Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-09 / 187. szám
4. oldat 1958. augusztus 9, szombat TÚL A KÖNYVTÁR FALAIN N em valami vendégmarasztaló képet nyújt a látogatónak a kiskőrösi járási könyvtár. Egyetlen Utcára nyíló üzlethelyiségben található meg a kölcsönző pult, a mennyezetig magasodó könyvespolc és az olvasótermet képviselő néhány asztal. És ez így van már elég régóta. Pedig két szoba a mostani mellett ugyancsak könyvtári célokat szolgálhatna. Jelenleg a helybeli földművesszövetkezet nlbsókonyhája és asztalosrészlege működik benne, a raktáron levő könyvek nagyobb bánatára és az irodalom, a kultúra nagyobb »dicsőségére«. Egy társaságban hever egy benyílószerű, szűk, lomos raktárban a máshová el nem rakható könyv- tömeg és a máshol nem tárolható tűzrevaló. Ugyanitt található egy rozzant széken egy lavór — képviselvén a higiéniát. Ä könyvtáros — Cserményi Lehel elvtárs — szerint három megfelelő helyiséggel is lehetne bővíteni a könyvtárat, ha meglenne a jóakarat az illetékesekben és nem uralkodna ilyen közöny a könyvtári munka iránt Kiskőrösön. Már magában az is értetlenségre vall, hogy amióta a könyvtár fennáll, a múlt év végéig, összesen 2560 könyv gyűlt össze. Ami egy valamirevaló nagyobb falusi könyvtár, egy olvasni közepesen szerető község igényeit elégíthetné ki legfeljebb, de nem a ......................................................... 16 ezres Kiskőrösét, Mióta Cserményi elvtárs a könyvtáros, megkétszereződött az állomány, a legutóbbi könyvtári napló-tételszám szerint 5095 könyv között válogathatnak az olvasók — ha lennének a lakosság számához mértén kielégítő számban —, mármint a könyv barátai. Dé csak 600, nagyrészt fiatal, veszi igénybe a hihetetlenül olcsó kölcsönzést. (Évi 1 forint a tanulóknak és 3 forint a felnőtteknek.) I gen! Kiskőrösön még csak most van felcseperedőben az az új olvasóréteg, amely már elválaszthatatlan barátja a könyvnek. Petőfi szülőhelyén hehi olvasnak a felnőttek! Kevesen vahnak olyanok a könyvtár olvasói között, mint a 80 éves Sárosi Mihályné Vdgy a 77 éves Laukó János bácsi, aki hetenként kétszer cseréli a könyveket. felmondotta — mert találkoztam vele —, hogy legszebb passziója az olvasás. Nemcsak unaloműzőnek, hanem szívet- lelket. nemesítő, éltető elemének tartja a könyvet. Ijesztő lázgörbe, figyelmeztető tünet az olvasóközönségnek ez a hiánya. Ez túl utal a könyvtár falain. Mutat a kiskőrösi társadalom bonyodalmas problémái irányába, a féloldandó ellentmondások felé, a kiskőrösi élet figyelmesebb irányítása felé, amelynek csak egyik oldalát jelenti, hogy most minden ép- ........................................................—........ ké zláb erőt a gyógyforrás fejlesztése foglalkoztat) Gyönyörű fejlődés felé ível- teti ez a gyógyforrás a kiskőrösi társadalmat. De úgy kellene mégis inkább lennie, hogy valóban kulturális lakosság élvezhesse a szocialista fejlődés távlatait, aki többek között olvasni is szeret, segítő társának, barátjának tekinti a jó könyvet. É ppen ezért kellene többet — sokkal többet — áldozni erre a könyvtárra is* amely igaz, hogy nevében viseli a »járási« jelzőt, de könyvei mégis csak a községé, a kiskőrösieké. Az idősebbeké is, nemcsak a gyermekek olvasási éhségének csillapítására valók. Ezt a gyermeki könyv-éhséget már a mi új társadalmunk ébresztette, dehát mi lesz a felnőttekkel? Nagy és nemes kommunista feladat ezzel foglalkozni: közéleti probléma Kiskőrösön is, másutt is, ahol így van. Csáky A 3004-es kormányhatározatban megállapított árutermelés és értékesítés teljesítésével általában jól állnak a járás közös gazdaságai. Különösen az izsáki tsz-ek járnak elől, amelyek közül a Második Kongresszus, a Kossuth és a Petőfi június 30-ig 154, 103, illetve 98 százalékra teljesítette tervét, jóval a határidő — október 31 — előtti tervteljesítés oka az, hogy ezek a szövetkezetek főlég a szőlőtermesztéssel foglalkoznak, s ugyancsak megközelíti őket a dohánytermelő fülöpházi Petőfi Tsz 71 százalékos teljesítésével. Nincs kizárva, hogy a 31 tsz között lesz olyan, amelyik nem teljesíti majd az árutermelési tervét, viszont — az illetékesek szerint — október végéig biztosra vehető a járási terv téljésíté- se. Előlegképpen az első félévben 228 ezer forint értékű terményt és egymillió 112 ezer forint készpénzt osztották a szövetkezetek, Csökken a lóállomány, nő a haszonállatok száma: Január 1, 298 darab 742 darab 1538 darab 2755 darab 21Í7 darab Lő: Szarvasmarha Sertés Juh (ebből anyajuh) Tyúk (gyöngyössel és pulykával) 59 darab Liba és kacsa együtt 85 darab A számok azt mutatják, hogy a ló kivételével minden fajta állat állományában növekedés történt, s ami különösen fiayeJúnius 30. 289 darab 929 darab 1837 darab 3844 darab 2246 darab 4756 darab 769 darab ié..--'e méltói a baromfitartástól azelőtt idegenkedő szövetkezeteknél jelentős javulás tapasztalható e téren is. T. 1. WíLffELM KAISER fagyapotgyáros a nyugat-német szabadalmi hivatalnál bejelentette, hogy több mint két évi kísérlet után megépítette a »füst és köröm nélküli kályhát«, Reméli, hogy felfedezésével elérhető a A bajai ünnepi vásáron felmerülő túlmunka kiűzetéséről Augusztus 19-én, 20-án rendezendő bájai ünnepi vásár bérezési problémák elé állította a bajai boltok vezetőit. A KPVDSZ megyei bizottsága az elmúlt nápokbán tárgyalt a megyei tanács kereskedelmi osztályával, s közös megállapodásra jutottak. A vásár alkalmával a rtyitva- tattó boltok dolgozói — beleértve a boltvezetőket, helyetteseket, vendéglátóipart egységek vezetőit és helyetteséit is, besorolásukra váló tekintet nélkül — túlmunkájukért túlóra díjazásban, a munkaszüneti napon végzett munkájukért a munkaszüneti napra járó díjazásban részesülnek. Azoknak a forgalomtól függet- leh állománycsoportba tartózó dolgozóknak, akiknek besorolás szerinti bére meghaladja az 1534 forintot és dolgoznak, pihenő idő jár. mégpedig a vásárt követő két héten belül. Intézkedés történik, hogy ez utóbbiak — tehát a túlórára ném jogosult dolgozók közül — csak a legszükségesebb munkaerőket mozgósítsák. Rövided Az Építők kecskeméti művelődési otthona augusztus 14-én délután 5 órakor nyilvános an- kétot rendez könyvtárosok és az olvasók részére a könyvtár munkájáról. Üj műsorral készül a »Hírös- együttes", amellyel az októberben rendezendő Hírős Napok alkalmával fog a közönség elé lépni. Augusztus 18-án kezdődik a harmadik országos bizalmi tanácskozás Budapestén, ahol számos szakszervezeti bizalmi képviseli a megye szervezett dolgozóit. Görkorcsolya-versenyt rendez az Építők művelődési otthona augusztus 20-án. A nyertesek értékes díjat kapnak. A benevezések határideje augusztus 15. Benevezési díj 15 forint. ftMhU* a szakszer?ezeti életó. Célirányos munkaverseny az Adatforgalmi Vállalatnál Mindenütt lehet eredményt hozó munkaversenyt szervezni. Ezt bizonyítja a Bács-KiskUn megyei Állatforgalmi Vállalat példája, amely jellegénél fogva inkább kereskedelmi vállalat, s mégis jól alkalmazza a munkaverseny által nyújtott lehetőségeket. Kirendeltségeinek ö400, üzemegységei számára pedig 4Ö00 forint cél jutalmat tűzött ki a felvásárlás növelésére. Az anyagiak mellett az üzemi bizottság is sokat segít. Pontosan és következetesen számot ad a verseny állásáról. Éhnek tudható be, hogy a vetélkedés lángja fellobbant. A legutóbbi értékelés szerint Kalocsa van az első helyen, de szorosan a nyomában jár Bácsalmás és Dunavecse. Legutolsó a kecskeméti telep. A Bács-Kískun megyei Áliat- fol’galmi Vállalat versenye bebizonyítja, hogy nem lehet elfogadni azoknak az üzemeknek és vállalatoknak szakszervezeti bizottságai által felhozott érveket, mely szerint nehéz versenyt szervezni. Csupán arra van szükség, hogy egy kicsit gondolkozzanak a verseny új formáinak megtalálásán, (Ballabás) városok, de elsősorban az ipari vidékek levegőjének megtisztítása a káros szennyeződéstől. KAISER KÁLYHÁJÁBAN a szénnel, koksszal és fával élég a korom és a füst is. Bármenynyire is egyszerűnek hangzik ez, a kályha működése igen bonyolult. A feltaláló abból a felismerésből indult ki, hogy a füst nem a szén vagy fa parazsában keletkezik, hanem a fölötte lévő légtérben. Az ebben a légtérben lévő gázok alkotják azt, amit népiesen füstnek neveznek. Megfelelő hőben ezek a gázok épp úgy elégnek, mint a korom. « A KAISER-EÉLE kályhában a füstöt és a kormot nem engedik bejutni a kéménybe, hanem egy bónyóiult csőrendszerbe vezetik, ahonnan ismét a parázstérbe fújják, ahol majdnem maradéktalanul elégnék. A kéményből csak Vibráló meleg levegő száll ki. A Kaiser-féte kályhának azonban még niás előnyei is vannak: — sokkal jobban kihasználja a tüzelőanyagot és a gyárkémények sem rongálódnak oly gyorsan, meri hiszen a füstben lévő és a téglára káros fenol és faecet nem rakódik le. Házistrand (Lelkes felv,) Dominikában iáéi 4... mint itt Máskor Én is azt kérdeztem Nagy Kálóz! Lászlótól, mint sok barátja, ismerőse: — Miért disszidált? — Ázt felelte: — Gondolkoztam rajta, de még ma sem tudóm megmagyarázni... 24 000 ktlétnHerei „luuuLttlántj'íi Nagy Kálózi László, aki régen a Kiskunhalasi Fűtőháznál, most pedig a Motor- és Gépjavító Vállalatnál dolgozik, a biztos, nyugodt életet cserélte fel a bizonytalannal, a Harangos-tó melletti kis szoba-konyhás lakást a lágerrel, a biztos fizetést a könyör- adomáhhyal, a nyugalmat a rettegéssel. Életének örök refrénje volt: — Mi lesz holnap? j 24 000 kilométeres »tanulmány, útja« után olyan terhet vett a I nyakába, amely mindig húzta őt lefelé, akár egy malomkő. Saját bőrén érezte »a korlátlan lehetőségek hazájában«, (ahogy ezt : Szabad Európa kiabálja) azt a ! nyomorúságot, amelyben a domi- j nikai nép tengődik, s amely ki- j törölhetetlen nyomot hagyott az ;ő életében is. I Amíg Ausztriában, az átmenő I lágerekben várták a bebocsátást, addig kevésbé érezték a gondot. Nein is jutott eszükbe, hogy olyan része is lehet a világnak, ahol nyomortanyákon élnek. — Nagy Kálózi László háromszöri »káderezés" után felkerült az Ausztráliába kivándorlók listájára, s hajóval eljutott a Dominikai Köztársaságba — Duvergébe. Mikor kikötött hajójuk, még reménykedett, még bízott az ígéretekben. A hajótól a szállásig az első két órai viszonylagos kellemes út is hitegette őket. De aztán a rémület ült az új honfoglalók arcára. Kaktuszerdők, sivó homokpusztaságok, elviselhetetlen hőség kísérte végig őket 8 — 10 órás autóútjukon. Nem mertek egymásra nézni sem, attól féltek, hogy valaki elkezdi: te vagy a hibás, te csaltál el engem. így hát inkább hallgattak. Dlint etette.: JKit luiqgoit itthon. Duvergébe érkezésükkor a látottak még az esetleges illúziókat is szétrombolták. Az ember, télén életmód, a nyomortányák, a tudatlanság, az igénytelenség megdöbbentette az újonnan érkezőkét. önkéntelenül is élhagyott családi otthonukra, a bará. tokra, ismerősökre gondoltak, s arra, hogy milyen más az élet Magyarországon. Nem múlt el nap veszekedés néikül. A rend két hét múlva felborult, s az újonnan jöttek két táborra oszlottak. Az egyik fele azt vallotta: megyünk haza, becsaptak, a másik a maradunk álláspontot képviselte. A csetepatéra megjelentek a rendőrök, s az új telepesek annyit elértek, hogy elviselhetőbb helyre kerültek, de dolgozni ott sem tudtak, mert a megmunkálásra váró föld víz alatt állt. Dlo-nzabb lilát se ttot sem tehet A sivárság, a kilátástalanság ránehezedett az emberek lelkére. Nagy Kálózi László sem bírta tovább az önsanyargatást, s egyik este így szóit féleségének: — Nem bánom, bármi is lesz, de hazamegyünk. Erre rögtön körülsomfordáltúk a jólértesültek, s károgni kezdték: börtönbe kerülsz, összevernek, nem dolgozhatsz, s ki tudja még mivel rémisztgették. Ő azonban nem adta fél álláspontját, bár a gyanú megfogant ágyában: és ha igazuk lesz? — Rosszabb nem lesz, — vigasztalja magát. — meg így töprengett: — Miért büntetnének meg? Nem tettem én a népi demokrácia útjába égy szál szalmát sem keresztbe. — Ha nagynehezen is, de sikerült háborgó íélkiismere. tét megnyugtatni, csapöhgó gondolatait helyes mederbe tetelni. Hl je a itthon Ilyen kételyek között jutott él az ország határáig. Szíve a torkában dobogott a Vámvizsgálatkor. De Szorongása és félelme már az első órák után feloldódott, szinte repült két gyermekével és feleségével a régi, meghitt, barátságos otthonba, a ha- rangostói kis lakba, a barátokhoz, ismerősökhöz. Nagy Kálózi László ismét megismerte, ml az: nyugodtan aludni, dolgozni, tervezni. Megszabadult attól a nyomasztó, örökös kérdéstől, ami kint állandóan nyugtalanította: mi lesz holnap? Nem lebeg feje felett a Damoklész kardja. Hétforintos órabére van, senki sem zaklatja. Ha pedig valaki arról kérdezi, hogy tényleg olyan jó nyugaton, kesernyés mosolyra húzódik a szája s így válaszol: én tudom, mi van ott. De nem kívánóm senkinek. V eltesz 3 üst és korom nélküli kályha A kecskeméti járás tsz-einek életéből
