Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

1958. augusztus 10, vasárnap 5. oldal „Nyári szüneí" nélkül hibák többnyire azért fordul­hatnak elő, mert gyengék még a szövetkezeti pártszervezetek, kevés tagot és még kevesebb ak­tív kommunistát számlálnak. A majsai elvtársak jól látják, hogy a Központi Bizottságnak a falusi pártmunkáról hozott ha­tározatában kijelölt úton csak széleskörű, rendszeres, alapos és következetes munkával lehet előre jutni, ez az út a falu, a dolgozó parasztság boldogabb szocialista jövendőjéhez vezet. Ezért pedig becsületbeli kötelessége küzdeni a falu kom­munistáinak — akárcsak Kis- kunmajsán — »nyári szünet nélkül, Palkó László Érik a banán a Fűvészkert üvegházában. A hazánkban ritka gyümölcsnek állandóan sok látogatója van. Odabenn a szobában sír a két gyerek — Tanyai háziasszony egy napja — Néhány évvel ezelőtt ilyen Időtájban, nyár derekán a falusi pártmunkások a gabonabegyűj­téssel voltak elfoglalva. Ellen­őrizték a cséplőgépek munkáját, a könyvelést, a raktározást, min­denféle más gazdasági és állami szervező munkával töltötték idejüket, de politikai tevékeny­ségre csak ritkán futotta ere­jükből. A pártmunkában általá­nos volt a hivatalosan ki nem mondott, de valójában mégis léptennyomon felbukkanó »nyá­ri szünet«. A párttagok, a kom­munisták, a párt sorkatonái, jó esetben havonta egyszer, a tag­gyűlésén jöttek össze és beszél­ték meg a tennivalókat. A kiskunmajsai pártszervezet nem nagylétszámú, nem is külö­nösen aktív párttagokból tevő­dik össze. Itt azonban mégis hiába keresné valaki a »nyári szünetet«, — helyette élénk, cél­tudatos politikai munkával ta­lálkozik lépten-nyomon. Szó se róla, itt sem valamennyi párt­tag veszi ki részét tudása és képessége szerint a munkából, de a kommunisták fele, kéthar­mada már rendszeresen tevé­kenykedik, s megteremtették az alapját annak is, hogy minden párttag munkájával érdemelje ki a kommunista kitüntető cí­mét. Ez az alapfeltétel nem ré­gi. A legutóbbi taggyűléseken született meg, amikor elosztot­ták a párttagokat: te a nőtanács­ban, te a KISZ-ben, te meg a népfrontban dolgozol stb. S hogy a párttagok is lássák megbíza­tásuk jelentőségét, azt is elhatá­rozták a taggyűléseken, hogy melyik időpontban melyik tö­megszervezetben, tömegmozga­lomban tevékenykedő pártagok számolnak majd be ottani mun­kájukról. A tömegszervezetekben és a népfrontban már korábban megalakultak és működnek^ a kommunista csoportok. A nőta­nácsban és az ifjúsági szövet­ségben dolgozó kommunisták éppen a napokban számoltak be a taggyűlésnek, hogyan teljesí­tették megbízatásukat. A tag­gyűlés megvitatta munkájukat és bírálataival, meg jó javasla­taival hasznos útravalót adott nekik további tevékenységük­höz. A tömegszervezetek pártveze­tésének erősítése, munkájuk ja­vítása, — ez tehát az egyik tö­rekvése most a kiskunmajsai pártbizottságnak. Ezenkívül a pártszervezet közvetlenül is gyakrabban fordul a lakosság­hoz mostanában, ahol kötetlen beszélgetések formájában meg­vitatják a parasztságot érdeklő kérdéseket. Havonta négy kis- gyűlést tartanak, ahol többnyire Varga Antal elvtárs, a pártbi­zottság titkára, Kurucz elvtárs, a községi tanács elnöke és más, képzett vezetők vezetik a be­szélgetést. Ügy tervezik, hogy a hónap végén nagyobb gyűlése­ket is szerveznek, ahol a falu egy-egy jelentős rétegének kép­viselőivel vitatnák meg a párt politikáját, a szocialista építés időszerű kérdéseit. így például legelőször a földhözj útiatokkal, aztán augusztus végén a nincs­telen napszámosokkal, majd a Gyorshajtásért — megnyírnak Isztambulban a városi tanács a közlekedésrendészet történe­tében párját- ritkító intézkedést foganatosított. A jövőben a könnyelmű és ittas gépkocsive­zetőket a helyszínen megbünte­tik, minden törvényszéki ítélet nélkül, pusztán két tanú egyön­tetű vallomására. A büntetés végrehajtására a közlekedési rendőröket jókora ollóval sze­relték fel. Büntetés fejében tet­szés szerint megnyírhatják a ki­hágást elkövető gépkocsivezető­ket. A rendelet nem tesz kü­lönbséget férfiak és nő, fiatalok vagy öregek között. Ha tehát valaki büszke frizurájára, Isz­tambulban óvakodjék a KRESZ megsértésétől kis- és törpebirtokosokkal kí­vánnak tanácskozni. Bizonyára tanulságosak és hasznosak lesz­nek ezek a gyűlések, hiszen a parasztságot mostanában leg­közelebbről érintő kérdésről esik itt szó: hogyan fejlődhet tovább a mezőgazdaság, hogyan lehet könnyebb a paraszti munka, kulturáltabb, szebb a paraszti élet. Vagyis: a szakcsoportok­ról, társulásokról, a szövetkezeti mozgalomról kíván mindenek­előtt ezeken a tanácskozásokon őszinte beszélgetést folytatni a pártszervezet, A széleskörű politikai munka, a tömegszervezetek pártirányításának erősítése is a falu átszervezésének, a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tésének feladatait hivatott előre vinni. Ám jól tudják a majsai kommunisták, hogy a szép sza­vak, az általános igazságok egy- magukban nem győzik meg a parasztságot. A szövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődésé­nek legfontosabb feltétele ma Kiskunmajsán az, hogy tovább erősödjenek a már meglevő ter­melőszövetkezetek, jobban gazdálkodjanak, nagyobb ter­mést és több jövedelmet nyújt­sanak tagjaiknak. Mint ahogy Varga elvtárs mondotta, most az a fő céljuk, hogy mielőbb min­tát, helyi jó példát tudjanak a dolgozó parasztok elé állítani: íme, itt Kiskunmajsán is jobb a nagyüzem. Csakhogy a termelőszövet­kezetek még fiatalok, egy-két éve próbálgatják az új utat, s némelyikben még bizony csu­pán a tagság régi napszámos életéhez viszonyítva léptek na­gyot előre, a szorgalmas közép­parasztok életszínvonalát azon­ban még nem érték el. Így van ez az Alkotmány Tsz-ben, ahol az idei szárazság miatt nem úgy sikerül az év, mint ahogy ter­vezték. A Kiskunság Termelő- szövetkezetben viszont olyan tagok is vannak már, akik há­zat, földet vettek a munkaegy­ségre kapott jövedelemből — és érthetetlen módon most még­is kifelé kacsingatnak. Az ilyen A felkelő nap sugarai már talpon találják Bende Sándor- nét a kecskeméti határban. Ott szorgoskodik a káposztaföldön. — Gondos ápolást kíván, ha azt akarjuk, hogy tömött, nagy­fejű káposztánk legyen, Mi pe­dig azt akarjuk, mert csak az nyomja a súlyt — mondja a kapára támaszkodva. Aztán újra lendíti és bele­vágja a földbe. Piros ruháját lengeti, barna haját kócolja az enyhe szél. Gyorsan halad a munka, de az idő sem áll. Nem­sokát hét óra, etetni kell. És már viszi is a nagy vödröt a disznóól felé. Míg a négy malac mohón falja a moslékot, addig ő a csirkékkel foglalatoskodik. A szobában sírnak a gyere­kek, siet őket is ellátni. Közben a férj bejött a paprika-földről, leül az asztalhoz. Reggelizik a család. Az egyik gyerek az any­ja ölében ül, a másik már há­roméves, tud egyedül is enni. Az asztalon kávé, szalonna, zöldpaprika. Ilyenkor a reggeli idő nem nyúlik hosszúra, mert még paprikát is kell szedni. Az asszony derekára kötött kék mindig az almáról megy át a dióra. Külön hangsúlyozzuk, hogy a lehulló férges almát na­ponta össze kell szedni, ezzel ugyanis az almában lévő her­nyókat megsemmisítjük s lehe­tetlené tesszük e veszedelmes kártevőnek további szaporodá­sát és terjedését. Rendsiet a vadászati idénytől A Magyar Közlönyben nem­rég jelent meg a földművelés- ügyi minisztérium rendelete az 1958/59 évi vadászati idényről és a tilalmi idők megállapításá­ról. A rendelet először azokat a vadakat sorolja fel, amel . 'ere egész éven át szabad vadászni. Ilyen — többek között: a róka, borz, görény, ménjét, hörcsög, ürge, üregi nyúl, sün- disznó, kóbor kutya °s macska, a veréb, dolmányos varjú, szar­ka, karvaly, szürke gém stb. Nyúlra csak november 2-ától január 18-ig, fácánkakasra ok­tóber 19-től január 1-ig, récére, szárcsára, sárszalonkára augusz­tus 1-től január 1-ig (rizstelepe­ken a rizstermelés egész ideje alatt!), vetési varjúra aug. 15- től március 15-ig, seregélyre sző­lőkben és gyümölcsösökben aug. 16-tól november 15-ig szabad va­dászni. A rendelet részletes szövege a Magyar Közlöny 69. számában található. kötény pillanatok alatt megte­lik. Kiönti a kasba és beáll a következő sorba. A nap halad, feljebb és feljebb az égbo'ton, lebarnult arcába süt, szemét összehúzza, letörli az izzad tság- cseppeket homlokáról és újra le­hajol a levelek alól kikantlikáló húsos fehér paprikáért. A telt kasokat felpakolják a kocsira és a férj beviszi a ME- ZÖKER-hez. A kapuból vissza­szól: — Délre legyen ebéd. — ... és a fiatalasszonynak nincs megállás. Gyorsan tüzetrak, krumplit hámoz a nyári konyhá­ban. Hamarosan a lecsó íny­csiklandó illatát érzem. Ennyi munkája közben anyai szeme gyakran gyerekei felé fordul, akik a fa árnyékában játsza­doznak. Ebéd után kicsinyeit elaltatja Újra veszi a kapát és megy a káposztaföldre. Itt már az egész család dolgozik. Megbeszélik a piacot, az árakat és terveznek az új házról, melyet most építe­nek. Ez adja nekik az erőt, a lendületet a munkához. A szorgalmas munka közben észre sem veszik, hogy a nap le­áldozóban van. A fiatalasszony derekát egyenesíti és amikor feláll, fényes korongja úgy csil­log a feje mögött, mint aranyos diadém. Újra hívja a háztáji munka, a visító malacok, az éhes kis- csibék és amikor ellátja a gaz­daságot, siet két maszatos gyere­kéhez. A nagy lavór víz a napon felmelegedett, ez nyújtja ne­kik a strandot. A kis Zsuzsi bol­dogan lubickol a jó langyos vízben, Sanyikénak már nen: tetszik annyira a fürdés vagy Inkább a testét súroló anya; tenyér. Besötétedett, mire a család vacsorához ül. Szótlanul fo­gyasztják, mert bizony elfárad­tak. Már mindenki alszik, de Ben­de Sándorné még talál tenni­valót a konyhában. Kicsit ösz- szerámol, a gyerekek ruháit el­készíti másnapra, tíz óra mire ágybakerül. ö a legfáradtfatat- lanabb tagja a családnak. Barta Éva Üj feladattal bővült a földmű­vesszövetkezetek szerződtetési munkája. A földművelésügyi minisztérium MEZÖMAG válla­lata helyett az idén már az fmsz-ek kötik a szerződést t<.ö- szösbükköny termesztésére. A szerződéskötések már meg­indultak, a termesztés komoly előnyökkel jár. A földművesszö­vetkezet a mélyszántás díját, a vetőmagot és a műtrágyát ka­matmentesen előlegezi. A ter­melő köteles egész termését ri­adni, amely holdanként 150 kilónál kevesebb nem lehet, ki­véve, ha komoly elemi kár érte a vetést. A szöszösbükköny má­zsáját a szerződés értelmében 470 forintért veszi át a földmű­vesszövetkezet, ha tisztasága és Mi okozza a dió férgesedését ? Állandó panaszuk a terme­lőknek a dió férgessége. Sokan nem tudják: mi az okozója? A dió férgességét az alma- moly hernyója okozza azzal, hogy bejutva megrágja a diói és ürülékével, rágcsálásával él­vezhetetlenné teszi. A növény­védő állomás szakemberei több­ször felhívták a gazdák figyel­mét, hogy az almamoly elleni védekezés elhanyagolása esetén a dió is férges lesz. Az elmúlt kát évben végzett vizsgálatok csíraképessége eléri a 90 száza­lékot. A szakcsoportok és a társulá­sok nagyüzemi felárat is kap­nak, ha közösen szántanak-vet- nek és közösen takarítják be a termést. A szakcsoport és más társulás leszerződött szöszösbük­köny vetése 3 tagnál több nem lehet. Ha e feltételek megvan­nak, a földművesszövetkezet mázsánként 30 forint nagyüzemi felárat fizet. Az átadott mennyi­ség 50 mázsánál kevesebb nem lehet, különben nagyüzemi felár nem jár. A szöszösbükkünyün kívül ezekben a hetekben még ká­posztarepce, pannonbükköny, ősziborsó és takarmán.ykáposzta­mag termelésére is lehet szerző­dést kötni. szerint 15—20 százalék diófér- gesség okozója az almamoly volt. Azt is megfigyelték, hogy a mollyal fertőzött almafák ' ti­zeidben a diófák termése is rendkívül fertőzött. Az almamolv ellen Pernit 0,4 százalékos oldatával tisztán, vagy 0,75 százalékos bordói- lével keverten, vagy 0,7—1 szá­zalékos Darsinnal permetezünk s a permetezéseket 10—12 na­ponként ismételjük meg. Az almamoly és annak hernyóia

Next

/
Oldalképek
Tartalom