Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
1958. augusztus 1, péntek 3. oldal dlLpái'L mázaik * 1' ófiiiL a gtjennekfiamdicjom Bátran lehet így nevezni azt a . gyermek-játszóteret, amelyet mbst építenék lázas igyekezettel Alpáron, a községi tanácsházzal szemben egy dróttal elkerített területen. A. Molnár József, a községi tanács elnöke megmutatja a tervrajzot, amely az építkezés óta szinte állandóan ott hever az asztalán. — Nézze — magyarázza, miközben jobb kezének mutatóuj- . ja végigszántja a papírt —, ez lesz a szabadtéri színpad, emitt meg a fürdőmedence. Ezek a kis kockák a hintákat jelzik. Az a kerek rész meg a homokozó. Augusztus 20-ig a fürdőmedence kivételével jóformán elkészül a játszótér. Jövőre rózsaligetekkel szépítjük. Összesen 50 000 forintba fog kerülni aZ egész. Az alpári gyerekek bizonyára örömmel és türelmetlenül várják a játszóteret. Joggal, hiszen évekkel eze’őtti ígéretét valósítja most meg a tanács a községfejlesztési alapból. % Egy piaci nap délelőttjén A FÉLEGYHÁZI ÁRUHÁZBAN (Vikeadházak a T)ima-ment ín Most végzik az Oncsa-telep villamosítását is, Előreláthatólag szeptember közepéig befejezik a munkát. A 80 100 forintos beruházással régi óhaja teljesül számos családnak. A. községi tanács a holt Tisza-ág partjának a szépítése, karbantartása érdekében telkeket ad ki bérbe, amelyeken a bérlők vi- kendházakat létesíthetnek. Egy évre 120 forint a bérleti díj. Tíz évre lehet szerződést kötni. A bérbevevő kötelezi magát, hogy a meghatározott területet karbantartja, virágoskertet létesít és körülkeríti. Eddig 12 parcellát adott bérbe a tanács végrehajtó bizottsága, elsősorban kiskunfélegyházi munkásoknak, akik a következő években az alpári holt Tisza-mentén akarják tölteni a nyarat. rDo-!q&zik az cA Ipáéi. ríüjáügAt Ajárudat Most van az ideje a gátjavításoknak, az árvíz-megelőző munkálatoknak. — Az Alpári Nyárigát Társulat tagjai saját anyagi hozzájárulásukból és állami segítséggel mintegy 6 kilométeres szakaszon rendbehozzák a tiszamenti gátat és 900 méteren új gátat építenek. Említést érdemel a legeltetési bizottság kezdeményezése, amely a községi tanáccsal, valamint a lakosság összefogásával 220 holdról vezette le a Vizet, lehetővé tette az említett terület hasznosítását. K. S. Munkában a bajai járási Népi Ellenőrző Bizottság A BAJAI járási Népi Ellen- ' őrző Bizottságot 1958 március 20-án választotta meg a járási tanács. Bár megválasztása óta nem túl hosszú idő telt el, mégis megállapítható, hogy a bizottság létrehozása helyes volt. . A bizottság tagjai a közelmúltban a járásban működő szociális, kulturális és egészség- ügyi intézmények pénzgazdálkodását vizsgálták meg. Ennek során . megállapították, hogy a csátaljai bölcsődében az orvosnak juttatott kifizetések nem állnak arányban végzett munkájával. ELLENŐRIZTÉK a földművesszövetkezet tevékenységét is. Megállapították, hogy a sü- kösdi ruházati bolt dolgozói nem iizetik be a napi bevételeket, nem készítenek pénztári összesítőt és nem blokkolnak. Az osztályos áruk elhelyezése a minőségi áruk között történik. — Felsőszentivánon az I-es számú vegyesbolt kéziraktára beázik. A III-as számú boltnál szaba- . dón tárolják a petróleumot és abból bárki vihet. Nemesnádudvaron az I-es számú bolt raktára egy deszkapadlás — szabad feljáróval. Az ott elhelye- lyezett áru nincs biztonságban. A FELSOROLT néhány vizsgálat is azt mutatja, hogy nagy szükség van a népi ellenőrzési bizottságok munkájára. Az említett hiányosságok sok helyen lopásra, csalásra, árdrágításra adnak lehetőséget. A népi ellenőrző bizottságok a hiányosságokat jegyzőkönyvbe foglalták és azok megszüntetésére felhívták az illetékesek figyelmét. A bajái népi ellenőrző bizottság a felsoroltakon kívül több .közérdekű bejelentést is megvizsgált. Bácsbokod és Szeretnie községekben a sertéshizlalási szerződéseket ellenőrizték. Meg-; állapították, hogy Bácsbokodon; 67 darab leszerződött sertést; nem szállították le határidőre,! nyolc darabra pedig még a fe-! dezet sincs meg. A BIZOTTSÁG tevékenysé-; gebe bevonta a községi népi el-! lénőröket és a szakértőket .is.! Nagy segítséget jelent számuk-j ía a dolgozóktól érkező nagy-' számú bejelentés és szóbeli észrevétel. A bajai járási népi ellenőrzési bizottság munkáját a közelmúltban a járási párt-végrehajtóbizottság is megvizsgálta. Megállapította, hogy jó eredménnyel tevékenykedik. Felhívták a községi pártszervezetek figyelmét, hogy a közeljövőben még nagyobb segítséget, támogatást adjanak a népi ellenőrzési bizottságok munkájának. Túri József — Én ezt a nagyobb vödröt ajánlom — mondja Kristóf József eladó, de a választék kedvéért egész tucat vödröt rak a vásárló asszonyok elé. előtt egy állványokkal körülvett tükröt helyeznek el. Az állványon állandóan mintegy 25—30 féle anyag kínálja majd magát, a tükör pedig arra szolgál, hogy a vevő mindjárt kipróbálhassa, vajon illik-e a kiválasztott anyag arcszínéhez, alakjához, egyszóval egyéniségéhez. — Tehát elkövetkezik azoknak az asszonyoknak az alkonya, akik vásárlás előtt legalább egy polc terhét a pultra rakatják az eladókkal — mondjuk tréfásan Bálint elvtársnak, az igazgatónak. — Ne mondják, hogy rosszindulatú vagyok, de én azt hiszem, az ilyen természetű asz- szonyok ezután is »moziznak« majd. Mi, kereskedelmi dolgozók, ugyanis így hívjuk ezt a nem éppen illedelmes vevőszokást. Áruházunk dolgozói mindenkor előzékenyek és udvariasak a vevőkkel, s többek között talán ez is az oka, hogy havonta mintegy három millió forintos forgalmat bonyolít le áruházunk. Azt hiszem azonban, nem lehetetlen kérés, ha mi is elvárjuk az udvariasságot vevőinktől, akiknek legnagyobb része maga is elítéli a durva, az eladókat sértegető modort. Hogy mennyire jogos kérés ez az áruházi dolgozók részéről, hadd meséljünk el egy éppen előttünk lejátszódó esetet. A vevő, egy hangos szavú parasztnéni, megáll a műszaki osztályon és anódot kér. Az eladó ilyenkor nehéz helytfü Amity a kukauci&M Uot&ávz Uvz... — Séta az állatfelvásárló telepeken — A nap még faderék magasságban áll csak, de a kunszentmik- lósi állomás rakodója előtt már vagy féltucat kocsi vesztegel. Sivalkodó hízókat emelgetnek le az emberek fülüknél-fárkuknál fogva. Sáfár felvásárló fürgén igazgatja a mázsa nyelvét s mire a méltatlankodó koca beballag a rakodó karámjába, már fél is van jegyezve súlya, járlat- száma, gazdája mve. Az éppen soronlévő G. Fülöp Benedek négy, állatra szerződött, most hozta be az utolsó kettőt. Bernát János még a tavalyi akcióban kötött le 6 disznót, egyszerre szállította mind. Az egyöntetű állományért 18—20 000 forint üti most a markát s ráadásul kilónként még 50 fillér, mert a sertések súlya között 20 kilónál nagyobb eltérés nincsen. —■ Nézze csak — figyelmeztet Szappanos Árpád, a vállalat hízlalási osztályvezetője — csupa húsjellegű sertés. Nyolc évvel ezelőtt ezen a vidéken még csupa mangalicát tartottak. Ma már csak elvétve, főleg Szalk- szentmártonban hizlalják ezt a fajtát. De a gazdák nemcsak a hússertéstartás nagyobb hasznára jöttek rá, hanem lassacskán arra is, hogy érdemesebb fiatalon, kisebb súlyra hizlalni az állatot: hamarabb, kevesebb takarmánynyal kész s nem utolsósorban jobb árat is fizetnek érte. Míg tavaly ilyenkor a felvásárolt állatok átlagsúlya 150—170 körül mozgott —, az idén már csak 130—140 között. A körutazás következő állomása Dunavecse. A rakodónál itt is az álvétel folyik, itt már fehér hússertést is szép számmal láthatunk. A kirendeltségvezető elmondja, hogy tavaly 10 000 darab sertést vásároltak meg —, az idén pedig 14 5OÓ-at fognak s ezt majdnem száz százalékig szerződték a gazdák. A kirendeltségnek legtöbb »munkát« a Soltiak adnak; igen ügyes hizlalók. Csak ez az egy község, pár híján, 3000 sertésre kötött szerződést s ennek több mint 10 százalékát a két termelőszövetkezet szállítja. A Szikra például egymaga 220 sertést ad le ebben a negyedévben (50-et már át is adott) s októberre újabb 60 darabra szerződött. Magony Imre, a vállalat áruforgalmi főosztályának vezetője — miközben Kalocsa felé fut velünk az autó — elmondja, a felvásárlóhelyeken jelenleg naponta 3 - 400 sertést vesznek át megyei szinten. Ebből egyrészt a helyi vágóhidat Angyal Sándorné, az önelszámoló harisnyaosztály eladója gyorsan és udvariasan szolgálja ki a pult előtt várakozó vevőket. zetben van, hiszen mint tudjuk, az igények falun, tanyán is megnövekedtek a rádió iránt, viszont az anód-ellátás még mindig nagyon rossz. Mi van más hátra, minthogy közli a nénivel! »Jelenleg nincs egy darab anó- dunk sem.« A néni erre magyarán szólva, akkora patáliát csap, hogy a többi osztály dolgozói is ijedten figyelnek fel a hangos kiabálásra. A gyanúsításra — mely szó- szerint így szólt: mihelyt kitesz szűk a lábunkat a városból, azonnal elkezdik árusítani — joggal felháborodtak az áruház dolgozói. És az ő jogos védelmükben meséltük el a kis történetet is, amely nem a rossz anód-ellátásról mit sem tehető eladókat, hanem az udvariatlan vevőt szégyeníti meg. — eszikné — kát elégítik ki, a többit Buda-1 pestre szállítják. Augusztus—-\ szeptembertől kezdve már napi1, 5—600 darabra nő a felvásárlás,; Hiba, hogy a gazdák általá-; ban a hónapok végén szállítják', tömegesen az állatokat, ami nemcsak torlódást okoz és zá-‘ vart a vagonrendeléseknél, de j károsan hat a húsellátásra is.; Hiszen a fogyasztók nemcsak; 25-ike után, de a hónap elején is keresik a friss húst. Kalocsán is — mint eddig; minden helyen •— o kirendelt- ségnél kötünk ki. A főosztály- j vezető aprólékosan és figyelme-' sen ellenőrzi az adminisztrációt, amelynek hűen tükröznie kell a munkát. S ennek a szigorú ellenőrzésnek, az előbbi évekhez kévést alaposan átszervezett adminisztrációnak, nem kis része van abban — természetesen a felvásárló apparátus megrostálása s a meglévők rendszeres nevelése után! — hogy kis hányadára csökkent a korábbi visszaélések száma, s az Állat- forgalmi Vállalatnak a pár eve még közszájon forgó rossz híre a múlté. A felvásárlók — mondhatjuk — egészének lelki- ismeretes munkája, á helyes árpolitika, a termelési biztonság — csupa olyan tényező, amely évről-évre több hízott sertés alakjában kamatozik. G. 'K. Már niPE' gondoskodjon kályha, tűzhely szükségletéről. RP570'-«zhet5 az ''"«mi és szövetkezeti boltokban. 1891 Fentek Van. Ilyenkor mintha ünnep volna a Kiskunság metropoliszában: Félegyházán. A város főutcáin, boltjaiban megélénkül a forgalom a piacra, üzleti bevásárlásokra siető városi, tanyai és a környező falusi émberektől. A piaci kereskedelemről egykor igen híres várost ilyenkor, hetipiaci napon még most is felkeresik nemcsak Petőfiszállás, Pálmonostora vagy a közelebbi községek lakói, hanem gyakran lehet találkozni tömörkényi, csengelei, kisteleki parasztokkal is. A félegyházi Állami Áruházban ezeken a piaci napokon érik el a heti csúcs- forgalmat, mert az idegenek nemcsak a piacot, a jóhírű áruházát is szívesen felkeresik, ha valami vásárolni valójuk van. A vas-műszaki osztályon — amely a múltévi versenyben az ország összes áruházai elől elvitte az első díjat — egy tömörkényi parasztember, Magony B. Mihály a zsírosbödönöket must- rálgatja. Meg is vesz egyet belőlük, — pedig még messze van a disznóvágások ideje. Mellette két asszony vizesvödörre alkuszik, s az eladónak, Kristóf Józsefnek bizony hosszas magyarázásába kerül, mire meggondolják: — megéri az a három literrel nagyobb vödör a három forint többletkiadást. Végül kész a vásár és az asszonyok az új vödörrel hazaindulnak. Az áruház harisnya elárusító pultja előtt is nagy a forgalom. Itt már nemcsak falusi, — városi asszonyok is gyakran megfordulnak — s bár nem akarunk előre eldicsekedni, mert még nincs itt a »harisnyaszezon« —; de nagyon elégedettek a választékkal és a kiszolgálással is. Az áruház igazgatóját, Bálint elvtársat a nagy forgalomra való tekintettel a pénztárnál találjuk. Ö meséli el, hogy rövidesen több újítással kedveskednek vásárlóiknak. Már készül a tréningruha egység helye, ahol gyors kiszolgálással gondoskodnak arról, hogy ne kelljen sokat várni majd a vásárlóknak. A másik érdekesség a divatanyag bemutató lesz, amelyet úgy jellemezhetnénk olvasóinknak, hogy a méteráru osztály
