Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

1953. augusztus 1, péntek I &10- idáíL köfiäm^eq, : (jJk A MAGVAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS-KISKUN MEGYEI LAPJA A harmadik negyedévben kezdi a munkát a Megyei Szeszipari Vállalat Kiskörösön, Tabdin, Kecelen, Jánoshalmán, Solívudkerten és Nemesnádudvaron is les% szeszfőzdéje Megyénk szőlő- és gyümölcs- termésének egy részét évről év­re nem sikerül megmenteni. Sokszor már egy közepes termés is gondot okoz, hogyan haszno­sítsuk értékeinket. Ott, ahol jó a közlekedés és sok ember él együtt, nincsen különösebb báj. A probléma a kis községeknél kezdődik és a tanyáknál ér vé­get. A gyümölcscefre és a szőlő­törköly nagy része itt megy ve­szendőbe. Mellettük jelentős az a rész is, amit a nagy szőlő- és gyümölcstermelő vidékeken ma még nem tudnak feldolgozni. Az így veszendőbe ment gyümölcs, valamint a szőlőtörköly tö­mege évenként több száz vagonra tehető. Ez a felismerés késztette a megyei tanács végrehajtó bizott­ságát, hogy keresse a megmen­tés lehetőségeit, hogy intézkedé­seket tegyen az eddig pocsékba ment vagy állatokkal feletetett nagy mennyiségű gyümölcscefre es szőlőtörköly feldolgozására. Így született a határozat, hogy a Gyümölcsszeszippri Vállalat és a földművesszövetkezet főz- déi mellett — melyeknek kapa­citása megyénkben nem elegen­dő — megyei szeszipari vállala­tot kell létesíteni. A szervezés, melyhez a me­gyei tanács fél millió forintot biztosított, még április elején megkezdődött. Az eddigi tár­gyalások, valamint számos köz­ség tanácsának határozata alap­ján telephelyeket és szeszfőzdék­nek megfelelő épületeket biztosítottak: Tabdi, Kecel, PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt BUcs-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Telefon: 25—16, 26—is. 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemet, Szabadsas tér 1/a. Telefon: 17-09 Előfizetési dí.1 egy hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. Bacs-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét. — Telefon 15-29, 27-49 Felelős vezető: Szűcs Béla igazgató Jánoshalma, Kiskőrös, Solt- vadkert és Nemesnádudvar területén. Ezenkívül a Gyümölcsszeszipari Vállalat tanácsi kezelésbe adta a csengődi és bácsalmási telep­helyét és Ígéret van arra is, hogy a megyei tanács rövidesen megkapja a kerekegyházi szesz­főzdét is, Kilenc tanácsi szeszfőzde in­dul az idén a megyei szeszipari vállalat kezelésé­ben. Kilenc községben végeznek majd próbafőzést is, amit a kis­termelők már régóta nélkülöz­nek. Az egyes szeszfőzdék épí­tési és szerelési munkáinak ál­lása viszont nem, a legmeg­nyugtatóbb. Megfelelő tároló helyiségek jóformán egy helyen sincse­nek, de egyébként az ilyen ütemű szervezés mellett nem minden egység kezdi meg az új üzeme­lést a harmadik negyedévben. Holott ez mind a megyei ta­nácsnak, mind pedig a bérfőzés tekintetében ellátatlan területek lakóinak mielőbbi érdeke len­ne. Hogyan állnak jelenleg a ki­lenc szeszfőzde építési és szere­lési munkálatai? Bácsalmás és Csengőd lényegében üzemképes. Kiskőrösön is csak javítási mun­kák vannak hátra. A szeszfőzés itt még ebben a hónapban meg­indulhat. Tabdin és Jánoshal­mán az épületek felújítása, illet­ve kijavítása befejeződött, je­lenleg a Tiszakécskei Permete­zőgépgyár készítette főzőberen­dezéseket szerelik. Kecelen befe­jezés előtt áll a szeszfőzde épí­tése, nemsokára itt is elkezdik a szervezési munkálatokat. Solt- vadkerten és Nemesnádudvaron viszont még a munkák legelején tartanak. Ha nem is mind a kilenc he-, lyen, de a harmadik negyedév-1 ben a megyei szeszipari vállalati már megkezdheti érdembeni' működését. i A gazdafőzés azonban nemi köti le az új vállalat egész évij termelő kapacitását, pedig ez a vállalkozás csak úgy lenne nye­reséges. A megyei tanács ipari, osztálya éppen ezért tárgyalá­sokat folytatott a MÉK vezetői­vel a főzőkapacitás kitöltésére. Bár a szeszipari vállalat a MÉK ez évi tervszámaiban még nem szerepel, a MÉK vezetője, segítő szándékuk jeléül terven felül 100 vagon vegyes szeszipari gyümölcs szállítására kötött velük szerződést. így, mivel szőlőtörkölyt maga a vállalat is vásárolhat, a szesz­főzdék kapacitásának kitöltése biztosítottnak látszik, egészen az új termésig, Sándor Géza Nemrégiben Lajosmizsén tár­tunk. Kíváncsian kerestük fel a strandot, vajon, hányán mene­kültek oda a nap gyilkos tüze elöl? Megrökönyödésünkre a fenti kép tárult elénk. Csinos fürdő- ruhás lányok, férfiak helyett li­bák lubickoltak a sekély vízben. Utunk a' tanácshoz vezetett, ahol megtudtuk, hogy a medence betonfala megcsúszott és állan­dóan süllyed, mert alatta isza­pos talajréteg van. Már két évvel ezelőtt ki akarták javítani. A helyi Építőipari Ktsz-nek ad­ták ki a munkát és az anyag is megvolt hozzá. Az ellenforra­dalom közbejötté azonban meg­akadályozta a munka elkezdé­sét. Később a munkálatok bo­nyolultsága és a különböző meg­oldások feletti nézeteltérések miatt, nem akadt vállalkozó a strand rendbehozására. Az idei községfejlesztési alap* bál 75 ezer forintot szavazott meg a tanácsülés a strandra. Azonban csak néhány nappal ezelőtt lett kész a költségvetés, viszont három hétre van szükség ahhoz, hogy a ktsz elkészüljön a munkával. Értesüléseink szerint a jövő* héten megkezdik a strand rend-* behozását. Augusztus végén (ha minden jól megy) libák helyett ismét a lajosmizseiek lubickol* hatnak a strand vizében. Vajon, nem lehetett volna előbb megcsináltatni a strandot? — Mert úgy gondoljuk: szegtem* berben már »eső után köpő* nyeg«. N. O. * 40 — Kömpöcön az Üj Élet Ter­melőszövetkezetben megkezdték a 17 holdas gyümölcsös telepí­tését; Napi 10 forint — meg a koszt«., Kulákuxsora Rekettyén volt. Tisztálkodni is csak pár órára mehet haza 6 kilométerre lakó feleségéhez. Sokszor azt csinálja, hogy éjjel, amikor a tehenek és a gazda is alszik, hazalopózik tisztát venni —, de megkért: nehogy ezt eláruljam a gazdának. Hogy a „Béni gazdáról“ alkotott kép teljes legyen, egy­két adatot: Kintlétem alkalmá­val panaszkodott, hogy az öreg­szőlőkben lévő tanyáján kívül lévő és államosított házát nem kapta vissza, pedig nagy szük­sége volna rá, mert azon kívül már csak a szőlőkben van egy háza, hiszen az sem az övé, ami­ben most Rekettyén lakik. Arra, hogy 1296 forint adójából a mai napig miért csak 328-at fizetett ki, nem válaszolt Vörös T. Benő jelenleg is 38 holdon gazdálko­dik, 65-ik évét betöltvén, kapja az 50 százalékos adókedvez­ményt. De adóját nem fizeti, a községfejlesztésből még semmit sem fizetett és Sándor bácsy mint egykor többi cselédje, ma is istállóban alszik, moslékot eszik — mint maga mondotta —, ha megbetegszik, nem mehet or­voshoz s nevetséges fillérekért dolgozik... Az illetékesek ezt nem nézhetik tovább tétlenül! (Czakó Ferenc) SZAPORODIK A PÉNZ A KÖZÖS KASSZAKBAN Bogárdi János közgazdász le­velezőnk legutóbb beszámolt a halasi járás tsz-einek áruterme­lési tervteljesítéséről. Eszerint a 3004-es rendelettel kapcsolat­ban módosított árutermelési ter­vet a július 15-én végzett kiér­tékelés szerint: a tompái Szabad Föld Tsz 81, a kisszállási Szabadság Tsz 79, a kéleshalmi Üj Elet Tsz 72, a balotaszállási Kossuth Tsz 52, a tompái Szabadság Tsz 50, a já­noshalmi Kossuth Tsz 46 és a borotai Vörös Október Tsz 44 százalékra teljesítette. MIÉRT KEVÉS ÉS DRÄGA HALASON A ZÖLDSÉG? ÜNNEPI VASÁR ÉS KIÁLLÍTÁS-A JUBILEUM ALKALMÁBÓL­BAJÁN 1958. AUG. 19-20. UTAZÁSI KEDVEZMÉNY! Hetenként utazom Kecskemétről Ha- , lasra s a szombati | hetipiaci napokon (tanúja és szenvedő $ alanya vagyok an- (nak a drágaságnak, 'ami zöldségfronton halasi piacot ural­gja. — Kecskeméten s<már 2—3 forint volt $a paradicsom kilója, '^amikor Halason még 16—7-ért mérték, a < zöldpaprika daPab- )ját még 1 forintért S számolták, amikor la megyeszékhelyen (már egy kilót adtak ^ennyiért stb. A városi kereske- 2/delmi osztály is is- "rreri a problémát és rendszeres árellen­őrzéssel próbál gátat vetni ennek. Mert a baj onnan ered, hogy Halason kevés a szövetkezeti ker­tészet, a kisgazda­ságokban a kései ta­vasz és szárazság miatt termett kevés zöldség. Az ügyes kofák ugyan felvá­sárolják a környék­ről, de természete­sen még drágábban adják tovább az árut, mint az őster­melők. Két megoldás is kínálkozik a helyzet megoldására. Egy­részt az illetékes ve­zetőszerveknek ki kellene dolgozniuk a városi zöldövezet tervét, hiszen Hala­son is évről-évre szaporodik a mun­kások, bérből és fi­zetésből élők száma, akiket a piacról kell ellátni. Másrészt a kereskedelmi szer­vek áruterítő tevé­kenységén kell javí­tani minél sürgőseb­ben s legalább a he­tipiaci napokra na­gyobb tétel árut szállítani zöldség­ben gazdag vidékek­ről az egyelőre uzso. rás kofák-uralta ha­lasi piacra. <s=r «=«o Az eddig befolyt összegben még nincs benne a kalászosok­ból eredő jövedelem, holott né­hány termelőszövetkezetben az is számottevő lesz; a tompái Szabadság ugyanis 15.67 mázsa őszi árpatermést takarított be, míg a jánoshalmi Petőfi Tsz-ben 13.30 mázsás átlaggal fizetett a búza. HOGYAN LEHET 1 HOLDON 40 MÄZSA KUKORICA A kunfehértói Béke Termelő­szövetkezet az Idén 73 holdon termeszt fajtahibrid kukoricát, amely a gondos művelés nyo­mán nagyon szép termést Ígér. Jól számított a tsz a szerződés­kötéskor, mert szedés után 10 mázsa terméssel, s ráadásul má- zsánkint 50 forinttal dicseked­het. Hogyan? Az apasorokról leszedett egy mázsa termésért 120 kg szok­ványkukoricát és 50 forint kész­pénzt, az anyasorok terméséért egy mázsa után 140 kilogramm szokványt kapnak vissza. Az apasorok — az egész vetés egy- harmadát teszik — megadják a 8 mázsát, a kétharmadrésznyi Aranyözön fajtájú anyasorok pedig a 22 mázsát, mert 2—3 csőkötés is van a szárakon. A mázsánkint adott 60 kiló szok­ványtöbblet s a készpénz melU megkapja a szövetkezet a hol­danként! 300 forintos cimerezés díjat is, amely munkát nagyol szépen és időben éaeztek. > Kiskunhalason Rekety- /tye-puszta 126. szám alatt lakik »Vörös T. Benő, volt 113 holdas >kulák. Az ütött-kopott ház nyi­tott folyosóján bútorok vannak »felhalmozva — mint «Béni gaz- <da« mondja: államosított házá­éból hozták ki a tanyára s kőz­etük van többek között két ágy >is. Az istállóban öt tehén pihen <s mellettük a földön egy marék »szalmán alszik tíz—tizenkét év cóta Kiss Sándor bácsi, a 70 éves Scseléd. Vörös T. Benő szerint az föreg »nem akar« bemenni a »szobába, az ágyat viszont sai- fnálja a nedves istállóban fel­állítani, — Sándor bácsi viszont 'elszólja magát: nem engedik íbe a szobába. > Kint a tehenek mellett Jmegeredt a szava a szegény öreg »cselédnek. Elmondta, hogy a >tehenek őrzésén kívül minden >házi munkát neki kell elvégez- Jnie, még a beteg gazdasszony »ágyát is neki kell felráznia. — jEzért a fizetsége mindössze napi >10 forint s az a szerinte ehe­tetlen koszt, amit kap. Az SZTK- >ba nincs bejelentve, szerződése épedig azért nincs, mert írni >nem tud s a gazda sem töreke­dett megkötni. Szabadsága, mi- sóta ennél a gazdánál van, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom