat végzik. * 170 DARAB FACSEMETÉT ültettek <JW^ászlófalván a kul- túrház m(TOtt a KISZ tagjai. * A TATAHÁZI KISZ-szervezet 20 tagú segítőbrigádja 1300 Ft értékű munkát végzett a helyi pártház tatarozásánál. * AUGUSZTUS 20-ÁNAK a megünneplésére szorgalmasan készülődnek megyeszerte a KISZ- szervezetekben. Valamennyi járási székhelyen és a városokban kulturális, „valamint sportműsort adnak r. fiatalok. Több helyütt munkás-paraszt ifjúsági találko-í zót is rendeznek, amelyre meg-: hívják az idős kommunista elv-] társakat és a szovjet vendége-! két. i * * BUDAPESTRE KÉSZÜL az! ősszel kirándulásra a kunbajai: KISZ-szervezet 30 tagja; meglá-: tógát jak majd a mezőgazdasági; kiállítást is.
