Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
4. oldal 1958. augusztus 1, péntek StMfclWilt UlÁVl A KISZ által meghirdetett Ifjúsági seregszemle vasárnapi megyei bemutatójával befejeződött egy nagy társadalmi erőket felsorakoztató több hónapos időszak, amely az ellenforradalom után első ízben adott jól áttekinthető képet falusi kulturális életünkről, a művészeti tömegmozgalmak alakulásáról. A kép változatos és biztató távlatokat csillant meg, amellett hogy rámutat falusi kulturális életünk gyenge pontjaira és nem utolsó sorban az ifjúsági kulturális élet eredményeire, hiányosságaira is. A járási bemutatókon és a megyei seregszemlén közönség elé lépő csoportok, együttesek létszáma azt igazolja, hogy falusi fiatalságunk kulturális szemlélete, ha nem Is tisztult le teljes mértékben, de világos kontúrokat mutat és többek között igazolja a kulturális életben való részvétel hatalmas nevelő értékét. A kollektíva nevelő értékét, a közösségi élet társadalomformáló erőit igazolja a seregszemle nagydíjával jutalmazott akasztói vegyeskar szereplése is. Ebben a kultúrotthonnal nem rendelkező faluban a jó vezető az ifjúság aktivitására számítva négy hónap alatt egy valóban reményteljes jövő előtt álló énekkart nevelt fel. Népi együtteseink sajnos nem teljes számban képviseltették magukat a seregszemlén. Igen hiányoltuk a homok- mégyi együttes elmaradását. Az érett felkészültséget és kiváló fegyelmet mutató hercegszántói leány tánccsoport azonban valóban a fiatalság bájával és derűjével mutatta meg legszebb tánchagyományait és dalai is nemes egyszerűséget, nagy hangulati erőt képviseltek. Méltán került a hercegszántói csoporttal az első helyre a szeremlei népi együttes is. A második helyezett uszódi népi táncegyüttes helyi tánchagyományait kötötte csokorba. A produkció nemcsak színpadra érett, de keresetlen egyszerűségével, játékosságával és magával ragadó dinamikájával is hatott. Az igen rövid múltra visz- szatekintő szeremlei cigányeso- port műsorában a letelepedett cigányság nem cigány elemekkel erősen keveredett népi hagyományai tematikus igényű feldolgozásban jelentkeztek, Sajnos nem mutattak olyan egységesen megformált képet, mint a töbib népi együttes produkciója. Sokat rontott legtöbb tánccsoportunk műsorán az egyszínű, technikailag rendkívül tökéletlen és hangszínében a népi jelegű számokhoz egyáltalán nem illő harmonika kíséret. Még a népi hangszerekből álló kis-1 együttes is egységesebb művészi hatást váltott volna ki. Ez arra figyelmeztet, hogy falusi cigányzenekaraink nevelését végre már kézbe kellene vcnniök népművelési szerveinknek. A szakértelem és a képzett vezetés hiányára mutat az, hogy több együttesünk a táncdallamok öszeválogatásánál nem találta meg mindig töretlenül a népi vonalat. Mindössze három kórus szeÉrtesítjük vásárlóinkat, hogy a Rákóczi út 8. sz. alatti sportszerboltunkat az építkezés idejére áthelyeztük a Koháry utca 3. sz. texlilboltunkba. Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat, 2052 repelt a megyei bemutatóm A díjnyertes akasztói vegyeskar szerepléséről már megemlékeztünk. Ugyancsak dicsérettel kell szólnunk a második helyezett bajai KISZ-énekkarról is fegyelmezettségéért és jó műsorválasztásáért, bár a kórusvezető a számok dinamikai árnyaltságára nem mindenütt volt figyelemmel. Színjátszóink sajnos nem kaptak helyet a megyei bemutatón. Már pedig fejlett és nagy hagyományokra visszatekintő falusi színjátszó kultúránk, ha másként nem, külön bemutató formájában feltétlenül színpadot érdemelt volna, hiszen ez a legnagyobb tömegeket mozgósító művészeti ág, s nem utolsó sorban jelentős tehetségek kerülhettek volna felszínre egy ilyen bemutatón. Igen helytelenül járnának el kulturális szerveink, ha a megyei bemutatóval lezártnak tekintenék falusi kulturális mozgalmaink ébrentartását, a velük való alkotó célú foglalkozást, Különös gonddal kellene megvizsgálni, hogyan lehetne a művészeti kérdésekben tájékozott szakembereket jobban bevonni a falusi kulturális élet irányításába, hiszen ez a szakmai magá- rahagyatottság ütközött ki leginkább mind a járási, mind pedig a megyei bemutatón. A megye kulturális terveinek összeállításánál erre erőteljesen figyelemmel kell lenni, és gondoskodni kellene arról is, hogy a szereplő csoportok — elsősorban a kevéssé felkészültek — ne maradjanak egyedül a seregszemle után sem, hiszen egy ilyen ünnepi megmozdulás nem lehet végcélja a falusi kulturális élet fellendítésének. Egyébként is szakítani kellene a kulturális tömegmozgalmak hullámzó előre-vissza fejlődésének vonalvezetésével, meg kellene teremteni a folyamatos, felfelé ívelő előrehaladás) anyagi, tárgyi és eszmei feltété-/ leit, úgy ahogy az a bajai já-] rásban kibontakozik. Nem véletlen, hogy ez a járási vitte el a legtöbb díjat, s ezekben a délvidéki községekben' mutatta a legnagyobb fejlődést' kulturális életünk az ellenforra-( dalom óta, Csáky Lajos ’hézagok! a tudományban Csütörtökön, a délutáni mű-( szak után nyugodtan hajtottam/ álomra a fejem. Hajnali egy' óra tájban rettenetes fogfájásra' ébredtem, amilyent csak az tud( elképzelni, akinek már igazán , fájt a foga. Mit sem sejtve nyomtam meg( az SZTK-nál levő ügyeletes or-/ voshoz szóló csengő gombját., Kénytelen voltam, mert a fogam annyira fájt, a fájdalom! annyira kínzott, hogy vacogtam,/ úgy csattogtak a fogaim, mint, cg.v géppuska. Csengetésre hamarosan ajtót ( nyitott az ügyeletes nővér, aki-, nek alig tudtam hirtelen elmon-' dani, miért jöttem. De nem is( volt szükség a magyarázatra^ mert úgyis látta, hogy bajban vagyok. Kissé rosszallását fejez-' te ki a zavarásért, de azért bekopogtatott az ügyeletes orvoshoz. Az álmából felzavart ügyele-( tes orvos emígy szólt ki: "Hogy van magának lelke ilyes-* miért felkelteni az embert?« Kedves doktor úr! Szeretném! Önnel közölni, hogy nekem va-/ lóban nincs lelkem, ellenben volt egy nagyon fájós fogam, ami-í nek csak ön a megmondhatója,' hogy milyen rossz volt. Viszont azt szeretném elmon-/ dani, hogy hivatásomnál fogva' nálam is előfordul, hogy valaki' felkelt és éjjel be kell menni az( üzembe, soron kívül meg kell, csinálni egy sürgős munkát. Én' azonban nem tudnám azt mon-( dani, amit ön mondott nekem. Higyje el, doktor úr, az, amit' y mondott rosszabbul esett, mint-' ha egy pofont adott volna. Hát! csak ennyi Önben az orvosi hu-/ manitás? És egy munkásnak, csak ennyi becsülete van ön' előtt? Az én példámból ítélve, ön-, nek még az orvostudománya mellé az emberi megbecsülés! tudományát is meg kell szerez-( nie. Maradok tisztelettel: Farkas Imre villanyszerelő,) Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat. — Tanárképző tanácsokat létesítenek a tudományegyetemeken. A tanácsok feladata, hogy a szocialista tanárképzés érdekében ellenőrizzék az egyes szaktárgyak oktatását, a tanár- iszakos hallgatók tanulmányi munkáját, javaslatot tegyenek a dékánnak a szakmódszertanit előadók személyére és ellenőriz-^ zék a szakmódszertani előadó-V sokat. 6 j §| A paragrafusokJtözőtt^|§ — Jogi tanáé »adó: Dr. Kólómat If. Gyula ügyé»» _ Ha a szülők nem élnek együtt, kit illet meg a családipótlék? A családi pótlék ilyen esetben azt a szülőt illeti meg, akinél a gyermekek vannak. Egy példa: a családi pótlékra jogosult különélő szülők három gyermeke közül kettő az apánál, egy pedig az anyánál van. A három gyermek után járó 180 forint családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani, és a jelzett összegből 120 forintot az apának, míg 60 forintot az anyának kell folyósítani. E kérdés rendezését az tette szükségessé, hogy gyakran a gyermek érdekeit szolgáló családi pótlékot nem az a szülő kapta, aki a gyermeket valójában nevelte. Lehet-e mezőgazdasági ingatlan műveléséhez szükséges helyiségeket igénybevenni? Különösen a gazdálkodással foglalkozó személyeket érdekli ez a kérdés, s a szervekhez befutó panaszok egy része arra mutat, hogy e problémakörrel kapcsolatban sokszor tájékozatlanok az emberek. A mezőgazdasági ingatlan műveléséhez szükséges helyiségek (tanyai vincellérlakások, kertészlakások stb.) mentesek az igénybevétel alól — tehát azokat a lakásügyi hatóság tetszése szerint nem utalhatja ki —* , ha az igénybevételük a gazdái■> kodást akadályozná. Az ilyen helyiségeket még abban az esetben sem szabad igénybe venni, ha a gazdálkodással foglalkozó személynek a városban, vagy a községben másik lakása is van. Azt a kérdést, hogy a földterület megműveléséhez milyen helyiségre van szükség a lakásügyi hatóság dönti ugyan el, de köteles kikérni az illetékes tanács mezőgazdasági osztálya, vagy előadója véleményét. A jogos lakásigény kérdése Lakásigényléseknél, kiutalásoknál igen gyakran felmerülő probléma a jogos lakásigény mértékének helyes megállapítása. mivel ehhez igazodik az igényelhető, illetve kiutalható lakószobák száma. Minden családot, mely kettőnél nem több személyből áll és minden olyan személyt, aki egyedül él, egy-egy lakószoba illeti meg. Ha a család kettőnél több személyből áll, minden további két személynek egy lakószoba jár. A páratlan számú családtag után is jár további egy lakószoba. A törvény megmagyarázza azt is, hogy kit kell a családhoz tartozónak tekinteni. Ide számítanak azok a személyek, akik rokoni vagy személyi kapcsolat alapján a bérlő hozzájárulásával laknak a lakásban. — Az albérlőt és családtagjait, valamint a háztartási alkalmazottat külön családtagként kell számításba venni. A munkakörüknél fogva magasabb szellemi munkával foglalkozók részére indokolt esetben külön szoba juttatható. Külön szoba biztosítható akkor is, ha családi vagy egészségügyi körülmények ezt megkívánják. E külön szobák juttatása, illetve biztosítása azonban a lakásügyi szervekre nézve nem kötelező. Fontos még tudni, hogy a jogos lakásigény mértékének megállapításánál a 6 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű lakószobát figyelmen kívül kell hagyni, tehát mint szoba, az ilyen helység nem vehető számításba. A 6 négyzetmétert meghaladó, de 9 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű szobára pedig csupán egy személyt lehet számításba venni. Az ennél nagyobb alapterületű szobákra már két személyt lehet* illetve kell számítani. — Az 1918-as német forradalomról a DEFA babelsbergi műtermeiben több mint 15 ezer szereplő közreműködésével filmet forgatnak, melyet a forradalom 40. évfordulóján, tehát az idén be akarnak mutatni. ()(M dümlfazöit KAPFSTÖL BeeikaL utca 19 Szorgalmas emberek a lakitelekiek. Alig negyven évvel ezelőtt még nagykiterjedésű legelők, szántóföldek és két-há- rom tanya állt az ötezernél is több lakost számláló község helyén. Az első telepesek 1920-ban kaptak itt házhelyet. O'csó munkáskéz kellett a városi gazdaságnak, a Stern és Radványi báróknak. A munkanélküliség hajtotta ide az embereket. Voltak olyanok, akik rövid idő után tovább mentek, a szívósabbak azonban gyökeret vertek. Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy mennyi izzadság, fáradság, nélkülözés árán épült a kis falu, a Tiszának ezen a festőién szép partvidékén. Igazán csak a felszabadulás után gyorsult meg a község fejlődése. A nincstelenek földet kaptak, a lakóházak száma rövid idő alatt megduplázódott, 1954-ben a villanyt is bevezették a községbe, két új iskola is létesült, most pedig félmilliós költséggel kultúrház épül. Hamarjában nehéz lenne számbavenni mindazt, ami a párt és népi demokratikus államunk gondoskodását mutatja, ide sorolhatjuk a lakások gyarapodó berendezéseit, az új bútorokat, rádiókat, varrógépeket, kerékpárokat, motorkerékpároveszteni kellene kát stb, ami nem kevés van ebben a faluban. Mindezek ellenére akadnak Lakiteleken is elégedetlenkedők szép számmal. Erről beszélgettünk B. Tóth András 9 holdas egyéni gazdával és Csikós Jánossal, a pártszervezet vezetőségi tagjával. Szóbakerült, hogy a parasztembernek sokba kerül a lótartás, drága a fuvar, költséges a szántás, vetés, betakarítás, a növényvédelem, emiatt s ' egyénileg dolgozó panaszkodik is, de a kivezető utat nem találják. Termést fokozó módszereltre kevesen gondolnak. — Sokan azt hiszik, hogy már eddig is mindent megtettek a magasabb termés érdekében. Masok az adót sokallják, szerintük, ha valamivel kevesebb volna az adó, akkor boldogulnának. A tapasztaltabb gazdálkodók a szőlőtermelésben keresnek kiutat. Az elmúlt évben több mint száz hold szőlőt telepítettek a község határában. Termelőszövetkezet nincs a községben. A panaszkodók csak a kis parcella határait látják. Alakult ugyan egy szőlő- termelő szakcsoport és egy bérlőszövetkezet kilenc taggal, de ezek az alapszabályszerü élethez csak az első lépéseket tették meg. A község határában van A Helvéciái Állami Gazdaság egyik szőlőtermelő üzemegysége. Ennek munkáját dicsérik, de egyelőre csak távolról figyelik, hogy milyen csodálatos dolgot művelnek ott a szőlő megjavítására, terméseredményeinek növelésére. Hiányzik a faluban az az erő, amely felrázná az embereket, amely kiutat mutatna. A szövetkezetek eredményeiről egyelőre kevés hír jut el az egyéni gazdákhoz. Pedig a szövetkezetek a legtöbb helyen már kezdik fölényüket bebizonyítani. Számos olyan szövetkezetünk van, amely többet és olcsóbban termel, mint az egyéni gazdák. Ezt azonban hírül kellene adni, de a pártszervezet gyengén működik. A pártszervezetnek és a kommunistáknak kellene kezdeményezni a szövetkezetek eredményeinek népszerűsítését. — Munkatervükbe ezt legutóbb bele is foglalták. Ennek valóra- váltása érdekében azonban tervszerű, céltudatos munka nem folyik. A kommunisták egy része egyénileg értesül ugyan a szövetkezet eredményeiről, de erről keveset beszélnek. G. Tóth András elmondta például, hogy egyik fia a makói Üttörő Termelőszövetkezetben dolgozik. Nemrég vendégségben járt a fiánál és csak csodálkozott azon, hogy mi mindent kapott a szövetkezetben, csupán a nagyobb tételeket sorolta fel: pénzben 11 ezer forintot, búzából 16 mázsát, árpából 7 mázsát, kukoricából 37 mázsát, tűzifából 10 mázsát, cukorból 120 kilót. Szépen jövedelmezett a háztáji gazdaság is, fejőstehene, anyakocája van és sokkal jobban él, mint egyéni gazda korában. Eddig nemigen beszélt ezekről, de erre nem is kérték feL Harsogni kellene ezekről az önmagukért beszélő eredményekről az egész községben. Tsz- látogatást is lehetne szervezni. Nem haladhatunk előre, ha a párt helyi erői tétlenek. Lakiteleken is ébreszteni kellene a kommunistáknak azokat, akik 9 jobban keresik. Nagy József
