Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-31 / 205. szám
1358. augusztus 31, vasárnap S. oldal [EMELIK k KÁTYÚBÓL A SZEKEREI NEM FENÉKIG TEJFELBE csöppent Tóth Ferenc, amikor június végén megválasztották a tiszákécskei Kossuth Tsz elnökiének. Elődjét — mint annak idején megírtuk — hanyag munkája, nemtörődömsége miatt a tagság leváltotta, ki is zárta a tsz-ből, s a közgyűlés választása Tóthra esett, aki három hold szőlőjével, két és fél hold szántójával ez év március 15-ki lépett a -ICossuth«-ba. Az előző vezetés hibáinak most érett be a fanyar gyümölcse, amiről az új elnök így Nyilatkozik: — Örült terveket készítettek. Harmincöt hold dinnyére, öt hold cukorrépára, hat hold kertészetre kötöttek szerződést. Ez jóval több, mint amennyit a 22 ;t.ag elbírt volna. Csak öt ember jutót a cukorrépához és a kukoricához, a dinnyével lemaradtak a végtelenségig, nem is tudtak 22 hóidnál többet beültetni. Mondtam is tavasszal — jegyzi 111*5 még most is keserű iróniánál —, hogy hordóról kell gondoskodni. Mihez? Besavanyítani a dinnyét! A kertész sem kapta meg időben az üvegágyi kereteidet. Így aztán későn vihettük a piacra a keresett gyümölcsöt, amikorra az árak már mélyre Zuhantak. JOOOOOOOOuMUUOAXi Általában a hebehurgya tervezés, a munkákkal való késlekedés jellemezte június végéig a vezetést, aminek az eredménytelenségét csak tetézte a hideg ^tavasz. MEG SZERENCSE, hogy a rossz irányítással ellentétben a tagok szinte hősies erőfeszítést fejtettek ki. — Le a kalappal előttük — ismeri el a nemrég még egyéni gazda elnök. — Hol ide, hol oda kellett futkosniuk, mindent megpróbáltak, hogy mentsék a földeken, ami menthető. Nem rajtuk múlott, hogy a későn vetett őszi árpa csak tíz, a búza és a rozs pedig öt-öt mázsát termett holdanként. A kép bizony vigasztalannak látszik, s bevallom őszintén, várom, hogy azt mondja Tóth Ferenc: megbánta, amiért belépett ebbe a termelőszövetkezetbe. De nyomban rá felötlik bennem: hiszen látta ő a belépése előtt is, hogy mi megy itt végbe, a tőszomszédságában. És csakugyan, nyoma sincs benne a pesszimizmusnak. Tele van megfontolt tervvel. Látszik, alaposan meghányta-vetette a tagsággal a következő gazdasági év tennivalóit. Megvalósítható tervet készítettek. Rozsot 40, búzát és őszi Három évtizedes kutatás megoldotta ,, DCeejJie-mít nxűéíiek titkát * A város nevéhez nines köze sem kecskének, sem métnek KECSKEMÉT nevének eredeté közéi három évszázada foglalkoztatja a kutatókat. Ott- rokÓCsi Fofis Ferehc 1693-ban közreadott Magyar érdekességek c. munkájában Kecske-fmata elnevezésből indul ki. A mata szó káldeus nyelven várost, helységnevet jelent. Katona József helyesen vetette el e magyarázatot, miután őseinknek már földrajzi okok miatt sem lehettek káldeus kapcsolatai. Katona József értelmezése szerint a város neve ke’csek-méta, azaz írónk, Hornyik János nyelvészeti ütőn kutatta a titok nyitját s Czuczor Gergely nyomain a mét szót menet-nek magyarázta és bizonyítékul Fejér György „Cödex dipíömaticus” c. kiadványában közreadott kehidai oklevélre, illetve az abban lelhető „vizmét” szóra hivatkozott. DR. BODÓCS ISTVÄN ny. győri tanár, földink, több mint harminc évi kutatás után kétszáz oldalas könyvet irt a kettős helynevekről s ebben megállapítja, hogy a magyar hely- riévadás módja őstörténetünk bolgár-török törzsszövélségi korszakáig nyúlik vissza. Mivel a pusztai lovas-nomád népek mindig egy-egy nagy szervező egyéniség hatása alatt állottak, lélektanilag érthető, hogy a róluk való helynév elnevezés volt szokásos s így alakultak ismert személy- és méltóságnevekből ólai, ma már értelmüket vesztett helyneveink. Bodöcs István vizsgálatai szerint Kecskemét két névből származott. Az erre vonatkozó megoldást az értékes munka hatalmas bizonyító anyaggal kíséri. A kötet szerzője a tudomány számos területén alkotott maradandót. Eredmériyéséh munkálkodott az ógyallai csillag- vizsgáló intézetben, a fizika terén a „geométriai fénvlan hiperbola-tétele” c. felfedezésével örökítette meg nevét. Félszáza- flos kutatás alapján írta meg tanulmányát a Kis-Alföld Libe- lulla-faunájáról. Most van sajtó alatt -A ködfénylámpa« c. könyve rengeteg új kísérlet és gyakorlati alkalmazás leírásával. Örömmel adjuk hírül, hogy Bodócs Istvánnak „A kettős- nevű helységnevek megíeitése különös tekintettel a hírős városra” c. könyve tudományos körökben őszinte elismeréssel találkozott. A munka nyelvészeti részéről Németh Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézetének igazgatója megállapította, hogy ez a rész nagy tudományszeretettel, rengeteg adattal és élvezetes formában készült. Közreadását a maga részéről kívánatosnak tartja. Az Akadémia történettudományi intézetének igazgatója, Molnár Erik dr. szakembereivel szihtén átnézette a könyvét. Megállapításuk szerint a munka történeti és nyelvi szempontból egyaránt alapos félkészültséget mutat, sok szellemes és íigyéléhireméltó ötlete van. KECSKEMÉT nevének titkát majd a könyv lebbenti fel. Any- nyit azonban máris határozottan közölhetünk, hogy az elnevezésnek semmi köze a „kécs- ké’’-hez és a „mét”-hez. Bodócs István megállápf'tötta, hogy a kehidai oklevélben a vizmét szó elő sem fordul s a Csuczor- Hornyik-féle elgondolásnak már a kiindulása téves. Kecskemét két teljesen más ősi személynevet rejt magában. Ugyanilyen úton találta még Bodócs István megyénk számos helysége nevének igazi eredetét. FONTOS LENNE az érdekes munka mielőbbi közreadása már csak azért is, hogy a készülő megyei monográfia a helységnevek helyes származását, illetve értelmezését közölhesse. Az akadémia főtitkári székét Erdei Ferenc tölti be. Az ő beható érdeklődése rr «vénk élete iránt a megoldás útjára viheti a komoly tudományos értékű munka közreadását a két intézet szakembereknek kedvező véleménye alapján. A megyei és városi. tanácsnak, valamint a Hazafias Népfront megyéi és városi bizottságának is szorgalmaznia kell, hogy a népi és irodalmi köztudatba beidegződött és most megdöntött magyáráza- tok helyett a helyes és tudományos értelmezés szerint ismerjük meg városaink, községeink és falvaink nevének igazi eredetét Tóth László s TlT tagja árpát külön-külön 30-35 holdon, cukorrépát a jelenleginél kevesebbet, de jobbat szándékoznak termelni, s a kertészkedést is egyelőre három holdon folytatják. S mert minden lehetőségük megvan az állattenyésztéshez, erre jobban "rámennek-«. Szeptember elején 80 darab juhval növelik állatállományukat. Rendeltek már 50 mázsa korpát és a műtrágya beszerzéséről is gondoskodtak a talajerő pótlásához. AMI PEDIG a tagságot illeti, Tóth Ferenc megállapítása szerint: " A nem valami jónak ígérkező jövedelemosztás miatt a hangulat bár nem a legrózsás- subb, azért megvan az elszántság a tagságban a közös gazdálkodásra. SŐt!« Sőt, az egyéniek közül 17—18 érdeklődő is van, akik a belépésükről tárgyalnak. Nem égy földterületet is vinne a tsz-be. Ügy fest hát ez a szövetkezet, mint a kátyúba jutott szekér, amelynek a tagsága azonban vállvetve igyekszik a helyes útra kitódítani, s az egyéniek is szép számmal és nem érdektelenül széínlélgétik ezt az erőfeszítést. Talán rövid időn belül már az övékével is nagyobb lesz a tsz ereje, mert láják, gazdag rakománnyal haladhat az a szekér, csak a rúdját megfelelően kell irányítani. Hogy merre, a mostani tsz-ta- gok a saját kárukon megtanulták. De segíteni kell őkét az illetékeseknek, az elnököt is, szakszerű tanácsokkal, hiszen nem sok gyakorlata van még az ilyen nagy gazdaság vezetésében, s különösképpen azért kéll támogatni, mert nem irigylésre méltó örökséget hagyott rá áz elődje. Tarján István % fya tudjál^ a gazdáig Időszerű növényvédelmi tanácsok Szántóföldön A gyomirtást elsősorban a ki- zöldült tarló alászántásával és a kapásnövények gyomtalanításával hajtsuk végre, inért a ga- bonalegyék, a futrinka és a vetési bagolypille hernyójának fejlődését a gyomos területek jeléntősen előmozdítják. A honvédbogár ellen DDT és HOH tartalmú porozószereket használjunk. Burgonyaszedéskor a gumókat alaposan válogassuk át és a betegekét használjuk fel. A vétó- gumót külön tároljuk. A burgonya lombját gyűjtsük össze és égessük el, mert a lombozat betegségei könnyen megfertőzhetik a gumót. A lombozatot ne •használjuk burgonyakupac vagy prizma betakarására. Gyümölcsösben és szőlőben A gyümölcsszedéskor vigyázzunk, hogy a téli tárolásra vagy exportra szánt térmés ne sérüljön meg. A sérült, ütődött, megnyomott gyümölcs a tárolóban, Idejében védekezzünk vagy a vagonban szállítás közben megromlik. Csak gondosan átválogatott, féregmentes gyümölcsöt tároljunk, mert az almamoly hernyói egyik gyümölcsből a másikba vándorolhatnak. A hullott, férges, beteg gyümölcsöt minden nap szedjük össze. V eteményeskertben A talaj őszi megmunkálása előtt gondosan gyűjtsünk össze minden visszamaradt növényi részt, minden hulladékot égessünk el. Ha földmunkát végzünk, pusztítsunk el minden pajort, drótférget, bagolypille hernyót és bábot. Leghelyesebb, ha az őszi ásáskor jelen vannak a baromfiak, mert ezek gyorsan és ügyesen összeszedik a kár« tevőket. A lótetűvel fertőzött trágyatelepünket — mielőtt kihordanánk — a telep szélét és alját baromfival kajpartassuk és sertésekkel túrassuk, hogy kiszedjék az esetleg ott tanyázó kártevőt. Szűcs József a körtefa veszedelmes ellensége ellen Augusztus végén, szeptember elején jön elő nyári álmából a körtefák egyik legveszedelmesebb ellensége, a körterügy- likasztóbogár. A bimbólikaszto- tól abban különbözik, hogy szárnyfedőin nem V-alakú, hanem egyenes lefutású fehér sáv van. A nőstények megjelenésük után a termőrügyek oldalán mély lyukat vágnak ormányukkal és ebbe helyezik tojásukat. A lárva jól érzi mágát a rügy belsejében, táplálkozik, fejlődik és még a szigorú tél sem árt neki, hiszen a rügypikkelytaka- ró védi. A kártevést csak tavasszal látja a gazda, amikor a rügyek fesleni kezdenék. Amelyeket a bogár, illetve a lárva meglepett, az szárazon, sárgán marad a fán. Próbarázásokkal győződjünk meg már szeptember közepén, hogy vannak-e bogarak a fán és ha úgy találjuk, hogy sok a kártevő, további rázásokkál lépedőre, pokrócra gyűjtsük össze és semmisítsük meg őkét. Ahol sok körtefa van, kémiái úton védekezzünk. 0,8—1,2 százalékos Holló 10, vagy 10 százá- lékos DDT-lartálmú porozószer nedves kiporozását ajánljuk. Sz. 3. Állami vállalatok ügyelem! A Bányászati Beréndezésék Gyára, Kiskunfélegyháza, elfekvő készletéből felajánl: kör, széles nemes acélokat különböző méretheti és minőségben, egy- és többélü forgácsoló szerszámokat, préslégszerszám alkatrészeket, reszelő- ket. görgős és kovácsolt láncot, Villamossági cikkeket, csavarokat, gumi szállító hevedert és szalagot. Érdeklődésre postafordultával tételes jegyzéket küldünk. 2408 B. B. Gy. Anyag- és Áruforgalmi Osztálya. Közkedveltté vált a dongó segédmotor. Megvásárolhatja a földművesszövetkezeteknél, Kisker, árudákban és az Állami Áruházakban. Ugyanott bő választékban alkatrészek is kaphatók. . 1891 „Kérem a* egyesszámti ellenőrzőlapját44 — JCözútl tjépiámiíieUenfírtésen a lendfírj/ílőttel — — Nagyon vigyázzanak az elV- társak az ittas vezetőkre, gyor- sanha,itokra — pyondja Magyat- vári Menyhért főhadnagy, a megyei rendőrfőkapitányság közlekedési és gépjárműellenőrzési csoportjának a vezetője. Hajnali négy óta váh, amikor az eligazítás után elindulnak a járőrök a nagy, megyei gépjármű ellenőrzésre. Körülbelül 10 kilométert tehettünk meg Katona József tizedessel, atnikdr a Városföldi Állami Gazdaság bekötő útján fekete Pannónián „kacsazik“ előttüük ejjy motoros. — Biztosán részeg — mondja nekem Katona elvtárs, majd rászól a leállított motorosra: — Leheljen rám! — Minek? Ittam tizedes elvtárs, beismerem... — szakadnak fel belőle a szavak, később kidéiül, Majoros Jánrsnak, a Városföldi Állami Gazdaság traktorosának két hónappal ezelőtt közúti balesetért bevonták a jogosítványát, most pedig még a személyazonossági igazolványa sincs nála. Feltehető: a bűnvádi eljárás során tagadni fog, ezért tárgyi bizonyítékok kerüljenek a rendőrség kezébe és a bíróságon ne védekezhessen majd esetleg az általa áüitott józanságával — véralkohol vizsgálattá visszáro- bogurik veié a hórivédkórházbü. Majd másodszor indulunk útnak és ki sem jutunk a varosból —, a Batthyány utcai kanyarban két járművet is fcloző Drozdik György pákapusztai földműves egyes számú ellenőrző lapja kerül a iárór táskájába. Városföldön túl ketten is leesnek kerékpárjukról előttünk oárszáz méterre, az úttest közepén. Herén Imre és Vízhányó Imre kiskunfélegyházi lakosok hálóztak, berúgtak és kerékpározni akartak. A szabálysértési büntetést csak kétnapi keresetükből tudják majd kifizetni. Kiskőrösre igyékezve László József és Szabó János bajai járőrökkel találkozunk. — Sok arra a jármű! — mondják. — Vigyázzatok! Valóban, a kiskőrösi melegvizei strandot az ütőbbi időben sokan látogatják. Vidéki kerékpárosok, motorosok, bérit á községben pedig , gyalogos csoportok sietnek a fürdő felé. Itt aztán van dolga Katona elvtársnak! löbb gyalb»o§ a közúton inéul, őket felküldte a járdára, néhány motoros pedig gyorsabban hajtott a megengedettnél. Zsadányi Gyula, Kecskeméten is közismert, riébszéfü motorversenyző sem vette észre a sebességkorlátozó táblát, de mivel a járőrök sem mumüsok, most is — tudva, hogy máskor figyelni fog — csák nevelő szándékú, szigötú, szóbeli dorgálásban részesítették. A járőrszolgálat következő ál- lörhása Izsák. Ketten — FurcSa Pál Csépel motorkerékpárját], Mihaia Gyula pedig Mopedjén — hajtott engedély nélkül, fayáUái Gábor is -egyesével« fizetett a gyorshajtásért. Sok és súlyos szabálysértési ügyben kellett közbelépnie a közlekedés rendjére, életünkre vigyázó'motoros járőrnek. Szerencse, hogy közúti bajeset nem történt, de történhetett Volna d? ittas Majoros, a gyorshajtók és más szabálytalankodók rhlalt. Pankovils József
