Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-09 / 187. szám

4. oldat 1958. augusztus 9, szombat TÚL A KÖNYVTÁR FALAIN N em valami vendégmarasz­taló képet nyújt a láto­gatónak a kiskőrösi járási könyvtár. Egyetlen Utcára nyíló üzlethelyiségben található meg a kölcsönző pult, a mennyezetig magasodó könyvespolc és az ol­vasótermet képviselő néhány asztal. És ez így van már elég régóta. Pedig két szoba a mos­tani mellett ugyancsak könyv­tári célokat szolgálhatna. Jelen­leg a helybeli földművesszövet­kezet nlbsókonyhája és asztalos­részlege működik benne, a rak­táron levő könyvek nagyobb bá­natára és az irodalom, a kultúra nagyobb »dicsőségére«. Egy tár­saságban hever egy benyílósze­rű, szűk, lomos raktárban a máshová el nem rakható könyv- tömeg és a máshol nem tárol­ható tűzrevaló. Ugyanitt talál­ható egy rozzant széken egy la­vór — képviselvén a higiéniát. Ä könyvtáros — Cserményi Lehel elvtárs — szerint három megfelelő helyiséggel is lehetne bővíteni a könyvtárat, ha meglenne a jóakarat az ille­tékesekben és nem uralkodna ilyen közöny a könyvtári mun­ka iránt Kiskőrösön. Már magá­ban az is értetlenségre vall, hogy amióta a könyvtár fennáll, a múlt év végéig, összesen 2560 könyv gyűlt össze. Ami egy va­lamirevaló nagyobb falusi könyvtár, egy olvasni közepesen szerető község igényeit elégít­hetné ki legfeljebb, de nem a ......................................................... 16 ezres Kiskőrösét, Mióta Cserményi elvtárs a könyvtáros, megkétszereződött az állomány, a legutóbbi könyv­tári napló-tételszám szerint 5095 könyv között válogathatnak az olvasók — ha lennének a lakos­ság számához mértén kielégítő számban —, mármint a könyv barátai. Dé csak 600, nagyrészt fiatal, veszi igénybe a hihetet­lenül olcsó kölcsönzést. (Évi 1 forint a tanulóknak és 3 forint a felnőtteknek.) I gen! Kiskőrösön még csak most van felcseperedő­ben az az új olvasóréteg, amely már elválaszthatatlan barátja a könyvnek. Petőfi szülőhelyén hehi olvasnak a felnőttek! Ke­vesen vahnak olyanok a könyv­tár olvasói között, mint a 80 éves Sárosi Mihályné Vdgy a 77 éves Laukó János bácsi, aki he­tenként kétszer cseréli a köny­veket. felmondotta — mert ta­lálkoztam vele —, hogy legszebb passziója az olvasás. Nemcsak unaloműzőnek, hanem szívet- lelket. nemesítő, éltető elemé­nek tartja a könyvet. Ijesztő lázgörbe, figyelmeztető tünet az olvasóközönségnek ez a hiánya. Ez túl utal a könyv­tár falain. Mutat a kiskőrösi társadalom bonyodalmas problé­mái irányába, a féloldandó el­lentmondások felé, a kiskőrösi élet figyelmesebb irányítása fe­lé, amelynek csak egyik oldalát jelenti, hogy most minden ép- ........................................................—........ ké zláb erőt a gyógyforrás fej­lesztése foglalkoztat) Gyönyörű fejlődés felé ível- teti ez a gyógyforrás a kiskő­rösi társadalmat. De úgy kelle­ne mégis inkább lennie, hogy valóban kulturális lakosság él­vezhesse a szocialista fejlődés távlatait, aki többek között ol­vasni is szeret, segítő társának, barátjának tekinti a jó könyvet. É ppen ezért kellene többet — sokkal többet — ál­dozni erre a könyvtárra is* amely igaz, hogy nevében viseli a »járási« jelzőt, de könyvei mégis csak a községé, a kiskő­rösieké. Az idősebbeké is, nem­csak a gyermekek olvasási éh­ségének csillapítására valók. Ezt a gyermeki könyv-éhséget már a mi új társadalmunk ébresz­tette, dehát mi lesz a felnőttek­kel? Nagy és nemes kommunista feladat ezzel foglalkozni: köz­életi probléma Kiskőrösön is, másutt is, ahol így van. Csáky A 3004-es kormányhatározat­ban megállapított árutermelés és értékesítés teljesítésével álta­lában jól állnak a járás közös gazdaságai. Különösen az izsáki tsz-ek járnak elől, amelyek kö­zül a Második Kongresszus, a Kossuth és a Petőfi június 30-ig 154, 103, illetve 98 százalékra teljesítette tervét, jóval a határ­idő — október 31 — előtti terv­teljesítés oka az, hogy ezek a szövetkezetek főlég a szőlőter­mesztéssel foglalkoznak, s ugyancsak megközelíti őket a dohánytermelő fülöpházi Petőfi Tsz 71 százalékos teljesítésével. Nincs kizárva, hogy a 31 tsz között lesz olyan, amelyik nem teljesíti majd az árutermelési tervét, viszont — az illetékesek szerint — október végéig biztos­ra vehető a járási terv téljésíté- se. Előlegképpen az első félévben 228 ezer forint értékű terményt és egymillió 112 ezer forint kész­pénzt osztották a szövetkezetek, Csökken a lóállomány, nő a haszonállatok száma: Január 1, 298 darab 742 darab 1538 darab 2755 darab 21Í7 darab Lő: Szarvasmarha Sertés Juh (ebből anyajuh) Tyúk (gyöngyössel és pulykával) 59 darab Liba és kacsa együtt 85 darab A számok azt mutatják, hogy a ló kivételével minden fajta állat állományában növekedés történt, s ami különösen fiaye­Június 30. 289 darab 929 darab 1837 darab 3844 darab 2246 darab 4756 darab 769 darab ié..--'e méltói a baromfitartástól azelőtt idegenkedő szövetkeze­teknél jelentős javulás tapasz­talható e téren is. T. 1. WíLffELM KAISER fagya­potgyáros a nyugat-német sza­badalmi hivatalnál bejelentette, hogy több mint két évi kísérlet után megépítette a »füst és kö­röm nélküli kályhát«, Reméli, hogy felfedezésével elérhető a A bajai ünnepi vásáron felmerülő túlmunka kiűzetéséről Augusztus 19-én, 20-án ren­dezendő bájai ünnepi vásár bé­rezési problémák elé állította a bajai boltok vezetőit. A KPVDSZ megyei bizottsága az elmúlt nápokbán tárgyalt a megyei tanács kereskedelmi osz­tályával, s közös megállapodás­ra jutottak. A vásár alkalmával a rtyitva- tattó boltok dolgozói — bele­értve a boltvezetőket, helyette­seket, vendéglátóipart egységek vezetőit és helyetteséit is, beso­rolásukra váló tekintet nélkül — túlmunkájukért túlóra díjazás­ban, a munkaszüneti napon vég­zett munkájukért a munkaszü­neti napra járó díjazásban ré­szesülnek. Azoknak a forgalomtól függet- leh állománycsoportba tartózó dolgozóknak, akiknek besorolás szerinti bére meghaladja az 1534 forintot és dolgoznak, pi­henő idő jár. mégpedig a vá­sárt követő két héten belül. Intézkedés történik, hogy ez utóbbiak — tehát a túlórára ném jogosult dolgozók közül — csak a legszükségesebb munka­erőket mozgósítsák. Rövided Az Építők kecskeméti műve­lődési otthona augusztus 14-én délután 5 órakor nyilvános an- kétot rendez könyvtárosok és az olvasók részére a könyvtár mun­kájáról. Üj műsorral készül a »Hírös- együttes", amellyel az október­ben rendezendő Hírős Napok al­kalmával fog a közönség elé lépni. Augusztus 18-án kezdődik a harmadik országos bizalmi ta­nácskozás Budapestén, ahol szá­mos szakszervezeti bizalmi kép­viseli a megye szervezett dol­gozóit. Görkorcsolya-versenyt rendez az Építők művelődési otthona augusztus 20-án. A nyertesek ér­tékes díjat kapnak. A benevezé­sek határideje augusztus 15. Be­nevezési díj 15 forint. ftMhU* a szakszer?ezeti életó. Célirányos munkaverseny az Adatforgalmi Vállalatnál Mindenütt lehet eredményt hozó munkaversenyt szervezni. Ezt bizonyítja a Bács-KiskUn megyei Állatforgalmi Vállalat példája, amely jellegénél fogva inkább kereskedelmi vállalat, s mégis jól alkalmazza a munka­verseny által nyújtott lehetősé­geket. Kirendeltségeinek ö400, üzem­egységei számára pedig 4Ö00 fo­rint cél jutalmat tűzött ki a fel­vásárlás növelésére. Az anya­giak mellett az üzemi bizottság is sokat segít. Pontosan és kö­vetkezetesen számot ad a ver­seny állásáról. Éhnek tudható be, hogy a vetélkedés lángja fel­lobbant. A legutóbbi értékelés szerint Kalocsa van az első he­lyen, de szorosan a nyomában jár Bácsalmás és Dunavecse. Legutolsó a kecskeméti telep. A Bács-Kískun megyei Áliat- fol’galmi Vállalat versenye be­bizonyítja, hogy nem lehet el­fogadni azoknak az üzemeknek és vállalatoknak szakszervezeti bizottságai által felhozott érve­ket, mely szerint nehéz versenyt szervezni. Csupán arra van szükség, hogy egy kicsit gondol­kozzanak a verseny új formái­nak megtalálásán, (Ballabás) városok, de elsősorban az ipari vidékek levegőjének megtisztí­tása a káros szennyeződéstől. KAISER KÁLYHÁJÁBAN a szénnel, koksszal és fával élég a korom és a füst is. Bármeny­nyire is egyszerűnek hangzik ez, a kályha működése igen bo­nyolult. A feltaláló abból a fel­ismerésből indult ki, hogy a füst nem a szén vagy fa para­zsában keletkezik, hanem a fö­lötte lévő légtérben. Az ebben a légtérben lévő gázok alkot­ják azt, amit népiesen füstnek neveznek. Megfelelő hőben ezek a gázok épp úgy elégnek, mint a korom. « A KAISER-EÉLE kályhában a füstöt és a kormot nem enge­dik bejutni a kéménybe, hanem egy bónyóiult csőrendszerbe ve­zetik, ahonnan ismét a parázs­térbe fújják, ahol majdnem maradéktalanul elégnék. A ké­ményből csak Vibráló meleg le­vegő száll ki. A Kaiser-féte kályhának azonban még niás előnyei is vannak: — sokkal jobban kihasználja a tüzelő­anyagot és a gyárkémények sem rongálódnak oly gyorsan, meri hiszen a füstben lévő és a tég­lára káros fenol és faecet nem rakódik le. Házistrand (Lelkes felv,) Dominikában iáéi 4... mint itt Máskor Én is azt kérdeztem Nagy Ká­lóz! Lászlótól, mint sok barátja, ismerőse: — Miért disszidált? — Ázt felelte: — Gondolkoztam rajta, de még ma sem tudóm megmagyarázni... 24 000 ktlétnHerei „luuuLttlántj'íi Nagy Kálózi László, aki régen a Kiskunhalasi Fűtőháznál, most pedig a Motor- és Gépjavító Vál­lalatnál dolgozik, a biztos, nyu­godt életet cserélte fel a bizony­talannal, a Harangos-tó melletti kis szoba-konyhás lakást a láger­rel, a biztos fizetést a könyör- adomáhhyal, a nyugalmat a ret­tegéssel. Életének örök refrénje volt: — Mi lesz holnap? j 24 000 kilométeres »tanulmány, útja« után olyan terhet vett a I nyakába, amely mindig húzta őt lefelé, akár egy malomkő. Saját bőrén érezte »a korlátlan lehe­tőségek hazájában«, (ahogy ezt : Szabad Európa kiabálja) azt a ! nyomorúságot, amelyben a domi- j nikai nép tengődik, s amely ki- j törölhetetlen nyomot hagyott az ;ő életében is. I Amíg Ausztriában, az átmenő I lágerekben várták a bebocsátást, addig kevésbé érezték a gondot. Nein is jutott eszükbe, hogy olyan része is lehet a világnak, ahol nyomortanyákon élnek. — Nagy Kálózi László háromszöri »káderezés" után felkerült az Ausztráliába kivándorlók listájá­ra, s hajóval eljutott a Domini­kai Köztársaságba — Duvergébe. Mikor kikötött hajójuk, még re­ménykedett, még bízott az ígé­retekben. A hajótól a szállásig az első két órai viszonylagos kellemes út is hitegette őket. De aztán a rémület ült az új honfoglalók arcára. Kaktuszerdők, sivó ho­mokpusztaságok, elviselhetetlen hőség kísérte végig őket 8 — 10 órás autóútjukon. Nem mertek egymásra nézni sem, attól féltek, hogy valaki elkezdi: te vagy a hibás, te csaltál el engem. így hát inkább hallgattak. Dlint etette.: JKit luiqgoit itthon. Duvergébe érkezésükkor a lá­tottak még az esetleges illúzió­kat is szétrombolták. Az ember, télén életmód, a nyomortányák, a tudatlanság, az igénytelenség megdöbbentette az újonnan ér­kezőkét. önkéntelenül is élha­gyott családi otthonukra, a bará. tokra, ismerősökre gondoltak, s arra, hogy milyen más az élet Magyarországon. Nem múlt el nap veszekedés néikül. A rend két hét múlva fel­borult, s az újonnan jöttek két táborra oszlottak. Az egyik fele azt vallotta: megyünk haza, be­csaptak, a másik a maradunk álláspontot képviselte. A csete­patéra megjelentek a rendőrök, s az új telepesek annyit elértek, hogy elviselhetőbb helyre kerül­tek, de dolgozni ott sem tudtak, mert a megmunkálásra váró föld víz alatt állt. Dlo-nzabb lilát se ttot sem tehet A sivárság, a kilátástalanság ránehezedett az emberek lelké­re. Nagy Kálózi László sem bírta tovább az önsanyargatást, s egyik este így szóit féleségének: — Nem bánom, bármi is lesz, de hazamegyünk. Erre rögtön körülsomfordáltúk a jólértesültek, s károgni kezd­ték: börtönbe kerülsz, összever­nek, nem dolgozhatsz, s ki tudja még mivel rémisztgették. Ő azonban nem adta fél állás­pontját, bár a gyanú megfogant ágyában: és ha igazuk lesz? — Rosszabb nem lesz, — vigasztalja magát. — meg így töprengett: — Miért büntetnének meg? Nem tettem én a népi demokrá­cia útjába égy szál szalmát sem keresztbe. — Ha nagynehezen is, de sikerült háborgó íélkiismere. tét megnyugtatni, csapöhgó gon­dolatait helyes mederbe tetelni. Hl je a itthon Ilyen kételyek között jutott él az ország határáig. Szíve a tor­kában dobogott a Vámvizsgálat­kor. De Szorongása és félelme már az első órák után feloldó­dott, szinte repült két gyerme­kével és feleségével a régi, meg­hitt, barátságos otthonba, a ha- rangostói kis lakba, a barátok­hoz, ismerősökhöz. Nagy Kálózi László ismét meg­ismerte, ml az: nyugodtan alud­ni, dolgozni, tervezni. Megszaba­dult attól a nyomasztó, örökös kérdéstől, ami kint állandóan nyugtalanította: mi lesz holnap? Nem lebeg feje felett a Da­moklész kardja. Hétforintos óra­bére van, senki sem zaklatja. Ha pedig valaki arról kérdezi, hogy tényleg olyan jó nyugaton, ke­sernyés mosolyra húzódik a szája s így válaszol: én tudom, mi van ott. De nem kívánóm senkinek. V eltesz 3 üst és korom nélküli kályha A kecskeméti járás tsz-einek életéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom