Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-06 / 184. szám

4. oldal 1958. augusztus 6. szerda D ícséret az ovgovámyiaknak O OO'OOOOOO-OOOOOOOOOOO O O0-000OOO OOOO0-0000000 0-00O 0-0 OOO 0-0-0 0 00000-0 00-0-0 Szentek inváziáia A ki tavaly, de főként az idén tavasszal akárcsak ke­resztül utazott az ország, s ben­ne megyénk egy-egy községén, jóleső meglepetéssel tapasztal­hatta (persze, nem azokra gon­dolok, akikből ez éppenséggel dühöt váltott ki), hogy az az­előtti évekhez képest mennyi­vel többet áldoznak a dolgozó parasztok lakóhelyeinek, a fal­vaknak szépítésére, csinosításá­ra. A park, ami azelőtt városi »»kiváltság" volt, ma már szá­mos község dísze, éke, testet- lelket üdítő pihenőhelye. Így van ez Orgoványon is. IIt a tavasszal parkírozták a tanácsháza előtti teret, amelyen a második világháború áldoza­tainak, a Tanácsköztársaság le­verését követő fehérterror már­tírjainak és a felszabadító szov­jet hősöknek az emlékműve áll. A zöld fű szegélyére pirosra fes­tett padokat helyezett a község áldozatkészsége, rózsát, dáliát, fenyőcsemetéket ültetett a szé­pet szolgáló orgoványi lelkese­dés. Igen ám, de az alföldi esöt- * lenség azzal fenyeget, hogy elhervadnak a szép virágok, kiszárad a fű, Szahara lesz ott, ahol oázisnak kéne lenni. Az viszont sok pénzt fel­emésztene, ha ennek meggát- lására egy állandó kertészt tar­tanának, aki kannából locsol- gatná a hatalmas park növény­zetét. Az orgoványiak azonban meg­oldották a problémát. A község­fejlesztési alapból 23 500 forin­tért öntöző-berendezést építettek a park alá, s a tanácsháza kút- jából hidroforral szívatják-nyo- matják a vizet, hogy akkor lo­csolhassanak a három helyütt felszerelt csapból, amikor ép­pen szükséges. Dicséret érte! 4 zért meg külön, ahogy a *"* járdát építik. Korábban 90 ezer forintot ter­veztek egy kilométer hosszú — benne az állomástól a községbe vezető — útszakasz betonjárdá- sítására, aztán kiderült, hogy a készülő járda vonalába nem egy gazdálkodó portája kinyú­lik. Girbe-gurba gyalogjárója lenne hát a községnek, mert ah­hoz nincs pénze a tanácsnak, hogy ezeket az udvarrészeket megvásárolja. Mit lehet itt tenni? A Hazafias Népfront elnöksé­ge és pártcsoportja vállalta, hogy kettévágja ezt a »»gordiusi csomót". Beszéllek az illetékes tulajdonosokkal, s a kommunis­ták meggyőző szavának az lett az eredménye, hogy kivétel nél­kül mindenki felajánlotta a köz érdekében azt a néhány négy­szögölnyi területet, ami, ha egyéni tulajdonban marad, bi­zony csúffá teszi a községet. S mit tesz a közösség szelle­métől áthatott nekibuzdulás? A gazdálkodók nemcsak a portáik szóban forgó részeiről mondtak le, hanem vállalták azt is, hogy társadalmi munkával ki-ki elvégzi háza előtt a taiaj- egyengetést, ezenkívül pedig az állomásról ingyen befuvaroznak nyolc vagon sódert a községbe. |gy aztán a járdaépítés * megtervezett költsége olyannyira csökkent, hogy az eredeti összegből nem ezer, ha­nem ezerötszáz méter járdát építhetnek. Az ismételt dicséret mellett erre csak azt lehet mondani: bár csak minden községünk ta­nácsa, lakossága követné e ne­mes példát! (tarján) Ahogy a júliusi kacsa nem nő nagyra, ennek a kacsának sincs nagy jövője s vissza kell bújnia tojásába. Mielőtt azon­ban ez megtörténne, emlékez­zünk meg róla, hogy senki se üljön fel időtlen hápogásának. Az utóbbi hetek eléggé fe­szült nemzetközi légkörét egye­lj sek arra akarták felhasználni, hogy rémhírekkel pánikot kelt­senek, megzavarják békés építő munkánk ütemét. Nem riadnak vissza a leglehetetlenebb ha­zugságoktól sem. Kunszenímiklőson például so­kan beszélik, hogy Bábouy és Kunadaes között egy nyájat le­geltető juhász előtt fehér le­pelbe burkolt, lengő szakálla »szent" jelent meg és közölte vele, hogy elérkezett a világ vé­ge. Szegény juhász erre ordítozni kezdett. A mese szerint a lár­mára a többiek is odasereglet- tek, s hallgatták a szentet. Még le is merték, 270 kilót nyomott. Hogy azután a rémhír el ne üljön egészen (hisz minden cso­da három napig tart), a szent újabb kalandjai láttak napvilá­got. A fáma szerint két hét múl­va lengőszakállú barátunk ön­ként jelentkezett a rendőrségen, ahol felvették személyi adatait. Amikor azonban meg akarták bilincselni, füstté változott és bosszúból a Soltiaknak is meg­jelent. Megmérték ők is, de már csak 265 kilót nyomott (a végén tényleg elfogy egészen és visz- szabújik a tojásba). Jót mosolyog az ember, ami» kor ilyet hall. Sajnos azonban, vannak emberek, akik az ilyen meséket elhiszik, s megzavarja fejüket. Ez a rémhír először Ráckevén látott napvilágot, s azóta terjed a Duna mentén le­felé. Egyesek állítása szerint — ami mar nem annyira mese- szerű — Dunavecse határában, sőt másutt is, többen találkoz­tak egy karékpárossal, aki nagy előszeretettel terjesztette ezt a históriát. Az illető teljesen is­meretlen ezen a tájon. Reméljük, nem sokáig lesz kedve ilyen meséket kitalálni és terjeszteni, mert méltó helyére kerül, ahol lesz ideje józanabb dolgok kiagyalására. Deák Sándor B. Nagy Lukács emlékezetére Bács megyében 30 iskolában indul meg a politechnikai oktatás — ÖStizéLgetís Szabd Siek mtQijei tanulmányi felügyelővel — A megyei tanács művelődési osztálya ez év júliusáig felmérte az ősszel induló politechnikai oktatás lehetőségeit megyénkben. Munkájuk során megállapították, hogy egyes iskolákban a poli­technikai oktatáshoz megvannak mind a személyi, mind a tárgyi teltételek. Ezután döntöttek — a járási tanácsok javaslatát is t'igyelembevéve — azoknak az általános iskoláknak a kijelölé­séről, amelyekben már részben biztosíthatók a politechnikai ok­tatás bevezetésének az alapjai. Ebben az ügyben felkerestük Szabó Elek megyei tanulmányi felügyelőt, aki az alábbiakban tájékoztatott minket a politech­nikai oktatás felméréséről és le­hetőségeiről. — 231000 Et értékű község­fejlesztési beruházást végeztek el eddig Kecelen. Ezenkívül jár­dák, kutak építéséhez és javítá­sához, valamint a sportpálya építéséhez szükséges anyagokat is — összesen mintegy 120 OOO forint értékben — megvásárolták már. — Az országban 500 általános és középiskolában vezetik be ősszel a gyakorlati oktatást. Bács megyére ebből 30 iskola jut. A gyakorlati oktatást megyénkben az idén csak néhány osztott és részben osztott általános isko­lában vezetjük be s majd az év végi eredmények alapján dön­tünk a középiskolákban rendsze­resítendő politechnikai oktatás­ról. Ha élhetek ezzel a kifejezés­sel — az 1958—59-es esztendő lesz a kísérletek éve. A harminc általános iskola közül huszonkettőben mezőgaz­dasági, nyolcban pedig ipari fog­lalkozások^ honosítunk meg. A gyakorlati foglalkozásokhoz szükséges eszközök beszerzésére minden iskola kapott 13 000, fo­gyóanyagokra 1000 forintot. A gyakorlati foglalkozás új tantárgyként szerepel az általános iskolai oktatásban. Éppen ezért a Művelődési Mi­nisztérium július 28-ával három­hetes tanfolyamot indított azok­nak a nevelőknek, akik az új tanévben vezetik a gyakorlatig foglalkozásokat. Azok a pedagó-! gusok, akik a politechnikai ck-> tatás mezőgazdasági szakával foglalkoznak, a kiskunhalasi, az 'páriák pedig a szolnoki tanfo­lyamon vesznek részt. A har­minc iskolából hatvan pedagógust irányítottunk a háromhetes tanfolyamra. Máris beszélhetünk kezdeti si-5 kerekről. Többek között a kalo-; csai fiú általános iskolában Vár­szegi Gyula tanár irányításával ( az elmúlt években is folyt terv-} szerű gyakorlati foglalkozás. A< soltvadkerti általános iskola be-) tanikus kertjében például S/.a- ( kács pedagógus vezetésével le­rakták alapjait a politechnikai; képzésnek. — Mi a jelentősége a politech­nikai oktatásnak? — A gyakorlati életre nevel. Az eddigi tapasztalatok szerint a lányok idegenkedtek a fizikait; munkától, de a politechnikai ok- tatásban új vonás, hogy figye-k lembe veszi a fiúk és lányok >} közti fizikai adottságokat. A Iá-« nyok háztartási és kézimunka >} gyakorlatokat folytatnak majd. :— így Kalocsán hímzés-oktatás >} közben ismerkednek meg a leg-« jellegzetesebb helyi motívumok-}} kai, mintákkal. Az 1958—59-es« tanévben körülbelül }} 2000 gyermek részesül >< politechnikai oktatásban.» Ez az új oktatási forma a gya-}} korlati élet megszerettetésére,« a fizikai munka megbecsülésére» neveli a fiatalokat. « — Milyen szakirányítás bizto-» sítja a politechnikai oktatás si-« kerét? ss — A megyében a szakirány!-« tást három szakfelügyelő látja >} el. Mindhárman kitűnő pedagó-'( gusok, akik közül egy-egy nevelő » a mezőgazdasági, az ipari, a« háztartási és a kézimunka gya- >} korlatokat ellenőrzi és irányítja. « Az eddigi tervek szerint az ál- >} talános iskolákban csak az alap- « iáit rakják le a politechnikai ok-» tatásnak. Az itt szerzett ismere-« tek továbbfejlesztése a középis- » tolásokra vár. }} 1— Bieliczky Sándor — Walt Disney európai körútja Európai körúton van Walt Disney, a Miki egér és sok más rajzfilm író­ja, rajzolója és ren­dezője. Walt Disney legutóbb Nyugat- Berlinben Járt. Az állatok barátja so­káig időzött a ber­lini Zoo-ban. A ké­pen éppen egy őzi­kével *»•»-' FORRÖN TŰZÖTT az augusz­tusi nap, búgtak a cséplőgépek. Erről olvasgatok a »Világszabad­ság" c., a Magyarországi Föld­munkások politikai hetilapjának 1907. augusztus 3-i számában. A megsárgult, foszladozó újság olyan hírt is közöl, melynek ol­vasása után meghatottság vesz erőt az emberen: »Nagy gyászunk van. B. Nagy Lukács elvtársat egy szervezet­ien munkás, a cséplőgép mellett hétfőn reggel megölte. Megölte B. Nagy Lukácsot, a Magyaror­szági földmunkások egyik leg­kiválóbb és legelszá/iuabb él­harcosát. Megölte ez a szerve­zetlen munkás, a feleség és öt apró gyermek eltartóját. Derékba törte a gyilkos kéz a nagy elő- harcosunkat, férfikorának leg­szebb idejében... B. Nagy Lukácsról elmond­hatjuk, hogy azért a dicső esz­méért, amely fel akarja szabadí­tani Magyarországnak rablán­cokban sínylődő munkásságát, nemcsak minden tehetségével és erejével élt, hanem érte kínos, keserves halált is szenvedett. Hozzá vagyunk mi már szokva ahhoz, hogy azokat, akik a nyo­morgó nép felszabadításának di­cső munkájában mint előharco- sok vesznek részt, súlyos bör­tönnel sújtják a hatalom birto­kosai. Tudjuk mi már, hogy az igazság bajnokait mindig ke­resztre feszítették, mindig meg­kövezték a hatalmasok. Teszik azt a hatalmon levők azon egy­szerű okból, mert reszketnek az igazságtól, mert van okuk re­megni. De szívünk összeszorul, sírni szeretnénk keservesen, amikor azt látjuk, hogy B. Nagy Luká­csot, akit a hatalom vad üldö­zése annyiszor sújtott már, de eltántorítani nem tudta, menő egy szervezetlen munkás. Nem a hatalom hallgattatta el örökre, hanem egy munkás, aki éppen olyan keserűséggel, verítékének ontásával szerezte meg darab ke­nyerét mint B. Nagy Lukács, Megölte egy munkás, aki vér a mi vérünkből, kimondhatatlan szenvedésünk sorsosa, akinek csak egy végtelen nagy hibája volt, hogy még nem ébredt tuda­tára annak, hogy ő is el van nyomva. Igen, a hatalom birto­kosai mindenkoron felhasználták az emberek tudatlanságát, tájé­kozatlanságát saját érdekeik vé­lelmére, a kizsákmányolok ha­talmának biztosítására. Igyekez­tek mindenkoron szítani a világ­nézeti, nemzeti, sőt a kicsinyes emberi nézeteltéréseket igyekez­tek viharos szenvedéllyé fokozni, hogy ezen keresztül eltereljék a létünk alapjait megteremtő mun­kások, parasztok figyelmét a leg­égetőbb, legfájóbb kérdésekről, o dolgozó emberek mérhetetlen el­nyomásáról, kizsákmányolásáról B. Nagy Lukács emlékét meg­őrizzük lelkűnkben örökké. É! azt az eszmét, amelyért Ö életét adta, mi minden erőnkkel dia­dalra fogjuk vinni. Ez a legszebb fogalom, ez az emléknek leg­szebb megőrzése.« ÍGY EMLÉKEZETT MEG 51 évvel ezelőtt a földmunkások lapja B. Nagy Lukács elvtársról. A magyar munkások és parasz­tok ezt »a legszebb fogalmat* megőrizték. Megőrizték azt az eszmét, amelyért B. Nagy Lukács életét áldozta és 1945 után dia­dalra juttatták. A fiák és unokák, B. Nagy Lu. kács, a munkásosztály és a dol­gozó parasztság mártírjainak em­lékéhez híven tudnak élni a sza­badsággal, őrzik és ápolják ad­nak eszméjét s pártunk vezeté­sével építik a dolgozó nép békés jövőjét. Farkas János Kalocsa Kik kaphatnak kenyérgabona természetbeni juttatást Természetbeni kenyérgabona juttatásra az állami gazdasá­gokban (zél-, tan- és kísérleti gazdaságokban is) a következő dolgozók jogosultak: A gazdaságok állandó fizikai dolgozói; ezeknek tekinthetők azok, akik egész évre folyama­tos munkára, vagy határozatlan időre kötöttek szerződést a gaz­dasággal. A legalább hat hónapra, vagy ennél hosszabb időre szerződött, ellátatlan időszaki dolgozók kö­zül azok kaphatnak gabonát, akik a mezőgazdasági főidény­ben, aratás és cséolés idején a szerződésben meghatározott idő alatt a gazdaságban dolgoztak. A gazdaságok alkalmazottal (műszaki, adminisztratív, kise­gítő) a gazdaság tervében jóvá­hagyott létszámig szintén jogo­sultak kenyérgabona juttatásra. Kenyérgabona járandóságot csak a ténylegesen állományban levő dolgozók kaphatnak. Azok, akik a gazdaságból kiléptek, a követ­kező negyedévi kenyérgabona juttatásra nem jogosultak. A dolgozóval élő, ellátatlan családtagok szintén jogosultak természetbeni kenvérgabor.a jut­tatási üt

Next

/
Oldalképek
Tartalom