Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-07 / 185. szám

AMAáVAI? SZOCIALISTA MÜNKÄSPAPT ;-BACS-KISKUN MEGYE LANÄ 1958. augusztus 7, csütörtök Görögországba, Angliába, Svájcba, Német Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba 1927-ben havonta 250—300 ( U [ 1 D TI fí If h TI 1958 júliusában 4200 ( í U ilJJ U JA.fi JJ 1907 márciusában Kecskeméti Gépgyár és Vasöntöde Rész­vénytársaság néven alakult a ma már nagyüzemmé nőtt Kecs­keméti Gépgyár. A gyárat alapító részvénytár­saság 1907-ben 2000 darab rész­vényt bocsátott ki 100 ezer ko­rona értékben. Később a Kecs­keméti Vasiparosok Szövetkeze­te, majd azt követően az Or­szágos Központi Hitelszövetke­zet, végül Kreuzer Géza és Hoffbauer Ervin lett a tulajdo­nosa. Ebben az idő­ben 100—120 mun­kás és 10 havidíjas dolgozott itt. A fordulópont 1927-ben követke­zett be. A németor­szági bodenwöhri gyárból egy mér­nök, egy öntőmes­ter jött Kecskemét­re, hogy a kád és az egészségügyi be­rendezések öntésé­nek, zománcozásá­nak technikai elő­feltételeit előkészít­sék és a gyártást megindítsák. Ugyan­akkor a vállalat há­romtagú küldöttsé­ge — a főmérnök, egy tisztviselő és egy művezető — az előbb említett gyár­ba ment, az új gyártmányok beve­zetéséhez szükséges tanulmányok elsa­játítására. Az előkészületek után 1927-ben meg­kezdődött a kád­gyártás. Az első időben naponta a jó kád kihozatal 10 —15 darab között mozgott. Aránylag rövid idő alatt a gyártmányok kere­settek lettek a vi­lágpiacon. Szállítot­tak Angliába, Dél- Aírikába, Svédor­szágba, Palesztiná­ba, Görög- és Tö­rökországba, Jugo­szláviába, Svájcba, Itáliába és Egyip­tomba is. Az ex- port-szállításokna k 90 százaléka Ang­liába vagy angol ér­dekeltségű terület­re irányult. Ezen az úton oldották meg a tulajdonosok va­gyonuk kimentését. A Kecskeméti Gépgyár haszná­ból Angliában és Svájcban egy- egy kecskemétihez hasonló gyá­rat építettek fel. Az államosítás után hatalma­sat nőtt a termelés, terebélyese­dett a gyár. Üj épületek létesül­tek, új gépek kerültek az üzem­részekbe. Míg 1949-ben 8385 darab ká­dat gyártottak, addig 1956-ban 32 272 darab volt az évi terme­lés. 1958 júliusában pedig a ha­vi termelés 4200 darabra emel­kedett. A gyár fennállása óta ez volt a legnagyobb eredmény a kádgyártásnál. A tervek sze­rint az évi 60 ezer kád eléré­séért munkálkodnak a gyár ve­zetői. Jelenleg Görögországba, Ang­liába, Svájcba, Német Demok­ratikus Köztársaságba és Len­gyelországba szállítják az egyéb­ként világszerte ismert fürdő­kádakat, ____ ____— Venesz — — Négy tagú kínai ifjúsági de­legáció érkezik augusztus kö­zepén Bács megyébe. Három­napi tartózkodásuk alatt meglá­togatják a kecskeméti Kinizsi Konzervgyárat, a fajszi Vörös Csillag Tsz-t, s megismerked­nek a megye ifjúsági életével, ; A kecskeméti tanyaközpontok készülő terveiről nyilatkozott Mező Mihály, a városi tanács végrehajtóbizottságának titkára Lapunkban korábban már hírt adtunk arról, hogy a városi ta­nács elkészítteti Kecskemét kör­nyékének tanyaközpontosítási, tervét. Ezzel kapcsolatban ke­restük fel a napokban Mező Mi­hályt, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárát, aki a kö­vetkező nyilatkozatot adta: — Az emberek sokat várnak a most készülő tanyaközpontosí- tási tervtől, melyet a Budapesti Városépítő és Tervező Intézet készít. El kell azonban monda­nom, hogy a december 31-re el­készülő előzetes terv még csak a javaslatokat s az elgondolásokat tartalmazza, a részletes, egy-egy tanyaközpont kiépítésére szol­gáló tervek majd csak a jövő évben készülnek el. Ez azért van így, mert már az előzetes tervek is igen nagy körültekin­tést, alapos felmérést igényel­nek. A felmérések május óta folynak. A vizsgálódás során fi­gyelembe veszik, hogy szántó vagy szőlő területről van-e szó, hiszen a szőlő és gyümölcsös te­rületek munkaigényesek, tehát sűrűbben lakottak és indokolté teszik a tanyaközpont létesíté­sét, a szántóterületek pedig ép­pen a fejlődő gépesítés folytán távolabb lehetnek a tanyaköz­ponttól. December 31-ig tehát megtud­juk, hogy milyen helyeken cél­szerű tanyaközpontokat kiépí­teni, melyek azok a határré­szek, ahol ez indokolt és csali azután láthatunk hozzá egy- egy tanyaközpont részletes ter­vének kidolgozásához. A tervek megvalósítása természetesen nem egy-két év feladata, hiszen a meglevő tanyákat nem lehet lerombolni és újra építeni a tanyaközpontban, hanem azt je­lentik ezek a tervek, hogy el­készültük után csak arra a te­rületre adunk ki építési enge­délyt, ahol tanyaközpontot aka­runk létesíteni. A tanyaközpon­tok vonzása előreláthatólag nagy lesz, hiszen odavisszük a villanyt, az utat, ott fúrunk mélyfúratú kutakat, ott építünk új tanyai iskolát, kultúrházaú A meglevő tanyák nagyrésze ki­öregedett. Ezek újjáépítését már nem engedélyezzük ugyan­azon a helyen, csak a leendő ta­nyaközpontban. A fiatal háza­sok is csak a kijelölt helyen építkezhetnek majd — s tíz­tizenöt év után így alakul ki egy-egy tanyaközpont, ahol számtalan lehetőség szolgálja dését, jólétének emelését — fe­jezte be nyilatkozatát Mező Mihály elvtársi Pótvizsgára előkészítek, ; 8 általánosig. Cím a ki­adóhivatalban! 4313 Nagy József, Majer Frigyes, Moldován Sándor i'arekesz közé helyezik az export fürdőkádakat. A felvétel akkor készült, amikor egy vagon kádat szállítottak Nyu- gat-N émetországba. Képek a járás életéből ?K>0-CKKXrcXXKK>CXX>0000000-CK>0000000000000-00000-0-00000000-000000000000000000<í TATAROZZÁK A PÁRTHAZAT Otthonossá teszik Tataházán a /pártbizottság székházát. A párt­tagság szinte kivétel nélkül egy- /«egynapi társadalmi munkát vál- 'ilalt az épület tatarozásán, de «nemcsak a párttagok, hanem a Skivülállók is szívesen segítenek «a munkálatokban. A KlSZ-ta- 'gok, valamint a nőtanács tagjai lelkesen munkálkodnak. A nő- « tanács vállalta ugyanis a párt- X házban a súrolási és takarítási munkák elvégzését. Közülük ki­lencen már munkába is fogtak. Nagy lelkesedéssel végzi a bog­nármunkát Hunyadi Máté, a Dó­zsa Tsz tagja, az asztalosmun­kákat pedig Galicz István és Juhász György. Nemcsak tataroznak, hanem esztétikai szempontból is szeb­bé akarják tenni a pártházat és környékét. Előtte járdát építe­nek és parkot létesítenek. 9200 SERTÉS, 704 SZARVASMARHA 9200 sertést szállítottak be. A sertések egyedenkénti átlagsúlya 146 kilogramm volt. 704 szarvas- marhát is felvásároltak 3234 mázsa összsúlyban. Ez a szám is mutatja, hogy a felvásárlási előirányzatot jóval túlteljesítette a járás. SZÄZVAGONOS TERMÉNYRAKTÁR ÉPÜL MÉLYKÚTON Orgoványi István és brigádjának keze alól már régóta jó minőségű kádak kerülnek a zománcozóba. Évek óta nagy akadálya az /állami élelmiszer- és gabonafel­vásárlásoknak a tárolóhely hiá­nnyá. Ezen akar könnyíteni álla­miunk, amikor egymillió forintos költséggel terményforgalmi rak­tár építését határozta el Mély­hűtőn. Az állomástól 250 mé­terre épülő raktár befogadóké­pessége száz vagon lesz. VIRÁGZÓ KÖZÖS GAZDASÁG Dányt József és Mészáros Pál az izzó zománepuderí kádra szórják a Nem csalódtak az idén mun­kájuk eredményében a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet >' tagjai. Ügy tervezték eredeti- \ leg, hogy 91 mázsa kenyérgabo- nát adnak el összesen az állam- }, nak, mivel azonban igen jó tar­s' mésük volt, «kissé« felkerekí- >! tették az összeget, s eredeti ter- > vüktől eltérően 150 mázsát ér- i tékesítenek. Növelik az átlag- S termésüket nemcsak búzából, ? hanem kukoricából is. Ennek y egyik alapja a talajerőutánpót- ■ lás. Jól tudják ezt az Alkot- j mány Tsz tagjai, éppen ezért ' eddig holdanként 148 kiló mű­trágyát szórtak el, emellett szán- ■, tóterületük 18 százalékán elvé- ) gezték az istállótrágyázást. $ Nem okozott valami nagy gon- Xdot a szövetkezetben a munka- V egységelőleg pénzben való kifi­zetése sem. Eddig minden tel­jesített munkaegységre 13 fo­rintot fizettek. Ez egymagában csaknem 110 000 forintot tesz ki. Az összeget állattenyésztésük­ből, nem utolsó sorban a szer­ződéses állattartás jövedelmé­ből teremtették elő. Jelentős jö­vedelmi forrást jelent az is, hogy 23 tehén után a fejési átlaguk 14 liter. Emellett 10 növendék­marhára és 38 sertésre kötöttek hizlalási szerződést. A szép eredmények azonban nem okoznak oktalan elégedett­séget. Máris elhatározták, hogy a holdankénti műtrágyafelhasz­nálást 200 kilogrammon felülire emelik. Most készítik elő a ta­lajt az őszi kalászosok alá. A tarlókra pétisót szórnak és már eddig 150 mázsás műtrágyakész­lettel rendelkeznek. OLVASÓNK KÉRDEZI Kancsár Ivire bácsalmási ál­talános iskolás nemrégiben le­velet küldött szerkesztőségünk­be. Fiatal levélírónk örömét fe­jezi ki afölött, hogy a Lenin Termelőszövetkezet felé vezető útszakaszt kikövezik. Ezen az úton — írja Kancsár Imre — ősztől—tavaszig feneketlen sár­tenger volt hosszú időn keresz­tül. Ugyanakkor azonban meg­kérdezi, hogy mikor lesz már végre Bácsalmáson, a járás szék­helyén megjelelő gyermekjátszó­tér? Azt is kifogás tárgyává te­szi, hogy a kis futballpályán a Fetőfi Sportkör ifjúsági és isko­lás sportolói nem tudnak egész­ségesen gyakorlatozni, hiszen csak úgy úszik a per a fejük fe­lett, melyet a közeli útról ka­varnak fel a sűrűn arra járó szekerek. Nem lehetne-e végre már egy locsolókocsit üzembe helyezni Bácsalmáson? — kér­dezi levélírónk. A kérdéseket — ügy gondol­juk — sok bácsalmási dolgozó nevében is feltehetjük, s várjuk az illetékesek válaszát. KÖZSÉGI HANGOSHlRADÓ berendezést vásárolt 17 000 fo­rint értékben a csikériai községi tanács. Ezzel a korszerű felsze­reléssel könnyítik meg a köz­ségben a közérdekű hírek nyil­vánosságra hozását és lehetőség nyílik arra is, hogy a község eseményeiről, a megjelent ren­deletekről tájékoztassák a la­kosságot. SÜLYOS SZERENCSÉTLENSÉG történt a napokban Bácsalmá­son. Csupity Magda, aki az egyik cséplőgépnél, mint kévevágó dolgozott, amikor a kaparékot belesöpörte a gépbe, beleesett a működő cséplőgép dobjába. A dob elkapta a szerencsétlen nő egyik karját, s azt tőből lesza­kította. A súlyos sérültet a bajai közkórházba szállították. 7 A bácsalmási járás dolgozó ,> parasztsága az utóbbi években jegyre szívesebben foglalkozik / állattenyésztéssel. Közkedveltté v vált a szerződéses állattartás. A ? felvásárló szervek hatalmas té­rfeleket bocsátanak a közellátás ^rendelkezésére. Az idén' például

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom